I. fejezet   Egy z�ld villan�s, majd egy piros. Robban�sok. Egy barna haj� l�ny rohant be az erd�be az �ld�z�je el�l, aki nem m�s volt, mint Voldemort Nagy�r. A h�bor� elkezd�d�tt, a j� �s a rossz harca kiteljesedett ebben a csat�ban. Hermione ki�br�nd�t� b�b�jt sz�rt mag�ra, �s megpr�b�lt elrejt�zni. �gy t�nt, Voldemort nem volt tiszt�ban azzal, hogy a tri� egyik�t �ld�zte, ugyanis, amint nem l�tta a l�nyt, elindult visszafel�. A l�ny l�tv�nyosan megk�nnyebb�lt, egy hangos s�hajt eresztett ki kisz�radt ajkain. Nem tudta, merjen-e visszamenni, �s tov�bb harcolni, kock�ztatva az �let�t. Majd belegondolt, hogy � itt kesereg, m�g a bar�ti sz�m�tanak r�! Azonnal elindult vissza, a kast�ly el�, ahol a csata folyt. Halk neszez�st hallott a bokrok fel�l, de nem t�r�d�tt vele, mondv�n, csak egy �llat. Ide nem hallatszottak el a csata zajai, ez�rt egyre ideges�t�bben hallotta, �s egyben hangosabban is… L�pett m�g egyet, �m ekkor valaki h�tulr�l megt�madta. Mire feleszm�lt, m�r egy hideg k�z fogta be a sz�j�t, hogy ne sik�thasson. Megpr�b�lt megfordulni, ami �szinte meglepet�s�re k�nnyen ment neki, az a valaki nem ellenezte, �m a sz�j�t tov�bbra sem eresztette. Feln�zett az illet� arc�ra, bele a sz�rke szemp�rba. Lucius Malfoy szem�ben nem l�tott gyilkol�si v�gyat, csak… F�lelmet… -         Ne kezdj el sik�tozni, akkor nem t�rt�nik semmi bajod! Rendben? – hangja halk volt, �s remegett az idegess�gt�l. Hermione v�laszul csak b�lintani tudott, ellenkezni nem mert. Erre Malfoy elvette a kez�t, �s a l�ny, �g�ret�hez h�ven nem kezdett el ord�tozni, seg�ts�g�rt ki�ltozni. -         Mi t�rt�nt a harcban? – Hermione f�lt a v�laszt�l, de tudni akarta. -         Gy�ztetek… - Malfoy csak ennyit mondott, majd elfordult a l�nyt�l. M�r nem akarta meg�lni, nem l�tta �rtelm�t. Minden, ami�rt eddig harcolt, elveszett. Ez ak�r egy j� ember sz�j�b�l is sz�rmazhatna, de nem. � hitt abban, hogy s�rv�r�ek, �s muglik n�lk�l jobb lett volna a vil�g... De m�g mennyire! �m most, miut�n k�pes volt belemenni abba, hogy a saj�t fi�t �s feles�g�t �ldozz�k fel a gy�zelem�rt, minden eddigi n�zet�t �t�rt�kelte. Igaz, Narciss�t sosem szerette, csak az�rt kellett elvennie, mert � az egyik legjobb aranyv�r� csal�db�l sz�rmazott. Viszont ott volt Draco… �t t�nyleg szerette, m�g akkor is, ha v�g�l a j� oldalt v�lasztotta… �m az is igaz, hogy ha fia t�l�lte volna a harcot, akkor sem bocs�t meg egyk�nnyen ez�rt az �rul�s�rt, de az�rt van az id�, hogy begy�gy�tsa a sebeket… -         Mondja el k�rem r�szletesebben! – hallott egy halk, de boldog hangot maga m�g�l. H�tran�zett a l�nyra, s amint r�n�zett annak arc�ra, d�h�s lett. D�h�s, mert az k�pes volt itt el�tte, ny�ltan �r�lni a s�t�t oldal vesztes�g�nek… Az � vesztes�g�nek is egyben…   Hermione l�tta, hogy Lucius id�k�zben p�lc�t r�ntott, mire ijedten h�tr�lni kezdett. Lassan kitapogatta a zseb�ben l�v� p�lc�t, �s szorosan