Megjegyz�s:

: p�rszasz�:

"gondolatok"

A k�vetkez� napokban Piton �s Harry k�nosan ker�lt�k a n�gyszemk�zti tal�lkoz�sokat. Harry legt�bb idej�t Siriusszal t�lt�tte, Tomot meg folyamatosan nyaggatta, hogy engedje el �ket. A folyamatos „nyafog�s” kezdett Tom idegeire menni, �s sokszor kapta mag�t azon, hogy el�h�zza p�lc�j�t, hogy egy j� kis cruciatus �tkot sz�rjon a k�ly�kre. �m valami mindig visszatartotta t�le. N�h�nyszor bosszankodott ezen a v�ltoz�son, �s s�t�t gondolatokat sz�tt, mik�pp bosszulja meg a s�relm�t, miszerint k�pes m�g pozit�v �rzelmekre, �m az igazat megvallva tetszett neki ez a fordulat. �m a vil�g minden kincs��rt sem vallotta volna be nyilv�nosan. Ink�bb fennhangon �tkoz�dott, ami�rt ilyen �talakul�sra k�nyszer�lt. Mereng�s�b�l Perselus Piton �rkez�se zavarta meg, aki fej�t lehajtva l�pett k�zelebb hozz�.

- Nagy�r, itt az ideje, hogy visszat�rjek a Roxfortba, hacsak m�sk�pp nem d�ntesz. Holnap kezd�dnek a tan�ri �rtekezletek…, �s tal�n a fi�t is magammal k�ne vinnem.

- Igen, az iskolakezdet…- b�logatott a Nagy�r. – Gondolkodtam a dolgokon. M�r a d�lut�n folyam�n visszat�rhetsz Dumbledore-hoz. A fi� �s Black az �n dolgom.

- Megk�rdezhetem, mi a terved vel�k, Nagy�r? – k�rdezte Piton rosszat sejtve.

- Dumbledore nem sejtheti, hol tart�zkodom, �s kik vesznek k�r�l.

- Ezek szerint meg�l�d �ket…

- �h, dehogy – h�zta el a sz�j�t Voldemort Nagy�r -, az olyan egyszer� lenne. Ink�bb adjunk egy kis feladatot a mi kedves igazgat�nknak. Hozd el�m Blacket. A fi�nak ne mondj semmit.

Harry �ppen a szob�j�ban volt, szok�s szerint az �gy tetej�n gubbasztott. Sirius kor�bban megpr�b�lt besz�lget�st kezdem�nyezni a rosszkedv� fi�val, de n�h�ny sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n feladta, �gy ink�bb az ablakp�rk�nynak d�lve a k�lvil�got szeml�lte.

A fi� �pp a plafon sark�t b�multa, mikor hirtelen furcsa �rz�s fogta el. Eg�sz bels�je megr�zk�dott a hirtelen j�tt �rz�st�l. A r�t�r� �rzelemhull�mokt�l hirtelen mag�hoz t�rt. Eddig egykedv� magatart�sa megv�ltozott. Felpattant az �gyr�l, �s az ajt�t felr�ntva a folyos�ra v�gtatott. Volna… Az ajt�ban ugyanis szembetal�lta mag�t Pitonnal, aki megr�k�ny�dve n�zte a haragt�l vill�ml� szem� fi�t, �s �ppen f�lretolta volna, hogy tov�bb folytathassa �tj�t.

Piton megragadta a fi� v�ll�t, �s magyar�zatot k�vetelve n�zett le r�.

- Megtudhatn�m, hova ez a rohan�s? – sziszegte m�rgesen.

- A dr�gal�tos f�n�k�hez, ha annyira tudni akarja. �s m�r most megmondhatom, alaposan t�ved, ha azt hiszi, sz� n�lk�l hagyom, hogy azt csin�lja…

- Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz… - morogta Piton.

- Nincs? Akkor mi�rt j�tt? – k�rdezett vissza Harry.

