Mikor Harry legk�zelebb mag�hoz t�rt, s�t�ts�g vette k�r�l. �vatos tapogat�z�ssal megkereste szem�veg�t, �s a hely�re illesztette. Feln�zett. Ablakon bevil�g�tott a hold s�padt f�nye. Megkereste papucs�t �s az ablakhoz s�t�lt. Odakinn a tiszta �gbolton csillagok ezrei szikr�ztak. K�ny�k�re hajtva fej�t b�multa a Roxforti t�jat, ahogy a t� v�z�n t�ncot j�rnak az �ji f�nyek. Az agya m�g tompa volt a f�radts�gt�l, de elm�je legm�ly�be m�r behatoltak az elm�lt napok f�j� esem�nyei. A hirtelen felt�r� harag elszor�totta tork�t, szeme �gett a d�ht�l, keze az ablakp�rk�nyt szorongatta. M�rges volt az eg�sz vil�gra. Voldemortra, aki meg�lte sz�leit, aki �jra testet �lt�tt, aki miatt Cedrick halott, aki elvette keresztapja eml�keit, Pitonra, akir�l n�gy �v gy�l�let ut�n kider�lt, hogy a tulajdon apja, Dumbledore-ra, aki ezt tizen�t �ven kereszt�l titkolta, �s anyj�ra, aki…- nem, ez a gondolatmenet m�r t�ls�gosan is f�jdalmas volt.

„Esk�sz�m, megfizetnek az�rt, amit velem tettek” - fogadkozott mag�ban gy�l�lk�dve. – „Dumbledore is, Voldemort is, �s Piton is…”

Elm�lked�s�t apr� l�ptek zavart�k meg.

- M�g kiss� kor�n van az �brenl�thez, Mr. Potter. - hallotta maga m�g�l Madam Pomfrey halk szavait.

- Tudom - fordult meg -, de nem tudtam aludni. Milyen nap van ma?

- Augusztus 29. p�ntek, hajnali 2 �ra - t�j�koztatta a gy�gy�t� �lmosan. - Minden rendben van, Mr. Potter? Akkor pr�b�ljon meg aludni m�g egy kicsit - mondta Harry fejb�lint�s�ra.

Harry engedelmesen visszam�szott az �gyba, de mikor a n� elhagyta a gyeng�lked�t, fel�lt, �s az �des bossz�t tervezgette.

- Harry, �des fiam, boldogan l�tom magadhoz t�rt�l. Madam Pomfrey m�r t�j�koztatott r�la. Hogy �rzed magad? - az igazgat� agg�d� arccal szeml�lte a s�padt fi�t f�lhold alak� szem�vege m�g�l.

Harry elmosolyodott.

- Minden a legnagyobb rendben, igazgat� �r. Teljesen j�l �rzem magam. Ugye, nem kell tov�bb itt maradnom?

Dumbledore elmosolyodott.

- Megbesz�lem Madam Pomfreyval, de nem hiszem, hogy t�bb id�t kellene itt t�ltened.

Harry m�r mondani akart valamit, amikor kiny�lt a gyeng�lked� ajtaja, �s bel�pett rajta Perselus Piton. Harry megmerevedett, majd les�t�tte a szem�t.

- J� reggelt, Piton professzor - k�sz�nt�tte a f�rfit. Piton alaposan v�gigm�rte a fi�t, miel�tt Dumbledore-hoz fordult.

- Albus, Mr. Potter - biccentette meg a fej�t. - Madam Pomfreyt kerestem, de l�tom, itt sincs. �m, ha m�r tal�lkoztunk, Albus, szeretn�k veled v�ltani n�h�ny sz�t.

Dumbledore fel�llt Harry mell�l, �s megindult az ajt� fel�, maga el�tt terelgetve koll�g�j�t, amikor Harry halk szava meg�ll�sra k�sztette a k�t f�rfit.

- Piton professzor �r! �n is szeretn�k majd besz�lni mag�val. - Harry udvarias szavaira Piton felh�zta a szem�ld�k�t, �s lassan b�lintott.

- A szob�mban v�rlak, Perselus. - Dumbledore b�cs�z�ul r�kacsintott Harryre, majd t�vozott.

Piton t�tov�n �llt az ajt�ban, majd tett n�h�ny bizonytalan l�p�st a fi� fel�.

Harry idegesen r�gcs�lta a sz�ja sz�l�t, ahogy a k�zeled� f�rfit b�multa.

- Sz�val eml�kszel? - �sszegezte Piton, �s egy sz�ket h�zott maga al�.

Harry n�m�n b�lintott.

K�nyelmetlen csend ereszkedett k�z�j�k.

- Mi lesz most, tan�r �r? - k�rdezte halkan a fi�, megt�rve a csendet.

- Hogyhogy mi lesz? - horkant fel a f�rfi bossz�san.

- Vel�nk? Velem… - s�hajtotta a fi� bizonytalanul.

A f�rfi, t�preng�n n�zett maga el�.

- �lt�zz fel - d�nt�tt v�g�l. Egy�tt megy�nk az igazgat� �rhoz.

Dumbledore n�m�n m�regette a k�t var�zsl�t.

- Hallgatlak, Perselus - s�hajtott v�g�l.

- �gy v�lem, magyar�zattal tartozol nekem, Albus - kezdte v�dl�n Perselus.

- Sz�val tudj�tok. - Az igazgat� bocs�natk�r� szemmel n�zett a megrogyott v�llal �ld�g�l� feketehaj� fi�ra. Perselus b�lintott, Harry les�t�tte a szem�t. Annak d�h�s villog�sa t�ls�gosan is �rulkod� lett volna.

- Nem tehettem m�st - kezdett magyar�zkodni az agg m�gus, de Piton bossz�san felhorkantott.

- Tal�n m�gsem vagyok k�v�ncsi a magyar�zkod�sodra - mordult fel. - Csak annyit �rulj el: Ha a S�t�t Nagy�r nem gyanakodik, �s nem parancsol r�m, hogy v�gezzem el a v�rvizsg�latot, mikor �llt sz�nd�kodban elmondani az igazs�got?

- Soha… - s�hajtotta halkan az �sz f�rfi. Piton haragos tekintette l�tt�n, tov�bb folytatta. - Egyr�szr�l Lily megesketett, hogy titokban tartom, m�sr�szr�l �vek �ta figyellek, Perselus. Nem b�zhattam Harryt a gondjaidra, mikor tudom, milyen heves ellenszenvvel viseltetsz ir�nta.

