Harryt vas�rnap d�lut�n hosszas k�ny�rg�sek �r�n Madam Pomfrey �tj�ra engedte. Boldogan t�pte fel a gyeng�lked� ajtaj�t, ahol bele�tk�z�tt az �ppen bel�pni sz�nd�koz� Pitonba.

- Hova lesz a s�ta? – �rdekl�d�tt a f�rfi mogorv�n.

- A Griffend�l Toronyba. Madam Pomfrey elengedett – v�laszolta Harry kiss� durc�san, �s el akart menni a f�rfi mellett. A folyos�n, kiss� t�volabb l�tta, hogy a bar�tai csillog� szemmel, cinkosan kacsintva, ott v�rakoznak, �s csatlakozni akart hozz�juk.

Egy�bk�nt is rosszul esett neki, hogy a f�rfi fel� sem n�zett eg�sz nap. M�g a Madam Pomfrey szerint a sz�m�ra k�sz�tett er�s�t� f�zetet is egy mardek�ros di�kj�val k�ldte el.

"Nyilv�nval�, hogy l�tni sem b�r…”

Mikor reggel fel�bredt, egy sz�tnyitott magazin hevert az �gya mellett a f�ld�n, �s halv�nyan eml�kezett is r�, hogy a f�rfi az este m�g ott volt mellette, de ut�na minden �sszefolyt… Mintha Siriusr�l �lmodott volna…

A f�rfi sz� n�lk�l f�lre�llt, �s visszanyelte a kit�rni k�sz�l� haragj�t. Harry egy pillanatra felvonta szem�ld�k�t, v�g�l csak r�ntott egy a v�ll�n, �s csatlakozott bar�taihoz, majd izgatott sugdol�z�ssal t�voztak, mik�zben a l�ny titkon egy levelet ny�jtott �t Harrynek.

- Igazgat� �r – k�sz�nt a b�jitaltan tan�r form�lisan, mik�zben bel�pett az igazgat� irod�j�ba. – Hivatt�l.

- Igen, foglalj helyet. Citromport? – �dv�z�lte Dumbledore.

Perselus Piton helyet foglalt a sz�k sark�n �s v�rakoz� arccal fordult az igazgat� fel�. �s fej�t r�zta a k�n�l�sra. Kiss� t�relmetlen�l szor�totta meg az asztal sark�t. M�g v�rtak r� a jav�t�sra v�r� dolgozatok, �s b�ntet�munk�k fel�gyelete. Ut�na m�g be akarta mag�t vetni a laborba, egy kis kutat�munka c�m�n. Le akarta foglalni mag�t – t�ls�gosan is -, hogy ne kelljen a fi�n r�g�dnia. Nem akart a sz�ks�gesn�l t�bb id�t elt�lteni vele. �gy is �ppen el�g volt a heti 4 b�jitaltan �ra �s h�rom okklumencia �ra. Szigor�an csak az oktat�sra �sszpontos�tott, �s megpr�b�lta elker�lni a szem�lyesebb �gyeket. ”�gy minden k�nnyebb lesz” – bizonygatta mag�nak.

- Ez ma �rkezett a M�gia�gyi Miniszt�riumb�l – mutatott fel egy nagy alak� levelet. – Kit�zt�k Sirius Black t�rgyal�s�t. Ez szint�n onnan j�tt – komorult el m�g jobban Dumbledore arca. Caramel is tudom�st szerzett r�la, hogy Harry gy�mjai lemondtak a fi�r�l. Ma d�lut�n h�vj�k �ssze a gy�l�st, ahol ki akarj�k nevezni Harry �j gy�mj�t.

Piton megmerevedett �lt�ben. B�rmennyire is akart k�v�l maradni bizonyos dolgokon, nem nagyon siker�lt.

Harry v�gy�lma, hogy Sirius lehessen a gy�mja, �sszeomlott, mikor Piton �rtes�tette a t�rt�ntekr�l. Miut�n a meghallgat�s �s a d�nt�s hamarabb lesz, mint Sirius t�rgyal�sa, Harry keresztapja kiesett a lehets�ges jel�ltek k�z�l. S�padt arccal, n�mileg bizonytalanul �llt a miniszt�riumi folyos� fal�hoz t�maszkodva Dumbledore �s Piton k�z�tt, mik�zben arra v�rt, hogy beh�vj�k �ket a terembe.

