Malfoyos novella
2007.11.26. 12:13
Angel8 egyik novellja. LM s HG a fszereplje. A jellemzje: romantikus, ltalnos. + 12-es korhatr.
Csak egy csk
Szereplõk: Lucius Malfoy, Hermione Granger.
Tartalom: A hallfalk elleni harc utols percei…
Kategria: romantikus, ltalnos.
Mûfaj: egyperces.
Korhatr: +12.
Figyelmeztets: szereplõ halla!
Egyb megjegyzsek: a trtnet nem veszi figyelembe JKR: HP 7. ktett.
Hermione Granger mg egyszer krlnzett a fk kztt, hogy minden meneklõ hallfalt elkaptak-e, s nem prbl megszkni egy bûns sem az igazsgszolgltats elõl. A tvolban Harry Potter magyarzott valamit nhny aurornak, Ron pedig a testvrei utn kutatott, gy a lny egyedl indult az erdõ fel.
A fk kztt lassan a horizont fel kzeledett a nap. Fradt sugarai vresre festette a fk hegyt. A levegõ lassan lehûlt, a szl feltmadt, s jtszani kezdett a vrslõ falevelekkel. Hermione a lpteivel halk neszt csapott, ahogy meg-megreccsentek a szraz gak a lba alatt. Plcjt a kezben szorongatta, felkszlve akr egy vratlan, utols sszecsapsra is.
Nhny szz mterrel az erdõ szltõl megpillantott egy alakot, az aljnvnyzetben. tkok s gak szaggattk el a ruhit, messzirõl vrsltt a vre az ingjn. Mg llegzett. Biztosan fjt neki minden egyes mozdulat, vagy llegzetvtel, ugyanis egy hatalmas, vrzõ seb ttongott a mellkasn.
Hermione alaposan krlnzett, csapdt sejtve – aztn mgis kzelebb ment a fljult testhez. Amikor kt mterre megllt mellette, Lucius Malfoyt ismerte fel a frfiban. Szõke tincsei srosan, vresen tapadtak a nyakhoz. Hideg szemben alig pislkolt az let lngja. Amikor szrevette a kzeledõ lnyt, fradt mosolyra hzta a szjt.
- Nocsak, Hermione Granger… - hangja betegen s halkan csengett.
- Lssam a kezeit! Azonnal hvom az aurorokat, akik begyûjtik a fajtjt! – szlt r szigoran Hermione a frfira. Lucius gnyos felhrdlt, aztn khgsben trt ki.
- Azt n mr gy sem rem meg, kislny… Inkbb gyere ide, mondok valamit…
Hermione egy pillanatig hezitlt, aztn mgiscsak kzelebb ment Malfoyhoz, majd letrdelt mellje. Az aranyvrû frfi a lny szembe nzett.
- Hol van Draco? – krdezte halkan Lucius.
- Mr elkaptk az aurorok – vlaszolt Hermione.
- Tett valamit? R tudnak bizonytani valamit? – shajtott a frfi.
- Nem tudom.
- Ezt add oda neki… grd meg, hogy odaadod neki… - hrgte Malfoy, mikzben lassan kitpte a nyakban fggõ lncot, s a lny kezbe nyomta. A lncon egy arany kulcsocska lgott.
- Rendben, odaadom – grimaszolt a lny.
- Ksznm… Krhetek mg valamit… mielõtt meghalok?
- Mit? – Hermione a frfi fnytelen tekintett figyelte.
- Cskolj meg…
- Micsoda?!
- Tudom… de eskszm, nem mondom el senkinek… - gnyoldott elhal hangon Lucius. Hermione vgignzett a vrzõ, remegõ frfin.
- Jl van… de aztn tnyleg meghaljon, vilgos? – mordult fel a lny.
- Ezt Pitontl tanultad? – khgtt Malfoy.
- Mi kze brminek is Pitonhoz? Mg õt is keressk egybknt… - vont vllat Hermione, aztn egy mly shaj utn a frfihoz hajolt. Lucius homlokn jeges vertk gyngyztt, als ajka megremegett.
Hermione lehunyta a szemt, aztn halovny, fut cskot lehelt Lucius vres ajkaira. A frfi szja hideg, s cserepes volt, nem gy, mint rgen, mikor minden nõ arra vgyott. Egyedl az arisztokratikus arcle hasonltott rgi nmagra.
Malfoy fjdalmasan beleshajtott a lny szjba, majd a kvetkezõ pillanatban egy utolst rndult az ajka. Hermione felemelte a fejt, s a frfira nzett.
Lucius veges szemmel bmult a semmibe, a vrzõ fk fl. Mr nem llegzett, nem szenvedett tbbet. Tekintetbõl eltûnt az let, a tûz.
Hermione beharapta az als ajkt, aztn shajtva lesimtotta a frfi szemhjait. Taln ennl szebb hallt rdemelt volna, taln nem. Taln ppen csak ennyi jrt. A kulcsot mindenesetre majd valahogyan odaadja Draconak, ha mr egyszer meggrte…
|