Harryt furcsa, kett�s �rz�s fogta el. Minden porcik�j�ban azt �rezte, hogy nem fog tetszeni neki apja mondanival�ja, �s szinte m�r v�rta a szok�sos gyomorszor�t� k�nyelmetlen �rz�st. Ami nem �rkezett… Az el�z�leg bevett b�jital hat�s�ra kellemes nyugalom �nt�tte el, �s k�ptelen volt a szorong�sra. �nj�nek racion�lis r�sze tudta, hogy mindez mardek�ros apja m�ve, de most m�g csak haragudni sem tudott r�. J�l tudta, Piton nem v�letlen�l k�sz�ttette el vele is a b�jitalt, �s itatta meg vele. Ink�bb csak az lepte meg, hogy apja is ivott bel�le. „Lehet, hogy nem akar kiab�lni?” K�v�ncsi volt, mi lett volna, ha az elk�sz�tett b�jital m�gsem �ri el az apja szerinti megfelel� szintet. „Az lehetetlen lett volna” – gondolta. „Nem v�letlen�l volt apja olyan seg�t�k�sz”. – �sszeszor�totta sz�j�t, �s v�rta, mit akar mondani apja.

- A tegnap t�rt�ntekr�l akarok sz�t v�ltani veled, fiatalember – kezdte Piton, mik�zben le�lt Harryvel szemben.

A fi� csak b�lintott. Eddig is sejtette, hogy nem �ssza meg.

- Megtudhatn�m, mi�rt avatkozt�l k�zbe? – v�gott bele Piton a k�zep�be. B�ke elix�r ide vagy oda, Piton hangja fesz�ltnek t�nt. Kutat� arccal vizsg�lta fia minden rezd�l�s�t.

- El�g egy�rtelm�, nem? – Harry megvonta a v�ll�t. – Nem tudom elviselni, ha b�ntanak valakit a szemem el�tt. M�g ha az a valaki t�rt�netesen �pp maga – tette hozz� j�val halkabban.

- Ostoba Griffend�les! – morogta a f�rfi v�laszul. – Mit akarsz ezzel el�rni? Ne akard elhitetni velem, hogy Harry Potter csupa sz�vj�s�gb�l osztozni akar a gonosz zs�roshaj� b�jitaltan�r�val a szenved�s�ben.

- Aki t�rt�netesen az ap�m is – motyogta Harry. Hirtelen maga sem tudta, mi �t�tt bel�, �gy �rezte, az igazat kell mondania, azt �gy sem fogja Piton elhinni.

– Hogy mit akarok el�rni? Csak a bizalm�ba akarok f�rk�zni, el�rni, hogy elfogadjon engem �s b�zzon bennem. Ha mindez siker�l, akkor �n leszek az, aki elint�zi mag�t. – Harry mag�ra er�ltetetett egy vigyort.

Piton egy pillanatra megh�kkent, fekete pupill�i kit�gultak, majd a k�vetkez� pillanatban m�r �jra k�z�ny�sen meredtek Harryre.

- Term�szetesen, nem ezt akarom – folytatta komorabban. - Nem akarom, hogy elfogadjon, nem akarok semmit mag�t�l. A r�gi �letemet k�rn�m vissza, de ez lehetetlen. Legfeljebb azt �rhetem el, hogy hagyjon b�k�n. Hogy ne tiltson el att�l az egyetlen embert�l, aki t�r�dne velem. Ha ezt csak �gy tudom el�rni, hogy k�zben vakon k�vetem a maga utas�t�sait, megteszem. De rem�lem, azt nem v�rja t�lem, hogy boldog legyek t�le. Ami a tegnap est�t illeti. Nem �n k�rtem, hogy Vold… Tom – kezdte �jra - engem is odar�ngasson, de elmentem. � csak r�m volt m�rges, m�gis mag�t b�ntette. EZT nem b�rtam sz� n�lk�l hagyni. Ennyi…
Az�rt egy el�nye m�gis volt. Most m�r k�tszer is meggondolja mag�t, mikor sz�rjon r�m �jra cruciatus �tkot. – Harry elhallgatott �s a f�ldet fix�rozta, �s v�rta a m�sik kirohan�s�t.