- A Nagy�r Black�rt k�ld�tt…

- Pontosan err�l besz�lek… – morgol�dott Harry, �s a f�rfit vizsg�lta. Vajon t�nyleg nem tudja, mire k�sz�l Voldemort. – �n is megyek – mondta ellentmond�st nem t�r� hangon, �s mire a f�rfi ellenkezett volna, m�r el is indult Voldemort dolgoz�szob�ja fel�.

Sirius Black sz� n�lk�l k�vette a fi�t, de a gyomr�ban n�vekv� rossz�rz�s, f�lelemmel t�lt�tte el. Vil�gosan �rezte, valami k�sz�l…

- Mi�rt nem lep meg, hogy m�gis itt vagy? – mosolyodott el s�t�ten a Nagy�r, majd Pitonra n�zett. – Mintha azt mondtam volna: a fi�nak ne mondj semmit.

- Nem is kellett mondania semmit… pontosan tudom, mit akarsz – mondta m�rgesen Harry, miel�tt Piton megsz�lalhatott volna.

- Pontosan tudod, mit akarok? – Voldemort szeme Harry�be f�r�dott, �s hossz� percekig meredt a fi�ra. - : Ez �rdekes, felett�bb �rdekes… : – v�ltott �t p�rszasz�ra, mikor abbahagyta a fi� f�rk�sz�s�t. – : K�v�ncsi vagyok, mi�rt nem m�k�dik ford�tva is.:

Most Harryn volt a meglep�d�s sora.

-: Teh�t maga nem �rzi, amit �n : - �llap�totta meg el�gedetten. Voldemort m�rgesen horkant fel, de v�lasz n�lk�l hagyta.

- : Szerinted mit akarok: – k�rdezte ink�bb.

- Siriusra akarod k�ldeni az…– exmemoriam-ot, akarta mondani mindenki sz�m�ra �rthet� nyelven, de Voldemort vill�mgyors p�lcamozdulata nyom�n nem volt k�pes a mondat befejez�s�re. Csak t�togott, �s a tork�t szorongatta.

Voldemort eln�zett a fi� feje felett.

- Perselus, k�s�rd a vend�g�nket a m�sik szob�ba, �s v�rj meg. Van egy kis megbesz�lnival�m a fiatalemberrel – sz�rte fogai k�z�tt m�rgesen.

Miut�n magukra maradtak, a var�zsl� haragosan ford�totta maga fel�, a m�r csukott ajt�t b�mul� fi�t.

- Mit is mondtam a tiszteletad�sr�l? Szerencs�d, hogy Black nem hallotta a v�g�t, k�l�nben… – sziszegte fenyeget� hangon.

Harry m�g mindig nem tudott megsz�lalni, �m �vatosan elh�tr�lt a f�rfi keze �gy�b�l, �gyelve arra, hogy ne n�zzen a m�sik szem�be.

- Nem akarom, hogy Sirius ugyanolyan b�rgy� legyen, mint az az idi�ta Lockhart – motyogta halkan, mikor Voldemort v�g�l feloldotta a b�b�jt. – R�ad�sul Sirius nem tehet semmir�l. -

- Van egy jobb �tletem is – h�zta k�jes vigyorra sz�j�t a Nagy�r. – Sokkal egyszer�bb lenne t�le v�g�rv�nyesen megszabadulni.- Harry r�m�lten r�zta a fej�t… - Fogd fel, te ostoba k�ly�k, hogy csak neked akartam ezzel kedvezni. Meg is �lhetem, ha gondolod… �s err�l nem is nyitok t�bb vit�t – z�rta le az eszmecser�t. Elindult az ajt� fel�, majd hirtelen meg�llt, �s a majdnem bele�tk�z� Harry arc�ba z�d�totta k�z�lnival�j�t. – Majd’ elfelejtettem: Egy sz�t sem sz�lhatsz r�la Blacknek, ha egy kicsit is f�lted az �let�t.