Most Harryn volt a sor, hogy bossz�san felmorduljon.

- �s mi van velem? - k�rdezte s�rtett hangon. - Nekem sincs jogom tudni, hogy ki az ap�m? Hogy egy�ltal�n van ap�m? Hogy �l? Maga sz� n�lk�l Dursley�k nyak�ba s�zott, ahol csak megt�rt szem�ly voltam. Hazudott, amikor azt mondta, nincs rajtuk k�v�l m�s �l� rokonom. Es�lyt sem adott nekem, nek�nk…

Piton felkapta a fej�t a fi� utols� mondat�ra. N�m�n visszhangzottak fej�ben a fi� szavai. „Es�lyt sem adott nekem, nek�nk…” Val�ban lenne m�g lehet�s�ge a v�ltoztat�sra? K�pesek lenn�nek r�? Ak�rhonnan n�zi, felel�ss�ggel tartozik a fi��rt.

- Rendben, Albus. - f�jt egyet. - A tov�bbiakban Po… Harry nevel�se m�r nem a te hat�sk�r�d. - mondta h�v�sen.

- Ezt nem engedhetem meg, Perselus. - ellenkezett az igazgat�. - Nem arr�l van sz�, hogy nem �rt�kelem az er�fesz�t�seid, de hogy magadhoz vedd Harryt… Ebbe nem egyezne bele a miniszt�rium sem.

- Nem hiszem, hogy van v�laszt�sod, Albus. A Miniszt�rium sem sz�lhat bele. Vagy tudom�sul veszed a t�nyeket, vagy felmondok, �s magammal viszem a fiam is. Gondolom, sejted: A S�t�t Nagy�r t�rt karokkal v�rja. El�g sok id�t t�lt�ttek kettesben, �s meg kell mondanom, a Nagy�r le volt ny�g�zve a fi� k�pess�g�t�l. Mit gondolsz, mi�rt nem �lte meg, miut�n tudom�st szerzett a teljes j�slatr�l? - sziszegte Piton az igazgat� arc�ba.

Harry megk�v�lten n�zte a k�t var�zsl� vit�j�t.

A k�t f�rfi �gy vitatkozott rajta, mintha � jelen sem lenne.

Hogy v�get vessen a parttalan vit�nak, fel�llt �s kett�j�k k�z� l�pett.

A k�t civakod� d�bbenten hallgatott el.

- M�g �n is jelen vagyok - jelentette ki a fi� elt�k�lten. - �s tal�n nekem is van n�h�ny szavam, ha j�l sejtem. - n�zett el�bb az igazgat�ra, majd az apj�ra.

A k�t f�rfi, egyet�rt�en b�lintott.

Harry megk�sz�r�lte a tork�t, miel�tt �jra megsz�lalt.

- Akkor Perselus Piton mellett maradok, mint a fia… - ny�gte ki halkan.

Pitont alaposan mellbev�gta a fi� k�zl�se. Erre nem sz�m�tott. �m az igazgat� m�g jobban meglep�d�tt.

- Biztos vagy benne, Harry? - k�rdezte halkan az igazgat�.

- Teljesen. - mondta hat�rozottan.

- Mi�rt?

Harry az igazgat�ra n�zett. Szeme megvillant, de nyugalmat er�ltetett mag�ra.

- Mi�rt? - ism�telte meg a k�rd�st. - Ezt �n is k�rdezhetn�m. Mi�rt titkolta ennyi ideig, hogy James Potter nem az ap�m? Mi�rt titkolta, hogy Voldemort egy j�slat miatt �lte meg a sz�leim? Mi�rt kezelt �gy, mint egy b�b�t n�gy �ven kereszt�l? Lehet, hogy Piton gy�l�l, de legal�bb �szinte velem. Nem v�rom el, hogy szeresen, hogy meg�rtsen. Maga az elm�lt �vekben v�gig �gy tett, mint aki kedvel, de mindv�gig a k�pembe hazudott. �s ebb�l k�sz�n�m sz�pen, de nem k�rek tov�bb. Ink�bb �lek az ap�mmal, aki b�r nem szeret, de az ut�bbi �vekben t�bbsz�r is megmentette az �letem, �s legal�bb nem hazudik. „H�t a nem szeret, tal�n t�l enyhe fogalom.” – morgott mag�ban.

Harry k�ts�gbeesetten szor�totta �ssze szemeit, nehogy t�l�rad� haragj�ban kicsorduljon a k�nny a szem�b�l. Egy kezet �rzett a v�ll�n. Feln�zett.

- V�rj meg odakinn - mondta halkan Piton, �s az ajt� fel� mutatott. - Mindj�rt megyek.

Harry k�sz�n�s n�lk�l hagyta maga m�g�tt az elgy�t�rt arcot v�g� igazgat�t.

Mikor becsuk�dott az ajt�, Piton az igazgat�ra n�zett.

- �gy v�lem, ez eld�lt.

Dumbledore cs�ggedten b�lintott.

Piton az ajt�hoz l�pett, amikor Dumbledore f�j� hangja utol�rte.

- K�rlek, viseld gondj�t. Nem �rdemli meg, hogy tov�bb b�ntsd.

Piton nem reag�lt r�, n�m�n beh�zta maga m�g�tt az ajt�t.

K�zben el�rt�k a mardek�ros folyos�kat, �s Piton felz�rk�zott a fi� mell�, mutatva az utat. Az ajtaja el�tt meg�llt, majd egy pillanatnyi hezit�l�s ut�n hangosan kimondta az ajt�t nyit� jelsz�t.

„Factum fieri infectum non potest.” (A megt�rt�ntet nem lehet meg nem t�rt�ntt� tenni. Plautus)

Harry �rtetlen�l n�zte a f�rfit, aki id�k�zben beterelte a meglepett fi�t

- J�l teszed, ha megjegyzed a jelsz�t, ha akkor akarsz bej�nni, mikor nem vagyok itthon. – Jegyezte meg ep�sen a f�rfi. – Felt�ve, ha k�pes vagy r�…

- Mi�rt akarn�k akkor j�nni, mikor nincs itt? – k�rdezte Harry.

- Esetleg sz�ks�ged lesz valamire a szob�db�l… - bosszankodott Piton.