megmarkolta. Nem fog megijedni t�le, most m�r nem… -         Crucio! – hangzott Malfoy sz�j�b�l. -         Stupor! – ki�ltotta vele egy id�ben a l�ny. A k�t �tok f�l�ton tal�lkozott, majd ir�nyt v�ltoztattak. Lucius �tka egy f�nak csap�dott, kicsivel ker�lve el a karj�t, a l�ny� viszont c�lba tal�lt… Csak nem j� emberre… Hermione �jultan rogyott �ssze. Lucius el�sz�r el�gt�telt �rzett, viszont hamar furcsa gondolatok furakodtak be a fej�be. Olyanok, mint „�ld meg!” vagy „�llj bossz�t a csal�dod�rt, a S�t�t Oldal vesztes�g��rt!”. V�g�l egyiknek sem engedett, viszont t�madt egy �tlete. Elrabolja a l�nyt, hadd agg�djanak a kis bar�tai �rte, � pedig nagyon j�l fog sz�rakozni, m�g megtal�lj�k… Felt�ve, HA megtal�lj�k! Szerencs�re elk�b�tania m�r nem kellett, arr�l gondoskodott maga a l�ny. M�r csak hoppan�lnia kell vele. Megl�tta a f�ld�n hever� p�lc�t, s r�vid t�tov�z�s ut�n visszatette a l�ny zseb�be. Mondv�n, majd elveszi t�le, miel�tt fel�bredne. Megfogta az egyik karj�t, �s p�r pillanattal k�s�bb egy k�z�pkori kin�zet�, hatalmas h�zhoz tartoz� birtok kapuja el�tt bukkantak fel. Ez volt a Malfoy K�ria. Hamar r�j�tt, csak levit�lva tudja bevinni Hermion�t. Ak�r �lbe is vehette volna, de az nem illett volna egy aranyv�r� Malfoyhoz. M�r csak a cipeked�s sem, nemhogy egy s�rv�r�t cipelni! Egy k�nnyed p�ccint�s ut�n a l�ny m�r a f�ld f�l�tt lebegett f�l m�terrel, �s Luciusszal egy�tt a h�z bej�rata fel� tartottak. Mikor bel�ptek az ajt�n, egy hossz� folyos�n kellett v�gighaladniuk, hogy el�rhess�k a nappalit. Ott Malfoy letette a l�nyt a kanap�ra, mell��lt, majd elmormogott egy „Stimul�t”. Hermione lassan nyitotta ki a szemeit, fel�lt, s ijedten n�zett k�rbe a szob�ban. F�kly�k vil�g�tottak, sejtelmes f�nybe vonva a helyis�get. Lucius r�n�zett, Hermione pedig r�. Felfedezte a f�lelmet a barna szemekben… Mindig is szerette, ha egy szemp�r ijedten n�zett vissza r�… -         Mit keresek itt?! Mi�rt hozott ide? M�r elvesztett�k a harcot! – fakadt ki Hermione. -         El�sz�r is, halkabban, kedves! – tette a mutat� ujj�t a l�ny ajkaira. – K�l�nben haszn�lnom kell a p�lc�m, aminek, hidd el, nem �r�ln�l – mondta halkan. - Visszat�rve a k�rd�sedre, az�rt vagy itt, hogy a bar�taid agg�djanak miattad. Ez csak egy apr� bossz� – v�laszolta mindezt teljes nyugalommal a hangj�ban. Mik�zben besz�lt, Hermione a zseb�be ny�lt. Biztos volt benne, hogy nem lehet n�la a p�lc�ja, de pr�ba szerencse! �s l�ss csod�t! Az ott volt, �s Hermione nem is gondolkozott sokat, haszn�lja-e… �m szerencs�tlens�g�re, Malfoy, j� reflexei r�v�n �szrevette, mire k�sz�l, �s elkapta a karj�t. Lucius megpr�b�lta kivenni a kez�b�l, de nem nagyon akart siker�lni neki. Hermione szorosan markolta, de nem jutott esz�be haszn�lni, pedig a lehet�s�ge meg volt r�.   