Ezzel otthagyta a k�pletesen s�b�lv�ny �tokkal s�jtott fi�t.

A szalonban fura l�tv�ny fogadta a falfeh�r arccal bel�p� Harry Pottert. A terem k�t legt�volabbi v�g�n egym�ssal szemben �lt Perselus Piton �s Sirius Black. T�ntet�en eln�ztek egym�s mellett, mik�zben Piton szinte sz�rakozottan forgatgatta kez�ben var�zsp�lc�j�t, �s id�nk�nt Blackre mutatott vele.

Egy halk k�hint�s ut�n Perselus eltette p�lc�t, �s v�rakoz�n n�zett mester�re.

- J�l sejted, bar�tom. Mindent megbesz�lt�nk. A te feladatod itt befejez�d�tt. Visszat�rhetsz a Roxfortba tov�bbijesztgetni a nebul�kat.

- �s mi lesz vele? – mutatott Harryre.

- A fi� az �n gondom. Menj… majd �rtes�telek, ha sz�ks�gem lesz r�d…- az ellentmond�st nem t�r� hang megtette a mag��t. Perselus meghajtotta mag�t, �s egy utols� ellens�ges tekintetet vetett Blackre, miel�tt t�vozott. Harryre r� sem n�zett.

- Most, hogy magunk maradtunk – fordult Siriushoz a v�r�s szem� m�gus -, tal�n elmondan�m, mi�rt is akartam besz�lni �nnel, Mr. Black.

Black nem v�laszolt, csak karbafont k�zzel meredt a f�rfire. Arca meglep�en nyugodt maradt, mint aki felk�sz�lt minden sz�ba j�het�re.

Voldemort egy ideig n�m�n tanulm�nyozta ellens�ge arc�t �s testbesz�d�t, majd b�lintott.

- Sz�val �gy �rzi, nem f�l t�lem. – Ez nem k�rd�s volt, csak egyszer� meg�llap�t�s. – Ha m�s k�r�lm�nyek k�z�tt tal�lkoztunk volna, m�r meggy�z�dhetett volna szem�lyesen is ennek ellenkez�j�r�l. De sebaj, majd legk�zelebb…

Most azonban itt az ideje a b�cs�nak. �gy d�nt�ttem, engedek a fi� k�r�s�nek, �s szabadon engedem magukat. �rvendtem a tal�lkoz�snak, Mr. Black.

Egy k�vethetetlen gyors mozdulattal el�kapta p�lc�j�t, �s egy elsuttogott Exmemoriam” ut�n Sirius arca kisimult, gy�r�tt r�ncai elt�ntek a szeme k�r�l, �s hely�t der�s b�rgy�s�g v�ltotta fel.

�m ennek sem �r�lhetett sok�ig, mert a k�vetkez� var�zsige ut�n, Sirius eszm�letlen�l ter�lt el Harry l�ba el�tt.

Harry mozdulatlanul �llt, �jra �gy t�nt, mint akit a n�mas�gi �tokkal s�jtottak, pedig csak t�ls�gosan megh�kkent a t�rt�ntekt�l. Lehajolt Siriushoz, kisim�totta arc�b�l haj�t, �s v�gigh�zta kez�t a f�rfi arc�n j�l l�that� fintoron.

- Ugye, nem marad ilyen? – k�rdezte alig hallhat�an, �s r�mutatott a f�rfi bamba arc�ra.

A Nagy�r k�zben ism�t Tom alakj�t �lt�tte mag�ra, �s b�tor�t�an megszor�totta Harry v�ll�t.

- A keresztap�dnak nem lesz semmi baja. Eltekintve a feh�r foltr�l, ami ennek a p�r h�t kies�snek k�sz�nhet�.

- Igaz, hogy k�nz�ssal meg lehet t�rni a mem�riab�b�jt? – k�rdezte Harry m�g mindig suttogva.

Tom meglep�d�tt.

- Mib�l gondolod?

- Berta Jorkins…

Tom sok�ig nem sz�lt egy sz�t sem, v�g�l csak b�lintott.