Harry annyira meglep�d�tt, hogy a kanap�hoz h�tr�lt, le�lt �s t�tott sz�jjal n�zett a f�rfire, aki nem tudta mire v�lni a fi� n�ma d�bbenet�t.

- Mi olyan meglep� ezen? Azt gondoltad, t�n a f�ldre fektetlek? – csattant m�rgesen.

- Neeem – motyogta Harry elv�r�s�dve. – Csak nem gondoltam volna, hogy van itt egy szob�m…

- Nos…, m�g nincs…, de mindj�rt gondoskodom r�la. Majd reggeli ut�n…

- Mi�rt? – bukott ki a gyanakv� k�rd�s Harryb�l.

- Mi�rt a reggeli ut�n? – Piton j�t der�lt mag�ban a fi� zavar�n. – Tal�n az�rt, mert �hes vagyok.

- Nem �gy �rtettem. - v�r�s�d�tt tov�bb Harry, �s zavartan gy�r�gette a p�l�ja sark�t. -

Arra voltam k�v�ncsi, mi�rt akart nekem egy szob�t adni…

- Azt hittem, ez egy�rtelm�. – n�zett f�l�nyes arccal a fi�ra. – Ak�r akarom, ak�r nem, mostant�l �n tartozom �rted felel�ss�ggel. Ez azt is jelenti, hogy t�bb-kevesebb id�t egy�tt kell t�lten�nk. P�ld�ul a sz�nid�t… Ehhez pedig sz�ks�ge van mindkett�nknek egy bizonyos mag�nter�letre, ahova id�nk�nt visszah�z�dhatunk, vil�gos? Erre pedig a legalkalmasabb a saj�t szoba.

Harry csak b�lintani tudott.

Piton otthagyta a fi�t �s a kandall�hoz l�pett. Reggelit rendelt k�t szem�lyre, amely szinte azonnal meg is jelent az asztaln�l.

N�m�n reggeliztek. Harry igyekezett a t�ny�rj�ra koncentr�lni, hogy ne l�ssa a polcokon t�rolt formalinban �szk�l� tetemeket, amiket �let�ben egyszer m�s volt szerencs�je megcsod�lni. A l�tv�ny m�r akkor sem t�lt�tte el nagy �r�mmel. A reggeli v�g�n a tan�r egy p�lcamozdulattal elt�ntette a maradv�nyokat, �s a fi�ra n�zett, aki m�g mindig az asztal mint�it tanulm�nyozta.

- Koncentr�ljunk akkor a tov�bbi teend�kre. – mondta kiss� kedvetlen�l Piton. M�g sok a teend�nk. �n besz�lek m�g egyszer az igazgat� �rral az elhelyez�sedr�l, valamint holmid�rt is el kell mennem a nagyn�n�d h�z�ba. 10 �ra t�jban �rted j�n a keresztap�d, �s Lupin t�rsas�g�ban elvisz az Abszol �tra, hogy megvegy�tek tanfelszerel�sed. – M�g egyszer v�gign�zett a gyereken. – �s vegyetek valami megfelel� ruh�t is. Nevets�gesen n�zel ki. Nem is tudom elhinni, hogy ilyen ruh�ban emberek m�g kimennek az utc�ra.

Harry v�gign�zett mag�n. Most hogy belegondolt, nem is �rtette, mi�rt nem t�nt fel, hogy Voldemort h�z�ban az elm�lt egy h�napban mindig volt megfelel� m�ret� tiszta ruh�ja. Csak most t�nt fel neki, hogy �jra Dudley levett g�nceit hordja. Borzaszt�an elsz�gyellte mag�t, de ezt a vil�g minden kincs��rt sem vallotta volna be Pitonnak. Ink�bb megvonta a v�ll�t, �s feltette az �t sokkal jobban foglalkoztat� k�rd�st.

- Akkor ezek szerint tal�lkozhatok Siriusszal. – Ez nem is k�rd�s, ink�bb meg�llap�t�s volt.

- Katasztrof�lis lenne, ha egy�tt jelenn�nk meg az Abszol �ton. – jegyezte meg savany� k�ppel Piton. �s igen, tal�lkozhatsz Blackkel, am�g �gy l�tom j�nak.

Harry �sszeh�zta a szem�t.

- Megtudhatn�m, meddig l�tja j�nak? – k�rdezte inger�lten.

Piton g�nyosan elvigyorodott.

- Nem lehetett nem �szrevenni, hogy betegesen ragaszkodsz ahhoz a bolh�s d�gh�z. Tal�n a lehet�s�g, hogy nem t�bb� l�thatod, arra �szt�n�z majd, hogy jobban megfelelj az elv�r�saimnak.

- Az elv�r�sainak… - ism�telte meg Harry, mint aki rosszul hall.

- Addig folytat�dhatnak a tal�lkoz�saitok �s a lev�lv�lt�saitok, am�g mind a tanulm�nyi eredm�nyeidet, mind a viselked�sedet megfelel�nek tal�lom – b�lintott a f�rfi, leplezetlen k�r�r�mmel figyelve Harry reakci�j�t.

- Azt hiszem, nem is akarom ezt az apa-fia baroms�got – ny�gte Harry. – Felejtse el.

- Nincs m�s v�laszt�sod – most m�r ny�ltan vigyorgott a f�rfi. – Ha m�r abba a szerencs�s helyzetbe ker�ltem, hogy �n lehetek a h�res Harry Potter apja, meg kell felelnem az elv�r�soknak. Csak nem n�zhetem t�tlen�l, hogy az egy szem fiam elt�kozolja a tehets�g�t, �s rossz p�ld�t mutat mind a h�z�nak, mind az eg�sz iskol�nak. Nincs t�bb kiv�telez�s, nincs t�bb szab�lyszeg�s, takarod� ut�ni folyos�n j�rk�l�sok, ami�rt nekem kellene sz�gyenkeznem.

Harry most m�r t�nyleg �gy �rezte, mintha egy rossz r�mreg�nybe ker�lt volna. Ez m�g a legrosszabb r�m�lmait is fel�lm�lta.

- Azt net�n nem akarod szab�lyozni, ap�m – k�pte a szavakat -, hogy kivel bar�tkozzam? – Harry v�r�s volt, ez�ttal a d�ht�l. Nem sok hi�nyzott, hogy el�kapja farzseb�b�l p�lc�j�t, �s valami �rt�st sz�rjon az el�tte �ll�, d�h�t� alakra.

