Csak fek�dt az �gy�n k�nyvei k�z�tt, pr�b�lt pihenni egy kicsit, de nem tudott ak�rhogy is pr�b�lkozott. Fekete haja a szokottn�l is k�cosabb volt a sok fekv�s, �s k�tnapi �gyban �l�s hat�s�ra. Szeretett volna v�gre kikelni puha b�rt�n�b�l, hogy ism�t edzhessen, hogy elkezdje v�gre tanulni a legilimenci�t, de nem lehetett, mert mestere parancs�ra csak olvashatott �s fek�dhetett.

Fel�lt, hogy kiv�lasszon mag�nak egy k�nyvet az egyik halomb�l, de �gy �rezte, t�bbet nem b�r tanulni, t�bb inform�ci�t m�r nem k�pes befogadni az agya, ez�rt ink�bb Ignis napl�j�t fogta a kez�be. M�r csak n�h�ny bejegyz�s maradt, amit �rdekl�dve olvasott el, hisz ez volt sz�m�ra a pihen�s, ha a n� sorait olvashatta, �s persze k�v�ncsi volt a t�rt�net v�g�re.

�vatos mozdulatokkal lapozgatott, �s figyelmesen haladt a sorokkal, pr�b�lva megem�szteni mag�ban az olvasottakat, m�gis eljutott az utols� tele�rt oldalhoz is, az utols� bejegyz�shez.

Elfogtak… a d�monok kez�ben vagyok… az utols� napom. Bez�rultak pokolnak kapui, �s �n benn rekedtem. A vaskapu nagy hanggal csap�dott be utolj�ra, �zent nekem: innen nincs ki�t!
A retteg�s k�r�lvesz, a szenved�s felem�szt, a keser�s�g cs�kokkal ostromol, a f�jdalom v�rtestv�rem imm�r. H�t nem ijeszt�en kellemes?
L�tod a v�res peng�t, mely a hal�lhoz fog tasz�tani? L�tod az �tkozott t�rt, mely a pokolba l�k�tt? L�tod a szemem, mely hadakozik ellenetek dr�ga d�monok? L�tj�tok a lelkem, mely �sszezavarodott az eddigi �letemt�l?
L�tod a sz�vem, mely elfogadott t�ged, dr�ga pokol?
Megv�lt�s? B�ke? �r�k nyugalom?
Poklom, mim vagy?
Szerelmem? Bar�tom? Testv�rem? Ellens�gem? Bossz�m?
Poklom, mim vagy nekem?
Milyen lesz, ha v�gre elindulok?
...
J�rd�id k�vesek, �s �lesek, leveg�d fojtogat� �s bossz��hes... �s igen itt a sz�ved. �hh, kegyetlen... menj... hagyj... eressz... engedj... �s mag�ny. H�t ez vagy pokol?
Ez lenne csak a sz�vedben?
Bossz�ra �hes, kegyetlen, v�rz�, mag�nyos sz�ved....
A pokol �ltet�je, a mennyorsz�g ellens�ge, az emberek f�lelme.
Bar�t vagy ellens�g? Szeretet vagy gy�l�let?
Gyere pokol, m�r t�bb� nem leszel egyed�l... �s �n sem leszek t�bb� az.

�des, dr�ga gyermekem…
Egyetlen, ut�nozhatatlan angyal…
V�rt, ijeszt� Hal�l….

Akaratlanul is egy k�nnycsepp folyt v�gig az arc�n, ahogy el�rte a legutols� mondatokat.
H�t ezekkel a gondolatokkal halt meg? Hisz fel volt k�sz�lve r�, de m�gis k�ts�gbe volt esve, hogy el kell hagynia a l�ny�t.

Kopog�s z�kkentette ki a gondolkod�sb�l, gyorsan megt�r�lte a szem�t, �s sz�lt, hogy bej�het a tan�ra, mert m�s nemigen lehetett.

- Harry, arra gondoltam, hogy… - kezdett bele a mondad�j�ba Perselus, de mikor a fi� szemeit megl�tta, r�gt�n agg�d�v� v�lt hangja. – Mi t�rt�nt?

- Hallott�l m�r egy Ignis Cart� nevezet� asszonyr�l? – k�rdezett r� r�gt�n, hisz a napl�j�t a Piton csal�d kast�ly�ban tal�lta, valami k�ze akkor csak van a f�rfi csal�dj�hoz.

Perselus l�zasan p�rgette a neveket a fej�ben, h�tha r�akad erre a n�re is. Egy kis id� m�lva beugrott neki, hogy hallotta m�r valahol.

- Hozz�adt�k az egyik �s�mh�z, mikor az a h�bor� d�lt, amir�l mes�ltem neked, de �ll�t�lag meghalt, vagy elsz�k�tt… nem tudom pontosan. Mi�rt �rdekel ez a n�v?

- Tudod megtal�ltam a napl�j�t, ami valahogy visszaker�lt a kast�lyba, egy titkos helyis�gbe. A hal�l�ig �rta folyamatosan a bejegyz�seket, �s � �rtette mi t�rt�nt, az eg�sz h�bor�t, �s a l�nya, Lisszi vetett v�get az eg�sznek, hisz � uralta az Azul fuegot. V�rjunk csak, akkor az angyalom a te rokonod. – Mes�lte Harry a t�rt�netet, de meglepte saj�t mag�t az utols� mondat�val, mert eddig erre m�g nem is gondolt, hogy Perselus �s Lisszi egy csal�dhoz tartozik. P�r h�ttel ezel�tt egy kicsit nevets�gesnek tal�lta volna, hogy pont egy angyal a rokona a b�jitalmesternek, most puszt�n furcs�nak hatott ez az eg�sz… az eg�sz nyara tele volt meglepet�sekkel, lassan meg sem kellene lep�dnie ilyen apr�s�gokon.