- Sok�ig k�noztad?

�jabb b�lint�s volt a v�lasz.

- Mi�rt?

- Mit mi�rt? – �rtetlenkedett a m�sik?

- Mi�rt kellett megk�nozni? Nincs m�s megold�s? �gy �rtem, m�shogy nem lehet visszahozni valakinek az eml�keit?

A fiatal var�zsl� fels�hajtott.

- Ez nem ilyen egyszer�… - egy pillanatra �gy t�nt, mond m�g valamit, de azt�n megr�zta mag�t, szemei v�r�sbe v�ltottak, �s a k�vetkez� m�sodpercben m�r �jra Voldemort �llt Harry mellett.

- Nincs m�s mondanival�m az �n sz�m�ra, Mr. Potter – Voldemort hangja visszautas�t�an jeges volt. Kil�pett a szob�b�l, �s csak egy csettint�ssel jelezte Harry fel�, hogy k�vesse.

A p�rbajterembe mentek, ahol a Nagy�r n�mi n�zel�d�s ut�n r�mutatott Crakre �s Monstrora, aki azonnal abbahagyt�k a gyakorl�st, �s l�lekszakadva igyekeztek uruk el�. Azonnal t�rdre ereszkedtek, �s megcs�kolt�k a f�rfi tal�rj�nak szeg�ly�t.

Harry undorodva felny�g�tt, de Voldemort pillant�sa szav�t vette.

- A ti dolgotok lesz, hogy hazak�s�rj�tek Pottert �s Blacket. Gondoskodjatok r�la, hogy visszafel� ne k�vethessenek… - egy rozsd�s k�s �s k�t p�lca �tny�jt�sa ut�n, pillant�sa Harryre v�ndorolt, �s hossz� ideig n�zt�k egym�st, miel�tt megsz�lalt. – A k�zeli viszontl�t�sra, Mr. Potter...

A k�t f�rfi id�k�zben fel�llt �s fej�ket lehajtva, megg�rnyedten hallgatt�k a parancsot, �m az elbocs�t� k�zjelre egyik�k durv�n megragadta a fi� v�ll�t, �s maga el�tt megl�d�tva t�voz�sra k�sztette.

A zsupszkulcs egy sik�torba vitte �ket. M�r s�t�tedett, �gy Harry hi�ba ny�jt�zkodott, hogy k�r�ln�zzen, nem l�tott semmi ismer�set sem. Monstro megsz�ntette Siriuson a lebegtet� b�b�jt, �gy a m�g mindig eszm�letlen f�rfi egy kont�ner t�v�ben landolt. A k�t hal�lfal� gonosz mosollyal n�zett egym�sra, ahogy egyszerre emelt�k fel p�lc�jukat �s lend�tett�k Harry fel�.

- Stupor! – mondt�k a var�zsig�t. Harry a kont�nerhez v�g�dott, �s egy hangos nyekken�ssel a f�ldre hullott. Senki sem vette �szre azt az �les vasdarabot, amely kont�ner oldal�b�l �llt ki, �s amelybe Harry az es�st megel�z�en alaposan bev�gta a fej�t…

Az egyik hal�lfal� g�nyos nevet�s keret�ben el�h�zott tal�rja zseb�b�l 2 p�lc�t, egy megvet� mozdulattal a kont�ner al� haj�tott, majd a zsupszkulcsot meg�rintve mindketten elt�ntek.

Hajnalodott, mikor Sirius mag�hoz t�rt. Neh�zkesen felt�p�szkodott, majd fel�lt. Feje er�sen l�ktetett, �s h�nyingere volt, de sokkal ink�bb aggasztotta, hogy fogalma sincs, hogy ker�lt ide.

- Hol a francban vagyok? – k�rdezte fennhangon.

K�r�ln�zett… egy v�kony testet pillantott meg n�h�ny l�p�s t�vols�gra. i Ki lehet… /i mire id�ig eljutott gondolatban m�r tudta is a v�laszt.