- Most, hogy �gy mondod… - jegyezte meg a f�rfi -, tal�n m�rlegelned kellene, hogy Granger �s Weasley a megfelel� t�rsas�g-e a sz�modra.

Harry szeme els�t�t�lt, keze a nadr�gzsebe fele tapogat�zott, amikor a f�rfi egy l�p�ssel el�tte termett.

- Nem aj�nlom – mondta fagyosan. – �n vagyok olyan h�lye, mint M�gus, vagy olyan idi�ta, mint Lockhart, m�g csak olyan szentiment�lis sem vagyok, mint Lupin.

- Csak ugyanolyan hal�lfal�, mint Kupor – jegyezte meg s�t�ten Harry, de kezeit elvette a zseb�t�l. Szavaib�l s�t�tt a gy�l�let.

- Ennek semmi �rtelme. Mind�ssze arra k�v�ntam r�vil�g�tani Miss Granger �s Mr. Weasley bar�ts�g�val kapcsolatban, hogy el k�ne gondolkoznod, mennyi inform�ci�t osztasz meg vel�k.

- Ha arra gondol, nem �hajtok mag�val dicsekedni, teh�t nem fogom nekik elmondani az igazat mag�r�l �s r�lam.

- Tal�n m�gis elgondolkodhatn�l r�la. Lucius Malfoy m�r minden bizonnyal elmondta Drac�nak, �s ha j�l ismerem a fi�t, akkor az els� dolga lesz megosztani ezt az inform�ci�t az eg�sz Roxforttal, m�gpedig nem a j� �rtelemben. Teh�t jobb lenne, ha ink�bb t�led tudn�k meg, de v�g�l is, nekem mindegy.

- Maga nyert. – morogta kedvetlen�l Harry �s h�tat ford�tott a f�rfinek, �gy folytatta. – Mintha p�r perccel ezel�tt a mondta volna, tan�r �r, hogy besz�lni akar Dumbledore-ral.

- Dumbledore igazgat� �r – jegyezte meg halkan a f�rfi. – Engem meg el�g, ha a tan�t�si �r�k alatt �s iskolai �gyekben sz�l�tasz tan�r �rnak.

Harry felkapta a fej�t.

- Akkor m�gis hogy sz�l�tsam?

- P�ld�ul Perselusnak, de h�vhatsz ap�nak is, ha akarsz – vont v�llat, mint akinek teljesen mindegy, s elindult az ajt� fel�.

Apa t�togta Harry n�m�n, majd megr�zta a fej�t. – Az nem fog menni. Akkor m�r ink�bb Perselus – ism�telte az idegen�l hangz� sz�t.

A f�rfi biccentett �s kil�pett a h�v�s folyos�ra.

- Foglald el magad, m�g t�vol vagyok. - A k�nyvespolc fel� mutatott. – Ott tal�lsz olvasnival�t.

- Lehet, hogy egy kicsit elvetettem a sulykot – mormogta Piton kiss� bocs�natk�r� hangs�llyal. – Nekem sem k�nny� megem�szteni ezt az eg�sz helyzetet, �s Potter viselked�se sem teszi k�nnyebb�. Az eln�z�sed k�rem, ha net�n megb�ntottalak.

Dumbledore biccentett.

- Ha egy kicsit jobban belegondolsz Harry helyzet�be, magad is r�j�ssz, hogy neki m�g nehezebb. B�r eddig is �rv�n n�tt fel, legal�bb a tudat, hogy a sz�lei megbecs�lt, szeretetre m�lt� emberek voltak ellens�lyozta ezt. Erre most kell megtudni, hogy a f�rfi, akit apj�nak hitt nem is az apja, az anyja, aki az �let�t is fel�ldozta a fi��rt egy m�sik f�rfit�l sz�lt gyereket a f�rj�nek. Te m�gis hogy �rezn�d magad? �s mindennek tetej�be kider�l, hogy �l az apja, aki nem m�s, mint te. Pont ez�rt nem �rtem, mi�rt egyezett bele, hogy veled �ljen. De mint eml�tetted, ez a ti dolgotok. Sz�val miben seg�thetek, Perselus?

Perselus Piton megborzongott Dumbledore szavai nyom�n. Val�ban nem lehet k�nny� a k�ly�knek. De h�t err�l nem � tehet. � nem k�rte ezt a gyereket. A nyak�ba s�zt�k. �s m�gis… Neki sem volt egyszer� gyerekkora, de legal�bb tudta kik a sz�lei, m�g ha olyanok is voltak, amilyenek…

Dumbledore halk k�hint�se visszahozta a val�s�gba.

- K�t dolgot szeretn�k k�rni.- kezdte. - El kellene hozni valakinek Potter holmij�t a nagyn�nje h�z�b�l, �s szeretn�m megtudni annak a b�b�jnak a felold�s�t, amely Harryt ennyire Potterr� teszi. Tal�n jobban tudn�m toler�lni a fi� viselked�s�t, ha r�n�zve nem James Potter �s a band�ja jutna folyton eszembe.

- Az els� k�r�st sz�vesen teljes�tem. Ha gondolod, mehet�nk egy�tt is. Seg�thet az elfogad�sban, ha saj�t szemeddel l�tod Harry eddigi k�r�lm�nyeit.

A m�sik k�r�sed m�r nehezebb teljes�teni. Lily roppant tehets�ges boszork�ny volt. Mikor elmondta, hogy mi t�rt�nt k�ztetek, �s hogy annak milyen, nem v�rt k�vetkezm�nyei lettek, borzaszt�an el volt keseredve. Egyr�szt sz�vesen meg nem t�rt�nt� tette volna, m�sr�szt viszont elkeseredetten v�gyott gyermekre. Lily mugli sz�lei igen vall�sos neveltet�sben r�szes�tett�k gyerekeiket. Egyfajta csodak�nt �lt�k meg, hogy egyik gyermek�k m�gikus tulajdons�ggal rendelkezett. �s ez a vall�sos neveltet�s m�lyen benne �lt Lilyben. Szerinte v�tek elvenni egy �rtatlan emberi l�ny �let�t, tekintet n�lk�l a k�r�lm�nyekre. Ez�rt sz�letett meg Harry. De els�sorban boszork�ny �s anya volt, akinek a legfontosabb a gyermeke biztons�ga volt. Egy olyan kombin�ci�s var�zslatot mondott ki a sz�letend� magzatra, amely egyes�ti az apas�gi, a v�rs�gi �s elfogad�si var�zsokat. B�rmely k�t felt�tel teljes�l�se eset�n �letbe l�p a b�b�j. A megt�r�s�hez azonban mindh�rom felt�telnek egyszerre kell teljes�lnie.