- Ostoba �s felel�tlen dolog volt, amit tett�l. A Nagy�r t�r engedetlens�get, �s elv�rja az al�zatot.

Harry felhorkant. – Azt t�lem hi�ba is v�rja… �n nem fogok el�tte t�rdelni.

- El�g nyilv�nval�.

Harry f�l�nken n�zett a f�rfire.

- �s…mi t�rt�nt ut�na? Nem igaz�n eml�kszem. Az utols� eml�kem, hogy kezembe nyomott egy b�jitalt.

- Enyh�ti az �tok ut�hat�sait.

- H�t nekem ink�bb �gy t�nt, hogy elaludtam t�le.

- Ez a benne lev� Valeriana officinalis, k�z�ns�ges nev�n macskagy�k�r miatt lehetett. Gondolom, az el�z� napokban nem aludt�l sokat, �gy nem volt meglep�. A Nagy�r meglep�d�tt, mikor az asztalra borulva tal�lt. Tal�n egy kicsit agg�dott is. Mindenesetre, nem tette sz�v�, hogy nem v�rtad �bren.

- �s hogy ker�ltem az �gyba? �gy �rtem, mi�rt nem �bresztett fel. Visszamehettem volna a Toronyba is… - motyogta halkan Harry.

- Ne l�gy bolond. �ppen �test�l egy k�nz� �tkon. Nem k�pzeled, hogy fel�gyelet n�lk�l hagylak?

Harry megvonta a v�ll�t.

- Nem ez volt az els�. Akkor is kib�rtam. �s most sokkal r�videbb volt.

- Igen, hallottam r�la. – Most a f�rfin volt a motyog�s sora.

Harry �szrevette, hogy Piton k�nyelmetlen�l �rzi mag�t.

- V�g�l is, mit akart Tom? – k�rdezte ink�bb, hogy t�m�t v�ltson. Elnyomott egy �s�t�st. F�radt volt, �s m�g nem is vacsor�zott. Erre akkor j�tt r�, mikor hasa hangosan kordult egyet.

Piton meglend�tette p�lc�j�t, mire az asztalon k�t t�lca t�nt fel, mindenf�le finoms�gokkal megrakodva. Intett a fi�nak �s maga is az asztalhoz �lt.

- Holnapt�l elkezdj�k az okklumencia �r�kat.

Harry nem lep�d�tt meg t�lzottan a h�rt�l, csak egy apr� fintort v�gott. Ezt m�r tudta. Mint ahogy azt is sejtette, hogy Piton tov�bb fogja „k�nozni” a b�jitaltannal is. Nem is csal�dott.

- A heti k�t okklumencia �ra mellett term�szetesen b�jitaltan k�l�n�r�ra is sz�ks�ged van. Az �n fiam nem lesz k�tbalkezes az �r�imon.

Harry most m�r nem is fintorgott. N�ma belet�r�d�ssel b�lintott.

- Akkor most elmehetek? – k�rdezte halkan.

Piton fels�bbrend� gy�zedelmes mosollyal figyelte a fi�t, aki m�g csak nem is vit�zik.

„Nagyon helyes. Miel�bb megtanulja, hol a helye, ann�l ink�bb meglesz�nk.” – gondolta.

- M�g nem – mondta hangosan. – Van m�g valami, amir�l tudnod kell. Dumbledore igazgat� ugyan �gy v�li, hogy ez egy �jabb, s�lyos �rv�g�s lesz gyenge kis lelkivil�godon, �m �n ap�dk�nt �gy �t�ltem meg, jobb, ha id�ben megtudod.

Harry csak n�zett maga el�, �s v�rta a folytat�st. Keze izzadni kezdett, �szre sem vette, hogy l�legzetvisszafojtva v�rja apja mondand�j�t.

