A legjobb aj�nd�k

F�szerepl�k: Perselus Piton, Lucius Malfoy, Hermione Granger.

Tartalom: Lucius egy k�l�nleges aj�nd�kkal lepi meg Pitont, annak sz�let�snapja alkalm�b�l…

Korhat�r: +18!

Figyelmeztet�s: feln�tt tartalom, �s egyebek…

Egy�b megjegyz�sek: ezen irom�nyomat a The Rasmus: Dead letters c�m� album�nak hat�s�ra �rtam, noha k�zvetlen�l nem kapcsol�dik a banda �ltal feszegetett t�m�khoz – tudom. (Az�rt j� volt ezt hallgatni, am�g �rtam – hallgass�tok ti is, ha �gy alakulna…)

Egy�b megjegyz�sek 2: a t�rt�net a JKR �ltal �rt heted�vben j�tsz�dik, a var�zsh�bor� k�zep�n.

Perselus Piton morogva k�vette sz�ke bar�tj�t az egyik vend�gszoba fel�. Lucius m�g sosem h�vta �t ilyen k�sei �r�ban a Malfoy-k�ri�ba; �gy fogalma sem volt, mi az �rd�g�t akar t�le a f�rfi.

- Tudom, hogy ut�lod a sz�let�snapokat; �s els�sorban a saj�tjaidat; de ezt kedvelni fogod, Perselus… Erre most letenn�m a Megszeghetetlen Esk�t – mosolygott Lucius, azt�n beinvit�lta a szob�ba a bar�tj�t.

- Ugye, nem tal�lt�l ki semmi �r�lts�get, Malfoy? – morgott az orra al� Piton. A vend�gszoba s�t�t volt, de t�gas. Az ablakon t�l fekete, t�li �jszaka integetett.

Malfoy b�k�tt egyet a p�lc�j�val, �s felgy�ltak a gyerty�k, valamint l�ngra lobbant a fa a kandall�ban.

A szoba tov�bbra is ismer�s l�tv�nyt ny�jtott, lesz�m�tva az �gyat. Illetve az �gyon fekv� szem�lyt. A l�ny ismer�s volt ugyan, csak a helyzet nem… Hermione Grangert egyszer�en kik�t�zt�k az �gyhoz.

Piton �rtetlen�l n�zett a f�l�jult l�nyra, azt�n Malfoyra.

- Hogy ker�lt ide? – k�rdezte gyanakodva.

- Csak beugrott, hogy boldog sz�let�snapot k�v�njon a volt tan�r�nak… Ez igaz�n rendes dolog volt Miss Grangert�l, val�ban…

- Elraboltad?

- �n nem… De ne sz�vbajoskodj, Perselus! Mindketten tudjuk, hogy milyen r�g�ta v�gysz Grangerre, sz�val csak ess neki… - kacsintott Malfoy, azt�n letette a kab�tj�t az egyik fotel t�ml�j�ra. K�nnyed l�ptekkel a b�rpulthoz ment, azt�n t�lt�tt k�t poh�r dr�ga konyakot, majd az egyiket Piton kez�be nyomta. – Merlin �ltessen, bar�tom!

- Az�rt ez kiss� t�lz�s, Lucius… B�ven el�g lett volna, ha �rsz egy lapot… - fintorgott a s�t�t haj� f�rfi. Malfoy azonban csak vigyorgott, majd �sszekoccintotta pohar�t Piton�val.

- Ugyan m�r! �lvezd ki az aj�nd�kodat! Magam csomagoltam be – jegyezte meg, azt�n beleivott a selymes �z� ital�ba. Perselus tekintete visszat�rt az �gyra.

Val�ban Hermione Granger fek�dt rajta. Feh�r, sokat sejtet� h�l�inget viselt, ami felcs�szott a combj�ig. Lassan �bredezett a keletkezett f�nyre, �s a f�rfiak hangj�ra. Ijedten t�togni kezdett, de nem j�tt ki hang a tork�n. Malfoy egy silencio-val hallgattatta el kor�bban, �gy egy hangos sz�t sem tudott megfogalmazni.

Piton eg�sz k�zel ment az �gyhoz, hogy jobban szem�gyre vegye az aj�nd�k�t. Hermione riadtan b�mult vissza r�.

- Ugye, milyen j� �tlet volt a gr�tisz-silencio a kisasszonyhoz? – nevetett fel g�nyosan Lucius.

- Valami�rt a kamaszkorunkat juttatja az eszembe ez a helyzet – h�zta halv�ny mosolyra a sz�j�t Piton. Hermione most m�r feld�h�dve artikul�lt, �s v�logatott �tkokat t�togott a f�rfiakra, amelyek azonban hat�stalannak bizonyultak. – Vond vissza a silenciot, Lucius…

- Azt akarod, hogy nevets�ges ront�sokat sz�rjon r�nk? – h�zta fel a szem�ld�k�t a sz�ke f�rfi. Piton odal�pett a bar�tj�hoz, �s alig hallhat�an megfogalmazta az �rveit. Malfoy elvigyorodott, azt�n egy n�ma p�lcaint�ssel feloldotta a n�mas�g-b�b�jt. Hermione el�sz�r megk�sz�r�lte a tork�t, azt�n �rtetlen�l a f�rfiakra n�zett.

- Mivel gy�zte meg, hogy visszaadja a hangomat ez a gazember? – k�rdezte halkan Granger. Piton g�nyosan elmosolyodott, de nem v�laszolt. Odal�pett az �gyhoz, majd le�lt a v�g�be.

- B�ntott�k, Ms Granger? – k�rdezte ink�bb a l�nyt�l. Hermione elkerekedett szemmel b�mult a volt tan�r�ra.

- Nem… m�g nem… - v�laszolt alig hallhat�an, mire Piton fels�hajtott. A griffend�les Malfoyra n�zett, �s �sszeszor�totta a sz�j�t, nehogy olyan mondjon, ami�rt ism�t megn�m�thatj�k.

- Nyugodjon meg, senki sem fogja b�ntani. Sem �n, sem Lucius – �llt fel az �gyt�l Perselus, azt�n k�nyelmesen odas�t�lt a fotelhoz, �s � is levette a tal�rj�t. Ut�na a b�rpulthoz l�pett, azt�n egy harmadik poh�rba �nt�tt n�h�ny korty konyakot. – Inna vel�nk egy poh�rk�val?

- H�t… nem is tudom – h�zta el a sz�j�t Hermione. Megpr�b�lta kiszabad�tani mag�t a k�telek k�z�l, de nem siker�lt. Teljesen hi�ba r�ngatta a karjait, semmit sem lazultak a zsin�rok. Lucius felnevetett, azt�n az �gy v�g�ben nekit�maszkodott az oszlopnak.

- Kellemetlen lehet, hogy nem tud mozogni, igaz? – k�rdezte g�nyosan. Piton lepisszegte, azt�n vissza�lt az �gy sz�l�re. K�t poharat tartott a kez�ben.

- Igazs�g szerint gy�l�l�m a sz�let�snapomat, de ez eddig eg�sz �rdekesre siker�lt. Eg�szs�g�nkre – koccintotta �ssze a poharakat, majd ivott egy kortyot a saj�tj�b�l, amit azt�n az �jjeliszekr�nyre tett. Ut�na �vatosan Hermione tark�ja al� ny�lt, �s megemelte a fej�t.

- De csak egy kortyot, j�? – k�rte halkan a l�ny. Piton b�lintott, azt�n a griffend�les sz�j�hoz emelte a poharat, �s kiss� megd�nt�tte. Granger t�nyleg csak egyet kortyolt a konyakb�l, azt�n a f�rfi el is vette a sz�j�t�l a poharat, nem er�ltetett t�bbet a l�nyba. Egy csepp leszaladt Hermione sz�ja sz�l�n, amit Piton az ujj�val �rt utol.