- Hm, ez �rdekes. Akkor az, aki az elm�dben volt a m�ltkor, � Ignis l�nya lenne?

- Igen, �s angyalok nevelt�k fel, mert az anyja nem tudta sok�ig nevelni. Majd besz�lek vele err�l, ha �jra kapcsolatba ker�l�nk egym�ssal, addig jobb, ha nem foglalkozom vele, mert a v�g�n m�r a legk�ptelenebb �tletek jutnak eszembe – gondolkozott el a megold�son hangosan Harry.

- Igen, szerintem is ez lesz a legjobb megold�s.

- Mi�rt is j�tt�l am�gy?

- Jah, igen. Sz�val arra gondoltam, hogy lej�hetn�l b�jitalokat k�sz�teni, mert ha nem engedem, hogy felkelj, akkor a v�g�n �n�ll�s�tod majd magad, amit ink�bb nem akarok megv�rni.

- Remek, akkor p�r perc, �s a laborban vagyok – v�laszolta lelkesen, majd gyorsan el is kezdett k�sz�l�dni, mihelyst a tan�ra t�vozott a szob�b�l. Mag�ra kapott egy farmert �s egy z�ld p�l�t, �s m�r sz�guldott is a labor fel�.

�gy gondolta, hogy a b�jitalk�sz�t�s is jobb, mint a semmi, neki meg �gy sem �rt gyakorolni, att�l f�ggetlen�l, hogy ez is benne van az edz�sprogramj�ban.

Kopog�s n�lk�l l�pett be a laborba, �s mint mindig, most is k�rben�zett els�nek: mindenhol k�l�nb�z� sz�n� hozz�val�k �s k�sz italok, k�l�nleges n�v�nyek. Soha nem gondolta volna, hogy egy labor �gy is kin�zhet.

- M�g mindig? – k�rdezett r� a fi� reakci�j�ra egy f�lmosoly k�s�ret�ben.

- Igen, m�g mindig leny�g�z – mosolygott r� Perselusra. – Mit fogunk k�sz�teni?

- �ttanulm�nyoztad m�r a fogad�sunkat?

- Persze, �s �gy l�tom, hogy minden hozz�val� van itt.

- Akkor neki is kezdhetsz az elk�sz�t�s�hez.

Harry csak b�lintott, majd elkezdte �sszeszedni a hozz�val�kat, miut�n az �st alatt meggy�jtotta a t�zet, �s egy kis vizet is var�zsolt bele. Szinte fejb�l tudta a receptet, de a biztons�g kedv��rt n�zte a megfelel� f�zisokat a Perselus �ltal odaadott k�nyvb�l. Prec�zen szeletelt, morzsolt, kevergetett �s vigy�zott nehogy elrontson valamit.

Most egy kavar�s, a morzsolt hozz�val�kat bele, ellent�tes kavar�s, �s j�het a p�ram, ha mindent j�l csin�ltam - ism�telte az utas�t�sokat mag�ban.

Egy boldog vigyor jelent meg az arc�n, mikor l�tta a k�kes p�r�t felsz�llni az �stb�l, jelezve, eddig nem rontott el semmit.

Perselus a saj�t b�jitala f�l�tt figyelte a fi� tev�kenys�geit. Furcs�llta, hogy a fi� nem idegeskedik �s agg�dik a jelenl�t�ben, mint az �r�kon szokott. N�zte, hogy milyen �gyes mozdulatokkal szeletel, hogy a recept n�lk�l dolgozik, mivel azt is csak az elej�n haszn�lta. D�bbenten n�zte t�k�letes mozdulatokat, mintha a gyerek vil�g�let�ben ezt tette volna. Odament, hogy megn�zze az eddig hib�tlan f�zetet, h�tha csak a szeme k�pr�zik.

- Tudod, azt nem �rtem, mi�rt nem vagy k�pes az �r�mon �gy dolgozni, akkor nem kellett volna annyi pontot levonnom – jelentette ki nemes egyszer�s�ggel professzora, de Harry v�gott egy fintort, �s csak ezut�n v�laszolt neki.

- Tudod, Perselus, tal�n az�rt, mert te is ott volt�l �s terroriz�lt�l, �s am�gy is a h�zpontokat biztosan levontad volna, sz�val �des mindegy, hogy hogyan dolgozom az �r�don – az eg�szet mosolyogva adta el�, de mindketten tudt�k, hogy komolyan gondolta a mondand�j�t.

- Szemtelen k�ly�k – morogta Perselus. – Ir�ny a konyha, mert Albus j�n eb�dre, �s valami norm�lis �telt kellene f�zn�nk, meg a f�zetednek is �llnia kell m�sf�l �r�t.

M�r jav�ban az eb�det k�sz�tett�k, mikor Harrynek esz�be jutott valami a f�zetr�l.

- Perselus, a levendula gy�gyhat�s� �s nyugtat� hat�s� n�v�ny ugye?

- Igen, de mit akarsz ezzel?

- H�t, �n �gy tudom, hogy egyik hozz�val�val sem l�p olyan kapcsolatba, ami robban�st vagy b�rmi vesz�lyes dolgot m�velne, vagy esetleg m�regk�nt hasznos�that� lenne egy�tt.

- Fenn�ll a vesz�lye, hogy a macskagy�k�rrel egy�tt m�regk�nt hat, de ebben a f�zetben van olyan, ami semleges�ti ezt a kapcsolatot.