Perselus Piton is bizonytalan volt. Tudta, mit kell tennie. Ez nem is volt k�ts�ges. Csak ez olyan v�gleges volt. Eddig, ha akarta, el tudta hitetni mag�val, hogy az eg�sz csak t�ved�s, egy rossz r�m�lom, �s egyszer majd fel�bred. Az eg�szben az volt a legsz�rny�bb, hogy m�r nem is a fi�val volt baja. Megijedt. Megijedt att�l, milyen kev�sen m�lik, hogy elfogadja fiak�nt Harry Pottert, hogy t�r�dj�n vele, hogy csal�dot �s otthont ny�jtson sz�m�ra, hogy ak�r m�g szeresse is. Megijedt, hogy hirtelen olyan dolgokra v�gyott, amikre azel�tt gondolni sem b�rt. Csal�d... Amiben a csal�dtagok szeretik �s f�ltik egym�st. Ahol megb�znak a m�sikban, �s tan�cs�rt fordulnak egym�shoz. Ahol nem sz�gyen k�rni, �s elfogadni sem az. Ahol a m�sik boldog, ha seg�thet. Olyan csal�d, ami neki sosem nem adatott meg. �s Harrynek sem, ebben teljesen biztos volt. De h�t hol van � egy ide�lis csal�dap�t�l? Sosem akart sz�l� lenni. Azok ut�n, amiket �t�lt �s megtanult a saj�t csal�dj�ban, f�leg nem. Apr� gyerekfejjel azt gondolta, hogy minden csal�dban megszokott, hogy az apa iszik, ordib�l, verekszik, hogy az anya mos, f�z, vasal, takar�t, �s n�m�n hajlongva al�zatosan engedelmeskedik az ur�nak. K�s�bb az iskol�ban gyorsan r�j�tt, mekkor�t t�vedett. Hogy vannak olyan csal�dok, akik boldogok, ha egy�tt lehetnek, akik alig v�rj�k, hogy �jra l�ss�k a sz�leiket, naponta-hetente k�ldenek egym�snak a baglyokat hosszabbn�l hosszabb levelekkel. Hogy van akit, hazav�rnak. Sz�m�ra csak egy ember volt, aki elfogadta �s megv�dte. Aki ki�llt �rte, �s ink�bb v�llalta, hogy a r�szeges apa rajta t�ltse ki a m�rg�t, ha �gy tetszett neki. Aki titkon levelet k�ld�zgetett neki. Azt�n egyszer csak nem j�tt t�bb. Csak egy �rtes�t�s a Szent Mung�b�l. „Mrs. Eileen Prince Piton foly� h� 8-�n elt�vozott az �l�k sor�b�l.” Mind�ssze tizen�t �ves volt. Annyi, mint Harry. Mint a fia… Megborzongott. Nem fogja hagyni, d�nt�tte el hat�rozottan, hogy Harry ugyanarra a sorsra jusson, mint �. Aki hagyta, hogy a harag, gy�l�let, a v�rszomj, a bossz� fel�lkerekedjen rajta. Bossz�ja v�g�l el�rte a kiszemelt c�lj�t, de nem hozott enyh�l�st. Mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy bel�le egy megkeseredett, velej�ig cinikus, mag�nyos ember v�lt. Ennek nem akarta kitenni Harryt. Valahogy el kell �rnie, hogy a fi� is elfogadja. Nem lesz k�nny� dolga – j�l tudta. A k�ly�k isten�ti Blacket, �s Black is h� kutya m�dj�ra ragaszkodik a fi�hoz. Az a szerencs�je, hogy Black nem lehet jelen ezen a meghallgat�son. Ha el�rn�, hogy p�r nap m�lva el�t�lj�k, nyerne egy kis id�t… - de nem, akkor Harry v�gleg meggy�l�ln�. J�l tudta, hogy a fi� titkol valamit el�le. L�tta, mikor a gyeng�lked� el�tti folyos�n az a Granger l�ny egy fecnit pr�b�lt a kez�be dugni. Milyen �vatlan kis csitri. Biztos, hogy egy lev�l. De vajon kit�l? �s mi lehet benne?

Gondolataib�l a ny�l� ajt� riasztotta fel. A mellette �lldog�l� Harry �sszerezzent. Eddig nem is t�nt fel neki, milyen s�padt a fi�. Egy pillanatra megszor�totta a v�ll�t – mintegy biztat�sul –, majd mozg�sra �szt�k�lte, �s k�zben gyors pillant�st v�ltott Dumbledore-ral.

Harry megk�nnyebb�lten s�hajtott fel, mikor a terembe bel�pve l�tta, hogy csak a teremben csak egy maroknyi var�zsl� �s boszork�ny tart�zkodik. A terem ajtaj�val szemben �ltek a f�lk�r�ves karzaton egym�s f�l�tt elhelyezkedve. Az els� sorban term�szetesen maga a miniszter, Cornelius Caramel. A miniszter jobbj�n egy r�vid g�nd�r haj� n� �lt, haj�ban sz�les fekete b�rsony masnival. Tal�rja al�l kivillant egy r�zsasz�n� gall�r. M�sik oldal�n egy k�z�pkor� h�lgy foglalt helyet, haja szoros kontyba fogva, �s vastag keretes szem�veget viselt. Mellette egy fiatal f�rfi �lt, sz�ke, k�k szem� szigor� tekintet�. El�tte tekercsek �s penn�k sorakoztak. M�g�tt�k 2 sorban voltak a meghallgat�-bizotts�g tov�bbi tagjai, �sszesen heten. N�gy n�, h�rom f�rfi.

Harry nagyot nyelt. Nem �rtette, mi�rt kell ennyi embernek jelen lennie. V�g�l, mikor Dumbledore �s Piton nyom�ban bet�molygott, lerogyott a sz�mukra kijel�lt helyre.

- Rendben, akkor kezdhetj�k – sz�lalt meg Caramel, �s a mellette �l� f�rfire n�zett.

- Meghallgat�s szeptember huszonkettedik�n… - kezdett bele monoton hangon – Harry James Potter �gy�ben, akinek eddigi gy�mjai lemondtak nevezettr�l. Feladatunk �j, teljess�ggel megfelel�, felel�ss�gteljes gy�m kinevez�se. Meghallgat�k: Cornelius Caramel m�gia�gyi miniszter, Lisa Marrow, az Ifj�s�gv�delmi �s Csal�d�gyi Hivatal f�titk�ra, Dolores Jane Umbridge, a Miniszteri Hivatal �llamtitk�ra. Jegyz�k�nyvvezet�: Stuart Webster.

- Harry James Potter k�pviselet�ben megjelent Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore �s Perselus Piton.

A miniszter halkan felhorkant, de intett a fiatal jegyz�k�nyvet vezet� var�zsl�nak, hogy �rja az elhangzottakat, majd �jra megsz�lalt.