A szel�d �rint�st�l Granger megborzongott. Nem tudta eld�nteni, hogy a konyak, vagy val�ban a f�rfi v�ltotta ki bel�le ezt a k�l�n�s bizserg�st.

- Finom volt? – k�rdezte halkan Piton.

- Iii…igen – s�hajtotta a l�ny.

- K�r m�g egy kicsit?

- Majd tal�n k�s�bb… Nem akarnak elengedni? – k�rdezett vissza Hermione.

- Elengedn�m, de akkor nek�nk esik, azt�n mi meg mag�nak… �s ezt szeretn�m elker�lni, Ms Granger – v�laszolt Perselus. – Esetleg a l�bait kioldozom, azt�n a t�bbit majd megl�tjuk. Rendben?

- Mit akarnak tenni velem?

- Pontosan tudja, hogy mit akarunk, Ms Granger… Vagy sz�l�thatom Hermion�nak?

- Mindegy – vont v�llat a l�ny. Visszahanyatlott a p�rn�kra, �s b�mulni kezdte a baldachint. Az nem lehet, hogy t�nyleg elrabolt�k, �s b�ntani akarj�k… Hiszen eddig is viszonylag embers�gesen b�ntak vele… F�leg Piton, akib�l ezt ki sem n�zte volna ezel�tt. – K�rem… Ezt gondolj�k �t m�g egyszer… �n tudom, hogy maga nem lenne k�pes meger�szakolni, Piton professzor… nem tudn� megtenni… engedjenek el, k�rem… senkinek sem fogom elmondani, ami itt t�rt�nt… esk�sz�m… - k�rte halkan, de t�rgyilagosan Hermione a volt tan�r�t.

- Az biztos, t�nd�rem, mert te innen m�r nem m�sz sehov� – sz�lalt meg Lucius vigyorogva. Hermione szeme hatalmasra ny�lt, �s el�sz�r a sz�ke f�rfit, azt�n a fekete haj�t b�multa meg.

- Meg fognak �lni? Meg fognak �lni… - tudatosult a l�nyban a sorsa. – Tudtam… Tudtam, de nem akartam elfogadni a jeleket… - hanyatlott vissza a p�rn�ira. Piton mosolyogva intette le Luciust, hogy ne k�rogjon feleslegesen.

- Nem fogjuk meg�lni, Hermione… Milyen jelek mondt�k mag�nak, hogy meg fog halni? – k�rdezte m�g mindig szel�den. Nagyon meg akarta gy�zni a l�nyt arr�l, hogy nem kell f�lnie t�le. Kedvelte, �s tal�n m�g szerette is egy kicsit a volt di�kj�t a f�rfi. Esze �g�ban sem volt b�ntani, vagy meg�lni. Legsz�vesebben Luciust kizavarta volna a szob�b�l, hogy ne besz�ljen ostobas�gokat a l�nynak… Ha puszt�n a sz�v�re hallgat, tal�n m�g meg is teszi.

- Azt �lmodtam m�lt �jjel, hogy meghalok… Az ember �ll�t�lag el�re tudja, hogy mikor fog meghalni… �s �n meg�lmodtam… de nem akartam elhinni – a l�ny hangja halkan, �s szomor�an csengett. Nem s�rt, nem k�ny�rg�tt az �let��rt, csak elfogadta, hogy a f�rfiak er�f�l�nyben vannak vele szemben. Igaz�n m�g k�zdenie is �rtelmetlen lett volna az �let��rt.

- Azt �lmodta, hogy meghal? Ez val�ban… �rdekes… �s kiss� romantikus, l�ssa be – mosolygott Piton. Hermione t�g szemekkel n�zte a volt tan�r�t, hogy milyen nyugodtan, �s szel�den csom�zza ki a bok�j�n megk�t�tt zsin�rokat, amelyek az �gyhoz b�kly�zt�k. Amint kioldotta a l�ny mindk�t l�b�t, kiss� m�g meg is massz�rozta a k�telek hely�t, ahol m�lyebben a h�s�ba v�gtak. – Nem f�j? – k�rdezte a griffend�lest�l.

- Mintha sz�m�tana… - h�zta el a sz�j�t Hermione.

- Igen is, sz�m�t, Ms Granger… K�rdeztem valamit…

- Nem… nem f�j… viszont egy kicsit f�zik a l�bam – vallotta be a l�ny. Piton is �rezte, hogy j�ghidegek a l�bai, ez�rt gondoskod�an betakargatta, �s takar�n kereszt�l kicsit megd�rzs�lgette Granger l�bait.

- J��jt-cs�kot nem adsz neki, Perselus? – k�rdezte g�nyosan Lucius, m�g mindig az �gy v�g�b�l.

- Lucius, megtenn�d, hogy befogod a sz�dat; �s le�lsz valahova? – k�rdezett vissza hasonl� �llel Piton. Malfoy szem�ben �rdekl�d� f�ny villant, azt�n m�gis eleget tett az �nnepelt k�r�s�nek. Le�lt a d�v�nyra, �s onnan figyelte az �gyn�l t�rt�n� esem�nyeket. Piton visszafordult a hasonl�k�ppen csod�lkoz� di�kl�nyhoz. – K�rsz m�g egy kis konyakot?

- ���… igen… k�sz�n�m – tette hozz� Hermione. Piton elmosolyodott, azt�n ism�t a l�ny tark�ja al� ny�lt, hogy felemelje a fej�t.

- Azt kedvelem benned, Hermione, hogy sosem vesz�ted el a hidegv�redet, �s a j�lnevelts�gedet – mondta, mik�zben megitatta a volt di�kj�t. Granger h�rom nagyobbat kortyolt a poh�rb�l. Amikor a f�rfi elvette a sz�j�t�l a poharat, fels�hajtott.

- Esk�sz�m, hogy am�g Grangernek h�vott, kev�sb� volt f�lelmetes, uram… - mosolyodott el szerencs�tlen helyzet�n Hermione. Piton felnevetett, azt�n belekortyolt a saj�t konyakj�ba. Lucius felhorkantott a h�tt�rben, de egyel�re senki sem foglalkozott vele.

- ���, egy… egy… - b�multa meg Hermione a volt tan�r�t. Valami csiklandozni kezdte a gyomr�ban. Egy kellemes �rz�s szaladt v�gig a test�n.

- Igen? – n�zett a l�nyra Piton. M�g sosem dadogott el�tte a griffend�les, akkor sem, amikor anno a Roxfortban vitatkoztak, vagy �ppen b�ntet�munk�ra �t�lte.

- Egy csepp v�gigszaladt az �ll�n – ny�gte ki Hermione lassan.

- �szrevettem �n is… Szeretn�d meg�zlelni azt a cseppet? – k�rdezte halkan Perselus a l�nyt�l.

- Ez egy el�g bonyolult k�rd�s, �s nagyon sok, sz�momra ismeretlen t�nyt�l f�gg a v�lasz… - mosolygott maga el� Hermione. Tetszett neki, hogy Piton valamennyire meg akarja h�d�tani, �s t�nyleg nem ajt�stul ront a h�zba.

- Igen? �s milyen, ismeretlen t�nyekt�l f�gg a v�laszod? – mulatott a f�rfi. L�tta a volt di�kj�n, hogy a konyak kiss� feloldotta a g�tl�sait, �s meghozta a hangj�t. Ak�rki ak�rmit mondhat Granger okoskod�s�ra, neki gyakran a sz�v�ig hatoltak a l�ny okfejt�sei… Ak�rcsak r�gen is…

- P�ld�ul ott van az a k�rd�s, hogy valaha fog-e m�g engem tan�tani, mert akkor ama felt�telezett cs�k egy sor etikai probl�m�t vetne fel – nevetett fel Hermione. Sejtette, hogy t�l gyorsan itta meg a konyakj�t, �s az a fej�be sz�llt.