Piton n�m�n �lvezte a fi� l�that� szenved�s�t, majd belekezdett.

- Keresztap�dat elfogt�k a miniszt�rium var�zsb�n elh�r�t� kommand� tagjai.

Harry �gy �rezte, hogy minden v�r kifut tagjaib�l.

- Nem – ny�gte halkan. – Mikor, hol, mi�rt, hol van, hogy tal�ltak r�, nincs semmi baja? – z�poroztak k�rd�sei egy f�l perccel k�s�bb, mikor n�mileg mag�hoz t�rt.

- Csak sorj�ban – morogta a f�rfi. – Miut�n feltett a Roxfort Expressre, hazafel� meg�lltak Lupinnal egy mugli s�r�z�n�l, �gymond �nnepelni. Ott tal�ltak r�juk a miniszt�rium emberei. Minden bizonnyal nem volt v�letlen – tette hozz�. – Nem v�dekezett, megadta mag�t. A mi�rtre te is tudod a v�laszt, ha egy cseppet haszn�lod az agyad, �s jelenleg a miniszt�riumi fogd�ban van.

- De h�t az�ta k�t nap is eltelt – motyogta maga el�. – Mi�rt csak most mondta el? �s hogyhogy nem harsogta sz�t m�r a Pr�f�ta?

Tenn�nk kell valamit – pattant fel Harry a sz�kr�l t�relmetlen�l. – Induljunk m�ris.

- �lj le – mordult a f�rfi. – NEK�NK nem kell tenn�nk semmit. Black ott van, ahol lennie kell. – Zord pillant�st l�vellt a fi� fel�, mikor az meg akart sz�lalni. – Caramel jelenleg azon munk�lkodik, hogy eltussolja az �gyet, �s Blacket miel�bb visszajuttassa az Azkabanba. – Nem tudta, nem is akarta eltitkolni el�gedetts�g�t, de Harry elkeseredett, �m elt�k�lt arckifejez�s�t l�tva esz�be jutott, hogy a f�rfi m�gis a fia keresztapja. A fi��, aki rendszeresen bajba keveri mag�t, ha �gy v�li, van valami, amit csakis � tud megoldani.

- Eszedbe ne jusson valami meggondolatlans�g. Dumbledore igazgat� �r megtesz minden t�le telhet�t, hogy Blacknek elint�zzen egy t�rgyal�st. Te pedig most azonnal meg�g�red, hogy nem csin�lsz ostobas�got.

Harry felvillan� szemvillan�sa jelezte, hogy nem �rt egyet vele, de v�g�l �gy d�nt�tt, hogy nem kezd vit�zni. Azzal csak rontana a dolgokon, de agya m�r l�zasan dolgozott, �s k�l�nb�z� szabad�t�si terveken dolgozott.

- Meg�g�rem – morogta engedelmesen. – Most m�r mehetek?

A f�rfi t�n�dve n�zte a fi�t. Nem tetszett neki a k�ly�k hirtelen engedelmess�ge, sz�fogad�sa, de annak sem �r�lt volna, ha feleselni kezdene.

- Mehetsz – mondta v�g�l.

Harry felkapta a cucc�t, �s vill�mgyorsan a folyos�n termett.

Els� �tja Dumbledore-hoz vezetett… volna. Csak �ppen azt nem tudta, hol van.

Egy ideig t�nfergett a folyos�kon, majd feladta �s elindult a Griffend�l toronyba. Egy alkalmas id�ben f�lrevonta bar�tait, akik m�r t�relmetlen�l v�rtak r�, �s besz�molt Sirius elfog�s�r�l.

- Mit akarsz tenni? – k�rdezte Hermione gyanakodva. J�l tudta, bar�tja nem akarja t�tlen�l n�zni, hogy keresztapj�t elhurcolj�k a var�zsl�k b�rt�n�be.

Harry �vatosan k�r�ln�zett, hogy ki figyeli �ket, miel�tt v�laszolt.