- Fent nevezett tizen�t �ves fi�gyermek gy�mjai Mr. Vernon Dursley, mugli �s Mrs. Petunia Dursley mugli foly� �v szeptember m�sodik�n levelet k�ldtek a Mugli miniszt�rium Gy�m�gyi Hivatal�hoz, melyben k�z�lt�k, hogy ezennel lemondanak nevelt fiuk gy�ms�g�r�l �s k�rik sz�m�ra �j gy�m kinevez�s�t. A csal�d levelez�s�t figyel� var�zspostaszolg�lat a levelet ismeretlen okb�l a Roxfort Boszork�ny �s Var�zsl� Szakiskola igazgat�j�hoz, Albus Dumbledore-hoz tov�bb�totta – itt sz�netet tartott, �s mereven az igazgat�ra n�zett -, ahonnan az, a mai napig nem �rkezett meg a M�gia�gyi Miniszt�rium Csal�d�gyi Hivatal�hoz. A lev�l m�solata ismeretlen �ltal, ismeretlen m�don ker�lt a megfelel� oszt�lyra. Term�szetesen vizsg�latot ind�tok a Muglifigyel� postaszolg�lat ellen...

Harry nem n�zett a miniszterre, ink�bb a t�bbieket f�rk�szte. A r�vid g�nd�r haj� n� els� l�t�sra ellenszenvesnek t�nt, de a m�sik n� sem volt sokkal szimpatikusabb. Figyelm�t sokkal ink�bb a m�sodik sorban, pontosan a g�nd�r haj� boszork�ny m�g�tt �l� f�rfi fogta meg.

Fekete haj, fekete szem, magas sz�les v�ll, kifejez�, szinte ig�z� tekintett, amely egyenesen r�, Harryre szegez�dik. Mikor tekintet�k tal�lkozik, Harry majdnem elt�tja a sz�j�t. „Ez nem lehet…” – gondolja, de m�r tudja is a v�laszt. Fej�ben felcsend�l egy m�r ismert hang, �s egy hideg sz�m�t� kacaj.

„Minden lehets�ges…”

Harry m�r nem is hallja, mit mond Caramel, mintha v�z ment volna a f�l�be, �gy z�g. Megfesz�l, �s a sz�ke kart�ml�j�ba kapaszkodik.

A sz�t id�k�zben a kontyos h�lgy veszi �t, �s kifejezi sajn�lat�t Harry fel� a rokonai elveszt�se miatt, majd hosszas besz�dbe kezd a szeret�, gondoskod� m�gis szigor� �s k�vetkezetes csal�d fontoss�g�r�l. „H�t a szigor�s�ggal �s a k�vetkezetess�ggel nem lesz baj…” – gondolja kiss� rossz sz�j�zzel. A boszork�ny monoton hangon besz�l, �s Harry azon kapja mag�t, hogy k�ptelen figyelni a mondottakra. Akkor eszm�lt fel, mikor a n� Caramel nev�t eml�tette.

- A hivatal munkat�rsai k�z�tt - mint a hasonl�, ritka esetekben most is - felmer�lt, hogy esetleg a var�zsvil�g tudt�ra adjuk, hogy Mr. Potternek gy�mra lenne sz�ks�ge, �m kaptunk egy megtisztel� beadv�nyt Caramel miniszter �rt�l, amelyben k�relmezi Mr. Potter gy�ms�g�nak r�ruh�z�s�t.

Mr. Caramel p�ldamutat� magatart�sa el�g biztat�, hogy a k�relm�t �rdemileg megvizsg�ljuk. K�rem az �sszegy�lteket, k�zfeltart�ssal jelezz�k, ha egyet�rtenek a k�r�s kivizsg�l�s�val.

Harry meglep�d�tt, mikor k�t k�zen k�v�l mindenki m�s feltette a kez�t. Az egyik persze a fekete haj� f�rfi volt. A m�sik egy boszork�ny volt, aki a f�rfit�l t�volabb �lt, de n�ha-n�ha �sszepillantottak.

A n� el�gedetten mosolyodott el, �s m�r �jra besz�lni kezdett.

- Akkor engedelm�vel, miniszter �r, fel kell tennem n�h�ny k�rd�st.

Caramel j�indulat� mosollyal b�lintott.

- �gy �rzi, miniszter �r, hogy megfelel� gy�mja lenne Mr. Potternek?

- Term�szetesen. B�r nem vagyok n�s, �s nincsenek saj�t gyermekeim, azt hiszem az apai �szt�n�k mindig er�sek voltak bennem, �s szerintem Harry is egyet�rt velem, hogy remek�l meg tudn�nk �rteni egym�st.

- Amennyiben �n lenne Mr. Potter gondvisel�je, milyen elv�r�sai lenn�nek a leend� fi�val szemben?

- Harry m�r nem egy apr�cska gyermek, hanem egy �rtelmes fiatalember, aki remek k�pess�gekkel van meg�ldva. Ugyanakkor azt is tudom, hogy nem er�ss�ge a szab�lyok betart�sa. Az lenne a c�lom, hogy szoros, ink�bb bar�ti kapcsolatot alak�tsak ki vele, hogy seg�thessem �t a tanulm�nyai folytat�s�ban, illetve abban, hogy min�l komolyabban vegye azokat. Term�szetesen annak tudat�ban, hogy milyen nagy n�pszer�s�gnek �s ismerts�gnek van kit�ve vil�gunkban, t�r�dn�m kell azzal is, hogy Harry ezt a kell�k�ppen el tudja viselni, �s megfelel�, m�lt� m�don kezelni tudja. Mindezek mellett szeretn�m, hogy Harry a lehet� legboldogabb �veit t�ltse el a k�r�mben. �n a magam r�sz�r�l minden t�lem telhet�t meg fogok tenni. – Ezzel r�kacsintott a fi�ra, aki halk, Caramel �ltal nem hallhat� �klendez� hangot adott ki mag�b�l.

- Sz�momra ez el�g biztat�. Van valakinek k�rd�se? – k�rdezte Mrs. Marrow. Hanghordoz�s�b�l Harrynek �gy t�nt, mintha nem is v�rna k�rd�st.

- Nekem lenne… - A fekete haj� f�rfi k�rt sz�t. Minden szem r�szegez�d�tt.

- Miniszter �r - kezdte halkan -, nem gondolja, hogy azzal, hogy Mr. Potter �r�kbefogad�ja lesz, �n v�lik Voldemort m�sodik sz�m� c�lpontj�v�?