- Nem, �n m�r nem t�rhetek vissza a Roxfortba… Dumbledore meg�l�se ut�n kiss� bajos is volna, nem gondolod?

- De, meglehet – mosolygott Hermione.

- M�g egy�b, etikai agg�ly?

- H�t… etikai nincs t�bb… de fizikai az�rt akad…

- Nocsak. Mondd, ne k�m�lj!

- Am�g mi besz�lget�nk, addig elp�rolgott az a csepp konyak… - mosolygott k�b�n Hermione.

- Az�rt �n megcs�koln�lak, ha engedn�d – somolygott Perselus, �s a l�ny f�l� hajolt.

- �s, ha nem engedn�m, ha tiltakozn�k, akkor nem tenn� meg? – k�rdezte halkan a griffend�les.

- Akkor nem – v�laszolt ugyanolyan halkan Piton. Hermione csod�lkoz� szemmel n�zett a f�rfira. A b�natos barna tekintett�l Perselus halv�nyan elmosolyodott.

- �n t�nyleg meghaltam �lmomban… - suttogta a l�ny. – Ha �gy alakulna, hogy val�ban meghalok, akkor tudnia kell, hogy nem haragszom mag�ra… Malfoy r�ngatta bele ebbe a r�m�lomba, �s… nem f�lek annyira a hal�lt�l… csak ne k�nozzanak meg nagyon…

- Granger?! Dementornak n�zel? Csak egy cs�kot akartam, nem az �letedet – ingatta meg a fej�t Piton.

- �rtem, csak ha m�gis hiba cs�szna a dolgok menet�be… - suttogta Hermione.

- Nem lesz semmif�le hiba.

- J�l van. Mag�nak elhiszem, mert l�tom, hogy annyira bizalmat akar bennem �breszteni – futott �t a l�ny sz�j�n egy halv�ny mosoly.

- Megcs�kollak – jelentette ki Piton.

- J�… Egyszer m�r �lmodtam azzal is… - ismerte be a griffend�les. Perselus elmosolyodott, azt�n egy szel�d cs�kkal lez�rta Hermione ajk�t. A l�ny alig hitte volna, hogy a f�rfinak ilyen puha, �s finom sz�ja lehet. � maga sokkal hat�rozottabban cs�kolt vissza, ami�rt szinte sz�gyellni kezdte mag�t. Elv�gre itt � az �ldozat; azt�n m�gis sokkal szenved�lyesebb, mint a fogva tart�i…

- Nocsak… Granger… Ezt a meglepet�st… - vigyorgott a l�nyra �vatosan Piton, azt�n visszahanyatlott a l�ny sz�j�ra, hogy egy kicsit k�vetel�bb cs�kot v�ltsanak. Csod�k csod�j�ra, Hermione most sem visszakozott, hanem egyenesen �lvezte a moh� cs�kot. Halkan fel is ny�g�tt, amikor meg�rezte, hogy Piton a has�t simogatja a v�kony h�l�ingen kereszt�l. Perselus sz�ja lesiklott a l�ny �ll�n, a nyak�ra; amit�l a griffend�les sz�ja teljesen kisz�radt.

- Ez… undor�t�… - borzongott meg a v�gyt�l Granger.

- Micsoda? – emelte fel a fej�t Piton.

- Hogy azt �lvezzem, hogy elrabolnak, �s kik�t�zzenek egy �gyhoz… �s m�gis… ez… beteges… - pihegte a l�ny. Piton elvigyorodott.

- Igyunk n�h�ny kortyot, azt�n elengedlek, ha annyira zavarnak a k�telek – aj�nlotta a l�nynak.

- J�…

Piton felkelt, azt�n az �res poharakkal a b�rpulthoz ment. K�zben b�szke mosoly bujk�lt a sz�ja szeglet�ben. F�lren�zett Malfoyra, aki unottan �cs�rg�tt m�g mindig a kanap�n. Pr�b�lta meg�llni, hogy ne sz�laljon meg, �s ne nehez�tse meg a fekete haj� bar�tja h�d�t�s�t; de szinte bele�r�lt, hogy leveg�nek n�zik. Perselus egy „maradj veszteg” t�pus� n�z�ssel elt�r�tette azon sz�nd�k�t�l, hogy ism�t megk�zel�tse a l�nyt.

Piton ism�t �nt�tt a poharaikba, majd a konyakos �veget odavitte a bar�tj�hoz, �s a sz�k�nek is telit�lt�tte a pohar�t. Nem sz�lt semmit, nem �zent semmit a tekintet�vel. Miut�n visszat�rt az �gyhoz, Hermione �rdekl�d� szemmel k�vette a mozdulatait.

- Ennyit nem fogok tudni meginni – mosolygott a l�ny, mikor megl�tta a szinte csordultig t�lt�tt poharat.

- Ez k�theti adag… csak arra gondoltam, hogy nem rohang�lok �lland�an az �veg�rt – g�nyol�dott szel�den Piton.

- Akkor ezek szerint m�g k�t hetem van… �s azt v�gig, �gyban, p�rn�k k�z�tt fogom t�lteni? Kellemes lesz – nevetett Hermione.

- Ma m�r k�t kortyn�l nem kapsz t�bbet, a v�g�n holnap m�g m�snapos leszel – mosolygott Perselus. Hermione kiss� megemelte a fej�t mag�t�l, hogy lenyelhesse az eml�tett k�t kortyot, de az els�t Piton szerencs�tlen�l mell��nt�tte a sz�j�nak. Granger felnevetett. – Ez majdnem olyan, mintha tejben-vajban f�rdetn�nek…

Piton is mosolyra h�zta a sz�j�t, azt�n k�rd�s n�lk�l a l�ny f�l� hajolt, �s felitta, valamint lenyalta a nyak�r�l a konyak marad�k�t. Egy csepp vakmer�n Hermione dekolt�zs�n igyekezett lejutni, mire azut�n is odakapott, �s a sz�j�val felitatta a b�tor konyakcseppet. A l�ny oldalra ford�totta a fej�t, �s a szemeit lehunyva ny�g�tt fel. Egyszerre akart mindenn�l jobban kiszabadulni ebb�l a mocskos helyzetb�l, �s akarta, hogy a volt tan�ra �jra �s �jra megcs�kolja… S�t, tal�n a m�sodik vari�ci�t m�r egy kicsivel jobban akarta… Ha mindv�gig ilyen szel�d �s finom volna vele, ak�rmire is k�pes volna… B�rmit megengedne a f�rfinak…

Hiszen ez k�sz �r�let volt a jav�b�l. Neki ezeket az �rint�seket nem volna szabad �lveznie, nem volna szabad m�g elt�rnie sem…

Amikor Piton gyeng�den beleharapott, majd belecs�kolt a bal mell�be, m�g hangosabban ny�g�tt fel, mint azel�tt. A h�l�ing�n kereszt�l k�nyeztett�k, �s cs�kolt�k; m�gis megmerevedtek a mellbimb�i. Sz�gyen a jav�b�l.

- M�g egy kortyot? – n�zett fel kiss� f�tyolos szemmel Perselus a l�ny mellei k�z�l. Hangja kiss� rekedten csengett, sz�ja k�r�l �lland�sult egy el�gedett mosoly. Tudta, hogy legy�zte Hermione bizalmatlans�g�t, �s h�res akaraterej�t.