- Akkor nem lehetne fokozni a hat�s�t, ha levendul�t is tenn�nk bele?

- Egy k�s�rletet meg�r, de ez hossz� folyamat mire r�j�ssz a legjobb megold�sra, hiszen nem mindegy melyik f�zisban teszed bele, vagy mi ut�n, ut�na kell j�rni, melyik hozz�val�val milyen reakci�t v�lthat ki stb., de ha gondolod, ut�na j�rhatsz, ha lesz egy kis szabadid�d.

- Azt hiszem, hogy nekem az a fogalom, hogy szabadid� megsz�nt. Ott lesznek az �r�im Kingsleyvel, akkor veled, �s ki ne hagyjuk, hogy szeretn�k b�jitalokat k�sz�teni, megtanulni uralni az er�met. Azt hiszem, nem hagytam ki semmit, vagy igen?

- �s besz�lni akarsz Lisszivel – folytatta tov�bb a sort Perselus, mik�zben el�vette a ter�t�keket.

- T�nyleg! – jutott esz�be reggeli �tlete.

Nyugodtan megter�tettek �s t�laltak, mik�zben v�rt�k az igazgat�t. Mikor mindennel k�szen lettek le�ltek a saj�t hely�kre, �s besz�lgetni kezdtek, hogy el�ss�k az id�t. Besz�ltek az elm�lt �vekr�l, tervekr�l, hogyan is gy�zhetn�k le Voldemortot, Lilyr�l, �szre sem v�ve, hogy mennyi mindent el�rulnak k�zben magukr�l. Harry �ppen az egyik t�rt�neten nevetett, ami az �desanyj�r�l �s professzor�r�l sz�lt, Perselus is boldogan mosolygott az eml�k hat�s�ra, �s �szre sem vett�k, hogy k�t d�bbent �s egy el�gedetts�gt�l csillog� szemp�r n�zte �ket.

- Ezt nem hiszem el. El sem tudom k�pzelni r�lad, igaz any�r�l sem – nevetett m�g mindig Harry.

- H�t nekem mindegy, hogy elhiszed vagy sem, b�r t�nyleg �gy volt, a sok szerencs�tlen fordulatnak h�la. – Eml�kezett vissza arra a szerencs�tlen esetre. Oldalra pillantott �s azon nyomban rendezte arcvon�sait �s fel�llt a sz�kb�l. – Albus! Miss. Granger, Mr. Weasley k�rem, csukj�k be a sz�jukat! �gy l�tom, sz�ks�g lesz m�g k�t ter�t�kre. – Azzal t�vozott a konyha ir�ny�ba, de a szok�sos hideg, g�nyos hang kicsit rosszul esett Harrynek, hiszen m�r annyira megszokta, hogy Perselus norm�lisan besz�l �s b�nik vele.

- Albus – k�sz�nt Harry is kicsit meglepetten.

- Fiam, mint l�tod, hoztam k�t meglepet�st, de �n megyek, seg�tek Perselusnak, �s persze felelek a k�rd�re von�s�ra, amit a konyh�ba fogok kapni. – Azzal elment ugyanabba az ir�nyba, mint a b�jitalmester.

Harry mikor megl�tta k�t bar�tj�t sz�vb�l meg�r�lt. Kicsit zavarta, hogy l�tt�k �t �s Perselust ilyen k�zvetlen besz�lget�sbe mer�lve, de egyszer nekik is meg kell szokniuk, pont �gy, ahogy neki is meg kellett. Nem tudta mit is mondhatna nekik err�l az eg�sz helyzetr�l, ami k�zte �s a k�t f�rfi k�z�tt kialakult, de nem sok�ig t�prenghetett ezen, mert ahogy nagyapja elhagyta az eb�dl�t, r�gt�n a nyak�ban tal�lta Hermion�t. Boldogan viszonozta az �lel�st, �s csak akkor engedt�k el egym�st a l�nnyal, mikor Ron l�pett oda hozz�juk.

- J� v�gre l�tni t�ged, de azt hiszem ezt sejted.

A k�t fi� gyorsan meg�lelte egym�st, majd le�ltek az asztalhoz.

- Mi t�rt�nt itt, mert van egy olyan �rz�sem, hogy nagyon sok mindenr�l lemaradtunk? – tette fel a barna haj� l�ny a logikus k�rd�st.

- Csak egyet�rteni tudok vele – t�mogatta Ron bar�tn�j�t, �s k�v�ncsi szemekkel v�rt�k a v�laszt, a t�rt�neteket.

- Majd eb�d ut�n elmes�lek mindent, de �n farkas�hes vagyok, �s Perselus�k is j�nnek m�r, �ket meg nem untatom azzal, amit m�r tudnak. – Terelte el gyorsan a sz�m�ra m�g kellemetlen t�m�t Harry.

K�zben a konyh�ban a k�t id�sebb f�rfi t�maszkodott neki a pultnak, id�t hagyva az eb�dl�ben maradottaknak, hogy k�sz�nts�k egym�st.

- Sz�lhatt�l volna, hogy �ket is hozod! – Perselus hangja kicsit mogorv�nak csengett a helyis�gben.

- Akkor oda a meglepet�s, �s te sem viselkedt�l volna �gy Harryvel, ahogy mostan�ban szokt�l, megint elb�jt�l volna az �larcod m�g�, de menj�nk vissza, a v�g�n azt hiszik, p�rbajozni kezdt�nk!