James Potter, b�r nem volt v�r szerinti apja Harrynek, de elfogadta �s fiak�nt ismerte el, m�r magzatk�nt is. Ez mutatkozott meg a gyermek k�ls� jegyeiben is. Te b�r v�r szerinti apja vagy, m�g nem vagy k�pes elfogadni, �s apjak�nt viselkedni. A b�b�j akkor t�rik meg, ha k�pes vagy Harryt elfogadni, nem csak az eszeddel, hanem a sz�veddel is. Akkor Harryn lass� v�ltoz�s kezd�dik, amely egy-k�t h�tig is eltarthat. Ez alatt az id� alatt v�gbemegy v�ltoz�s, �s Harry azz� a fi�v� fejl�dik, aki a b�b�j n�lk�l lenne.

Most Pitonon volt a sor, hogy le�lj�n. Tenyer�be temette az arc�t, onnan ny�gte az igazgat� fel�.

- Erre �n k�ptelen vagyok…

- Adj id�t magadnak. Adj id�t magatoknak…

M�g v�ltottak n�h�ny sz�t, meg�llapodtak az indul�s idej�ben is. Dumbledore is elmondta, hogy a Privet Drive-ra menet, m�g �tba kell ejteni�k a M�gia�gyi Miniszt�riumot, hogy Sirius Black nev�t tiszt�zz�k. Piton k�nyszeredetten beleegyezett. Mag�ban j�l tudta, hogy ez sz�ks�gszer�, hiszen csak �gy b�zhatja Black fel�gyelet�re Harryt. Jobb nem belegondolni, mi lenne, ha egy k�r�z�tt azkabani sz�kev�ny t�rsas�g�ban tal�ln�k meg a Fi�t Aki T�l�lte. Egyb�l esz�be is jutott, hogy el ne felejts�k figyelmeztetni Blacket, jobban teszi, ha Harry t�rsas�g�ban egyel�re ink�bb az anim�gus form�j�ban marad.

A mag�ra maradt Harry most vette el�sz�r a b�tors�got, hogy alaposan k�r�ln�zzen a szob�ban. Most hogy jobban is megn�zte a f�rfi szob�j�t, r�j�tt: ez nem ugyanaz a szoba, ahol m�sod�ves kor�ban volt Ron bar�tj�val. B�r nagyon hasonl�tott r�. Igaz az �r�asztal hi�nyzott a sarokb�l, de a polcon itt is megtal�lhat�k voltak, azok a z�ld folyad�kban �sz� ny�lk�s undort kelt� l�nyek, amelyre m�g j�l eml�kezett. Hely�t az a kanap� foglalta el, ahol el�bb Harry �cs�rg�tt. �s persze a szob�ban volt egy apr� asztal is, val�sz�n� enn�l az asztaln�l evett Piton, mikor nem a Nagyteremben �tkezett a t�bbi tan�rral.

K�rbej�rta a szob�t. A helys�gb�l t�bb ajt� is ny�lt, de egyikbe sem mert benyitni. Ink�bb a k�nyvespolchoz s�t�lt, hogy olvasnival� ut�n n�zzen.

T�bb k�nyv�n is megakadt a szeme. V�g�l egyet leemelt a polcr�l, amelynek c�me el�g �rdekesnek t�nt. „A fekete m�gia haszn�lata a mindennapos �letben – �rta: Thomas Blackhawk”.

Az asztalhoz telepedett vele, h�ttal a kandall�nak, �s beletemetkezett a k�nyv lapozgat�s�ba.

Voltak benne k�pek gy�gy�t�kr�l, akik furcsa alak� sebeket kezeltek, koboldokr�l, akik r�olvas�sokat motyogtak egy barlangfalra, h�ziman�k korb�ccsal a kez�kben. Harry teljesen elmer�lt a k�nyvben, �gy igen megijedt, mikor a kandall� fels�v�tett, �s Piton l�pett ki a l�ngok k�z�l, kez�ben Dumbledore mereng�j�vel.

Harry becsapta a k�nyvet, becsukta a szem�t, legsz�vesebben m�g a f�l�t is bedugta volna, hogy ne hallja a v�rt felcsend�l�st. �m az elmaradt. Harry lassan kinyitotta a szem�t �s feln�zett. A f�rfi megn�zte ugyan a k�nyv bor�t�j�t, de figyelm�t sokkal ink�bb a mereng� k�t�tte le. Lerakta az asztal k�zep�re, �s �tment egy szomsz�d helyis�gbe, ahonnan kisv�rtatva k�t b�jitalos �vegcs�vel t�rt vissza. Mindkett�t a mereng�be t�lt�tte. Visszat�rt a m�sik szob�ba �s �jabb fiol�kkal megrakodva fordult egyet. Miut�n elrendezgette az �vegeket a mereng� k�r�l, Harryre n�zett, aki n�m�n figyelte a f�rfi t�nyked�s�t. B�r bel�lr�l majd’ sz�tvetette a k�v�ncsis�g, az�rt sem k�rdezett semmit.

- Enged�lyeztem, hogy tal�lkozz Blackkel – v�gott bele mondanival�j�ba Piton -, de ez felvett n�h�ny probl�m�t. Black elvesztette eml�keit, �gy arr�l sincs tudom�sa, ki a v�rszerinti ap�d. B�r sz�momra ez a helyzet t�k�letesen megfelelne, m�gis �gy gondolom, k�nnyebb� tenne n�h�ny dolgot, ha megismern� az igazs�got.

Ezt itt egy mereng�, �s az�rt k�rtem el az igazgat� �rt�l, mert seg�ts�g�nkre lehet. L�tt�l m�r ilyet?

Harry n�m�n b�lintott, �s eml�keiben felid�z�d�tt Karkarov t�rgyal�sa.

- Egyszer beleestem. – Suttogta.