- De azt m�r lehet�leg a sz�mba �ntsd – nevetett a l�ny. �szre sem vette, hogy letegezte a f�rfit; �s l�tsz�lag Perselust sem zavarta a dolog. Gyakorlatilag most, hogy kiter�tve fek�dt az �gyban, �s most cs�kolt�k v�gig a melleit; abszol�t felesleges lett volna tov�bb udvariaskodni…

- Megpr�b�lom, de n�zd el nekem, ha megremeg a kezem – mosolygott Piton. Eld�nt�tte, hogy a k�vetkez� korty ut�n mindenk�ppen eloldozza a l�ny k�teleit, m�g akkor is, ha Granger onnant�l kiengedi a karmait, �s akt�van pr�b�l ellen�llni. Akkor persze, nem fog akad�koskodni; de legal�bb tesz egy pr�b�t. Mag�nak akarta a volt di�kj�t, de nem minden�ron. Ha egy h�tig kell annak tartania, hogy a griffend�les bizalm�ba f�rk�zz�n, akkor azt is megteszi.

Elv�gre most �gy sincs sok dolga… A hal�lfal�knak nem kellett minden nap b�jitalokat f�znie… Igaz�n van ideje Grangert megszel�d�teni. Ha m�r aj�nd�kba kapta a l�nyt, akkor ki is fogja haszn�lni a helyzetet. �s az aj�nd�k okozta �r�met.

Hermione minden probl�ma n�lk�l lenyelte a konyakot, azt�n k�nyelmesen Piton tenyer�be hajtotta a fej�t. Teljesen elgyeng�lt az utols� kortyt�l.

- Mi volt ebben a konyakban? – k�rdezte halkan, g�nyosan mosolyogva.

- Konyak – n�zett r� g�nyosan vissza a f�rfi. – Mit akarsz hallani, hogy megm�rgeztelek, �s az�rt �rzed ezt a borzong�st?

- Igen… - ismerte el a l�ny. Piton gyeng�den massz�rozni kezdte a l�ny tark�j�t, azt�n visszatette a poharat az �jjeliszekr�nyre, �s kih�zta a l�ny feje al�l a kez�t.

- Most kioldozlak, Granger, de ne csin�lj butas�got… Ne akard, hogy Malfoy felideges�tse mag�t – suttogta Piton.

- T�nyleg… m�g � is itt van – h�zta el a sz�j�t Hermione. A grimasza megnevettette Pitont. �lete legjobb aj�nd�k�t kapta Luciust�l; �s valamit ki kell majd tal�lnia, hogy ezt fel�l tudja m�lni… Ahogy lassan kiengedte a k�telek fogs�g�b�l Granger csukl�it, folyamatosan a l�nyt f�rk�szte. Hermione azonban nyugodtan fek�dt a p�rn�j�n, �s �br�ndosan n�zte a f�rfit. Miut�n Piton mindk�t kez�t felszabad�totta, akkor sem mozdult meg r�gt�n. Ugyan�gy fek�dt az �gyon, mintha meg lett volna k�t�zve.

- Most m�r az�rt fel�lhetsz, vagy k�nyelmesebben elfek�dhetsz, ha �gy tetszik – sz�lalt meg Perselus. Hermione azonban m�g n�h�ny m�sodpercig a f�rfi szem�t kutatta, de mivel semmit sem tudott kiolvasni a fekete �riszekb�l, �gy lassan fel�lt az �gyon. Piton csak n�h�ny centire �lt t�le. Hermione szel�den meg�rintette a f�rfi karj�t.

- Ne hagyd, hogy Malfoy b�ntson… k�rlek – suttogta a volt tan�r�nak bizalmasan. Maga is meglep�d�tt, amikor Piton �szinte tekintettel n�zett a szem�be.

- Sosem hagyn�m – v�laszolt a l�nynak, azt�n �vatosan megcs�kolta Grangert. Hermione ism�t sokkal szenved�lyesebben viszonozta a cs�kot, mint �ldozati mivolta engedte, vagy felt�telezte volna.

Piton szel�den cir�gatni kezdte a griffend�les derek�t, majd lassan felcs�szott a keze a l�ny mell�ig. Hermione szinte mag�t�l hanyatlott vissza a p�rn�kra, �gy megadta mag�t a f�rfi k�nyeztet�s�nek. Lehunyta a szem�t, �s egyszer�en �lvezte az �tkozott helyzet�t.

Malfoy unottan horkantott fel ism�t a sarokban, de nem ment k�zelebb az �gyhoz. Gondolta, jobb, ha kiv�rja Perselus h�v�s�t. Elv�gre � volna az �nnepelt – vagy mi a sz�sz.

Hermione j�les�en a f�rfi karj�ba sz�d�lt, �s egyszer�en hagyta, �lvezte, hogy a volt tan�ra k�nyezteti. Piton v�gigcs�kolta a v�ll�t, lesim�tva r�la a h�l�inget.

A griffend�les fej�ben k�b�n kavarogtak a gondolatok, hogy mit kellene tennie. Tal�n meg tudna sz�kni… Tal�n, ha megpr�b�ln�… Akkor Malfoy azonnal meg�ln�… De el�g nagy az es�ly r�, hogy az ut�n is meg�lik… Biztosan meg�lik. Ha van egy csepp szerencs�je, akkor nem olyan f�jdalmas a hal�los �tok. Ha van egy csepp szerencs�je…

R�snyire kinyitotta a szem�t, �s mell�t cs�kolgat� Pitonra n�zett. Azt k�v�nta, b�r mindv�gig ilyen szel�d �s rendes maradna vele a volt tan�ra. Az iskol�ban sosem volt ennyire bar�ts�gos, vagy empatikus – igaz, a Roxfortban sosem akarta az �gy�ba cipelni…

Hermione hangulata k�t v�glet k�z�tt ingadozott, egyszerre akart kiszabadulni a fogs�gb�l, �s akarta tov�bb �lvezni Piton cs�kjait. Kin�zett az �gyb�l, �s Malfoy tekintet�t kezdte kutatni. Hideget �s hal�lt l�tott az aranyv�r� m�gus szem�ben. Lucius nem akart hazudni a l�nynak, pontosan tudta �s tudatni akarta, hogy v�ges id� �ll a rendelkez�s�re… Az �r�k, m�r ha lehet m�g �r�kban m�rni az id�t, egyre fogynak a hal�l�ig. Hermione elkapta a tekintet�t, azt�n ism�t Pitont kezdte n�zni.

�vatosan belet�rt a f�rfi s�t�t haj�ba, �s megcir�gatta a tark�j�t. Perselus feln�zett a l�nyra, Hermione halv�nyan elmosolyodott. Sosem gondolta volna, hogy valaha �gy, Piton karjaiban fogja bev�gezni az �let�t. Mindenesetre lehetett volna sokkal rosszabb, sokkal f�jdalmasabb hal�la is…

- Levehetem az inged? – k�rdezte halkan a griffend�les. Piton b�lintott, azt�n fel�lt. Hermione szint�n fel�lt, �s lassan kigombolta a f�rfi ingj�n a gombokat. Lassan �s r��r�sen levette Perselusr�l, k�zben igyekezett nem a szem�be n�zni. Pontosan tudta, hogy a m�gus kiv�l� legilimentor, �s nem akarta, hogy a lelk�be, �s a lelk�ben d�l� h�bor�ba l�sson. Ahogy a v�gy �s az �lni akar�s kergette egym�st.

Piton feh�r b�re, �s csontos v�lla �les kontrasztot alkotott a fekete haj�val. Hermione gyeng�d cs�kot lehelt a f�rfi mellkas�ra, mik�zben a f�ldre dobta az ingj�t.

Enyh�n reszket� ujjaival v�gigsim�totta a volt tan�ra has�t. M�g a l�nyt is megborzongatta, hogy Pitonb�l egy j�les� s�hajt v�ltott ki a f�l�nk mozdulat�val.

