B�ntet�s

Hermione �r�lt, hogy v�gre este lett, �s eld�lhetett a griffend�les klubhelyis�g kanap�j�n. Megf�rd�tt, h�l�ingbe �lt�z�tt, azt�n f�radtan ny�lt el a kandall� el�tt. Nem v�gyott semmi egy�bre, csak fek�dni, �s pihenni – esetleg simogatni Cs�mp�st.

T�li sz�net volt, egyed�l maradt a kast�lyban a griffend�lesek k�z�l. Harry Ronnal �s a csal�dj�val t�lt�tte a kar�csonyt, ahogy mindenki m�s is hazautazott az �nnepekre. Mind�ssze n�gy di�k maradt a t�li sz�netre is a kast�lyban. K�zt�k �, Hermione Granger, hogy seg�tsen McGalagony professzornak.

El�sz�r k�nyveket pakoltak, azt�n iratokat rendeztek, azt�n Hermione �nk�nt jelentkezett, hogy elv�gezhesse a felhalmoz�dott adminisztr�ci�s munk�t, amire McGalagonynak nem volt ideje november �ta… Azt�n Hermione lemehetett az egyik b�jital-laborba, hogy elk�sz�tsen n�h�ny f�zetet a rend sz�m�ra.

A h�zvezet� tan�rn�je meg�g�rte, hogy Piton nem fog felbukkanni – szerencs�re �gy is t�rt�nt. A l�nyt kir�zta a hideg a tan�r�t�l…

Ahogy fek�dt a kanap�n, �s �lvezte a t�z pattog�s�t, egyszer csak pap�rdarabka rep�lt ki a l�ngok k�z�l. Egyenesen a l�ny has�ra ugrott. Hermione �rdekl�dve hajtogatta sz�t.

Azonnal v�rom a dolgoz�szob�mban!

P. Piton professzor

A l�ny vagy h�romszor �tfutotta az �zenetet, de nem tal�lt kifog�st, hogyan tudn� elnapolni a tal�lkoz�t a f�rfival. Grimaszolva felsietett a tal�rj��rt, �s beleugrott a bakancs�ba – elv�gre a tan�r vill�mgyorsan ledorongolja, azt�n m�r j�het is vissza…

�lmatagon szedte a l�b�t az alagsorba, �s �tkozta a percet, amikor a kanap�t v�lasztotta az esti pihen�se sz�nhely��l… Ha a h�l�szob�ban fekszik el az �gy�n, akkor most nem kellene megtennie ezt a lid�rces utat…

Piton dolgoz�szob�j�nak r�snyire nyitva volt az ajtaja. Teh�t Piton m�r v�rta… Hermione kopogott, azt�n v�laszt sem v�rva bel�pett.

A tan�r az asztal�n�l �lt, �ppen dolgozatokat jav�tott. Hidegen elh�zta a sz�j�t, amikor megl�tta a l�nyt az iskolai tal�rj�ban.

-Nem sietett t�ls�gosan… - jegyezte meg.

-J� est�t… - morogta Hermione kedvetlen�l. – Mi�rt h�vatott?

-�lj�n le! – intett neki a f�rfi az �r�asztallal szemk�zti sz�kre. A l�ny k�rd�n pislogott n�h�nyat, azt�n engedelmeskedett. Igyekezett odafigyelni a tal�rj�ra, �m az kiss� sz�tcs�szott, �s n�melyest l�ttatni engedett a h�l�inge alj�b�l.

Piton egy pillanatig a jelen�st n�zte, azt�n elkapta a tekintet�t a l�ny feh�r combj�r�l. Hermione els�padva r�ntotta �ssze mag�n a tal�rj�t. Igyekezett nem a f�rfi szem�be n�zni, nehogy els�llyedjen sz�gyen�ben.

Piton azonban megk�sz�r�lte a tork�t, �s elfojtott egy g�nyos mosolyt.