Csendben ettek, de Harryt mulatta ez a n�mas�g. L�tta, hogy senki nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel: bar�tai nem tudt�k, hogy viszonyuljanak a b�jitalmesterhez, Perselus, hogy hogyan viselkedjen tov�bbra is Harryvel, egyed�l az igazgat� szeme j�tszott huncut f�nyben. Mikor a smaragd szemp�r �sszekapcsol�dott az �reg, k�k �riszekkel, Harry elkezdett nevetni. Eddig b�rta, b�r tudta most bar�tai �r�ltnek n�zik, de nem tudod mit tenni vele, Albus is becsatlakozott, magukra vonva az �rtetlen tekinteteket. Egyed�l tal�n Perselus tudhatta, min is nevet a k�t f�rfi.

- J�l sz�rakoztok? – k�rdezte g�nyosan, de � is r�j�tt, hogy ez az eg�sz helyzet t�nyleg nevets�ges.

- El�gg�, hogy neves�nk rajta – felelt Harry. – Te is tudod, hogy ez k�sz vicc. A bar�taim itt lesznek p�r napig, mivel csomaggal j�ttek, �s neked meg kell szokni a jelenl�t�ket, vagyis ink�bb csak rem�lem, hogy nem fog v�ltozni semmi.

- Szemtelen k�ly�k – morogta ism�t Perselus.

- Ezt mintha ma m�r mondtad volna.

- Mert tal�n �gy is van?

Miut�n megeb�deltek, bevonultak a szalonba. Bar�tait ugyan�gy leny�g�zte, mint Harryt, mikor el�sz�r l�pett be ide.

- V�rj csak Hermione, majd ha megmutatom a k�nyvt�rat, akkor majd leeshet az �llad. – Harryt j�les� �rz�ssel t�lt�tte el az a boldogs�g, amit a l�ny szem�ben pillantott meg, tudta, ezzel okozhat neki most a legnagyobb �r�met

- Nem maradhatok sok�ig – jelentette ki az igazgat�, majd bele is kezdett a tudnival�kba. – Harry hozz�d holnap j�n Kingsley, �s l�tom, hogy kipihented magad, ez�rt kezdjetek ma bele az edz�sekbe is. Perselus neked itt hagyom a list�t a b�jitalokr�l, amiket j� lenne, ha m�g ezen a h�ten elk�sz�ten�l, mert fontosak. Vigy�zzatok magatokra �s egym�sra! – R�mosolygott a k�t fekete haj� f�rfira �s t�vozott a z�ld l�ngok �lel�s�ben.

- Mint egy hadvez�r, komolyan – mondta a b�jitalok mestere, amint t�vozott bar�tja.

- Akkor te most ezredes vagy, vagy csak egy k�zleg�ny? – reag�lta le gyorsan Harry Perselus reakci�j�t, de valahol � is �gy gondolta. Katon�k, akik a harc�rt �lnek a hadvez�r�k �v� sz�rnya alatt.

- Ezredes term�szetesen. Azt hiszem, k�zleg�ny, h�rom perc, �s letelik a m�sf�l �ra. – K�z�lte gyorsan, nehogy most rontsa el a fi� a f�zetet, igaz �gy � fogja elveszteni a fogad�st.

Harry gyorsan fut�snak eredt, a bar�tai pedig ut�na, nem tudva mi is t�rt�nik �ppen.

Ahogy be�rt a laborba gyorsan megkavarta az �st tartalm�t, majd elkezdte �sszeapr�tani a macskagy�keret, �s 2 perc m�lva m�r az is a b�jitalban rotyogott. Nem t�r�d�tt bar�taival, csak a b�jitalra koncentr�lt.

- Fogad�s k�t�tt�nk, �s p�r perc, �s kider�l, hogy megnyertem-e – magyar�zta az utols� m�veletek k�zben, hogy �ppen mit is csin�l.

- Elmenyugtat�? – k�rdezte szak�rtelemmel Hermione.

- Pontosan. Na, akkor egy kever�s, �s ha minden igaz nem rontottam el semmit. – Izgatottan v�rta, hogy a f�zet kir�lyk�kben pomp�zzon, de tudta el kell telni p�r percnek, hogy a b�jital norm�lisan �ssze�lljon, hogy a sz�ne is megfelel� legyen. – Szor�tsatok! – sz�lt h�tra bar�tainak, mikor a f�zet sz�ne v�ltozni kezdett. Becsukta a szem�t, �s mikor �jra kinyitotta egy t�k�letes elmenyugtat� f�zet k�szott a l�t�ster�be.

- Perselus! – ki�ltotta el mag�t �r�m�ben. A pont meg�rkez� b�jitalmester csal�dott, de m�gis b�szke tekintettel n�zett tan�tv�ny�ra.

- �gyes munka, de �gy �n vesztettem – vonta le a k�vetkeztet�st, mik�zben vizes kezeit t�r�lgette. – Most pedig menjetek, besz�lgessetek, de vacsora ut�n edz�s lesz.

- Milyen? –k�rdezett vissza r�gt�n az �rintett.

- Szerintem… legyen vegyes, a v�g�n kiesel a gyakorlatb�l, de most t�n�s, mert nekem dolgom van.

Harry�k siet�s l�ptekkel haladtak az emeleti szob�ba, ahol hatalmas rendetlens�g uralkodott a k�tnapi pihen�s miatt. A helys�gbe l�pve a felfordul�s okoz�ja r�gt�n szabadkozni kezdett, �s elkezdte �sszerakni a k�nyveket.