Harry nem tudta elfojtani a mosoly�t. A Voldemort n�v hallat�n Cornelius Caramel m�g a nyak�t is beh�zta. Mindazon�ltal megpr�b�lt magabiztosnak t�nni, b�r hangja remegett.

- Ez nem lehet kifog�s. Ha a bizotts�g �gy d�nt, megfelel� gy�m lenn�k Harry sz�m�ra, akkor minden vesz�lyt v�llalok.

A fekete haj� var�zsl� kiss� k�telked�n biccentett, de nem k�rdezett t�bbet.

- H�t, ha nincs t�bb k�rd�s, szavaz�sra bocs�tom a k�rd�st.

Harry mellett megmozdult a sz�k, �s Dumbledore alakja egyenesedett fel.

- A miniszter �r meggy�z�en besz�lt – mosolygott Caramelre -, �s nyilv�n komolyan is gondolja, amit mondott. �m ha j�l tudom, a csal�d�gyi hivatal m�s n�z�pontokat is szem el�tt tart. Ezek egyike, hogy nem szak�tjuk el egym�st�l a csal�dtagokat, �s b�tor�tjuk a csal�degyes�l�st.

- Nem tudom, mir�l besz�l Dumbledore professzor. Megvizsg�ltuk a csal�d Potter, �s Evans �g�t. Mr. Potternek a nagyn�nj�n �s az unoka�ccs�n k�v�l nincsen m�s v�rszerinti rokona. � a Potter csal�d utols� lesz�rmazottja. K�vetkeztet�sk�ppen a csal�degyes�l�s nem lehet felmer�l� k�rd�s. Azt pedig nem tudtuk el�rni, �s nem is szorgalmazzuk t�bb�, hogy a Dursley h�zasp�r visszafogadja Mr. Pottert.

- Ez fel sem mer�lt bennem – mondta az igazgat�. �m felmer�l a k�rd�s. Mi van olyankor, ha t�rt�netesen Harrynek m�gis lenne �l�, k�zeli v�rrokona, aki hajland� lenne mag�hoz venni �t?

- Ez term�szetesen ugyeb�r csak hipotetikus k�rd�s, de a v�lasz: ilyenkor mindig els�bbs�get �lvez a v�rrokon. �s amennyiben a rokons�gi fok el�g k�zeli, abban az esetben a d�nt�s mindenk�ppen az, hogy a kiskor� gyermek a rokonhoz ker�l.

- K�sz�n�m a v�lasz�t, f�titk�r asszony. Ebben az esetben, azt kell mondanom, hogy Cornelius Caramel nem lehet Harry Potter gy�mja, ugyanis Harry v�rszerinti �desapja �l.

A teremben z�rzavar t�madt, k�t ember kiv�tel�vel mindenki felpattant, �s a m�sik szav�ba v�gva kezdett el besz�lni. A fekete haj� f�rfi �s a m�sik „nem”-mel szavaz� n� egym�sra n�zett, �s el�gedetten elmosolyodott. A f�rfi Harryre n�zett, �s kacsintott. Piton �sszesz�k�lt szemmel n�zett el�bb a f�rfire, majd Harryre. Harry figyelmeztet�en megr�zta a fej�t. Piton gyanakodva n�zett �jra a f�rfire, aki most �t n�zte. Egy szemvillan�snyi id�re a fekete szemek v�r�sbe v�ltottak, majd vissza. Pitonnak minden lelkierej�re sz�ks�ge volt, hogy �rzelemmentes maradjon. A hangzavar tov�bb folytat�dott. V�g�l a miniszter jobbj�n �l�, mindeddig hallgat� g�nd�r haj� boszork�ny fel�llt, �s elki�ltotta mag�t.

- CSEND!

Harry az �les, vis�t� hang hallat�n befogta a f�l�t, �m a hang megtette hat�s�t, s a terem eln�mult.

Az Umbridge-nek nevezett n� Dumbledore-ra n�zett, �s kisl�nyos fejhangon heher�szett.

- Eln�z�st, professzor �r – mondta affekt�l� hangon. – Ha j�l �rtettem az el�bb, azt mondta, hogy Mr. Potter apja �l. Nagyon rem�lem, f�leg Mr. Potter �rdek�ben, hogy ez nem egy nagyon rossz vicc.

- Biztos�thatom r�la �llamtitk�r asszony, hogy nem az. Ha megengedik, r�viden felv�zoln�m a helyzetet. Mindannyiunk sz�m�ra ismertek a ny�ron t�rt�nt esem�nyek, mikor Harry Voldemort fogs�g�ba ker�lt.

Ebben a pillanatban felcsend�lt az ismer�s hang Harry fej�ben.

„Nem hagyhatod, hogy kider�lj�n Perselus szerepe a k�reimben.”

Harry m�r �ppen fel�llni k�sz�l, hogy valamilyen m�don f�lbeszak�tsa az igazgat�t, amikor a miniszter k�zbev�gott.

- Jobban szeretn�nk, ha Harry mes�ln� el nek�nk a saj�t szavaival.

