Madame Pomfrey csak k�t nap m�lva engedte ki a gyeng�lked�r�l. B�r Ron �s Harry minden nap bej�ttek hozz�, elhozt�k neki a leck�t, �s igyekeztek �t felvid�tani, m�gis rengeteg ideje volt ebben a k�t napban arra, hogy szok�sos s�t�t gondolataiba mer�lj�n, melyekhez most m�g a Piton v�ratlan felbukkan�sa okozta aggodalom is hozz�ad�dott.

Mindenesetre �gy t�nt, Madame Pomfrey idegnyugtat� teakever�ke hat�sos volt, mert legal�bb az �lmai nyugodtabbakk� v�ltak, �s napk�zben sem �nt�tte el az az ut�latos hideg ver�t�k, ami �ltal�ban a s�t�t gondolatok k�s�r�je volt.

T�lz�s lett volna azt �ll�tani, hogy �jj�sz�letve, de hat�rozottan jobb �llapotban hagyta el a gyeng�lked�t szerda este.

A l�pcs�h�zban �s a folyos�n nem tal�lkozott egy �rva l�lekkel sem, H�borcot lesz�m�tva, aki �ppen t�zet gy�jtott az egyik lovagi p�nc�lban, �s a sisakrost�lyon ki�rad� f�st l�tt�n hangosan �nekelni kezdett valami katonaindul�ra hasonl�t� dalocsk�t. Hermione meggyors�totta a l�pteit, �s igyekezett elt�nni, miel�tt m�g a cs�p�s f�stszag a helysz�nre vonzan� Fricst.

A klubhelyis�get is szinte teljesen �resen tal�lta, mind�ssze egy negyed�ves l�ny k�rm�lt valamit egy pergamen fel� g�rnyedve a sarokban, no meg Harry �s Ron �cs�rg�tt a szok�sos hely�k�n, a kandall� melletti fotelekben.

Tudt�k, hogy ma j�n ki a gyeng�lked�r�l, �s v�rtak r�: ahogy bem�szott a portr�lyukon, a fi�k feln�ztek a sakkt�bl�b�l, �s r�mosolyogtak.

Az eg�sz jelenet k�s�rtetiesen eml�keztette arra, mikor m�sod�vben egy sokkal hosszabb k�nyszerpihen� ut�n a Nagyterembe l�pve ott tal�lta Harryt �s Ront, akik ragyog� arccal �dv�z�lt�k.

Olyan �l�nken jelent meg el�tte a tizenk�t �ves Harry a borzas haj�val, �s Ron a puf�k arc�val, hogy nem b�rta meg�llni egy nagy, telisz�j� vigyor n�lk�l, mikor �sszehasonl�totta az eml�kk�peket a fotelben �cs�rg� k�t fiatalemberrel.

Ron el�z�kenyen �tengedte neki a fotelt, �s lekuporodott a sz�nyegre, kez�t Hermione combj�n nyugtatva. Mindez teljesen mag�t�l �rtet�d�en, term�szetesen zajlott, Hermione m�gis egy pillanat alatt izgatott lett ism�t. Olyasfajta idegess�g j�rta �t, mint mikor az ember a bej�rati ajt�t nyitva meghallja a telefon cs�rg�s�t, de tudja, hogy m�r nem fogja el�rni

Alig �szrevehet�en f�szkel�dni kezdett, h�tha Ron elveszi a kez�t. Persze a fi�nak esze �g�ban sem volt, � pedig m�g a gondolatt�l is elsz�rnyedt, hogy egyszer�en csak megfogja a fi� csukl�j�t, �s arr�bb tegye az alkalmatlankod� v�gtagot.

Maradt h�t az a taktika, ami n�la szinte soha nem vezetett eredm�nyre: pr�b�lt nem tudom�st venni a dologr�l, �s ink�bb a besz�lget�sre koncentr�lni minden figyelm�t, h�tha a fi�k szok�sos panasz�radat�n k�v�l hall valami haszn�lhat� inform�ci�t Pitonr�l.

Azt m�r tudta – no nem Dumbledore �vnyit� besz�d�b�l, hanem Harry ut�lagos elmond�s�b�l -, hogy a tan�r id�n v�gre megkapta a r�g �h�tott t�rgyat, helyette pedig Lumpsluck professzor veszi �t a b�jitaltan oktat�s�t .

Azonban �gy t�nt, a fi�kat ma este m�s t�ma k�t�tte le, �s csak nem akar�dzott a Hermion�t �rdekl� t�ma fel� kanyarodniuk a besz�lget�s fonal�val. A l�ny pedig nem is pr�b�lta arra terelni �ket, a „lebuk�st�l” val� paranoi�s f�lelm�ben.

B�r igaz�b�l mivel is bukhatna le? – tette fel mag�nak a k�rd�st.