- Bocsi a rendetlens�g�rt, de k�t napig az �gy foglya voltam, �s olvastam folyamatosan, meg persze jegyzeteltem, mint l�tj�tok. Egy pillanat, �s rendbe rakom az eg�szet. – Harry ink�bb lemondott a k�tkez� munka �r�m�r�l, �s legyintett egyet, mire minden k�nyv szab�lyos toronyban �llt, a ruh�k pedig a szekr�nybe rep�ltek, vagy a szennyesbe, a jegyzetek pedig az asztalon tal�ltak helyett magunknak, szab�lyos rendben.

- Te tudsz p�lca n�lk�l var�zsolni? – ny�gte ki Ron �mulattal.

- H�t igen – mondta kicsit zavartan Harry. – Mindent elmes�lek, csak �lj�nk le, ha k�rtek valamit, akkor sz�ljatok. Sz�val ez egy kicsit hossz� t�rt�net, m�g �n sem �rtem az eg�szet. Perselusszal j�ba vagyok, kider�lt, hogy Albus a nagyap�m, �lland�an edzek �s tanulok, b�jitalokat k�sz�tek, angyalok vesznek k�r�l, �s persze ki ne hagyjam a k�kt�zet, amit �n uralok, ja, �s j� vagyok okklumenci�b�l, most fogom tanulni a legilimenci�t, de most elszaladok tusolni, mert b�zl�k a b�jitalt�l. – Azzal lekapta a p�l�j�t, kivett egy nadr�got �s fels�t a szekr�ny�b�l, �s m�r sietet is a f�rd�szoba fel�.

Be�llt a t�k�r el�, �s szem�gyre vette mag�t. Most l�tta igaz�n, menyit er�s�d�tt, menyire kisz�lk�sodtak izmai: a sok fut�s, p�rbaj, vereked�s meghozta a gy�m�lcs�t, hisz gyorsabb lett, jobban b�rta a hossz�t�vot, reflexei is fejl�dtek. Olyan k�nny�nek �rezte mag�t, tal�n a bar�tai miatt, tal�n, hogy megszabadult a hatalmas fesz�lts�gt�l, ami lelk�t uralta, tal�n, hogy nem kell minden �jjel a r�m�lmok k�z�tt verg�dnie, vagy ez mind egyszerre �rte el, hogy ezt �rezze. Be�llt a zuhany al�, �s �lvezte a langyos vizet. Folyamatosan azon j�rt az agya, hogy hogyan t�lalja a dolgokat.

Maga sem tudta, hogy mi�rt, de kicsit fesz�lyezte bar�tai jelenl�te… bele sem gondolt, milyen lesz, ha az edz�seit is v�gig fogj�k n�zni. Tal�n bar�tn�j�t be tudja z�rni a k�nyvt�rba, de Ron… � teljesen m�s esett.

Ron �s Hermione meglep�dve n�ztek bar�tjuk ut�n. Felszabadultnak t�nt, nem hallatszott az a visszah�z�dotts�g a hangj�ba, amit eddig mindig kihallottak bel�le. Kiegyens�lyozottan adta el� azt, hogy eddig mi t�rt�nt vele, mintha minden rendben lenne, pedig �k is tudt�k, hogy ez nem �gy van. L�ttak a szem�ben, hogy s�lyos dolgok h�z�dnak a h�tt�rben, amikr�l �k m�g nem tudnak, �s Harry sem fogja egyk�nnyen elmondani nekik.

- Egy h�napja van itt, �s �sszehaverkodott Pitonnal, el�g er�s var�zsl� lett, �tment str�berbe, van valami Dumbeldoreral, van egy �j ereje �s tiszta izmos lett. Azt hiszem, nem unatkozott a gyerek – fejtette ki v�lem�ny�t a legkisebb Weasley fi�. Hermione is csak b�lintott a gyors �sszefoglal�sra

- Igaz, de �n �r�l�k, hogy v�gre mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy m�skor ne csapja be Voldemort, �s hogy felk�sz�lt legyen, de �gy �rzem, hogy valamit nem mond el. Elsz�nt… t�ls�gosan is. Hidd el, van itt a m�g valami.

Mire ezt kimondta Harry frissen l�pet ki a f�rd�szob�b�l. Mindh�rman letelepedtek a hatalmas francia�gyra, �s k�nyelembe helyezt�k magukat.

- Hogyhogy Albus m�ris elhozott titeket? Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elint�zi.

- Mivel holnap sz�let�snapod van, ez�rt �gy gondolta jobb, ha egy�tt t�ltj�k, mivel m�s �gysem j�het el, hogy felk�sz�nts�n – adta meg a magyar�zatott bar�tn�je.


Harrynek csak most jutott esz�be, hogy milyen r�gen is n�zett r� a napt�rat. Egy�ltal�n nem jutott esz�be, hogy neki sz�let�snapja is van, vagy volt valaha is, ez foglalkoztatta �t most a legkev�sb�.

- Ki is ment a fejemb�l, hogy sz�let�snapom lesz, m�ssal voltam elfoglalva.

- El�rul�d akkor, hogy mi t�rt�nt, mert teljesen megv�ltozt�l?

- Miel�tt elmes�lnem a nyaramat, valamit el kell nektek mondanom – kezdett bele bizonytalanul. M�r r�g el akarta mondani bar�tainak a j�slatot, de nem tudta hogyan is kezdhetne bele. F�l, ha elmondja nekik az igazat, akkor megijednek t�le, az el�tte �ll� feladatt�l, az elk�vetkez� �let�t�l, mely szinte csak csat�kr�l fog sz�lni.