Dumbledore egy pillanatra megmerevedett, de Harry m�r talpon is volt, hogy „engedelmeskedjen” a felk�r�snek. B�tors�ga k�r�lbel�l id�ig tartott. Nem tudta, hogyan is kezdjen neki. Idegesen megk�sz�r�lte a tork�t. „Rem�lem, legal�bb seg�tesz…”

- Aznap, mikor a hal�lfal�k elkaptak, �sszevesztem a nagyb�ty�mmal, �s elrohantam otthonr�l. - kezdte. - Nem jutottam messzire. Mikor legk�zelebb magamhoz t�rtem, m�r Voldemort �llt a fejem f�l�tt. Meg voltam r�la gy�z�dve, hogy v�gem. – Harry hangja egyre magabiztosabb lett, ahogy a fej�ben elhangz� mondatokat ism�telte hangosan. –Valami�rt �letben hagyott. M�g ma sem �rtem, mi�rt. Furcsa volt ott lenni. Szabadon m�szk�lhattam, m�gsem voltam szabad. Mindig figyelt valaki. – Harry �szrevette, hogy a miniszter szeme megcsillan – Miel�tt megk�rdezik, nem l�ttam az arcukat. Maszkot viseltek. Csak Voldemort nem. - Harrynek kedve t�madt nevetni, mikor l�tta, mindenegyes Voldemort sz� elhangz�sa ut�n a feln�tt var�zsl�k �sszerezzennek. - L�ttam, hogyan b�nik Voldemort az embereivel, �s ez ijeszt� volt. Fizikailag nem b�ntott, ink�bb �rzelmileg pr�b�lt megt�rni. – Itt egy kis sz�netet tartott, majd hozz�tette. – Mivel abb�l neki nincs. A fogs�gban elt�lt�tt id� alatt t�bbsz�r utalt arra, hogy szerinte nem is James Potter volt az ap�m. Meg voltam gy�z�dve arr�l, hogy csak az�rt teszi, hogy kik�sz�ljek, hogy megal�zzon �s megt�rj�n. Lassan legyeng�ltem az �lland� utal�sokt�l. Hi�ba mondtam folyton a szem�be, hogy hazudik, � csak nevetett. V�g�l egyik napon azt mondta, forduljak bizalommal kedvenc b�jitaltan�romhoz. – Harry Pitonra n�zett, aki enyh�n felh�zott szem�ld�kkel hallgatta a mes�t. – Nem �rtettem, nem is akartam meg�rteni. � nem is mondott t�bbet egy sz�val sem. Amikor kiszabadultam Sirius seg�ts�g�vel, �s magamhoz t�rtem, ott volt mellettem az igazgat� �r, �s Piton professzor is, meg Lupin professzor. Nem nagyon eml�keztem semmire, de k�s�bb minden visszaj�tt. Piton professzorral nem akartam besz�lni. Azt hiszem, el�g k�ztudott, hogy nem volt el�g j� a k�zt�nk lev� viszony. �gy Dumbledore professzorral besz�ltem, aki el�sz�r nem mondott semmit. Lassan meg is nyugodtam, �s mikor visszat�rtem az iskol�ba, megpr�b�ltam elfelejteni az eg�szet. De t�rt�nt valami, ami megv�ltoztatta az eg�szet. A roxmortsi kimen�nk�n megs�r�ltem a minket v�d� aurorok egyik �tk�t�l, �s Madam Pomfrey Piton professzort k�rte meg, hogy v�rt vegyen t�lem.

Harry Dumbledore-ra n�zett, aki meg�rtette Harry c�lj�t, �s a fi� mell� �llt. Kez�t b�tor�t�an a fi� v�ll�ra tette.

- B�rmennyire is hihetetlennek t�ntek nekem Harry szavai – vette vissza a sz�t az igazgat� -, egy furcsa �rz�s m�gsem hagyott nyugtot nekem, �gy Harry tudta n�lk�l elv�geztem egy vizsg�latot. Meg kell mondanom, meglep�dtem. Ez volt az a pont, ahol be kellett vonnom Perselus Piton professzort is. Annyit magam is meg�llap�tottam, hogy sajn�latos m�don Harry nem James Potter fia, de azt m�r nem tudtam, hogy akkor ki lehet az apa. Piton professzor m�lys�ges d�bbenet�re m�r az els� vizsg�latok elv�gz�sekor is olyan n�v bukkant el� lehets�ges apak�nt, akire egyik�nk sem gondolt, de a k�s�bbi vizsg�latok, amelyeket akkor m�r Harry k�zrem�k�d�s�vel az elm�lt napokban elv�gezt�nk, k�ts�get kiz�r�an meger�s�tette az apa szem�lyazonoss�g�t.

- �s m�gis ki lenne az a titokzatos apa? – �rdekl�d�tt Caramel miniszter �sszer�ncolt szem�ld�kkel.

- �n.

A teremben a l�gy z�mm�g�s�t is meg lehetett volna hallani, akkora csend t�madt Perselus Piton bejelent�se nyom�n.

- Ez hazugs�g. Ez Dumbledore manipul�ci�ja. – Cornelius Caramel hangja rekedt volt, mintha �r�kig �v�lt�z�tt volna ezel�tt.

- Elhiheti, hogy nem az. – Piton fagyos hangja bet�lt�tte a termet. – Ha valaha is apa akartam volna lenni, abban az egyben akkor is biztosak lehetnek, hogy nem ilyen m�don sz�nd�koztam megtudni. �s ahogy… Harry eml�tette, voltak bizonyos n�zetelt�r�seink.

- Mr. Piton, hajland� lenne veritaszerum hat�sa alatt is megesk�dni r�, hogy Mr. Potter a maga fia? – k�rdezte a sokkt�l m�g mindig d�bbenten Mrs. Marrow.

A f�rfi t�tov�zni l�tszott, majd d�nt�tt.

- Abban az esetben, ha Dumbledore professzor v�llalja, hogy fel�gyeli a k�rd�seket. – Amikor a n� tiltakozni akart, megel�zte. - Vannak olyan k�rd�sek, amelyekre nem v�laszolhatok, de ezt a veritaszerum hat�sa alatt nem tudom befoly�solni. Sz�ks�gem van az igazgat� �r seg�ts�g�re, hogy ezt megtegye helyettem.

N�h�ny pillanatnyi csend ut�n a n� beleegyez�en b�lintott.

- Rendben. – A jegyz�k�nyvvezet�h�z fordult, �s s�gott neki valamit. A f�rfi egy pap�rra �rt n�h�ny sort, p�lc�j�t r�ir�ny�totta, �s a pap�rdarab form�s kis rep�l�v� alakulva kirep�lt az ajt�n.