Nincs semmi titkolni, vagy sz�gyellni val�ja. Ez a fajta �nmenteget�s viszont kicsit hamisan csengett a f�l�ben, f�k�nt, mert �pp az indokolatlan titkol�z�sa Harry �s Ron el�tt volt az, amit titkolni igyekezett. Kicsit elmerengett ezen a logikai bukfencen.

Sz�tlans�ga Ronnak is szemet sz�rt:

- Hah�, ahogy l�tom, csak a tested t�rt vissza a gyeng�lked�r�l – nevetett fel a fi�, �s megszor�totta Hermione kez�t. – Ugye nem tal�lkozt�l idefele dementorokkal? – vonta �ssze a szem�ld�k�t tr�f�san a fi�, meglep�en j�l ut�nozva Mr. Weasley komoly arckifejez�s�t.

Hermione felr�zta mag�t, �s igyekezett hihet�, megnyugtat� v�laszt adni.

- Ugyan, menj m�r. Csak egy kicsit f�radt vagyok, mert… Mert eg�sz nap a leck�imet igyekeztem bep�tolni a gyeng�lked�n – v�gta ki.

- Jellemz�, m�g mikor szigor�an r�d parancsolnak, hogy pihenj, akkor sem b�rod meg�llni tanul�s n�lk�l – cs�v�lta meg a fej�t Harry.

A l�ny nem v�laszolt neki, de k�zben azokra a h�zi feladat- �s tanulnival�halmokra gondolt, amikbe a k�t nap folyam�n m�g csak bele sem n�zett.

Egy darabig csendben �ld�g�ltek. Hermion�nak egyre ink�bb elnehezedtek a szemh�jai a kellemes meleg, �s a megszokott, biztons�gos k�rnyezet hat�s�ra. Csak akkor kapta fel ism�t a fej�t, mikor Harry megsz�lalt:

- Azt hiszem, �n most elmegyek aludni. Holnap neh�z napom lesz a h�godnak k�sz�nhet�en – n�zett Ronra.

- Nem k�nny� eset, az m�r igaz, de mostan�ban mintha m�g �nmag�hoz k�pest is hm… f�kezhetetlenebb lenne – v�laszolt elgondolkozva a fi�.

- Mintha �n le lenn�k maradva egy k�rrel – sz�lt k�zbe Hermione.

- Semmir�l sem vagy lemaradva, csak Ginny leg�jabb agymen�s�r�l: ma d�lut�n ugyanis a f�l iskola szeme l�tt�ra lesm�rolta Harryt.

- Nem is tudtam, hogy j�rtok – jegyezte meg a l�ny Harry fel� fordulva.

- Mert nem is j�runk. Egyszer�en fogta mag�t vacsora ut�n, odas�t�lt hozz�m, �s… J�, nem mondom, hogy kellemetlen volt, de k�pzelheted, hogy meglepett a dolog… Azt�n meg s�rva elrohant.

- H�t ez t�nyleg furcsa – sz�lt Hermione, ink�bb mag�ban, semmibe r�vedt tekintettel. – Akkor j� �jszak�t nektek – mondta a fi�knak hirtelen elv�gva a besz�lget�st, majd felvonult a l�pcs�n, mit sem t�r�dve Harry �s Ron csod�lkoz� arckifejez�s�vel, amir�l s�t�tt a l�nyok �rthetetlen dolgai felett �rzett felh�borod�s.

A bar�tn�je k�l�n�s viselked�s�r�l sz�l� besz�mol� ugyanis megint fel�bresztette benne az egyed�ll�t ut�ni s�rget� v�gyat, �s egy�bk�nt is, valahogy nehez�re esett mostans�g hossz� t�von elviselnie a k�t fi� szerinte �retlen fecseg�s�t.

Sok�ig nem j�tt �lom a szem�re. Nyitott szemmel fek�dt a s�t�tben, �s valahogy hi�ny�rzete volt. V�g�l r�j�tt ennek a hi�ny�rzetnek az ok�ra.

Halk l�ptekkel odament az utaz�l�d�j�hoz, �s kivette bel�le a j�slatot, majd visszab�jt az �gyba. R�fonta ujjait az ismer�s, sima g�mbre, �s hamarosan m�ly �lomba szender�lt.

M�snap reggel eg�sz kellemes hangulatban, kipihenten �bredt.

R��r�sen s�t�lt le reggelizni, �m a Griffend�l asztal�n�l helyet foglalva m�ris elp�rolgott a j�kedve, mikor Harry izgatottan k�z�lte vele, hogy aznap d�lut�n lesz az els� Piton �ltal megtartott SVK �r�juk.