- Harry… – ny�gte halkan. Sz�ja sz�raz volt, �s szomj�s�got �rzett. A fi� mell� m�szott, m�g arra sem �rezte mag�t el�g er�snek, hogy fel�lljon.

Kisim�totta a fi� arc�r�l a hajsz�lakat, �s sz�longatni kezdte, de v�laszt nem kapott.

Kitapintotta a pulzus�t, �s fell�legzett, mikor meg�rezte a l�ktet�st.

Mell� �lt, �s er�lk�dve az �l�be emelte az �jult fi�t. Szeme az aszfaltra t�vedt, �s a hirtelen j�tt p�nikt�l �sszeszorult a gyomra. V�r…

Keze a fi� fej�re simult, �s reszketve kereste a s�r�l�s forr�s�t. Legnagyobb r�m�let�re egy hossz� v�g�st �rzett az ujjai alatt. Oldalra ford�totta a mozdulatlan testet, �s ujjaival �gyetlen�l f�s�lte el a fi� borzas haj�t a s�r�l�sr�l.

A v�g�s m�ly volt, �s m�g mindig sziv�rgott bel�le a v�r. Sirius nekikeseredetten nyomta kez�t a v�g�sra, �s szinte mag�n k�v�l volt k�ts�gbees�s�ben.

�szre sem vette, hogy mikor kezdett a gyerekkel a kez�ben ringat�zni, el�re-h�tra. Szeme r�m�lt vad�llat m�dj�ra cik�zott k�rbe-k�rbe, valami haszn�lhat�t keresett, amivel bek�thetn� a sebet, de semmit sem tal�lt. Megpillantott viszont valamit az egyik kont�ner alatt.

�vatosan lerakta a fi�t, �s n�m�n foh�szkodva hasalt a kont�ner mell�. Megk�nnyebb�l�se hat�rtalan volt, mikor kez�ben �rezte p�lc�j�t, �s mikor m�g jobban ny�jt�zkodott, el�rte Harry p�lc�j�t is.

- T�nj�nk innen… – motyogta Harryt �lbe v�ve.

Kil�pett a kont�nerek k�z�l �s az utc�ra l�pett. Fell�legzett, mikor r�j�tt, tudja, hol van. �sszeszedte minden energi�j�t, �s er�sen koncentr�lt.

- Hitv�ny korcsok, gaz bitangok. M�r megint valami �rul� aljan�pet hozt�l a nyakamba, Sirius Black.

A f�rfi megtorpant, �s szemben�zett egy �letnagys�g�, rik�csol�, ny�lat k�pk�d� portr�val.

- Neked is j� reggelt any�m – biccentett g�nyosan. – Sz�vesen csevegn�k veled, de mint l�tod, fontosabb dolgokkal kell foglalkoznom. A keresztfiammal…

Otthagyta a tov�bb ordib�l� festm�nyt, �s hangosan elki�ltotta mag�t.

- Valaki. Azonnal j�jj�n valaki – az elkeseredett hang megtette a mag��t. N�h�ny m�sodperc m�lva d�b�rg� l�bak zaja hallatszott a magasb�l, �s Sirius szembetal�lta mag�t Remusszal �s egy csapat Weasleyvel.

- Tapmancs…, h�t visszaj�ttetek… – suttogta Remus Lupin, �s n�m�n n�zte bar�tja elgy�t�rt arcvon�sait.

Molly azonnal p�rtfog�s�ba vette az �jult fi�t, mik�zben Remus sietve sz�rt hopp port a kandall�ba, hogy Dumbledore irod�j�t h�vja.

- Albus – kezdte, �s az sem �rdekelte, hogy az �sz m�gus t�rsas�g�ban Perselus Pitont is ott tal�lja -, seg�ts�gre van sz�ks�g�nk. Harry megs�r�lt…

Remus m�g idej�ben h�trah�z�dott a kandall�t�l, mikor kil�pett a l�ngok k�z�l a k�t f�rfi.