- Beleest�l? – k�rdezett vissza �rtetlen�l a f�rfi.

- J�l van, na… – csattant fel a fi�. – Ha annyira tudni akarja a tavalyi �vben, egyszer megl�ttam az igazgat� szob�j�ban �s k�v�ncsis�gb�l f�l� hajoltam. �s egyszer csak hozz��rt az orrom, �s ott tal�ltam magam Dumbledore egyik eml�k�ben.

- Azt meg sem k�rdem, mibe �t�tted megint az orrod, de azt sz�vesen megtudn�m, mit sz�lna hozz� az igazgat�, ha megtudn�.

A fi� elvicsorodott.

- Ezzel m�r elk�sett. R�gesr�g tudja. �s csak hogy teljes�lj�n a k�v�ns�ga, el�rulom: egy�ltal�n nem szidott meg. S�t, azt is megmutatta, hogy rakja bele ebbe a t�lba az eml�keit. – feleselt.

- Legal�bb ezzel nincs gondom. – v�gott vissza a f�rfi. – Elmondom, mit akarok, te meg eld�ntheted: megteszed-e. Nem k�telez�, de ez az egyetlen m�d, hogy a dr�gal�tos keresztap�d visszakapjon valamit az eml�keib�l.

- Teh�t az �n eml�keimet akarja oda bet�lteni. – k�vetkeztetett Harry. – Rendben – b�lintott gondolkod�s n�lk�l. Biztos benne, hogy siker�l? Nem haszn�lt Voldemort olyan er�s �tkot, amit�l megs�r�lt Sirius eml�kez�tehets�ge? Egy�bk�nt is mi volt az a l�tty, amit belet�lt�tt?

- Ne mondd ki ez a nevet – sziszegte a f�rfi. Harry tiltakozni akart, de a f�rfi megel�zte. – Ez is hozz�tartozik a megfelel� viselked�shez – mondta vicsorba is beill� vigyorral.

- Azt lesheti, mikor fogom �n is S�t�t Nagy�rnak h�vni, mint a hal�lfal�i. – tiltakozott elkeseredetten. - A Tudodki meg olyan nevets�ges. Rendben – mondta halv�nyan elvigyorodva -, akkor majd Tomnak h�vom.

- Ami meg Blacket illeti. Gondolom, nem sok�ra kider�l, mire eml�kszik a tegnapi napb�l. �gy lem�rhet� k�rosodott-e az agya vagy sem. Az a k�t l�tty, ahogy volt�l sz�ves nevezni, nem m�s, mint egy mem�riakonzerv�l� f�zet, �s egy a mem�ria �tad�s-�tv�tel�re szolg�l� esszencia.

�gy a te eml�ked is megmarad, Black meg eld�ntheti, hogy megtartja-e az eml�keket vagy sem.

A fi� el� tolta az egyik b�jitalos �veget.

- Ezt meg idd meg – parancsolta.

Harry megr�zta a fej�t.

- Sz� sem lehet r�la. Mag�t�l minden kitelik. P�r h�napja m�g veritaserum megitat�s�val fenyeget�z�tt. Eszem �g�ban sincs meginni semmi olyat, ami mag�t�l sz�rmazik.

- Ezzel m�r elk�st�l. Mit gondolsz, bolond k�ly�k, ki f�zi a gyeng�lked� sz�m�ra a b�jitalokat? Ett�l nem lesz bajod – tette hozz� enyh�ltebben. – Eredetileg az volt a tervem, hogy b�jital n�lk�l pr�b�ljuk meg a koncentr�l�st, de tekintettel a k�r�lm�nyekre, jobb lesz, ha ezt el�bb megiszod. Nem m�s, mint egy koncentr�l�st seg�t� f�zet. Seg�t �sszpontos�tani, hogy �tmenetileg �t tudjam t�lteni az eml�keidet a mereng�be.

Harry tov�bbr�zta a fej�t, v�gleg felideges�tve ezzel apj�t.

- Rendben. - vicsorogta. – Persze a var�zsvil�g h�se megint mindent jobban tud. Akkor mutasd meg, mit tudsz. Koncentr�lj er�sen, szedd �ssze a gondolataid. Eml�kezz, mi volt az els� eml�ked, mikor megl�ttad Blacket a Nagy�r fogs�g�ban.

Harry elt�k�lte, hogy csak az�rt is megmutatja, mire k�pes. Fog�t csikorgatva hunyta le szemeit, �s er�sen az eml�kre f�kusz�lt.

�jra Voldemortn�l volt, az �gyon fek�dt, mikor hangokra �s dulakod�s zaj�ra �bredt. Elfojtott m�rgel�d�s hangj�ra. Kil�pett a szob�b�l, hogy megn�zze, mi az… �s megl�tta Siriust n�gy hal�lfal� szor�t�s�ban verg�dni. �jra �rezte a p�ni f�lelmet, majd az azt k�vet� d�h�t. „Tom, hol a fen�ben vagy? Nem ebben �llapodtunk meg.” Hallotta �jra a felcsend�l� szavait, majd az azt k�vet� �les f�jdalmat a homlok�ban.

Ekkor azonban �lesen h�trar�ndult. Valami t�nyleg volt a fej�n�l, igaz nem a homlok�n�l, hanem a hal�nt�k�n�l. Harry h�trakapta a fej�t, �s zavaros szemmel n�zett a f�l�hajl�, kez�t Harry hal�nt�koz �rint� Pitonra.

- Nem harapom le a fejed – mordult a f�rfi. – Mind�ssze arra voltam k�v�ncsi, milyen m�rt�kben vagy k�pes centraliz�lni az elm�d. Meg kell mondanom, amit l�ttam: kiel�g�t�. �gy t�nik, k�pes vagy r�, ha kell�k�ppen motiv�lt vagy. Mindenesetre most jobban teszed – ny�jtotta a fi� fel� �jra a fiol�t – ha ezt megiszod. T�bb eml�ket kell �tt�lten�nk, �s ez eltart egy ideig. Ez pedig kimer�t�. De ha ink�bb ut�na itthon maradn�l…

Harry az itthon sz�ra felkapta a fej�t, �s elh�zott sz�jjal kiragadta apja kez�b�l az �veget, lecsavarta a kupakot �s egy h�z�sra kiitta annak tartalm�t. Megr�zk�dott. A f�zet borzaszt�an keser� volt.