-Az�rt k�rettem ide, mert a dolgozata jav�t�sakor k�l�n�s hasonl�s�gokra lettem figyelmes… Szinte minden mondata megegyezik Ms Parkinson dolgozat�val…

-Micsoda?! Az a kis d�g… Lem�solta?! – ki�ltott fel Hermione.

-Ms Granger, f�kezze mag�t… Az �n �r�mon tilos pusk�zni, illetve m�solni – ahogy minden m�s tan�r �r�j�n is – felt�telezem… Az, hogy ki m�solt kir�l, a legkev�sb� sem hat meg…

-De h�t nem �n voltam! – csattant fel �jra a l�ny. � soha nem csalt, �t sosem v�dolt�k m�sol�ssal. Mindenkin�l t�bbet tud az �vfolyamb�l, ha m�solnak, h�t r�la szoktak m�solni… De �… Soha.

-Megism�tlem, Ms Granger, ez teljesen mindegy… B�nr�szes egy csal�sban… R�ad�sul ezzel pazarolja az id�met…

-Eln�z�st, akkor m�r itt sem vagyok… Amint visszaj�n az a kis szem�t, megbesz�lj�k a dolgot… - ugrott fel Hermione, azonban Piton titokzatos f�lmosolyra h�zta a sz�j�t.

-�lj�n vissza, Ms Granger… Megnyugtatom, hogy Ms Parkinson is el fogja nyerni a m�lt� b�ntet�s�t; �m �n sem �szhatja meg ilyen k�nnyen.

-Ezt hogy �rti? Hiszen nem �n m�soltam! �n nem is tudtam r�la! – huppant vissza Hermione. Igyekezett visszatartani az �s�t�s�t, de m�r nagyon f�radt volt. Legsz�vesebben az �gy�ig rohant volna, hogy bevackolja mag�t, �s m�snap t�zig aludjon… - M�g a v�g�n engem fog megb�ntetni… Pansy meg majd kap egy kis ejnye-bejny�t…

-Nos, annak tudat�ban vagyok, hogy Ms Parkinson eg�sz eddigi teljes�tm�nye nem indokoln� mostani dolgozat�nak tud�sszintj�t – �mb�r lehet, hogy a kisasszony sokat k�sz�lt az utols� dolgozatra…

-Persze… - ny�gte Hermione.

-A mondatai viszont egy�rtelm�en idegenek az � sz�j�b�l. Ms Parkinson m�sk�ppen fogalmaz, amikor val�ban tud valamit… Ms Granger, �nt nem k�v�nom megb�ntetni, ha fel tudja id�zni a dolgozat�t… Ha amennyiben az �n�, �s val�ban megtanulta…

-Most ez nem mondja komolyan… Este t�z �ra van… �s �n most mondjam el a m�lt h�ten beadott, t�zoldalas dolgozatomat? M�g, hogy ez nem b�ntet�s… Legal�bb sz�r�l sz�ra szeretn� hallani, igaz?

-Nem, el�g lesz a l�nyege…

-Merlinre… - s�hajtott f�radtan Hermione. H�trad�lt a sz�k�n, �s ism�telten megigaz�totta a sz�tcs�szott tal�rj�t. Nem akart t�bbet mutatni mag�b�l, noha tal�n Piton id�tlen id�k �ta nem l�tott n�t… A l�ny elh�zta a sz�j�t. Sz�p is volna, ha hirtelen egym�sra tal�ln�nak… A f�rfi ijeszt� volt, hideg �s t�vols�gtart�… Biztosan sz�rny� szeret� lehet, ha sosem l�tni senkivel… Hermione vill�mgyorsan v�giggondolta, hogy csak egyszer, egyetlenegyszer l�tta-e Pitont n�vel besz�lni, vagy tal�lkozni, t�ncolni a b�lon – de nem… Piton soha nem mutatkozott senkivel… Tal�n mert nyarank�nt �li ki a hajlamait… Hermione gonosz mosolyra h�zta a sz�j�t, ami�rt �gy elkalandozott; de legal�bb kiss� felder�lt t�le.