Perselus elkapta a griffend�les derek�t, �s szorosan mag�hoz r�ntotta. A hat�rozott �lel�s k�vetkezt�ben Hermione v�ll�r�l teljesen lecs�szott a h�l�ing, de ezzel nem volt ideje foglalkozni. Piton olyan szenved�lyesen cs�kolta meg, mint n�t azel�tt t�n sohasem. Hermione szinte belesz�d�lt a cs�kba. Egyszerre volt vad, er�t ad�, �s a pokolig �z�, gy�trelmes cs�k. �szre sem vette, hogy k�nnyek folynak v�gig az arc�n, amikor Piton kib�jtatta a l�nyt a h�l�ingj�b�l. Ahogy �jra meg akarta cs�kolni, �szrevette Hermione nedves arc�t.

- Nem foglak b�ntani – suttogta Piton a l�ny f�l�be, azt�n egyszer�en let�r�lte a l�ny k�nnyeit. Eld�nt�tte az �gyon, hogy megcsod�lja a griffend�les meztelen test�t. Kedv�t lelte a l�tv�nyban, az ujjai meg-megremegtek, amikor v�gigsim�totta a feh�r, t�r�keny testen. Hermione f�lig lehunyt szemmel k�zd�tt mag�val, azt�n a marad�k menek�l�si sz�nd�ka csat�t vesztett az �j kelet� v�gya felett. Halv�ny mosolyra h�zta a sz�j�t, de tudta, hogy a legy�z�ttek sz�gyene �g a szem�ben.

Piton �r�mmel vette tudom�sul, hogy a volt di�kja v�gleg megadta mag�t neki; �s ez a diadal �z�t vegy�tette a konyakj�ba. Ivott m�g egy kortyot, azt�n visszafordult a l�nyhoz, majd prec�zen v�gigcs�kolta minden testt�j�t.

El�sz�r a homlok�t, az orr�t, az arc�t, azt�n hosszasan elid�z�tt Hermione sz�j�n�l. A nyak�n �t lesiklott a l�ny mell�ig, m�g ek�zben ujjai m�r a lapos has�ra, majd a combj�ra t�vedtek.

Hermione t�bbsz�r is felny�g�tt a f�rfi �rint�s�t�l, vagy cs�kj�t�l. Gy�l�lte mag�t, ami�rt ilyen gyeng�n beh�dolt Pitonnak. Tal�n a konyak miatt is t�rt�nt… Tal�n m�gis tett bele valamit ez az �tkozott… Vagy tal�n a hal�lfal�k b�ja b�v�lte volna el…

V�g�l teljesen feladta a gondolkod�st, �s m�r csak az egyre n�vekv� v�gy�val foglalkozott. M�r nem �rdekelte tov�bb a sorsa, csak �s kiz�r�lag a jelen finom �s moh� percei tartott�k �letben.

Piton hossz� percekig bec�zgette kicsi, feszes melleit; ez alatt utat tal�lt Hermione bels� combj�n �t a l�gy�k�hoz, azt�n a l�nyba m�lyesztette ujjait. A volt di�kja halkan felsikoltott, �s maga mell� csapta a kezeit, m�g el�tte a f�rfi h�t�t simogatta.

M�g sosem �rzett ilyen k�l�n�s borzong�st, sikaml�s fesz�t�st a test�ben. Volt m�r n�mi tapasztalata a f�rfiakkal, de od�ig m�g nem jutott el, hogy igaz�n �lvezze a szexet. T�bbek k�z�tt ez�rt is volt olyan megbotr�nkoztat� a tudat, hogy �ppen Dumbledore gyilkosa fogja �lvezetess� tenni az �jszak�j�t…

Teljesen kisz�radt a sz�ja, vonaglott a gy�tr� v�gyt�l, �sszegy�rte maga mellett a takar�t, ahogy bele akart kapaszkodni valamibe, hogy esetleg jobb legyen.

Piton elmosolyodott a sikolt�son, �s az �szinte reakci�kon, majd sz�j�val is elindult felfedezni Hermione szem�rmeit. Amikor belecs�kolt a l�nyba, azt�n moh�n k�nyeztetni kezdte, Hermione �gy �rezte, menten sz�tszakad a k�nt�l. A vil�g leg�desebb k�nz�sa volt tal�n, amit Piton mer�szelt elk�vetni ellene…

M�r mindk�t mark�ba �sszefogta, �sszegy�rte a takar�t, a leped�t, m�g a p�rn�kba is belem�lyesztette a k�rmeit – de mindezekt�l sem lett jobb. Egyre m�lyebbr�l �rezte azt a bels� fesz�t�st, szinte minden izma g�rcsbe r�ndult t�le.

Perselus k�zel ugyanennyire �lvezte a helyzetet. Soha egyetlen n� nem ny�sz�rg�tt �gy az �rint�seit�l, mint Granger. Soha senki nem volt ilyen �rtatlan, ilyen �szinte, ilyen finom. M�r �t is gy�t�rte a v�gy, roppant sz�knek t�nt a nadr�gja. �gy �rezte, hogy l�ngot fog, ha nem b�v�lheti le mag�r�l a ruh�kat.

Egy n�ma b�b�jjal minden zavar� ruhadarabot elt�ntetett mag�r�l, azt�n egy utols� inf�mis cs�k ut�n, lassan �s szinte k�nozva a l�nyt elindult felfel� a test�n. V�gigcs�kolgatta ism�t Hermione szem�remdombj�t, azt�n a has�t, azt�n a melleit, �s a nyak�t.

A griffend�les szinte m�r k�ny�rg�tt a megv�lt�s�rt, zih�lt, kapkodta a leveg�t, v�gigkaparta Perselus h�t�t. Piton szenved�lyesen megcs�kolta, �s ki�lvezte a hatalm�t, amit a l�nyra gyakorolt. Ahogy Hermione meg�rezte a combj�hoz pr�sel�d�, vastag �s merev f�rfiass�got; �nk�nt csusszant lejjebb az �gyon, hogy miel�bb mag�ban tudja Pitont. M�r semmire sem v�gyott, semmi m�sra. Mintha agymos�son esett volna �t… M�r csak Perselus Piton kellett neki.

Piton m�g cs�kolgatta n�h�ny m�sodpercig Hermione nyak�t, �s a sz�j�t; a l�ny �jabb v�r�s cs�kokat sz�ntott a f�rfi lapock�ira a k�rmeivel.

- K�rlek… Perselus… - zih�lta Piton f�l�be. Volt tan�ra kegyesnek bizonyult, �s tal�n �let�ben el�sz�r teljes�tette egy di�k k�v�ns�g�t. Lassan, �vatosan hatolt a l�nyba, Hermione azonban moh�n �tkulcsolta a f�rfi derek�t a l�b�val, �s nem engedte t�bb� el Pitont.

Ett�l a pillanatt�l megsz�nt sz�mukra a k�lvil�g, az �rgus tekintettel figyel� Malfoy, a h�bor�, az �let-hal�l harc. Minden �rdektelen t�nyez� az �gyon k�v�l maradt.

Piton t�g �risszel figyelte, ahogy Hermione lehunyt szemmel, a v�gyt�l elgy�t�rten elharapja az als� ajk�t. Test�nek teljes s�ly�val r�fek�dt a l�nyra, �s kimondhatatlanul �lvezte, ahogy �rezte a griffend�les piheg�s�t, �s rendszertelen sz�vver�s�t maga alatt.

Ahogy felgyorsult a mozg�suk, Piton homlok�n enyh�n gy�ngy�zni kezdett a verejt�k, �s az arcsz�ne is elvesz�tette �r�k�s s�padts�g�t.