Egyenesen a kanap�n fekv� fi�hoz siettek. Piton megjelen�s�re az �gy k�r�l toporg� Weasley gyerekek r�gt�n t�volabb l�ptek. A f�rfi, k�sz�n�sre sem m�ltatta az egybegy�lteket, figyelm�t a fi�ra ford�totta. Let�rdelt az �gy mell�, p�lc�j�t v�gigfuttatta a gyerek teste felett, �s k�zben halk szavakat suttogott. Egy p�lcamozdulattal kitiszt�totta a fi� fejseb�t, majd beforrasztotta azt.

- Stimula – mormogta halkan.

Harry nehezen �bredt. Szemei megrebbentek, majd lassan kiny�ltak. Lassan k�r�ln�zett. Megl�tta a mellette t�rdel� Pitont, �s szinte �vben h�trah�k�lt ijedt�ben. A hirtelen mozdulatt�l �les f�jdalom has�tott a fej�be �s a h�t�ba. Keze elindult, hogy megkeresse a f�jdalom forr�s�t, de Piton keze meg�ll�totta.

- Nyugalom, Mr. Potter. Ezt igya meg. – Fel� ny�jtott egy apr� fiol�t, �s seg�tett fel�lni. -N�h�ny z�z�d�sa �s koponyareped�se volt, amit megsz�ntettem. Mindj�rt jobban �rzi mag�t. Addig is, m�g jobban �rzi mag�t, tal�n elmes�lhetn�, mit�l ker�lt ebbe az �llapotba…

A f�rfi hangja fagyos �s d�h�s volt, de Harry furcsa m�don m�gis egy halv�ny aggodalmat v�lt felfedezni.

„Piton ag�dik �rtem?” – gondolta megr�k�ny�dve. Megpr�b�lt visszaeml�kezni, mi az utols� eml�ke, de sehogy sem �llt �ssze a k�p. Min�l m�lyebbre �sott vissza az eml�keiben, ann�l jobban �rezte, valami nincs rendben. Tan�cstalanul n�zett a jelenlev�kre.

Ezt a pillanatot v�lasztotta Albus Dumbledore, hogy halk k�hint�ssel mag�ra vonja a figyelmet.

- Magunkra hagyn�tok n�h�ny percre? – fordult az igazgat� a Weasley csal�dhoz. Molly �s Arthur Weasley azonnal b�lintottak, �s maguk el�tt terelgetve a csal�d fiatalabb tagjait -Fred-et- George-ot, Ront �s Ginnyt – sz� n�lk�l elhagyt�k a szob�t. Remus is csatlakozni akart hozz�juk, de Harry halk hangja meg�ll�totta.

- K�rem, tan�r �r, maradjon…

Remus k�rd�n n�zett Dumbledore-ra, aki n�m�n biccentett, �s visszafordult Harry fel�.

Sirius tomp�n meredt el�re, mik�zben Harry �gya sz�l�n �lt, kez�ben tartva Harry kez�t, �s nem vett tudom�st a k�lvil�gr�l.

- Mi az utols� eml�ked, Harry? – ism�telte meg a k�rd�st az id�s var�zsl�, mikor magukra maradtak.

Harry nagyot nyelt.

- Valami t�rt�nt velem, igazgat� �r… – suttogta alig hallhat�an. – Az utols� eml�kem az, hogy – f�lve n�zett a m�r felt�p�szkodott Pitonra -, Piton professzorral a M�gia�gyi Miniszt�riumba megyek e-e-egy j�slat�rt… - az utols� sz�t m�r szinte csak t�togta.

- De h�t az egy hete volt… - d�bbent meg Piton, �s �rtetlen pillant�st v�ltott Dumbledore-ral.

N�h�ny m�sodperc csend ereszkedett a szob�ra.

Sirius agy�ba eljutottak Harry szavai, �s szemei felpattantak.