- Vannak terveim, de ahhoz el�bb Dumbledore-ral kellene besz�lnem. De nem tudom, merre tal�lom a szob�j�t. �gyhogy ink�bb megv�rom a reggelit. – mondta halkan. – �s Pitonnak nem k�ne tudnia r�la.

Azt m�r bar�tainak sem �rulta el, hogy van m�g egy titkos terve.

Hermione felpattant a Griffend�l-h�z asztal�t�l, mikor l�tta, hogy Dumbledore professzor t�vozni k�sz�l.

- Maradjatok itt – s�gta.

- Igazgat� �r! Igazgat� �r! – ki�ltotta a t�voz� Dumbledore ut�n.

Az id�s f�rfi meg�llt, lassan megfordult �s f�lhold alak� szem�veg�n kereszt�l szem�gyre vette a fel� szalad� prefektust.

Perselus �rdekl�dve figyelte az igazgat� ut�n szalad� l�nyt, majd gyanakv� arccal fordult a Griffend�l asztal�hoz. Harry azonban �vakodott att�l, hogy a tan�ri asztal fel� pillantson.

- Mit tehetek �rted Hermione? – k�rdezte az igazgat� a bozontos haj� l�nyt.

Hermione igyekezett �gy fordulni, hogy a tan�ri asztalnak h�ttal �lljon, miel�tt belev�gott.

- Harryr�l van sz� – v�gott bele kertel�s n�lk�l.

- �rtem… - b�lintott Dumbledore �s elindult a Nagyteremb�l kivezet� folyos� ir�ny�ba, maga mellett terelgetve a l�nyt. – �s mit tehet�nk Harry�rt?

- Harry besz�lni szeretne �nnel, de lehet�leg �gy, hogy Piton professzor ne tudjon r�la – mondta szemles�tve. Mihelyt kimondta a mondatot, �rezte, hogy balul s�lt el mondand�ja.

- K�vess, k�rlek – mondta, �s bel�pett a folyos� jobboldal�n lev� egyik �res tanterembe. Egy vill�mgyors mozdulattal felsz�rt egy er�s p�nc�loz� b�b�jt a kihallgat�s ellen, majd �jra a l�nyra n�zett.

- Ugye, elmondan�d, ha valami probl�ma lenne Harry �s Piton professzor k�z�tt? – k�rdezte agg�dva.

- Nem err�l van sz�, igazgat� �r – r�zta meg a fej�t Hermione. – B�r t�ny, hogy ��� kett�j�k k�z�tt az�rt nincs minden rendben, most Siriusr�l van sz�. A seg�ts�g�t szeretn� k�rni, mert Harry azt mondta, Piton professzor nem akar neki seg�teni. �s Harryvel is meg�g�rtette, hogy nem tesz semmit.

- �rtem. �g�rem, besz�lek Harryvel. Harry boldog lehet, hogy ilyen remek bar�tai vannak, akik t�r�dnek vele. – mosolyodott el Dumbledore. – De hidd el k�rlek, Hermione, hogy Piton professzor t�r�dik Harryvel.

- Mondja professzor �r – k�rdezte Hermione agg�dva -, biztos benne, hogy Harry k�pes lesz feldolgozni, hogy Piton professzor �r az apja? Az elm�lt �vekben annyira eldurvult a k�zt�k lev� gy�l�l… iz� – keresg�lte a megfelel� sz�t – rossz viszony, hogy nem tudom, k�pesek lesznek �tl�pni rajta. Piton professzor m�g most is ugyan�gy kezeli Harryt, mintha James Potter fia lenne. Es�lyt sem ad neki…

- R�g�ta ismerem Perselus Pitont, �s sz�let�se �ta ismerem Harryt is. Pont az�rt nem j�nnek ki egym�ssal, mert annyira egyforma term�szet�k van – s�hajtotta Dumbledore a szak�ll�t simogatva. – A magam r�sz�r�l biztos vagyok benne, hogy el�bb-ut�bb t�ll�pnek az elm�lt �vekben t�rt�nteken. Igen, mindenkinek sz�ks�ge van egy es�lyre. Tal�n, ha Harry l�pne el�sz�r, Perselus szeme is hamarabb ny�lna meg. Most menj, miel�tt elk�sel az �r�dr�l. Besz�lek Harryvel. �gyis meg kell besz�lnem vele valamit. – Egy p�lcamozdulattal megsz�ntette a var�zst, �s h�tra sem n�zve kil�pett a teremb�l, mag�ra hagyva a l�nyt.