- Eml�keztek, hogy az a j�slat, amit el akartunk hozni a Miniszt�riumb�l, �sszet�rt? – Bar�tai b�lint�sa ut�n nyelt egy nagyot, �s folytatta. – Sz�val azt a j�slatot Albus is ismerte, hisz neki mondt�k el, �s � pedig tov�bb adta nekem. – Ron �s Hermione csendben figyeltek a besz�l� fi�ra, de sejtett�k, hogy mi lesz a v�ge. – Arr�l sz�l, hogy sz�letik egy gyermek j�lius v�g�n, olyan sz�l�kt�l, akik h�romszor dacoltak Voldemorttal, �s az a valaki az Egyetlen. Ez k�t gyerekre is r�illet, de a j�slat azt is kimondta, hogy az Egyetlent Voldemort megjel�lte �s, hogy: „… olyan er� lakik benne, amit a S�t�t Nagy�r nem ismer. Egyik�k meghal a m�sik keze �ltal, mert nem �lhet az egyik m�g �l a m�sik…”. Sz�val ez minden, emiatt t�rt�nt minden.

Harry idegesen t�rt a haj�ba, v�rva, hogyan fog reag�lni k�t bar�tja a az elhangzottakra. V�g�l Hermione sz�lalt meg el�sz�r.

- Sejtettem, hogy valami ilyesmir�l van sz�. Gondolom, ez�rt van most ez a nagy hajt�s, hogy felk�sz�tsenek…

- �s ahogy �szrevettem el�g j�l halad a felk�sz�t�s. Rem�lem, mindent megtesz Piton, amit csak lehet. – Ron hangja kicsit s�t�ten hangzott, de m�gis biztat�an bar�tja v�ll�ra tette a kez�t.

Harry nem is tudod mit mondani. Megk�nnyebb�lt, hogy ilyen term�szetesen fogadt�k, mintha �k is tudt�k volna kezdetekt�l, hisz annyi kaland ut�n nem is lehetne ez m�sk�pp. Az elt�lt�tt �vek alatt megszokt�k a vesz�lyt, ami m�g er�sebb k�t�st alak�tott ki k�z�tt�k, hisz tudt�k, ha baj van, akkor nincsenek egyed�l.

Elkezdte mes�lni, mi t�rt�nt vele az�ta, hogy elv�ltak a p�lyaudvaron. Vigy�zott, hogy ne hagyjon ki semmit, de az �rz�seir�l nem igaz�n tudott besz�lni, az eg�sz t�rt�net ink�bb egy t�ny�radat volt.

- Azt�n j�tt Voldemort mint mindig, mivel �n vagyok a hobbija annak a szerencs�tlennek. Igaz ez vezetett r� minket, hogy hogyan tudom uralni ezt az er�t, �s ker�ltem ilyen kapcsolatba Albus�kkal �s persze Lisszivel.

- Mit csin�lt Voldemort? – k�rdezte indulatosan Hermione.


- Mint mindig: pr�b�lt meg�lni, csak nem siker�lt neki. Tudj�tok, ezt nem tudom elmes�lni, hogy m�gis mi t�rt�nt, m�g nekem is zavaros az eg�sz, csak �rz�sekre eml�kszem legt�bbsz�r, vagy p�r sz�ra… k�l�n�s volt az a p�r nap. Ha azt vessz�k az elm�lt h�ten m�st se tettem, csak pihentem �s olvastam az �gyban vagy k�zd�ttem az �letem�rt, �s ez…

Nem tudta befejezni, amit elkezdett, mert megjelent az angyal. Ron �s Hermione csod�lattal n�zt�k a teremtm�nyt, m�g Harry k�v�ncsian f�szkel�dni kezdett, mert nem tudta mit akarhat pont most.

Rem�lem nincs semmi baj - gondolta a feketehaj� fi� ijedten.

- Nincs semmi baj, csak azt akartam megk�rdezni, hogy j�l vagy e. �gy l�tom, a megjelen�semet �sszek�t�d a vesz�llyel, ez el�g lehangol�. – Mosolygott l�gyan a v�denc�re az angyal. – Egy�bk�nt meg szokd meg, hogy b�rmikor megjelenhetek, hisz m�r uralkodsz az azul fuego felett, m�g ha kezelni nem is tudod igaz�n!

- Azon vagyok, hogy ezt megtanuljam a t�bbi dolog mellett. Am�gy minden rendben velem, de szeretn�k k�rdezni valamit – kezdett bele Harry kicsit idegesen. Nem tudta hogyan �rinti majd, ha a m�ltj�r�l k�rdezgeti. El is felejtkezett k�t csod�lkoz� t�rs�r�l a szob�ban, mintha Amarillisz jelenl�te mindent kit�r�lt volna az elm�j�b�l. - V�gigolvastam anyuk�d napl�j�t, �s r�k�rdeztem Perselusn�l a nev�re, �s azt mondta, hogy egy �se feles�ge, sz�val akkor most te Perselus rokona vagy? H�ny �ves volt�l, mikor elvitt�k �t? Hogy ker�lt vissza a napl� a k�ri�ba?