Piton titokzatosan a l�ny szem�be n�zett, mintha csak a gondolataiban olvasott volna. Hermione zavartan felpattant, �s j�rk�lni kezdett a dolgoz�szob�ban.

-Adok n�h�ny percet, hogy �sszeszedje a gondolatait… - morogta Piton hidegen, azt�n visszat�rt az utols� dolgozat kijav�t�s�hoz. Hermione bossz�san r�tta a kandall� – k�nyvespolc tengelyt, mire a tan�r k�tpercenk�nt megrov�nak n�zett fel r�, �m a l�ny nem mutatott hajland�s�got a meg�ll�sra. Vagy �t perc m�lva Piton m�r felmordult. – Megtenn�, hogy le�l valahova? El sem hinn�, hogy mennyire zavar, mik�nt a sz�nyegemet koptatja…

-Ha le�l�k, azonnal elalszom, uram… - morogta f�radtan a l�ny.

-Ha ez be is k�vetkezne, akkor nyugodjon meg, fel fogom �breszteni… Most pedig azonnal �lj�n le!

Hermione fels�hajtva belevetette mag�t a legk�zelebbi fotelba, �s k�nyelmesen elhelyezkedett.

-De nem fog m�r sok�ig tartani, igaz? – motyogta maga el�g, mire tal�n Piton meghallotta a k�rd�st, �s csak egy horkant�ssal v�laszolt.

Hossz�-hossz� percekig dolgozott, mire a l�ny szemh�ja egyre m�lyebbre s�llyedt. F�l�lomban Piton �t kergette az alagsor folyos�in. Nem tudott megl�gni el�le, b�r tal�n nem is akart… Tal�n nem is volna olyan borzalmas dolog, ha Piton elkapn� �t… Azt�n hirtelen arra riadt fel, hogy egy j�ghideg valami b�k�di a combj�t.

Kipattantak a szemei, �s azonnal p�lc�t r�ntott. Felugrott, �s a t�mad�j�ra szegezte.

Piton pr�b�lta fel�breszteni, hogy megb�k�di a p�lc�j�val; �m m�g � is h�trah�k�lt egy pillanatra, amikor a l�ny v�ratlanul felugrott.

-Mi az �rd�g�t csin�lt velem? – k�rdezte bizalmatlanul Hermione, megigaz�tva mag�n a tal�rj�t, hogy ne l�tsz�dj�k ki al�la a h�l�ingje. M�r b�nta, hogy nem �lt�z�tt fel norm�lisan… P�lc�j�t m�g mindig a f�rfira szegezte, noha igyekezett min�l t�volabb ker�lni t�le. Piton k�z�ny�sen felh�zta a szem�ld�k�t.

-Vajon, mit is csin�lhattam, Ms Granger? – k�rdezte g�nyosan a l�nyt�l. – Ne szegezze r�m a p�lc�j�t, att�l fesz�lt leszek…

-Nem �rdekel! Mit csin�lt velem? – k�rdezte �jra Hermione. Egy pillanatig �sszemos�dott az �lom �s a val�s�g, �s nem tudta, hogyan is ker�lt Piton k�zel�be.

Piton azonban nem magyar�zkodott, hanem kiss� k�zelebb l�pett a l�nyhoz. Hermione magasabbra, eg�szen sz�vt�j�kra szegezte a p�lc�j�t. Piton szeme megvillant, eldobta saj�t p�lc�j�t. Az hangtalanul a fotelban landolt. Hermione egy pillanatra k�vette tekintet�vel a p�lca r�pp�ly�j�t, �m ez is el�g volt a tan�rnak, hogy a l�ny el� sz�kkenjen, �s kicsavarja a kez�b�l a var�zsp�lc�t. Azt a saj�tja mell� haj�totta.

M�sik kez�vel elkapta Hermione tork�t, �s a k�nyvespolchoz nyomta a l�nyt.