A k�j hull�mai mindkettej�ket magukkal ragadt�k, szenved�lyesen kapaszkodtak egym�sba, egy pillanatra tal�n a lelk�k is eggy� v�lt. Hermione soha nem �rzett t�k�letesebb �sszhangot, mint amikor Pitonnal szinte egyszerre ernyedtek el az izmai a gy�ny�r m�sodperc�ben. Megsemmis�lten szor�totta mag�hoz a f�rfit, akit gyakorlatilag sosem szeretett, sosem kedvelt, �s tal�n igaz�n nem is ismert – m�gis minden, apr� id�t�red�k egyre ink�bb a lelk�hez kov�csolta a gyilkost. Egyszer�en finom �s biztons�gos volt Piton karjaiban fek�dni, �s v�rni, hogy al�bbhagyjon a k�j gy�tr�se.

Perselus minden �lm�t beteljes�lni l�tta, amikor Hermione kinyitotta k�dben �sz� szem�t, �s k�b�n a f�rfira n�zett. F�radt mosolya, �s egy�bk�nt is minden mozdulata el�gedetts�gr�l, m�r-m�r boldogs�gr�l �rulkodott. Olyan volt ez Pitonnak, mintha h�jjal kenegetn�k. �r�met tudott szerezni annak a l�nynak, akire m�r �vek �ta v�gyott. Ez volt a lehet� legjobb aj�nd�k, amit Malfoy adhatott volna neki.

Amikor esz�be jutott a bar�tja, l�gy cs�kot lehelt a griffend�les nyak�ra, azt�n kicsusszant bel�le, �s a l�ny mell� �lt. A t�rd�re t�maszkodott, �s a teljes harci gerjedelemben fesz�l�, sz�ke f�rfire mosolygott. Lucius szeme el�sz�r haragosan, azt�n megv�ltottan villant fel. Fel�llt a d�v�nyr�l, levette az ingj�t, azt�n az �gyhoz s�t�lt.

- Heted�v? – k�rdezte rekedten. Hermione k�bultan fek�dt az �gy k�zep�n, alig jutott el a kifejez�s jelent�se a tudat�ig. Amire esz�be jutott, hogy v�laszoljon; addigra Piton vigyorogva b�logatni kezdett.

- Igen. Oszd meg, �s uralkodj… - helyeselt a s�t�t haj� f�rfi. Hermione megborzongott Piton �rdes hangj�t�l, k�v�ncsian n�zett fel r�.

- Ezt nem �rtem – suttogta Pitonnak, azonban Malfoy elkezdte simogatni a v�ll�t, majd a mell�t. Val�s�ggal visszarettent Lucius �rint�s�t�l.

- Mindj�rt megl�tod – mondta Perselus, �jra l�ngba borul� tekintettel. Vad cs�kkal z�rta le a l�ny sz�j�t, hogy ne besz�ljen t�bbet. Ek�zben Malfoy oda�lt az �gy sz�l�re, �s tov�bb simogatta Hermione test�t.

- S�rv�r� l�tedre kellemes testtel �ldott meg Merlin – morogta maga el� Lucius. – Feh�r b�r, feszes izmok, form�s mellek… - Hermione �gy �rezte, mintha k�t �hes oroszl�n el� vetett�k volna. Pedig az egyik oroszl�nt elvileg m�r megetette… Ahogy Malfoyra n�zett, a f�lelem ki�lt a von�saira. L�tszott a f�rfin, hogy soha senkivel nem b�nt gyeng�den; �s nem �gy t�nt, mintha most szeretne v�ltoztatni mindezen.

- Lehet�leg fogd be a sz�dat, Lucius – mordult fel Piton, amikor �szrevette Hermione viszolyg�s�t, majd �jra megcs�kolta a griffend�lest. A l�ny megadta mag�t a cs�knak, m�gis g�rcsbe ugrottak az izmai, amikor Malfoy a has�t kezdte cir�gatni. A sz�ke f�rfi �rint�se nem volt �ppen szel�d, mag�hoz k�pest azonban biztosan visszafogta mag�t. Hermione l�tta a tekintet�ben, hogy egyed�l Piton miatt ilyen r��r�s vele. Ha kettesben lettek volna, m�r r�gen a l�nyra vetette volna mag�t. Hermione akaratlanul is k�zelebb h�z�dott Pitonhoz, �s reszket� ujjaival simogatni kezdte a f�rfi mellkas�t. Piton g�nyosan elmosolyodott, majd cs�kolgatni kezdte a l�ny nyak�t.

Hermione igyekezett tudom�st sem venni a balj�n egyre n�vekv� vesz�lyr�l, ami Malfoy szem�ly�ben l�legzett mellette. A sz�ke r�hajolt a l�ny bal mell�re, �s nyersen beleharapott, azt�n sz�vogatni kezdte.

A griffend�les feljajdult, �s er�sen Piton derek�ba m�lyesztette a k�rmeit. A s�t�t haj� f�rfi r�morrant a bar�tj�ra, aki a szem�t forgatva eltekintett a tov�bbi harap�sokt�l, �gy Hermione is visszavonta a karmait. �rezte, amint a Malfoy ir�nti ellenszenve folyamatosan n�; viszont a Piton keltette v�gyak ism�t csat�ba indultak a j�zan �sz ellen. Valami t�nyleg lehetett abban az �tkozott konyakban…

Igyekezett tudom�st sem szerezni Lucius kutat� �s �zlel� cs�kjair�l, �rzelemmentes �rint�seir�l. M�g az el�z� v�gy �gett a l�gy�k�ban, amikor Malfoy c�ltudatosan a l�ny combjai k�z� ny�lt. Nem �rzett semmi k�l�n�set, ink�bb a kor�bbi percek izgalm�t id�zte maga el�; lehunyta a szem�t, �s Perselusra koncentr�lt.

Piton a nyak�t, �s a sz�j�t cs�kolta, m�g tenyer�vel, ujjaival a l�ny jobb mell�t massz�rozta. Malfoy hideg cs�kokkal bor�totta be Hermione has�t, k�zben Piton sz�ja lecs�szott eg�szen a griffend�les mell�ig. Perselus ujjai k�vett�k Lucius kez�t Hermione szem�remdombj�ra, n�h�ny percig mindk�t f�rfi k�nyeztette a l�nyt, m�g az ism�t vonaglani nem kezdett. Szaggatottan kapkodta a leveg�t, amikor meg�rezte mag�n �s mag�ban Piton ismer�s �rint�s�t. Eg�sz test�ben reszketett, majd Malfoy elengedte Hermion�t, �s mell�je fek�dt. Egyetlen hat�rozott mozdulattal kigombolta a nadr�gj�t, majd a combj�ig ler�ntotta mag�r�l. A baldachinra mered� f�rfiass�ga �szinte csod�lkoz�sra k�sztette a l�nyt, m�g sosem l�tott ilyen hatalmas szersz�mot.

- Ez mind a ti�d, sz�ps�gem – vigyorgott Lucius Grangerre. Hermione �rtetlen�l meredt el�sz�r a sz�k�re, azt�n Pitonra. Perselus v�gyakozva fels�hajtott, azt�n titokzatos tekintettel megcs�kolta, mik�zben fel�ltette a l�nyt.

- �n nem… - akart ellenkezni a griffend�les, de Piton egy vad cs�kkal elhallgattatta.

- Nem fog b�ntani… - s�gta a f�rfi Hermione f�l�be, azt�n �temelte a l�ny l�b�t Malfoy cs�p�j�n. Lucius k�l�n�s m�don t�nyleg nem siette el a dolgot, lassan �s m�r-m�r �rz�kenyen vezette mag�t a l�nyba. Egyik kez�t Granger derek�n nyugtatta, a m�sikkal a behatol�st ir�ny�totta.