- J�slat? Milyen j�slat? – k�rdezte hirtelen �bers�ggel.

Harry hitetlenkedve n�zett fel a keresztapj�ra.

- Hogyhogy milyen j�slat? – k�rdezte, �s hosszan n�zte a f�rfi f�radt arcvon�sait. – Valami baj van?

Most figyelt fel mindenki Sirius szokatlan viselked�s�re.

- Sirius – Remus �vatosan �rintette meg bar�tja v�ll�t, mert a s�t�t haj� f�rfi kez�be rejtette arc�t. – Mi a baj?

- Nem eml�kszem, Remus, �rted? Nem eml�kszem semmire… - Sirius m�r kiab�lt.

- Semmire? Mi az, hogy semmire? – d�bbent meg a homoksz�n haj� f�rfi.

- Utols� eml�kem az, hogy Harryt pr�b�lom megtal�lni. A k�vetkez� pedig az, hogy ma hajnalban egy sik�torban �bredek az eszm�letlen Harry t�rsas�g�ban…- csendesedett el kiss� Black, �s megsimogatta a fi� arc�t, nyugtalan pillant�s vetve r�.

Dumbledore elgondolkozva simogatta hossz� szak�ll�t.

- Exmemoriam – d�nny�gte. – �s csak n�h�ny h�t… �rdekes…

- Mi ebben az olyan �rdekes? – d�h�ng�tt �jra Sirius.

- Az Black - sz�lalt meg Piton s�t�ten -, hogy csak 3 hetet vett el t�led, �s nem az �sszes eml�ked. Ez nem vall a S�t�t Nagy�rra. Ak�r meg is k�sz�nhetn�d neki…

Sirius szeme megvillant, de Dumbledore egy k�zmozdulattal lecsendes�tette az ugr�sra k�sz f�rfit.

– �s mi van Harryvel? – Remus k�rd�s�re Sirius �jra keresztfi�ra n�zett, �s biztat�an megszor�totta kezeit.

- Minden rendben lesz, Harry – �g�rte Harry.

- Remus, l�gy olyan kedves, �s sz�lj�l Madam Pomfrey-nak, hogy k�sz�tse el� a gyeng�lked�t Harry sz�m�ra. �s tal�n Siriusra is r�f�rne egy alapos kivizsg�l�s.

- Nem t�l j� �tlet – jegyezte meg Piton hidegen -, tekintve, hogy Black m�g mindig k�r�z�s alatt �ll. �s Caramel szerint � �ll Potter elrabl�sa m�g�tt is.

Remus felhorkant.

- Akkor tal�n elmondhatn�nk neki, hogy pont � az, aki kiszabad�totta Harryt a fogs�gb�l, kock�ztatva ezzel a ment�lis eg�szs�g�t is. Val�sz�n�leg az utols� pillanatban…

- Gondolod, hogy ez t�rt�nt, Holds�p? – Sirius hangja egyszerre t�nt rem�nyked�nek �s elveszettnek.

Piton egyetlen arcvon�sa sem �rulta el, mit is gondol val�j�ban.

Titokban Harryt figyelte, ahogy szemei le-lecsuk�dnak, de egy m�sodpercre sem engedi el annak a korcs, bolh�s kuty�nak a kez�t.

„Nem eml�kszik r�m…” – Nem tudta, vajon �r�lj�n, vagy b�nk�djon a t�rt�ntek miatt.

Az�rt ment az igazgat�i irod�ba, hogy felel�ss�gre vonja az igazgat�t a t�rt�ntek�rt. Az elm�lt 15 �v�rt… �m amikor bele akart v�gni a mondand�j�ba, fels�v�tett a kandall�, �s kereszt�lh�zta minden sz�m�t�s�t.

„ Mit csin�ljak…”- t�prengett mag�ban.- „Elmondjam neki? Hogy fogja fogadni? Az is lehet, hogy mire holnap fel�bred, mindenre pontosan eml�kezni fog. V�rok…” - d�nt�tte el.