-Nem szeretem, ha p�lc�t fognak r�m, Ms Granger… - sziszegte Piton szinte n�m�n a di�kja f�l�be. Hermione sz�ve olyan hevesen kalimp�lt, hogy azt hitte, menten kiszakad a hely�r�l. Alig kapott leveg�t a f�rfi szor�t�s�t�l. – Soha t�bb� ne mer�szelje megtenni… Meg�rtette? – k�rdezte Piton halkan. Mivel Hermione nem tudott megsz�lalni, sem megmoccanni a d�bbenet�t�l, csak pislogott egyet. – Megk�rdezem m�g egyszer… Meg�rtette, Granger?

-Igen… uram… - pr�selte ki mag�b�l a szavakat a l�ny. Piton azonban m�g mindig nem engedte el. Ugyanolyan intenzit�ssal szor�totta a nyak�t, mint a v�lasza el�tt.

-Nagyon helyes… �rulja m�r el, mi�rt kellett r�m t�madnia?

-Meg…ijedtem… Nem engedne el… v�gre… uram?

-Eszemben sincs… M�g a v�g�n megint nekem esik…

-Hiszen…elvette a … p�lc�m…

-F� az �vatoss�g, Granger… Sz�val mit�l ijedt meg?

-Att�l, ahogy fel�bresztett…

-M�r vagy f�l �r�ja a fotelomban aludt, Granger! – csattant fel Piton. Arcsz�ne s�padtb�l kiss� eg�szs�gesebb sz�n�re v�ltozott. – A keresztnevemen sz�longatott… Gondoltam, ideje fel�bresztenem… A mag�nterm�szet� �lmaiba nem k�v�ntam betekint�st nyerni…

-Mif�le… mag�nterm�szet�… �lmaimba? – k�rdezte fojtottan Hermione.

-Nem hiszem, hogy nem eml�kszik r�… Granger, az elm�je olyan el�ttem, mint egy poh�r tiszta v�z… T�k�letesen �tl�tsz�…

-Engedjen el… Megfulladok…

-Ugyan, Granger… Ez nem �gy van… Mindketten tudjuk… Aki megborzong egy ilyen �rint�st�l, az nem fog megfulladni… Nagyon t�vol �ll maga att�l…

-�n ugyan nem borzongok… - sziszegte a l�ny, �s a kezeivel el�sz�r megpr�b�lta lefejteni a f�rfi ujjait a nyak�r�l. Amikor ez nem siker�lt, akkor ink�bb megpr�b�lta Piton ell�kni mag�t�l, a mellkas�n�l fogja. Valami�rt azonban ez sem siker�lt. Piton szik�r �s csontos mellkasa t�rte a l�ny kis �kleinek ostrom�t.

Piton a di�kja f�l�hez hajolt.

-Hanem? – suttogta bele, mire Hermion�t ism�telten el�rulta a teste. Megint v�gigfutott rajta egy �rul� borzong�shull�m. – Ezt h�vj�k lebuk�snak, nemde, Ms Granger? – suttogott tov�bb Piton. Hermione sz�ja teljesen kisz�radt, �s �tkozta mag�t, ami�rt izgalmasnak tal�lja a kialakult helyzetet. – Milyen �rz�s, amikor a saj�t teste �rulja el? – lehelte a f�l�be a f�rfi. Hermione �nk�ntelen�l is felny�g�tt, �s elk�pzelte, ahogy Pitonnal hempereg egy �gyon. Pr�b�lta meger�ltetni az agy�t, hogy � a val�s�gban sosem fant�zi�lna hasonl�r�l… De most… Tudta, hogy a f�rfi a b�vk�r�be vonta… - Mir�l is �lmodott, kisasszony?

Hermione agya �gy zakatolt, mint egy mozdony; m�gsem volt k�pes az �sszef�gg� gondolkod�sra. �gy pihegett a f�rfi keze alatt, mintha val�s�ggal fojtogatn�k. Kezeivel m�r r�gen abbahagyta a tan�r mellkas�nak �tlegel�s�t, egyszer�en csak fogta a v�llait…

Piton a l�ny egyik kez�t elkapta, �s polchoz szor�totta. Hermione megint felny�g�tt. Szinte az �r�letbe kergette, ahogy Piton uralkodott felette.