„Nem k�ts�ges, hogy t�nyleg t�l fognak l�pni a t�rt�nteken. A k�rd�s csak az, milyen ir�nyban…” – gondolta az agg var�zsl� �tk�zben.

- Na, mit mondott? – k�rdezte Harry izgatottan, mikor a l�ny felt�nt a tanteremben, �s becsusszant a k�t fi� k�z�.

- Azt mondta, minden rendben lesz, �s hogy besz�lni fog veled. – mondta t�relmetlen�l a l�ny, mik�zben el�pakolta �tv�ltoztat�s felszerel�s�t.

- �s valami konkr�tum? Mondd m�r, Hermione, ne csig�zz! Ne kelljen minden sz�t harap�fog�val kih�zni bel�led – n�gatta Harry.

- Nem mondott semmi m�st, hidd m�r el v�gre – sziszegte a l�ny halkan, mert id�k�zben bel�pett a terembe McGalagony professzor �s az �ra elkezd�d�tt.

Tov�bb folytatt�k az elt�ntet� var�zst, most m�r nagyobb sikerrel, mint el�z� nap.

Az �ra v�g�n Harry kiv�tel�vel �tj�ra engedte az oszt�lyt.

Harry odal�pett a tan�ri asztalhoz.

- Dumbledore professzor v�rja mag�t eb�d ut�n. �n fogom odak�s�rni, �gyhogy megk�rem, �tkez�s ut�n ne rohanjon ki a teremb�l.

- �rtem tan�rn�. – b�lintott Harry. – �s k�sz�n�m…

- Megtudhatn�m, mir�l van sz�?

Harry megr�zta a fej�t.

– Nem tudom biztosan – felelte halkan Harry. – Val�sz�n�leg Siriusr�l van sz�…

- Sz�val tud r�la…

Harry b�lintott. – Tegnap este mondta el Pit… az ap�m – suttogta m�g halkabban.

A professzorasszony el�l�pett az asztal m�g�l, kez�t a fi� v�ll�ra tette, �s b�ztat�an elmosolyodott.

- Minden rendben lesz, Mr. Potter. Dumbledore professzor nem fogja hagyni, hogy baja essen Siriusnak.

Harry �jb�l b�lintott, majd egy biccent�s ut�n mag�ra hagyta h�zvezet�j�t.

Harry alig b�rt lenyelni p�r falatot az eb�db�l, ink�bb csak turk�lt az �tel�ben, �s minden k�t falat k�zt a tan�ri asztal fel� pislogott. V�g�l feladta, �s eltolta mag�t�l az �telt. Ink�bb enyhe mosollyal figyelte bar�tj�t, Ront, aki nem gy�zte el�g sebesen belap�tolni mag�ba az ennival�t.

M�r a griffend�les asztal nagy r�sze t�vozott az asztalt�l, mikor McGalagony �ts�t�lt hozz�juk, meg�llt Harry m�g�tt �s megsz�lalt.

- Mr. Potter, megk�rem, k�vessen. – hangj�ban mosoly bujk�lt.

Harry illedelmesen fel�llt �s k�vette h�zvezet�j�t.

A tan�ri asztaln�l mind�ssze egyetlen ember n�zte gyanakodva a jelenetet: Perselus Piton.

- Hallgatlak, Harry – sz�lalt meg Dumbledore, mikor magukra maradtak az id�s var�zsl� dolgoz�szob�j�ban.

Harry k�r�ln�zett, miel�tt megsz�lalt.