Lucius r�hajolt a l�nyra, er�f�l�ny�t pr�b�lta kihaszn�lni. H�tha �gy v�gre meg tudja szerezni a p�lc�t, miel�tt annak az ostob�nak esz�be jutna haszn�lni. De nem ment… Hogy is lehetett olyan idi�ta, hogy nem vette el t�le, miel�tt fel�breszti? Vagy egy�ltal�n, minek is tette vissza a l�ny zseb�be az erd�ben? Esz�be jutott egy �jabb lehet�s�g arra, hogy fegyvertelen�tse… B�rmennyire is nem szeretn�, m�s kiutat nem l�tott. Mikor Hermione kicsit al�bbhagyott az ellenkez�ssel, egym�s szem�be n�ztek… Malfoynak sem kellett t�bb, megcs�kolta a meglepett l�nyt. �gy gondolta, az b�ven el�g lesz, ha hozz��rinti ajkait a l�ny�hoz, s az majd enged a szor�t�s�b�l a p�lca k�r�l. Hermione viszont nem �gy gondolta. M�g mindig er�sen markolta… Megijedt, az igaz, de nem akart v�dtelen�l �llni egy bossz�szomjas hal�lfal�val szemben. Ilyen k�nnyen nem adja meg mag�t! R�gta, karmolta a f�rfit, ahol �rte, de azt nem t�ntor�totta el az eredeti sz�nd�k�t�l. Ajkait m�g mindig szorosan a l�ny�hoz tapasztotta. Malfoy m�r r�g r�j�tt, hogy �gy bizony nem fogja megszerezni a p�lc�t, de nem tagadhatta le… �lvezte… �r�knak t�n� percek ut�n a l�ny kezdeti ellenkez�se �talakult valamiv�… Esetleg… V�ggy�? M�r nem kap�l�dzott, kezeit is hanyagul Luius h�t�ra �s v�ll�ra tette… Megadta mag�t a h�s �rint�snek. Hermione ajkai sz�tny�ltak, utat engedve a f�rfi nyelv�nek. � maga sem �rtette, mi�rt nem harapta azt le egyb�l, egyszer�en csak hagyta, hadd j�tszadozzanak egym�s sz�j�ban. Nehezen, de beismerte mag�nak, hogy egy�ltal�n nem tal�lta visszatasz�t�nak, s�t… Tetszett neki a helyzet, ahogy Malfoy izmos mellkasa az �v�nek nyom�dik… Hamarosan annyira felb�torodott, hogy kis kezei elv�ndoroltak Lucius test�n, simogatta a h�t�t, a tark�j�t, bele-bele t�rt a sz�ke hajzuhatagba… A f�rfi sem maradt t�tlen, teljesen felizgatta az a kis s�rv�r� fruska, ahogy cs�kolta, ahogy nyelv�vel fic�nkolt a sz�j�ban. Keze felfedez��tra indult Hermione test�n, v�gigsim�totta a melleit, v�g�l a cs�p�j�n �llapodott meg… Ek�zben m�r a l�ny nyak�t cs�kolgatta. �k sem tudt�k, meddig tartott ez a var�zslatos pillanat, de egyszer csak r�d�bbentek, mit is m�velnek… Hisz egym�s ellens�gei! Malfoy gyorsan elr�ntotta a kez�t Hermione fenek�r�l, s a l�ny is visszah�zta a kez�t a f�rfi hasonl� testr�sz�r�l. Pihegve figyelt�k egym�s arc�t, a m�sik von�sait, majd Lucius felpattant a kanap�r�l. �tja egyenesen a f�rd�be vezetett. Le akarta mosni a nap t�rt�n�seit, elfelejteni mindent. A sok �ldozatot k�vetel� harcot �s most ezt az izgat� kalandot is… Megnyitotta a csapokat, �m m�sokkal ellent�tben � ilyenkor a forr� vizet r�szes�tette el�nyben… R�vid id�n bel�l minden p�r�s volt. A t�k�rben sem lehetett l�tni semmit. De nem baj… � pont �gy akarta.   