-El sem hinn� az ember, hogy a kisasszony l�zba j�n a hat�rozotts�gt�l… - sziszegte gonoszul Piton. V�kony ajk�n ismeretlen mosoly bujk�lt.

-Azonnal engedjen el… - suttogta Hermione halkan.

-Dehogy engedem… Hiszen majd eleped m�g egy �rint�sem�rt… - vigyorgott Piton, azt�n elengedte a l�ny csukl�j�t, �s ink�bb a combj�ra tette a kez�t. Hermione visszafojtotta a l�legzet�t, �s v�rt. T�g szemmel meredt a f�rfira. – Pontosan tudom, hogy mire v�gyik… - suttogta a f�l�be Piton, mire a l�ny �risz�ben �jkelet� l�ngok gy�ltak.

Piton keze Granger tal�rja al� siklott. Hideg kez�vel hat�rozottan simogatta a l�ny combj�t. �gyet sem vetve a h�l�ingre, felgy�rve azt, a di�kja has�ig szaladt a keze. Hossz� ujjai a l�ny bugyij�n t�ncoltak.

-Ez tal�n nem… olyan j�… �tlet… uram… - ny�gte ki a marad�k �nuralm�val Hermione.

-Fogja be a sz�j�t, Granger… Tudom, hogy mit akar… �s azt is kider�tem, hogy mennyire akarja… - ujjai c�ltudatosan utat tal�ltak a l�ny bugyij�ba. Hermione halkan felsikoltott, amikor meg�rezte a f�rfi ujjait. �gy�ka forr� volt, �s istentelen�l h�vogat�. Piton s�t�t szeme tal�n m�g m�lyebb �rnyalatot �lt�tt, amikor �szrevette, hogy di�kja szinte el�jul egyetlen �rint�s�t�l.

V�rszemet kapott, ez�rt szenved�lyesen bec�zgetni kezdte a l�nyt. Hermione teljesen megadta mag�t neki – m�r nem volt j� �s rossz, erk�lcs�s vagy b�n�s viselked�s… M�r nem voltak helyes �s helytelen utak… M�r csak a k�nz� v�gy volt… Csak az �tkozott, perzsel� v�gy…

Rendszertelen�l pihegett a f�rfi kezei alatt, m�r nem akart szabadulni. Soha t�bb� nem akart szabadulni… Lehunyta a szem�t, �s �lvezte, ahogy a tan�ra egyetlen k�zzel k�nyezteti �t… N�h�ny m�moros perc m�lva a var�zslat abbamaradt, �s szapora pulzussal h�zta ki az ujjait a leg�desebb, legv�gyottabb helyr�l a f�rfi.

Piton elengedte a l�ny nyak�t, de elkapta a v�ll�t, nehogy megl�gjon el�le… Hermion�nak azonban esz�be sem volt megsz�kni… F�lig kinyitotta szem�t, �s a tan�ra arc�t kezdte f�rk�szni. Piton is �ppen �t n�zte, �sszeakadt a tekintet�k.

A f�rfi arca tov�bbra sem �rult el nagy �rzelmi viharokat, csak a szeme csillogott ismeretlen�l. Ig�z� fekete szemek… S�t�t haja az arc�ba l�gott, �s ahogy a l�ny f�l� magasodott, Hermione meg�rezte az arcszesz�nek fanyar illat�t.

Mindketten pihegtek, a f�rfi er�teljesen a di�kj�hoz pr�selte a mellkas�t. Nyelt egyet, majd megk�sz�r�lte a tork�t – �m Hermione megel�zte.

-Nem akar meginvit�lni a h�l�szob�j�ba? – k�rdezte halkan, �s kipirult arccal a l�ny. Piton szeme felcsillant.

-Megfordult a fejemben… De ett�l a b�ntet�s�t�l nem fogok eltekinteni… Na, j�jj�n…