- �t perc sz�netet rendelek el, am�g a szer meg�rkezik – ind�tv�nyozta a boszork�ny.

A teremben halk besz�lget�s vette kezdet�t. Harry�k nem sz�ltak egym�shoz. N�ha ugyan egym�sra n�ztek, �s Harry �gy l�tta, apja mondani akar valamit, m�gsem teszi. �gy � sem sz�lt. Amikor az igazgat�ra n�zett, valami furcsa szomor�s�got pillantott meg az id�s var�zsl� szem�ben. Nem tudta, mire v�lje. Persze sz�gyenkezett is. Most akarva-akaratlanul, de Voldemort sz�vets�gese lett. Ism�telte a fej�ben felcsend�lt szavakat, amelyek ak�r igaznak is hangozhatnak mindenki m�s sz�m�ra. Egyr�szr�l v�dte Pitont. Tudta, ha felmer�lne a neve Voldemort emberei k�z�tt, a f�rfit mindenf�le k�rdez�sk�d�s n�lk�l az Azkabanba z�rn�k. V�dte mag�t. Ha most nem �t�lik a gy�ms�got Pitonnak, Caramel lecsap r�, �s az m�g Pitonn�l is rosszabb. V�dte Dumbledore-t, aki tudott az eg�szr�l, m�gsem �rulta el nekik. V�dte a teremben �l�ket. Tudta, el�g egy rossz mondat, �s Voldemort csatateret v�ltoztat a t�rgyal�teremb�l, �s az els� �ldozat biztosan az az ostoba Caramel lesz. Egyr�l nem besz�lt csak. Siriusr�l. Az egy m�sik t�rgyal�s r�sze lesz.

Egy k�ld�nc �rkezett, kez�ben k�t apr� fiol�val. A terem egy emberk�nt fordult a var�zsl� fel�. Az �tny�jtotta az �vegcs�ket a jegyz�k�nyvvezet� Websternek, majd t�vozott.

Lassan mindenki elcsendesedett. Webster Mrs. Marrow b�lint�s�ra Pitonhoz l�pett, �s �tny�jtotta neki az egyik b�jitalt.

A f�rfi merev k�zzel ny�lt �rte. Kih�zta bel�le a dug�t �s beleszagolt. A f�ny fel� emelte. Avatott szemmel vizsg�lgatta. Majd Harryre n�zett. A fi� megremegett a f�rfi �that� tekintet�nek s�lya alatt, amely ezt sugallta: Ezt �rted teszem.

Harry nyelt egyet, �s b�lintott. Tudom – �zent�k vissza szemei.

Piton el�bb visszan�zett bizotts�gra, majd Albushoz fordult, �s a kez�be nyomta a fiol�t.

- A b�jital megfelel�. H�rom csepp elegend� lesz – mondta halkan, �s engedelmesen kiny�jtotta nyelv�t.

Albus a b�jital bead�sa ut�n v�rt n�h�ny m�sodpercet, miel�tt halkan megk�rdezte.

- J�l vagy, bar�tom?

Piton, aki a szer bead�sa ut�n, t�gra ny�lt pupill�val, kiss� bamb�n b�mult maga el�, feln�zett.

Harry m�r l�tta maga el�tt, hogy Piton felcsattan, de nem. Mind�ssze egy szemvillan�s, �s egy er�ltetetten kipr�selt monoton v�lasz �rkezett.

- Nem, nem vagyok. Most vettem be egy olyan b�jitalt, amit �nsz�nt�b�l senki sem szeret elfogyasztani. �m ha, arra vagy k�v�ncsi, a b�jital megfelel� volt.

Harry m�g sosem l�tta a sz�rum hat�s�t. Sosem gondolta volna, hogy ilyen tehetetlenn� v�lik, aki megissza. Sz�vesen megszor�totta volna az apja kez�t, de nem tudta, mit v�ltana ki ez a f�rfib�l. Igen, Harry ebben a pillanatban az apj�t l�tta maga el�tt, nem a gy�l�lt b�jitaltan�rt.

- Kezdhetik – fordult Albus Dumbledore a bizotts�ghoz.

- Neve? – kezdte az alapokkal Mrs. Marrow.

- Perselus Piton.

- Sz�letett?

- 1960. janu�r 9.

- Kiel�g�t�nek t�nik. Akkor l�ssunk neki.

- Tudja, kicsoda Harry James Potter apja?

- Igen.

- Maga az?

- Igen.

- El tudja mondani, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt jutott a tudom�s�ra?

- Egy v�rvizsg�lat eredm�nye alapj�n.

- Maga v�gezte a vizsg�latot?

- Igen. Az eredm�ny minden k�ts�get kiz�r�. Az �n fiam.

- Rendben. Most olyan k�rd�seket kell feltennem �nnek, amelyekre tudnom kell a v�laszt, hogy eld�nthessem, megfelel� alkalmas-e arra, hogy Mr. Pottert a gondjai b�zzuk.

Piton nem reag�lt, �gy a n� folytatta.

- �n sosem volt n�s, ha j�l tudom. Mib�l gondolja, hogy egyed�l�ll� f�rfik�nt megfelel� apa v�lna mag�b�l?

- Tizenn�gy �ve tan�tok di�kokat, �s t�z �ve vagyok a Mardek�r h�zvezet� tan�ra. H�zvezet� tan�rk�nt rengeteg probl�m�val fordultak hozz�m a di�kjaim, �s minden esetben igyekeztem seg�ts�g�kre lenni. Ha is nem vagyok… voltam apa, v�lem�nyem szerint ennyi �v alatt el�g tapasztalatra tettem szert.

- Mr. Potter azt mondta, hogy az �n�k viszonya nem volt t�ls�gosan bar�tinak mondhat�. Igaz ez?

- Igen.

- El�ruln�, miben nyilv�nult ez meg?