Hermione t�g szemekkel, �s kiss� g�rcs�sen ereszkedett al�, bal kez�t a sz�ke f�rfi has�ra tette, hogy sz�ks�g eset�n m�lyen v�resre karmolhassa. Jobb keze Piton v�ll�n nyugodott, hogy valamennyire biztons�gban �rezze mag�t. Kellett n�h�ny m�sodperc, hogy a teste megszokja Malfoy hatalmas m�reteit, �s ne csak k�nz� fesz�t�st �rezzen mag�ban. Amikor teste teljesen a hal�lfal� cs�p�j�re fesz�lt, egy pillanatig �gy �rezte, mintha kar�ba h�zt�k volna.

Tal�n kicsit er�sebben szor�thatta meg Perselus v�ll�t, mert a f�rfi azonnal reag�lt a seg�lyk�r�sre. R�vid, gy�ny�r teli szeml�l�d�s ut�n, ahogy a bar�tja mag�ra h�zza a kedvenc di�kl�ny�t; m�ris �lelte �s simogatta Hermione test�t. Bizserget� cs�kokkal hintette be a l�ny tark�j�t, szel�den simogatva a combjait.

A f�jdalmas szor�t�s elm�lt, �s valami �tvette a hely�t Hermione test�ben. Valami b�n�s, �s m�gis j�l es� borzong�s. Malfoy lassan elkezdte mozgatni a cs�p�j�t a l�ny alatt, hogy hasonl� mozg�sra b�rja a griffend�lest. Hermione h�tracsapta a fej�t, �s igyekezett nem megfulladni a v�gyt�l. Lucius imm�r mindk�t tenyer�t a l�ny derek�n nyugtatta, hogy szab�lyozza a mozg�sukat.

Piton a volt di�kja m�g� t�rdelt, harcra k�sz �s teljesen felajzott �llapotban kezdte simogatni Hermione fenek�t. L�gy cs�kokat nyomott Granger h�t�ra, mik�zben tenyere n�ha el�re cs�szott, hogy kellemesen megmassz�rozza a l�ny mell�t.

Kiss� nagyobb terpeszbe t�rdeltette Malfoyra Hermion�t, hogy k�nnyebben a l�nyhoz f�rhessen � is. Lucius lassan mag�ra h�zta Hermione fels�test�t, hogy Granger szinte r�hasaljon a sz�k�re.

Perselus szenved�lyesen simogatni, azt�n cs�kolgatni kezdte a griffend�les fenek�t. N�ha ujjai el�re szaladtak a vagin�j�ig, ahol megcir�gatta Hermione �s Lucius kett�s�t, majd visszacsusszantak a l�ny �nusz�hoz.

Hermione el�sz�r csak annyit �szlelt a helyzetb�l, hogy Lucius mag�hoz h�zza, azt�n Piton ingerelni kezdi a v�gb�lr�zs�j�t. Majd egy ujj�t bele is m�lyeszti.

- ���… tal�n ezt m�gse… - kezdett volna el tiltakozni, ha Malfoy be nem fogja a sz�j�t. �gy csak a f�rfi tenyer�be tudott besz�lni, azt�n a sz�ke egy gyenge pillanat�ban sz�jon cs�kolta a griffend�lest. Mindkettej�k legnagyobb megd�bben�s�re, a cs�k �desre �s hossz�ra sikeredett. Malfoy mag�ra szor�totta a l�nyt, �s nem engedte mozogni, vagy csak alig. Piton a h�tuk m�g�tt imm�r k�t ujjal fedezte fel Hermione rejtett tartal�kait. Amikor viszonylag t�gnak tartotta a ny�l�st; lassan, de hat�rozottan a l�nyba hatolt.

Hermione Lucius sz�j�ba sik�tott, amikor �gy �rezte, hogy Piton egyszer�en sz�tszak�tja. Legsz�vesebben leugrott volna a sz�k�r�l, azonban Malfoy olyan szorosan tartotta, hogy szinte moccanni sem tudott. Er�tlen�l ny�sz�rg�tt, am�g Perselus �t nem jutott a z�r�izmokon, �s teljesen bel� nem furakodott. N�h�ny pillanatig �r�letesen rossz, mindent sz�tszak�t�, �s f�jdalmas �rz�s vette �t a hatalmat a gy�ny�r felett.

- Mindj�rt jobb lesz – suttogta a l�ny h�ta m�g�tt Piton. Szinte belehalt a k�nz� gy�ny�rbe, ami�rt ilyen forr� �s sz�k, j�ratlan helyre juthatott el. �rezte, ahogy a l�ny minden centim�ter�t bet�lti. F�rfiass�ga irdatlanul l�ktetett, am�g lassan el nem kezdett mozogni, hogy tov�bb t�g�tsa a j�ratot.

Ahogy Piton is mozogni kezdett benne, Hermione megint felsikoltott, de ez�ttal m�r az euf�ri�t�l. Lucius is laz�tott a szor�t�s�n, majd alkalmazkodott a felette t�rdel�k mozg�s�hoz. El�sz�r csak lassan, �s szel�den; azt�n egyre szenved�lyesebben hint�ztak mindh�rman. Piton kiss� r�d�lt a l�nyra, Hermione szinte teljes s�ly�val Malfoyra pr�sel�d�tt; �s eddig sosem tapasztalt k�jt pr�b�lt t�l�lni.

Perselus a l�ny cs�p�j�t fogta, �s simogatta; m�g Lucius a v�llait. Hermione az �nk�v�letet s�rolva igyekezett tartani mag�t, de er�tlen�l a sz�k�re ejtette a fej�t, �s dolgozott a mindent sz�tfesz�t� k�n �s v�gy felold�s�n. Minden izma g�rcsbe �llt, minden idegsz�la megfesz�lt m�r, annyira v�gyott a kiel�g�l�sre. Tudta, hogy nem tudja sok�ig tartani mag�t; mert szinte sz�tt�pik a f�rfiak. Fojtogat�, �s m�gis k�l�n�sen �lvezetes pillanat volt; amikor a teste feladta a harcot, �s �tsodr�dott a semmibe.

Elernyedtek az izmai, �s eg�sz test�n k�pr�zatos borzong�s futott v�gig. A k�vetkez� pillanatban Piton is el�lvezett, �s hangosan zil�lva a vil�g tudt�ra adta az �r�m�t. Hermione h�t�ra fek�dt, igyekezett visszanyerni norm�lis sz�vdobog�s�t, de hossz� m�sodpercekig alig tudott mag�r�l.

Lucius szinte megfulladt legalul, Hermione alig mozgott felette. Sz�d�letes v�gy k�nozta m�r �t is, de m�g tartotta mag�t p�r pillanatig, am�g Granger �s Piton f�jnak egyet. Ahogy a s�t�t haj� f�rfi megemelte a fej�t, a sz�ke megfogta Hermione melleit, azt�n er�sen megmarkolva �ket, l�k�tt m�g kett�t-h�rmat a l�nyon, hogy m�g egy kicsit k�nozza mindannyiukat. Kellemesen sz�k volt a griffend�les test�ben, alig tudott volna enn�l finomabb �rz�st megnevezni. A k�vetkez� percben Malfoy is �tadta mag�t az �lvezeteknek, �s m�lyen a l�nyba engedte cseppjeit. Ilyen kit�ntet�st m�g s�rv�r� nem kapott t�le, hiszen mindig visszafogta mag�t, amikor alantas n�kkel kezdett. De ez a k�cos Granger… ez meg�rte ezt az eg�sz hajcih�t…

Lucius felord�tott, amikor felszabadult a v�gyak fogs�g�b�l, azt�n er�sen mag�ra szor�totta, m�g egyszer, utolj�ra Hermion�t. Mindh�rman f�radtan, �s kiel�g�ltek pihegtek egy m�sodpercig egym�s hegy�n-h�t�n; majd Piton kicsusszant a l�nyb�l, azt�n elt�nfergett a f�rd�szob�ba.