- Szeretn�m tudni, mi van Siriusszal – v�gott be r�gt�n Harry. �rezte, hogy szinte azonnal hull�mokban t�r r� az indulat, de m�g siker�lt visszafojtania d�h�t.

Dumbledore fels�hajtott.

- Tudnod kell, Harry, hogy mindent elk�vetek, hogy Siriust felments�k, de jelen helyzetben az egyetlen es�ly�nk, ha siker�l elint�zn�nk sz�m�ra egy rendes t�rgyal�st.

- De h�t nem k�vetetett el semmit – ki�ltott fel k�ts�gbeesetten Harry. – Mi�rt nem k�pes ezt felfogni Caramel? H�nyszor kell ism�telnem, hogy �rtatlan?

- Pr�b�lj megnyugodni, �des fiam. Megl�tod, minden rendben lesz.

Harry megr�zta a fej�t.

- Nekem ez nem el�g – mondta halkan. – Ha senki nem k�pes seg�teni Siriusnak, �s r�m Vitrol cikkei miatt m�g mindig �gy tekintenek, mint valami elmeh�borodott k�zvesz�lyes �r�ltre, akkor nekem kell valamit kital�lnom.

- Harry! Rem�lem, nem tervezel semmi meggondolatlans�got – fedte meg az igazgat�, �s szemei aggodalmasan csillantak meg f�lhold alak� szem�vege m�g�l.

- Nem, dehogy – visszakozott r�gt�n. M�g csak az k�ne, hogy Piton f�l�be jusson… -, csak… tudja, nagyon agg�dom �rte, �s seg�teni szeretn�k rajta. � az egyetlen, aki… - a mondat t�bbi r�sze �rthetetlen motyog�sba fulladt, �s Harry beletemette fej�t a tenyer�be.

Dumbledore a fi�hoz s�t�lt, kez�t a v�ll�ra tette, �s enyh�n megszor�totta.

- Meg�rtelek, �s mindent el fogok k�vetni, hogy ne essen semmi baja Siriusnak. �s hidd el, nem � az egyetlen, aki t�r�dik veled.

- Tudom, hogy Remusra is sz�m�thatok – motyogta Harry.

- Ne r� gondoltam, ugye tudod? – mosolyodott el Dumbledore.

Harry feln�zett, �s tekintete megkem�nyedett.

- Tudom, kire gondol, professzor, de higgye el nekem, � sosem fog t�r�dni velem.

- � az ap�d, Harry. Adj neki lehet�s�get.

- Lehet�s�get? Mire? Hogy �jra a fejemre olvashassa, hogy arrog�ns, p�khendi vagy, ak�r az ap�d, b�r, mint tudjuk James Potter sosem volt az ap�m. Hogy elmondhassa, hogy Black pont ott van, ahol lennie kell? Nem, professzor, ebb�l nem k�rek. Sehol nincs el��rva, hogy egy gyereknek szeretnie kell az apj�t. Mint ahogy az sem t�rv�nyszer�, hogy egy apa szereti a fi�t. Megesik, hogy k�t ember nem j�n ki egym�ssal. Ilyenkor jobb nem er�ltetni. �s ha most megbocs�t, visszamenn�k a Griffend�l toronyba. M�g tanulnom kell.

- Egy pillanat – �ll�totta meg az indulni k�sz�l� gyereket Dumbledore. – Felmer�lt egy probl�ma, ami megold�st k�v�n. Tal�n nem a legjobbkor hozom sz�ba, de ma reggel kaptam egy levelet a nagyn�n�dt�l. Azt �rta, azok ut�n, hogy ny�ron elrohant�l t�l�k, nem k�v�n tov�bb a gy�mod lenni, �s elk�ldte a lemond� nyilatkozatot.

- Helyes – b�lintott r� Harry komoran. – �n sem k�v�nok tov�bb vel�k �lni.

- Ez nem olyan egyszer�, Harry. Megvan az oka, hogy mi�rt kellett a nagyn�n�d h�z�ban laknod. Mihelyt a miniszt�rium tudom�st szerez err�l, Caramel miniszter �r azonnali hat�llyal ki akar nevezni r�szedre egy gondvisel�t. Att�l tartok, legink�bb saj�t mag�t. Ez pedig nem lenne szerencs�s neked sem.