Hermione fel�lt a kanap�n, jobb kez�vel megt�maszkodott, �s csak n�zte, ahogy a f�rfi elt�nik az egyik ajt� m�g�tt. Ut�na akart menni, de nem hitte, hogy ez lenne a legb�lcsebb �tlet. M�gis mit akar tenni? Folytatni, amit elkezdtek? „Igen, pont azt!” – v�laszolta egy kis hangocska a fej�ben. Nagy nehezen siker�lt tekintet�t elford�tani az ajt�r�l, s len�zett a kanap� mellett a f�ldre. Megl�tta a p�lc�j�t, amint ott hever a doh�nyz�asztal alatt. Annyira egyszer� lenne, ha most elmenne innen, s �gy tenne, mintha mindez meg sem t�rt�nt volna… Mikor jobban belegondolt, r�j�tt, ez bizony k�zel sem lenne olyan egyszer�. Nem tudn� kiverni a fej�b�l a nemr�g t�rt�nteket… Lehet, hogy soha… Izgatott �nje hozz�tette, hogy nem is akarja elfelejteni! Nem �rtette, mit csin�l m�g mindig a kanap�n �lve, j�zan esze azt s�gta, menek�lj�n. �m semmije sem akart engedelmeskedni. Illetve engedelmeskedtek neki, de csak akkor, mikor m�gis �gy d�nt�tt, Malfoy ut�n megy. Nem b�rta, hogy ne tegye meg. M�g mindig �rezte ajkain a f�rfi ajkainak nyom�t, s sz�j�ban a cs�kja �z�t… �jra �rezni akarta. Tudta, ez nem szerelem k�rd�se… Ez csak… V�gy... Az �szveszejt�, fergeteges, mindent els�pr� fajt�b�l… Nehezen tudott volna parancsolni tetteinek, viszont „szerencs�re” � ezt egy�ltal�n nem fontolgatta… Hat�rozottan nyomta le a kilincset, majd bel�pett a f�lledt, p�r�s helyis�gbe. K�rben�zett, �s csak kis id� eltelt�vel fedezte fel a vele szemben �ll� meztelen testet. Mafoy egyre csak folyatta mag�ra a forr� vizet. Nem csin�lt semmi m�st, csak �llt ott, csukott szemmel. A f�rd� legink�bb egy g�zkamr�ra hasonl�tott. Hermione nem l�tta be az eg�sz helyis�get, de a l�nyeget nagyon j�l meg tudta figyelni. Mikor m�r ott �llt p�r perce, a v�z j�t�k�t figyelve a sz�ke tincseken, r�j�tt, hogy Malfoy nem vette �szre h�vatlan l�togat�j�t… Nem gondolkodott sok�ig, mit is tegyen. Gyorsan levette a ruh�it, azzal sem t�r�d�tt, hogy csak a f�ldre dobta �ket. Egy valami lebegett a szeme el�tt… �jra �rezni akarta Lucius Malfoy fagyos �rint�seit. Egy utols�, nagyon r�vid t�tov�z�s ut�n odal�pett Malfoyhoz. Az m�g mindig nem vette �szre �t… L�gyan v�gigsim�tott kez�vel a f�rfi karj�n. Ezt viszont m�r �rz�kelte Lucius. �sszerezzent a v�ratlan �rint�st�l. Lassan kinyitotta a szem�t, �s Hermione fel� fordult. A szem�ben eleinte Hermione vad t�zet l�tott, ami p�r pillanat m�lva �talakult rideg nemt�r�d�ms�gg�. -         Mit keresel itt? Ett�l a rideg, v�szj�sl� hangt�l Hermione majdnem els�rta mag�t. Mi t�rt�nt azzal a t�zes, izgatott, vad f�rfival, akivel nemr�g m�g a kanap�n cs�kol�zott? Majd hamar felismerte a v�laszt. Hisz ez a f�rfi nem m�s, mint Lucius Malfoy. Ez�rt ez a hirtelen v�ltoz�s. � nem az a f�rfi, aki csak �gy megadja mag�t egy s�rv�r� cs�b�t�s�nak. Hm… Cs�b�t�s – �zlelgette a sz�t Hermione. Milyen abszurd is a helyzet, hogy � ott �ll meztelen�l az egyik legnagyobb hal�lfal� el�tt, arra v�rva, hogy az csak egyszer is �rz�kien �rintse meg… L�tva a f�rfi k�rd� tekintet�t r�j�tt, hogy Malfoy bizony v�laszt k�r a feltett k�rd�sre. -         �n csak… – pr�b�lt kital�lni valami jobb v�laszt ann�l, minthogy „Sz�nd�komban �llt folytatni a nappaliban t�rt�nteket!”