- �ppen javasolni akartam, hogy �ntsd �t egy poh�rba, �s keverd fel egy kan�l m�zzel. – mondta g�nyosan a f�rfi. - De ha �gy jobban �zlik, nincs kifog�som ellene.

Harry nem v�laszolt. Zsebrev�gott k�zzel b�mult a f�rfire. A f�rfi g�nyos lekezel� st�lusa egyre jobban tasz�totta, viszont egyre jobban meger�s�d�tt sz�nd�ka: kamatostul visszafizet mindent. Addig azonban m�g el kell j�tszani a j�fi�t. Majd Sirius seg�t… – gondolta.

Mire id�ig eljutott gondolatban egyre furcs�bban �rezte mag�t. K�r�ln�zett a f�lhom�lyos helyis�gben, �s csod�lkozva l�tta, hogy a legapr�bb t�rgynak is �lesen ki tudja venni a k�rvonal�t. Furcsa, eddig nem �rzett szagok t�dultak az orr�ba. Mikor, pedig a zseb�ben lev� p�lc�j�hoz �rt, meglep� melegs�get �rzett.

�rz�kszervei kifinomultabbak lettek, s Harry bizarr elismer�ssel n�zett a f�rfire.

- Ez nem semmi… - ismerte be. – Hol is tartod? J� lesz, ha megjegyzem. Alkalomadt�n j�l j�nne egy-egy nehezebb kviddicsmeccsen.

Piton valami mosolyf�l�vel pr�b�lkozott.

- Nem gondolja, Mr. Potter, hogy egy id�re kimer�tette a k�szletem megd�zsm�l�s�t? – tr�f�lkozott.

Mondata nem a megfelel� hat�st �rte el. Harry ism�t elkomorodott.

- Felejtse el…, ink�bb foglalkozzunk az eml�kekkel.

A f�rfi b�lintott �s Harry �jra megk�s�relte az el�bbi eml�k felid�z�s�t. Be kellett vallania, hogy ez�ttal sokkal k�nnyebben ment. Piton halk monoton hangja is alig �rt el hozz�, mikor t�j�koztatta, hogy mit fog csin�lni. Csak egy enyhe h�z�st �rzett a hal�nt�ka ir�ny�b�l. �szre sem vette, mikor csukta be �jra a szem�t, most azonban t�gra ny�lt szemmel leste, hogy az ez�st�s fonalszer� anyag a fej�b�l a t�lba ker�l. Egym�s ut�n h�zta ki Piton az eml�keket. Mire v�gzett, a f�zet hat�sa is elm�lt, �s Harryn er�s rosszull�t lett �rr�. H�nyinger, fejf�j�s �s sz�d�l�s. Ujjbegyei bizseregtek, szeme �gett, orr�t valami folyton t�ssz�g�sre ingerelte.

Piton sz� n�lk�l adott a kez�be egy poharat, �s Harry k�rdez�s n�lk�l itta ki.

P�r perc m�lva jobban lett, a sz�d�l�s �s a fejf�j�s elm�lt, b�r az ujjai tov�bbra is �rz�kenyek voltak �s a t�ssz�g�s sem m�lt el.

- Nem sok�ra jobban leszel. – mormogta a f�rfi, �s ellazulva d�lt h�tra a karossz�kben.

Harry is k�s�rletet tett a relax�l�sra. Kev�s sikerrel. Szerencs�j�re a kandall� felsiv�tott �s Dumbledore feje t�nt fel a fellobban� l�ngok k�z�l.

- Sirius meg�rkezett. Ell�ttam a megfelel� instrukci�kkal. Lek�ldhetem?

- Term�szetesen igazgat� �r. – b�lintott a f�rfi, �s fel�llt a sz�kb�l.

A k�vetkez� pillanatban Sirius l�pett ki a kandall�b�l, �s ut�lkozva �t�gette mag�r�l a hamut.

- Ut�lom a hopp poros utaz�st. Folyton hamus lesz az ember.

K�r�ln�zett Piton szob�j�ban. Szeme meg�llapodott a polcon lev� �vegekben �szk�l� tetemeken.

- Milyen lak�lyos – fintorgott. Odal�pett Harryhez �s r�kacsintott. A fi� boldog mosollyal viszonozta.

- Szia Sirius – k�sz�nt�tte, �s mosolyg� szeme aggodalommal telt meg. – J�l �rzed magad?

- Furcsa – vigyorgott a s�t�t haj� f�rfi. – Tegnap �ta mindenki ezt k�rdezi t�lem. Igen, teljesen j�l vagyok. Lesz�m�tva, hogy k�t h�t teljesen elveszett az �letemb�l, �s tegnap reggel arra eszm�ltem, hogy az egyszem keresztfiam eszm�letlen�l, �s v�res fejjel fekszik mellettem a f�ld�n. �gyhogy ink�bb nekem kell megk�rdeznem, hogy vagy.

Harry megk�nnyebb�lt. �gy t�nt, keresztapja a r�gi.

Piton a f�lhom�lyban �llt a fal mellett, �s kiss� irigykedve n�zte a k�t alakot. A fi� csak alig t�bb mint egy �ve ismeri ezt az alakot, m�gis felt�tel n�lk�l elfogadta.

„Ha kor�bban kaptam volna es�lyt, tal�n az �n viszonyom is ilyen remek lenne a fiammal. Tal�n, ha kicsit kedvesebb lenn�k vele…” – gondolta cseppet keser�en. A gondolat olyan ellent�tben �llt term�szet�vel, hogy akaratlanul is megborzongott.

- Black – sz�lalt meg ink�bb hangosan.

- Piton. – k�sz�nt a m�sik f�rfi, �s figyelm�t ism�t visszaford�totta Harryre.

- Mit keresel itt enn�l az alakn�l? – k�rdezte halkan. – Ugye nem b�ntott? Esk�sz�m, ha csak egy ujjal is…

- Semmi baj – v�gott k�zbe Harry, miel�tt az indulatok t�ls�gosan is elszabaduln�nak.

- Van valami, amit meg kellene tudnod, �s tal�n jobb, ha ink�bb megn�zed szem�lyesen – kezdte bizonytalanul. – �gy jobban hiszel a szemednek.

A f�rfi elkomolyodott, �s a mereng� f�l� hajolt.

- Kinek az eml�kei ezek? – k�rdezte halkan.