Harry k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Ez a kihallgat�s kezdett rossz ir�nyba fordulni. Seg�lyk�r�en n�zett Dumbledore-ra, de a m�gus nem vette, vagy nem akarta �szrevenni a n�ma k�r�st. Az apj�ra pillantott h�t. Most el�sz�r l�tta, hogy a f�rfi megpr�b�l ellen�llni a szer hat�s�nak. Sikertelen�l.

- Amikor csak tehettem, pontokat vontam le a h�z�t�l, b�ntet�munk�t adtam neki – j�tt v�g�l az egykedv�, vontatott v�lasz. – Megal�ztam, �s megpr�b�ltam elt�vol�ttatni az iskol�b�l.

- �s megtudhatn�nk, hogy mi�rt?

Piton ez�ttal nem t�tov�zott.

- Gy�l�ltem. Arrog�ns, p�khendi, fennh�jaz� modor�, �dv�ske, � a kiv�telezett, pont olyan, mint… - sorolta meg�ll�s n�lk�l. – Harry felny�g�tt, mire Piton odakapta a fej�t, �s elhallgatott.

- �rtem – mondta lassan a n�. – Nem hiszem, hogy ez a legjobb alapja egy apa-fi� kapcsolat megteremt�s�hez.

„H�t nem…” – Harry lehajtotta a fej�t �s a f�ldet b�multa.

- A term�szet is meg�jul minden tavasszal. Az elsz�radt falevelek lehullanak, hely�re �jak n�nek. Az emberi term�szet is k�pes meg�jul�sra. Tal�n mindannyiunk �let�b�l csak a lehet�s�g hi�nyzik ahhoz, hogy megv�ltozzunk. – Dumbledore halk megjegyz�s�re a n� elhallgatott.

- �gy gondolja, k�pes v�ltoztatni Mr. Potterrel szembeni viselked�s�n?

- Igen. – Piton egyenesen a fi� szem�be n�zett. A gyors, hezit�l�s n�lk�li v�lasz meglepte Harryt, �s hallhat�an nyelt egyet.

- Ez azt jelenti, hogy m�r nem gy�l�li?

Piton ism�t a fi� fel� fordulva mondta.

- Nem. – Harry hat�rozottan k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Elfordult a f�rfit�l �s a k�rdezget� gy�m�gyes boszork�nyra n�zett.

A n� most l�that�an el�gedettnek t�nt a v�laszokkal.

- M�g egy k�rd�s Mr. Piton.

- Hat�rozottan kijelenti, hogy sz�nd�k�ban �ll a fia mell� �llni �s vele egy csal�dot alkotni? Fiak�nt tekinteni r�, �s megadni sz�m�ra minden seg�ts�get �s a lehet�s�get egy boldog �s biztons�gos gyerekkorhoz?

- Igen.

- K�sz�n�m. Nekem nincs t�bb k�rd�sem.

A teremre csend hullott. Mindenki a m�sikra n�zegetett.

- De nekem van. – Caramel hangja v�gott a hirtelen be�ll� csendben.

- Piton hal�lfal� volt. Ezt mindenki tudja. �s most m�gis Pottert akarj�k a gondjaira b�zni? Mi a biztos�t�k arra, hogy az els� �tja nem Tudjukkihez vezet? Honnan tudjuk, hogy Piton nem �t szolg�lja-e most is?

Halk pusmog�s �s k�nyszeredett mocorg�s vette kezdet�t.

- Teljes m�rt�kben megb�zom Perselus Pitonban – mondta Dumbledore teljes meggy�z�d�ssel. – Az elm�lt �vekben t�bbsz�r is bebizony�totta, hogy b�rmilyen… ellent�tek �llnak k�zte �s Harry k�z�tt, mindig ott volt, ha Harrynek seg�ts�gre volt sz�ks�ge.

- Igaz ez Mr. Potter? – Ez Umbridge volt.

Harry megk�sz�r�lte a tork�t. B�rmennyire nem volt �ny�re a helyzet, �gy �rezte, ki kell �llnia Piton mellett.

- Igen. Piton professzor t�bbsz�r is megv�dte az �letem az elm�lt �vek sor�n. – Halkan, de hat�rozottan besz�lt.

- �s ha neked kellene v�lasztanod, kivel akarsz maradni, �t v�lasztan�d?

Most j�tt el az a pillanat, amelyt�l Harry a legjobban f�lt. A d�nt�s�, amelyet nem halogathatott tov�bb. Nem mintha t�l sok lehet�s�ge lett volna. Piton vagy Caramel? Caramel vagy Piton? Nem is k�rd�ses, kit v�lasszon. V�g�l is, ez a terv�nek is megfelel. Vett h�t egy nagy leveg�t, megpr�b�lt hat�rozott arcot v�gni, mikor az apj�ra n�zett.

- � az ap�m, �s �n vele akarok maradni. �t v�lasztom.

- Azt is meg tudod magyar�zni nek�nk, hogy mi�rt?

H�t erre nem sz�m�tott. Hogy m�g magyar�zkodnia is kell. Sosem szeretett az �rz�seir�l besz�lni. V�llat vont.

- Gondolom az�rt, ami�rt a t�bbi gyerek is, hasonl� helyzetben. Szeretne egy csal�dot.

- �n m�r nem kis gyerek Mr. Potter, gondolom, vannak elv�r�sai is.

- Elv�r�sok? Nem tudom, mire gondolnak… - Harry zavarba j�tt. – Szerintem ez majd mag�t�l kialakul. Biztosan lesznek szab�lyok, amiket be kell tartanom, �s gondolom b�ntet�s, ha megszegem. – Nyelt egyet. – Nem mintha meg akarn�m szegni… – szabadkozott egyb�l, mikor l�tta, hogy a t�bbiek milyen arccal n�znek r�. – A l�nyeg – hadarta -, hogy ezt ink�bb az ap�mmal szeretn�m megbesz�lni. Szerintem, csak �ssze kell csiszol�dnunk. – Ebben ugyan k�telkedett, de legal�bb j�l hangzott.