- Igen Perselus a rokonom, hisz �n is Piton vagyok, egy k�nyszerh�zass�g gy�m�lcse, de ett�l f�ggetlen�l any�m mindenn�l jobban szeretett… m�g mag�n�l is. A gyerekkoromt�l kezdve az angyalok k�z�tt �ltem, nem is eml�kszem m�sik �letre, ha volt egy�ltal�n. Boldog voltam, semmi gondom nem volt, hisz volt egy szeret� csal�dom egy gy�ny�r� helyen, de ez az ill�zi� hamar elillant. Any�m az ellens�g kez�re ker�lt, �s engem m�r ny�ltan kezdtek kik�pezni. Nem tellett sok id�be, hogy k�szen �lljak a harcra. Akkor voltam k�r�lbel�l egyid�s veled. Hajtott a bossz�, a gy�l�let, a v�rszomj, a k�ts�gbees�s �s a szeretet any�m ir�nt. Azt�n kezdet�t vette a Nagy Csata, amit megnyert�nk, de addigra m�r k�s� volt… Ignis Cart� meghalt, pont �gy, ahogy mindig is sejtette. Mikor a kezeim k�z�tt tartottam a test�t angyall� v�ltam. Nem tudom hogyan, hiszen csak zokogtam felette: v�resen �s megt�rten, de �gy l�tszott akkor senkit nem �rdekelt mit �reztem, �s angyall� tettek. �n pedig elrejtettem a napl�j�t abba a titkos kis szob�ba, v�rva, hogy majd megmutassam a k�vetkez� embernek, aki uralni fogja a t�zet. A t�bbit innent�l te is tudod.

Harry csak n�zte a t�nd�kl� arc m�g�tt megb�v� szomor�s�got. Sose gondolta volna, hogy egy angyal k�pes lehet f�jdalmat, szomor�s�got �rezni, hisz olyan t�k�letesnek t�nnek, m�gis most lehajtott fejjel �s ez�st�s k�nnyekkel olyan esend�nek t�nik, mint egy haland� ember. Ez a k�nnycsepp volt az egyetlen, keser� �ldozata az angyal csat�j�nak.

- Hogyan siker�lt uralnod a t�zet? – suttogta el Harry a k�rd�st, amire tudta csak t�le kaphat v�laszt. M�lyen a szem�be n�zett, �s v�rta a feleletet.

- Tudod ezt neh�z lesz elmagyar�zni Scelto, mert �n is csak a csat�ban tudtam kezelni. Anyuk�m volt az �n rem�nyem, de pont � halt meg ott, � volt az egyetlen �ldozata az �letnek. Mikor k�zd�ttem az�rt, hogy kiszabad�tsam a legfontosabb szem�lyt, �szre sem vettem, �s �sszeolvadtam a t�zzel. Tal�n a szeretet, k�ts�gbees�s, a gy�zni akar�s miatt… nem tudom, de azt igen, ha itt lesz az id�, akkor te is minden probl�ma n�lk�l tudod majd haszn�lni, hisz ez m�r a lelked egy r�sze.

- Kivel harcolt�l? Ki vezette a d�monokat?

- A pokol kir�lya – mondta halkan, majd elt�nt, de el�tte m�g megszor�totta Harry kez�t.

Csak n�zett arra a pontra, ahol elt�nt. Tudta Voldemort, �s az � v�gs� harca sem lesz jobb enn�l: rengeteg �ldozat, elfeledett nevek, elesett rem�ny lesz az � sz�ml�jukon is.

- Ez… ez meg mi volt? � volt Lisszi, az angyalod? – ny�gte meglepetten a v�r�s haj� fi�.

- Igen, � volt az, de menj�nk le, mert vacsoraid� van, ut�na meg, ha akarj�tok, v�gign�zhetitek a csod�latos edz�semet, ahol sz�tvernek �s sz�t�tkoznak – mondta gyorsan vigyorogva, hogy elrejtse gondoltait.


***
Hermione kavarg� gondolatokkal n�zte az �ppen vereked� fekete haj� bar�tj�t. Mennyit v�ltozott az elm�lt egy h�nap alatt… tal�n t�l sokat is. A j�slat, Sirius hal�la, az el�tte �ll� feladat lenne az oka? Nem tudom, de azt igen, hogy ez a fi� itt nem az akit megismert�nk, ez egy m�sik Harry, nem teljesen m�s, de m�r nem ugyanaz, az biztos. Nem csak neki kell felk�sz�lnie, hanem nek�nk is, ha ki akarunk mellette tartani Ronnal. Persze ehhez kicsit fel is kell n�n�nk, �s nem csak Ronnak, hanem nekem is. El kell vetn�nk a gyermekkort �s feln�ni ehhez a rejtett vil�ghoz, de m�gis mi�rt kell ennyi rossznak t�rt�nnie ehhez? Ut�lom ezt! Voldemortot, a hal�lfal�kat! Gy�l�l�m!

***

Harry hulla f�radtan d�lt r� az �gyra zuhanyz�s ut�n. Mindent beleadott az edz�sbe, hogy megmutassa bar�tainak, hogy mennyit fejl�d�tt.

- Na, hogy tetszett?

- Haver, ez nem volt semmi! Nem is mondtad, hogy ennyi mindenre vagy k�pes – mondta kicsit szemreh�ny� hangon Ron. Harry csak egy apr� mosollyal v�laszolt, hisz j�l esett neki a rejtett dics�ret.

�r�kig besz�lgettek, de a f�radts�g er�t vett rajtuk, �s �gy ahogy voltak elaludtak a hatalmas francia�gyban. R�juk n�zve senki nem gondolta volna, hogy b�rmi gond is nyomasztan� �ket olyan b�k�sen aludtak egym�s mellett, egy csendes idillt mutatva, de a l�tszat, mint oly sokszor, most is hamis k�pet mutatott, hisz mindh�rmuk �lma tele volt k�ts�gekkel �s kegyetlen k�pekkel a j�v�vel kapcsolatban.