- Az eny�mek – v�laszolta ugyanolyan halkan Harry. – K�rlek, n�zz bele. Ut�na k�nnyebb lesz. – Unszolta.

- Velem j�ssz? – k�rdezte t�tov�n Sirius. Harry k�rd�n n�zett Pitonra, aki megr�zta a fej�t.

- Jobban teszed, ha egyed�l m�sz. – felelt Harry helyett. – Majd megl�tod mi�rt… D�nthetsz…

Sirius neh�zkesen fels�hajtott. Szemeibe bizonytalans�g k�lt�z�tt. �nj�nek egyik fele mindenn�l jobban akarta tudni, mi t�rt�nt vele, a m�sik fele att�l f�lt, nem fog tetszeni neki, amit l�t.

V�g�l gy�z�tt a k�v�ncsis�g. A mereng� f�l� hajolt, �s mikor arca az ez�st�s anyaghoz �rt, egy ismeretlen helyen tal�lta mag�t megk�t�zve, �s n�gy csukly�t visel� hal�lfal�val k�r�lv�ve. Majd fut� l�ptek zaja �t�tte meg a f�l�t �s egy felh�borodott ki�lt�s. Azonnal engedje el…

Harry idegesen r�tta a k�r�ket a szob�ban. Nem tudta, hogy fogadja majd Sirius a t�nyt, hogy Piton az apja. El�z� alkalommal nem t�l j�l… De tal�n, ha megl�tja, az eml�kben Harryt is, �s az ut�na k�vetkez� napokat… Tehetetlen�l �sszeszor�totta az �kl�t, �s beharapta als�ajk�t.

Arra eszm�lt, hogy Piton el� l�pett, ezzel el�llva tov�bbi �tj�t.

- Olyan vagy, mint a Bolyg� Hollandi. – morogta inger�lten. – �lj le, �s foglald el magad valamivel. Azzal nem oldasz meg semmit, ha kereng� dervist j�tszol.

Harry felmordult, �s cip�st�l levetette mag�t a kanap�ra, majd felrakta az �gy karf�j�ra l�b�t. Piton rosszall�an n�zett a fi�ra, v�g�l m�gis � volt az, aki elfordult �s hossz� l�ptekkel t�vozott a m�sik szoba ir�ny�ba.

Harry feje al� temetett k�zzel b�multa a mennyezet mint�it. Nem mintha lett volna rajta b�rmi b�mulnival�. Csak akkor rezzent fel az �lmodoz�sb�l, mikor egy halk nesz keret�ben kiemelkedett a t�lb�l keresztapja feje, �s hangos ny�g�ssel a sz�kbe zuhant.

Hossz� ideig csend volt. Harry meg sem mert mozdulni. V�rta, mit l�p keresztapja.

A f�rfi sok�ig meredt maga el�. Mikor v�g�l felemelte a fej�t, szem�vel egyenesen Harryt kereste, aki legsz�vesebben beleolvadt volna a kanap� mint�i k�z�.

A f�rfi fel�llt, odal�pett a kanap� el�, majd let�rdelt a fi�hoz, �s sz� n�lk�l �t�lelte.

Harry megk�nnyebb�lten f�rta bele mag�t a f�rfi nyak�ba, �s v�gre utat engedett felt�r� k�nnyeinek.

- Shh, shh – csit�tgatta a zokog� fi�t. – Minden rendben van. Itt vagyok.

Harry �gy kapaszkodott a f�rfiba, mintha soha nem akarn� elengedni. Ezt a pillanatot v�lasztotta Perselus Piton a visszat�r�sre.

Harry megmerevedett Sirius �lel�s�ben, �s d�h�sen t�r�lte meg k�nnyes szemeit. A f�rfi m�g egyszer mag�hoz szor�totta, miel�tt elengedte. Fel�llt �s Piton el� l�pett.

- Ha b�ntani pr�b�lod, Pipogyusz velem gy�lik meg a bajod – kezdte fenyeget�en.

Piton elvigyorodott �s k�zelebb hajolt a m�sik f�rfihez. G�rbe s�rga orra majdnem �ssze�rt Siriusz�val.

- J�l figyelj, Black. Egyszer m�r elmondtam, de h�t te - vigyorgott sz�lesen – ugyeb�r nem eml�kezhetsz r�. Mostant�l az �n d�nt�m el, mennyi k�z�d lesz Potterhez. �gyhogy h�zd meg magad, ha m�g l�tni akarod. Ugyanez vonatkozik a fi�ra is. Ha l�tni akar t�ged, jobban meg fogja fontolni, hogy viselkedjen. Ink�bb k�sz�nd meg nekem sz�pen, hogy tal�lkozhatsz vele. Ha jobban megfontolom, ak�r m�g a keresztapas�god elt�rl�se is sz�ba ker�lhet. Elv�gre �n vagyok az apa – nyomta meg nyomat�kosan –, �s biztos lehetsz benne, te lett�l volna az utols� a f�ld�n, aki sz�ba j�tt volna, mint a fiam keresztapja.

Sirius elv�r�s�d�tt �s megmarkolta p�lc�j�t. Perselus kez�ben ugyanakkor t�nt fel a saj�tja. A k�t f�rfi egym�ssal szemben �llt, fenyeget� testtart�ssal, p�lc�jukat a m�sik has�ba sz�rva.

Harry ijedten pattant fel, �s �llt a k�t f�rfi k�z�, kez�vel l�kd�sve arr�bb mindkett�t. El�bb Pitonra n�zett, majd Siriushoz l�pett.

- Gyere, ne t�r�dj vele. Menj�nk m�r… - h�zta a tal�rj�t a kandall� fel�. Sirius leeresztette p�lc�j�t, �s t�ntet�en h�tat ford�tott Pitonnak. A zs�roshaj� f�rfi gy�zelmesen mosolygott.

Harry a kandall� el�tt meg�llt �s visszan�zett apj�ra.

- A Roxfort expresszel �rkezem a t�bbiekkel egy�tt holnap – k�z�lte hat�rozottan, miel�tt keresztapj�val k�zen fogva bel�pett a kandall�ba. A v�laszt m�r nem �rtette, mert Sirius belesz�rta a hopp port �s hangosan kimondta az �tir�nyt.

- Grimmauld t�r 12. – majd elnyelte �ket a kandall�.