H�t, ha nincs t�bb k�rd�s, akkor nincs m�s h�tra, minthogy eld�nts�k.

Megk�rem �n�ket, hogy addig f�radjanak ki a folyos�ra.

Mindannyian fel�lltak. Harry �s Piton egyenesen a folyos�ra ment, m�g Dumbledore el�rement, �s �tvette a m�sik �vegcs�t Webstert�l. Harry �vatosan pislantott fel apj�ra, mikor az mindenf�le �vatoss�g n�lk�l le�nt�tte a tork�n a fiola tartalm�t. A f�rfi megr�zk�dott, �s pislogott p�rat, hogy mag�hoz t�rjen k�bults�g�b�l, majd Harryre n�zett. Sz�tlanul b�mult�k egym�st, mintha el�sz�r tal�lkozn�nak. Harry f�lt a f�rfi reakci�j�t�l. Ismerte m�r annyira, hogy tudja, nem szereti, mikor valaki kiszolg�ltatottnak l�tja. �s ez most pontosan olyan helyzet volt. Biztos volt benne, hogy �nsz�nt�b�l nem ismerte volna be, hogy nem gy�l�li, vagy hogy a fiak�nt tekint r�.

Albus Dumbledore sz�rakozottan pillant egyikr�l a m�sikra. B�r nem olyan r�gen m�g nem volt benne biztos, hogy j� �tlet-e ezt a k�t k�l�nb�z� �s m�gis annyira egyforma embert �sszeereszteni, m�r �gy �rzi, minden rendben lesz. Ennek hangot is ad.

- Minden rendben lesz. – Megszor�tja Harry v�ll�t, aki m�g mindig apj�t b�mulja.

H�sz perc telik el. Harry idegesen toporog, m�g Piton is s�padtabb a szokottn�l, ahogy fel-al� m�szk�l a folyos�n. Egyed�l Dumbledore �csorog nyugodtan, h�t�val a falnak t�maszkodva. Kiny�lik az ajt�. Piton meg�ll. Harry is �sszeszedi mag�t. Bel�pnek a terembe.

Meg�llnak a terem k�zep�n. Harry k�rben�z, szem�vel a fekete haj� f�rfit keresi. A f�rfi magabiztosan �s �nel�g�lten mosolyog. Harry gyanakodni kezd. Szem�vel most a t�bbieket p�szt�zza, de megk�nnyebb�lten l�tja, hogy nem l�t bamba, �resen maga el� b�mul� vagy f�kusz�latlan tekinteteket.

Caramel tekintete p�ld�ul semmi j�t nem �g�rt, ami Harry �r�mmel t�lti el. Ha a miniszter m�rges, akkor az azt jelenti, hogy…

- Meghoztuk a d�nt�st. Mr. Potter fel�gyelet�nek joga, ezent�l az ap��, Perselus Piton�. M�r csak egy k�rd�s van h�tra. Tudom, hogy �ltal�ban ez nem k�rd�ses, de Mr. Potter szem�lye a var�zsvil�gban k�l�n�s fontoss�got t�lt be, �gy meg kell k�rdeznem. Minden�ron meg k�v�nja v�ltoztatni a fia nev�t?

Piton Harryre n�zett, de a fi� a cip�j�nek orr�t b�multa, ahogy a v�laszt v�rta. Egy ilyen besz�lget�s. Akkor Piton egy�rtelm�en ragaszkodott ahhoz, hogy a fia Piton nevet viselje, �s a James nevet is elvetette. Harry egy r�sze ezt meg�rtette, de a m�sik fele er�sen tiltakozott ez ellen. Eddigi majdnem tizen�t �ve alatt megszokta a nev�t, �s b�r bosszantotta az ezzel j�r� figyelem, m�gis az apj�ra – az eddig annak hitt apj�ra – eml�keztette. �s most f�jt, borzaszt�an f�jt, hogy meg kell t�le v�lnia.

- A fiam neve ezent�l, Harry James Potter Piton legyen – mondta. – Term�szetesen Harry hivatalos megsz�l�t�sa Piton lesz, de a mag�n�letben r�b�zom, melyiket haszn�lja.

Harry felkapta a fej�t. Ez sokkal t�bb volt, mint amit v�rt. R�ad�sul a fej�ben egy g�nyos kacaj is felcsend�lt. „�gy t�nik, ap�d sz�ve kezd ell�gyulni.”

A teremben �l�k szedel�zk�dni kezdtek. Harry m�g egyszer �sszen�zett a fekete haj� f�rfivel. �szrev�tlen�l biccentett fel�, majd Dumbledore �s Piton nyom�ban elhagyta a termet.

- K�sz�n�m – suttogta halkan, mikor a folyos�ra �rtek. Piton csak b�lintott. Elvigyorodott, mert esz�be jutott a kacag�s a f�l�ben. – Nyal�k�t is kapok? – Csak egy horkant�s volt a v�lasz, de Dumbledore felkuncogott, �s Harryre kacsintott.

Mikor hullaf�radtan vissza�rtek a Roxfortba, mindh�rman lerogytak egy-egy sz�kre.

- Ezzel megvoln�nk. – Az igazgat� hangja f�radtnak, b�r el�gedettnek t�nt. – Citromport, te�t?

Harry �s Piton egyszerre r�zta meg tagad�an a fej�t.

- Elmehetn�k? – k�rdezte Harry halkan. – Egy kicsit… �hm… elf�radtam. Ha nem gond visszat�rn�k a … - elbizonytalanodott. Nem volt biztos benne, hogy most azonnal el akarja-e mondani az eg�sz toronynak, hogy mi t�rt�nt vele. Erre m�g nem �llt k�szen. �s arra, hogy az alagsori szob�j�ba menjen? Meglepet�s�re Piton fel�llt.

- K�sz�n�k mindent, Albus. Gyere Harry, v�r a szob�d.