***

Mikor reggel Harry fel�bredt egyed�l tal�lta mag�t az �gyban. Derengett neki, hogy este csak �gy elaludtak itt mindh�rman. Gyorsan felkelt, �s m�r indult volna az eb�dl�be, de megakadt a szeme Ignis napl�j�n, ami a f�ld�n hevert kinyitva. Lehajolt �rte, �s megakadt a szeme a bejegyz�sen, amit egy hatalmas vita ut�n olvasott el el�sz�r. Azon veszett �ssze Perselusszal, hogy sz�vesen eldobja az �let�t, �gysincs mi�rt �lnie, de ezt a kijelent�se egy lavin�t ind�tott el, �s a v�g�n m�r csak �sszet�rt t�rgyak jelezt�k a veszeked�st. Nagy hat�ssal volt r� akkor Ignis gondolata, �gy nem tudta meg�llni, hogy m�g egyszer el ne olvassa.

Hallom a l�pteit, �rzem a sz�vver�s�t… itt van velem. Elk�b�t �s boldogg� tesz, k�noz �s szenvedek t�le, fell�k �s talpra �ll�t. Minden szava hazugs�g az igazs�gban, m�gis minden szav�t elhiszem. Iszom a m�rget nap, mint nap, mert azt akarom, hogy tov�bb tartson vagy pont azt, hogy min�l hamarabb v�ge legyen? A sz�vemet, a lelkemet, a testemet, az eszemet: mindenemet birtokolja. Mindent megkaparintott, ami fontos sz�momra, �s tudom, hogy soha nem hagy el, hisz hozz�m l�ncolta mag�t �s eldobta a kulcsokat. Ez a b�ntet�sem ki tudja mi miatt. Engedi, hogy mosolyogjak, hogy ut�na s�rjak, teljes erej�b�l a f�ldre tasz�t, hogy ut�na felseg�tsen, boldogg� tesz, hogy ut�na szenvedjek, megtan�t futni, hogy menek�ljek az el�l, ami el�l nem kellene, megmutatja mi a bossz�, a bizalom, a h�s�g, hogy egyszer ezek miatt szenvedjek. Viszont egy id� ut�n m�r �szre sem vettem, �s lehullottak a l�ncok. M�r nem, mint fogoly vagyok, csup�n egy ember, akit felruh�zott a fogvatart�ja valamivel, amit vagy felhaszn�lok vagy �r�kre a l�ncok k�z� leszek z�rva. Elfogad�st adott nekem �s f�lelmet. Eld�nthetem, hogy ez egy kegyelmes �s j�s�gos dolog vagy �gy kell felfognom, hogy ez egy kegyetlen dolog, ami miatt csak szenvedni tudok... de ak�r v�laszthatom azt is, hogy f�lek �s elfogadom, hogy j� �s rossz, kegyetlen �s kegyes, ami boldogg� �s boldogtalann� tesz. Szenvedek, ha �r�l�k, s�rva nevetek �s nevetve s�rok. Ezt kapom, ha elfogadom az utols� v�laszt�st. Ezek ut�n m�r nincs sz�ks�ge a kulcsra, hogy maga mellett tudjon, hisz mellette maradok az �ton, hogy min�l hamarabb v�ge legyen, hogy min�l t�bb id�t t�ltsek el szabadon. Ezt kapom az �lett�l, mert ki a kulcsokat eldobta maga az �LET. Csak azt sajn�lom, hogy oly kev�s ideig s�t�lgatunk a j�rd�n, ami sz�momra t�l r�vid.

Bez�rta a napl�t, �s az �jjeli fi�kj�ba rejtette, majd leszaladt az eb�dl�be, ahogy eredetileg tervezte. Gyorsan haladt el a szebbn�l szebb k�pek �s k�l�nleges t�rgyak mellett, amiket k�l�nleges aura vonta be, de eddig m�g nem siker�lt kider�teni, hogy mi. Mintha az eg�sz kast�ly megtelt volna valami furcsa �rz�ssel, ami el akarn� nekik mondani, mi t�rt�nik, de ebben megg�tolja valami. Bel�pve r�gt�n megl�tta lak�t�rsait �s mellett�k nagyapj�t �s Kingsleyt is.

- J� reggelt! – k�sz�nt udvariasan Harry. Els�nek nem ugrott be neki mit keres itt a s�t�tb�r� f�rfi, de azt�n esz�be jutott, hogy ma kezd�dnek az �r�i vele.

- Boldog sz�let�snapot! – zengte egyszerre mindenki. A sz�let�snaposnak esz�be sem jutott, hogy ma sz�letett meg, de r�gt�n elvigyorodott, �s mindenkivel kezet fogott, �s meg�lelte Hermion�t.

- Uram, akkor ma kezdj�k az �r�kat? – k�rdezte r�gt�n, mert nem akarta h�zni az id�t.

- Mihelyst megreggelizel �s kibontottad az aj�nd�kaidat el is kezdj�k. Jobb, ha nem h�zzuk az id�t.

Harry csak egy b�lint�ssal jelezte, hogy egyet�rt vele. Szem�vel Perselus tekintet�t kereste, �s mikor megtal�lta csak ennyit mondott neki �szinte mosoly k�s�ret�ben.

- Azt hiszem, hogy meg van a mi�rtem �r�kre.
- Biztos vagyok benne, hogy eddig is meg volt, csak nem merted kimondani.

Senki nem tudta mir�l besz�lnek, de miel�tt r�j�hettek volna, Harryt gy�ny�r� k�k sz�n� t�z vette k�r�l. Senki nem tudta, hogy mit tegyen, �gy csak v�rt�k, hogy mi fog t�rt�nni. Mikor a t�z lecsillapodott csak annyit l�ttak, hogy Harry kez�ben egy kard volt, �s mellette az angyal �llt, akinek a kezei Harry v�llain nyugodtak.

- V�gre szabad vagy – suttogta Lisszi Harry f�l�be, mik�zben v�gighordozta tekintet�t a jelenl�v�k�n.