. – ���… – enn�l �rtelmesebbre viszont nem futotta t�le, teljesen elveszett abban az �rz�kien h�v�s, sz�rke szemp�rban. Malfoy sem tudott elszakadni a l�ny l�tv�ny�t�l. M�g csak most tudatosult benne, hogy az meztelen… Mivel j� esz� m�gus volt, egyb�l r�j�tt, mit keres ott a l�ny. Ha nem lett volna biztos ebben, az kell�en meger�s�tette az elk�pzel�s�t, hogy Hermion�n nem volt ruha… M�g egyszer v�gign�zett a l�nyon, imm�r szem�gyre v�ve mindent... Minden testr�sz�t, minden hajlat�t.  Mikor szemeivel �jra a l�ny arc�t kezdte figyelni, az elpirult. Lucius nagyon b�josnak tal�lta �gy… Mindent elfelejtett, minden gondj�t, majd esz�be jutottak a kanap�n t�rt�ntek. Kezeivel a l�ny �lla al� ny�lt, �s felemelte azt. Arcuk egyre k�zeledett egym�shoz, majd ajkaik forr� cs�kban forrtak �ssze. Hamar hevess� v�ltak tetteik, egyre szenved�lyesebben simogatt�k egym�st, n�ha egy kis vads�got is beiktatva �rint�seik k�z�. Volt, mikor Malfoy harapd�lta Hermione ajkait, nyak�t, v�ll�t… Viszont volt olyan is, hogy a l�ny markolta meg er�sen a f�rfi fenek�t vagy f�rfiass�g�t. Hermione, mikor volt egy kis szusszan�snyi ideje k�t ny�g�s k�z�tt, mag�ban megjegyezte, hogy k�r, hogy csak most j�tt r�, milyen t�k�letes is ez a f�rfi… Hangosan ny�gd�cseltek mindketten, felhev�lt test�k m�r-m�r robbanni k�sz�lt. Minderre a k�r�l�tt�k l�v� g�zfelh� r�tett m�g egy lap�ttal. Ha nem lett volna eleve h�s�g a f�rd�ben, akkor k�s�bb ez biztos�tva lett volna, h�la a k�t felt�zelt szem�lynek… B�r�k a m�sik nedves b�r�hez simult, a forr�s�g m�r-m�r elviselhetetlen volt. A v�zt�l �s az izzadts�gt�l egyar�nt gy�ngy�z�tt a test�k… Mikor Hermione meg�rezte a f�rfi ujjait a combj�n, majd a leg�rz�kenyebb pontj�n, halkan felsikkantott a hatalmas er�vel r�z�dul� v�gyt�l. �rezni akarta Malfoyt, �rezni, mint m�g soha… Lucius �szrevette az egyre k�jesebb s�hajtoz�sokat, majd eleget t�ve a l�ny ki nem mondott k�vetel�s�nek, abbahagyta az ujjaival val� cir�gat�st, megfogta Hermione egyik l�b�t, �s mag�ra emelte… Az �rz�sre Hermione �jra felsikkantott. Kis id� eltelt�vel a m�sikkal is ugyan�gy j�rt el, �s egy hat�rozott r�nt�ssal a l�nyba vezette mag�t. Erre az �rz�sre viszont m�r nem csak Hermione ny�g�tt fel, hanem Malfoy is. Nem tudta tov�bb visszatartani vad k�jt�l cseng� s�hajait. Nekinyomta a l�nyt a hideg csemp�nek, majd hat�rozott mozdulatokkal kezdett el benne mozogni. Ez az �rz�s, a hideg �s a forr� egy�ttes �rz�se, eddig nem ismert gy�ny�r fel� rep�tette Hermion�t, �s vele egy�tt Malfoyt is… Olyan er�sen szor�tott�k egym�st, hogy biztosak voltak benne, ennek az alkalomnak �r�k nyoma marad… Nem mintha an�lk�l nem maradna… Mindketten kapkodva vett�k a leveg�t, hangosan szuszogtak a m�sik f�l�be. Szenved�ly�k csillapodott, de m�g nem eresztett�k el egym�st. Csak �lltak ott, fej�ket a m�sik v�ll�ra hajtva, �rezve annak minden egyes l�legzetv�tel�t, heves sz�vdobban�s�t…