Hermione r�gi ismer�sk�nt �dv�z�lte a h�t�n v�gigfut� hideget, �s belenyugv�n ette tov�bb a pir�t�s�t.

Ezek ut�n meglep�en gyorsan rep�lt el a d�lel�tt. A tri� csendben �lldog�lt a terem el�tt, ahol a s�t�t var�zslatok kiv�d�se �r�ik szoktak lenni – a hangtalans�g nem csak r�juk, de a t�bbi tanul�ra is jellemz� volt. Mindenki izgatott k�v�ncsis�ggal v�rta, hogy Piton kinyissa az ajt�t, �s beparancsolja az oszt�lyt a terembe.

Hermione figyelm�t f�k�nt az k�t�tte le, hogy �rr� legyen az egyre er�s�d� �melyg�s�n, nagyon nem szeretett volna ugyanis ism�t el�julni, �s �gy a figyelem k�z�ppontj�ba ker�l, elv�gre m�g egy ilyen esetet biztosan nem �szna meg a McGalagony irod�j�ban tett l�togat�s �s elbesz�lget�s n�lk�l. Meg azt�n ak�rmilyen vak volt Ron �s Harry, biztosan nekik is felt�nne ezek ut�n, hogy valami nagyon nincs rendben vele.

Meg kell tanulnom kezelni ezt a helyzetet, gondolta. A tanul�sra pedig m�ris alkalma ny�lt, mert kiv�g�dott a teremajt�, �s Piton �les hangja hallatszott:

- Befel�.

Nem nyugtatta meg a bent el� t�rul� l�tv�ny sem: a tan�r �trendezte, �s a maga �zl�s�hez igaz�totta a termet, �gy most a falakr�l mindenhonnan szenved�, v�rz�, meg�tkozott emberek k�pei r�misztgett�k a di�kokat. A helyis�g ablakait vastag, fekete f�gg�ny�k takart�k, amik semmilyen term�szetes f�nyt nem engedtek be. Mind�ssze n�h�ny halv�nyan pisl�kol� gyerty�nak volt k�sz�nhet� a dr�mai – Hermione szerint t�l dr�mai – megvil�g�t�s.

El�sz�r nem is tudta kivenni a f�rfi alakj�t a f�lhom�lyban, �s ezzel val�sz�n�leg a t�bbiek is �gy lehettek, mert gyanakv�an ny�jtogatt�k a nyakukat a terem legt�volabbi, teljes s�t�ts�gbe burkol�dz� sarka fel�.

- Le�lni – hallatszott az �jabb t�m�r utas�t�s, l�tsz�lag a semmib�l.

Hermione kezdte azt hinni, hogy a f�rfi direkt az � megf�leml�t�s�re szervezte ezt az eg�sz jelenetet, azt�n r�j�tt, hogy az eff�le paranoi�s gondolatai egy�rtelm�en azt jelzik, hogy lassan a marad�k j�zan esze is b�cs�t mond neki.

Remeg� t�rdekkel ereszkedett le Harry �s Ron k�z� az asztalhoz, �s ha nem sz�gyellte volna, belekapaszkodik valamelyik�k kez�be.

V�g�l, egy f�nysuhan�s, �s a tan�ri asztalon �ll� gyertya is l�ngra lobbant, f�nyk�r�be vonva Piton s�padt arc�t. A f�rfi v�gigp�szt�zta tekintet�vel a tanul�kat, majd pillant�sa meg�llapodott Hermion�n. A l�ny akaratlanul is �sszerezzent.

- L�tom, mim�zakisasszonynak is siker�lt �sszeszednie mag�t, �s megtisztel benn�nket a jelenl�t�vel – mondta a tan�r. A g�ny csak �gy fr�cs�g�tt a hangj�b�l.

Hermion�nak nehez�re esett, de �llta a f�rfi tekintet�t. Piton is konokul tartotta a szemkontaktust legal�bb egy percig, mintha arra v�rt volna, hogy a l�ny visszasz�l neki valamit.

A mocskos gazember, hiszen �lvezi, hogy szenvedek! – futott v�gig a felismer�s Hermione agy�n. El�nt�tte a d�h, nem l�tott semmit, csak az ut�latos, fak� arcot. �vele azt�n nem fogja Piton a kis szadista j�t�kait j�tszani, mint Neville-lel!

Szeretett volna visszav�gni a f�rfinak, de nem jutott esz�be egyetlen el�gg� b�nt� megjegyz�s sem. Ett�l csak m�g idegesebb lett.

Azt�n, m�g miel�tt m�rlegelhette volna tette k�vetkezm�nyeit, felkapta a t�sk�j�t, �s kiviharzott a teremb�l, teljes er�vel bev�gva maga ut�n az ajt�t. M�g hallotta, ahogy odabent nagy koppan�ssal leesik egy k�p a falr�l.