Hermione is lek�sz�l�dott Luciusr�l, de � csak a sz�ke mell� heveredett, azt�n az oldal�ra fordulva n�zte a f�rfit. Malfoy arc�n kisimultak az apr� szarkal�bak, �s nyugodtan b�multa a plafont. N�h�ny pillanattal k�s�bb fels�hajtott, azt�n a l�nyra n�zett, elh�zta a sz�j�t, majd mag�ra h�zta a nadr�gj�t, �s fel�lt az �gyon.

Hermione zavartan fek�dt tov�bb k�z�pen, igyekezett eltakarni p�res�g�t, valamennyire betakar�zott, amennyire el�rte az elmocorgott takar�t.

Behunyta a szem�t, �s m�rhetetlen�l igyekezett arra koncentr�lni, hogy Malfoy nem is figyeli minden mozdulat�t. F�radtan fek�dt a p�rn�kon, �s fogalma sem volt, meddig tart m�g az �lete. Hiszen a sors�t imm�r bev�gezte, Pitonnak siker�lt �r�met okoznia, k�tszer is… Most m�r ak�rmikor utol�rheti a v�gzet, b�rmikor meg�lhetik.

Piton a szok�sosn�l sokkal gyeng�debben tette be maga ut�n az ajt�t, ahogy vissza�rkezett a f�rd�szob�b�l. �gy�ka k�r� egy s�t�t t�r�lk�z�t csavart. Fedetlen mellkas�n v�zcseppek csillogtak a kandall� l�ngjain�l.

Hermione k�bultan n�zett fel a f�rfira, amikor oda�lt mell� az �gyon, majd becsusszant a takar� al�, �s rendesen betakargatta magukat.

Piton szel�den cir�gatni kezdte a l�ny tark�j�t, hogy Hermione a szem�be n�zzen.

- Borzalmas volt? – k�rdezte g�nyosan a volt di�kj�t�l.

- Igen. Borzalmasan j� – mosolygott halv�nyan Granger. Lucius felnevetett, mik�zben �sszeszedte a d�v�nyon hagyott ingj�t, �s r��r�sen mag�ra �lt�tte.

- Harminc �v m�lva megint megism�telj�k – mondta rekedten a bar�tj�nak. – Boldog sz�let�snapot, Perselus!

- Kitett�l magad�rt, Lucius, semmi k�ts�g – mosolygott titokzatosan Piton, m�g m�g mindig a l�nyt simogatta. – Vajon fel�l fogom tudni m�lni ezt a meglepet�st?

- Bele sem merek gondolni – vigyorgott Lucius. Begombolta az utols� inggombot is, majd felvette a tal�rj�t. – �n most lefekszem – indult el az ajt� fel�. – Ha kisz�rakoztad magad, csak �lt�zz fel, �s t�vozz, bar�tom… Vagy ha kedved van, maradj reggelig, ahogy gondolod. A takar�t�ssal pedig ne foglalkozz, az is az aj�nd�k r�sze – h�zta fel a szem�ld�k�t Malfoy, azt�n vissza sem n�zve t�vozott.

A szob�ra egy percig n�ma csend borult. Hermione sz�ve lassan megnyugodott, �s f�lig a pill�it is leengedte.

- Mire akart utalni Malfoy a takar�t�ssal? – k�rdezte halkan a mellette fekv� Pitont�l. A f�rfi nyugodt sz�vvel cir�gatta, s�padt sz�ne visszasziv�rgott az arc�ra. L�tszott rajta, hogy nem k�v�n v�laszolni a l�ny k�rd�s�re.

- F�radt vagyok – sz�lalt meg r�vid hallgat�s ut�n. – K�rsz egy kis konyakot? – k�rdezte halkan a l�nyt�l.

- Most nem, k�sz�n�m – s�hajtotta Hermione. Piton kiny�lt a takar� al�l, �s elvette az �jjeli szekr�nyr�l a saj�t pohar�t. Ahogy az ital�rt ny�lt, az �jszaka folyam�n el�sz�r villant Hermione szem�be a S�t�t Jegye. A griffend�lest elfogta valami, megmagyar�zhatatlan viszolyg�s. Sokkal er�sebb, �s sokkal �tfog�bb �rz�s volt; mint mikor Malfoy hozz��rt… - Kimehetek a f�rd�szob�ba? – k�rdezte alig hallhat�an a f�rfit�l.

- Maradj m�g egy kicsit… - morgott Piton, azt�n �tny�lt az �jjeli szekr�ny felett, �s a k�zeli fotelba letett tal�rj�b�l el�h�zta a var�zsp�lc�j�t. Hermione els�padt, amikor a f�rfi visszafek�dt mell�. Suhintott egyet a l�ny felett, mire a griffend�les h�trakapta a fej�t. – Megijedt�l? Ez csak egy tiszt�t� b�b�j volt, Granger… - g�nyol�dott a r�gi hangnem�ben Perselus. Hermione f�radtan elh�zta a sz�j�t. – F�lsz t�lem?

A l�ny nem tudott mit v�laszolni, el�g volt Piton tekintet�be f�rni a saj�tj�t. Az ut�bbi �r�ban r�b�zta az �let�t, �s a hal�l�t. Ezt m�r �gy sem tudja visszavonni, vagy visszacsin�lni…

- Ink�bb a hal�l gondolata riaszt – s�hajtott Hermione. – Nem haragszom, �s nem �tkozlak meg – mosolygott f�radtan. – Eg�sz kellemes fogs�g volt, csak ne f�jjon a legv�ge sem…

- Nem fog – h�zta halv�ny mosolyra a sz�j�t Piton is. Odahajolt a l�nyhoz, hogy hosszan �s szenved�lyesen belefeledkezzen Hermione sz�j�ba. M�g egyszer. Utolj�ra. Amikor elv�lt az ajkuk, a l�ny lehunyt szemmel kif�jta �lete legfinomabb cs�kja ut�n a t�dej�t k�nz� leveg�t. Piton kihaszn�lta a pillanatot, m�g Hermione nem n�z a szem�be az �rtatlan tekintet�vel, �s a l�ny sz�v�re b�k�tt a var�zsp�lc�j�val.

- Adeva Kedavra!

Az �tok kimond�sa ut�n k�t nagy vesztes�g is �rte a f�rfit: r�szben �lete legv�gyottabb szerelm�t, r�szben a saj�t boldogs�g�t k�ldte a m�svil�gra. Tudta, ha �letben hagyja Hermion�t, akkor Malfoy �li meg. A k�ri�b�l sosem t�vozhat �lve egyetlen s�rv�r� sem.

Miut�n a griffend�les soha t�bb� nem nyitotta ki a szemeit, m�g egy cs�kot lehelt a l�ny sz�j�ra. B�cs�cs�kot. Vagy ink�bb istenhozz�d-cs�kot…

Valami�rt olyan �rzete t�madt, hogy hamarosan neki is szembe kell n�znie a hal�llal. Nem tudta, b�r nem is akarta elhessegetni a furcsa, ki�res�t� �rz�st a sz�v�b�l. Hagyta, hogy elhatalmasodj�k rajta n�h�ny percre; hogy �rezze a tisztas�g hi�ny�t, a rem�ny hi�ny�t; majd neh�z v�gtagokkal felkelt a halott l�ny mell�l, �s fel�lt�z�tt. Elv�gre h�bor� d�lt odakint…