Harry nem akart hinni a f�l�nek. Esze �g�ban nincs Caramel gy�ms�ga al� ker�lni. Az egy seggfej. Megr�zta a fej�t. Azt m�r nem.

- Mit akar, igazgat� �r, mit tegyek? – k�rdezte halkan. Ismerte annyira Dumbledore-t, hogy tudja, m�r van elk�pzel�se, de d�bbenet�re az igazgat� zavartan h�mm�g�tt, �s simogatta szak�ll�t.

- Nem fog tetszeni, Harry, de egyetlen lehet�s�get l�tok, hogy elker�ld egy gy�m kinevez�s�t: Perselusnak nyilv�nosan kell elismernie t�ged fiak�nt. �s miut�n � a v�rszerinti ap�d, Caramelnek nem lesz lehet�s�ge, hogy elvitasson.

- Hmm… �rdekes lenne l�tni az arcokat – der�lt fel arca egy pillanatra Harry arca, �s Dumbledore is elmosolyodott. - Perselus Piton, az egykor hal�lfal�, Harry Potter, A Fi�, Aki T�l�lte apja. – Azt�n persze elkomorodott, mikor v�giggondolta, mivel fog ez j�rni. Mindenki megtudja a Roxfortban. Az iskola r�me, a zs�roshaj� szem�t pont az � apja. Ez hirtelen t�bb volt, mint amit most el tudott viselni.

- Ha lehetne, szeretn�m ezt elhalasztani m�g egy kicsit. Megoldhat� lenne, hogy a miniszt�rium m�g ne �rtes�lj�n a nagyn�n�m level�r�l? – Dumbledore egy pillanatig csak n�zte a s�padt fi�t, majd b�lintott. Harry pedig szab�lyosan kimenek�lt az igazgat� szob�j�b�l.

M�r s�t�tedett, de Harry m�g mindig az �res folyos�kat r�tta. Szerencs�je volt. Senkivel nem tal�lkozott. V�g�l, egy hirtelen elhat�roz�ssal a bagolyh�z fel� vette �tj�t. �gyis meg akarta n�zni Hedviget.

Eltelt m�r legal�bb f�l �ra, de Harry m�g mindig a korl�tot t�masztotta. Sz�rakozottan simogatta madara h�t�t, �s Hedvig lehunyt szemmel �lvezte a cir�gat�st. �rveket �s ellen�rveket sorakoztatott fel mag�ban, de mindig ugyanoda jutott. Sirius szabads�ga fontosabb mindenn�l. Tudta, hogy ostobas�gra k�sz�l, tudta, hogy Piton tombolni fog, mikor r�j�n, tudta, hogy Dumbledore csal�dott lesz, mert becsapta, tudta, hogy m�g maga az �rintett sem fog ugr�ndozni �r�m�ben, mikor megtudja, de nem �rdekelte

A m�sik �ggyel nem akart foglalkozni. Most nem. Fontosabb dologra k�sz�lt. Majd, ha Sirius szabad lesz, az is megold�dik. V�g�l is, a keresztapja is lehetne a gy�mja… Ha szabad lesz… Mikor szabad lesz.

Tom, Tom, hallasz? – semmi v�lasz. Harry er�sebben �sszpontos�tott. – Voldemort Nagy�r! – sz�l�totta �jra a k�zt�k lev� kapcsolaton kereszt�l, ez�ttal udvariasabban. P�r pillanat m�lva meghallotta fej�ben a v�laszt.

- Hallgatlak, Harry Potter.

- Van egy aj�nlatom sz�modra. Szerintem, �rdekelne.

Egy r�vid ideig cs�nd volt, majd Voldemort �jra megsz�lalt.

- Elk�ldtem Luciust. Most m�r figyelek.

Harry v�giggondolta, mit �s hogyan akar mondani, majd belev�gott.