Majd holnap…


- Megnyugodt�l egy kicsit?- k�rdezte Hermione agg�dva – b�r gondol�m ez most neh�z. Ezt idd meg! –ezzel �tny�jtott egy b�gr�t. Saj�t londoni h�zuk konyh�j�ban �ltek. Harry hoppon�l�suk ut�n csak lerogyott egy sz�kre, fej�t az asztalon nyugv� kezeire tette �s nem is mozdult percekig, m�g a l�ny kapkodva italt k�sz�tett.
- Mi ez? – tudakolta b�gyadtan a fi� felegyenesedve.
- Kamillatea. Seg�t!
- Rajtam semmi sem tud seg�teni! Te is hallott�l mindent! Ott volt�l…- Harry f�radtan d�rzs�lte meg kez�vel arc�t- m�g most sem tudom teljesen elhinni… Egyik r�szem, tudja, hogy ennek kell lennie az igazs�gnak, de a m�sik felem….�h Merlinre…Azt k�v�nja, hogy b�rcsak ott se lettem volna. Hogy b�rcsak ne mentem volna abba az �tkozott temet�be.
- �rthet� Harry. Eg�sz eddigi �letedben azt hitted, hogy James Potter az ap�d. �s most… minden olyan…- kereste a szavakat a l�ny- olyan... zavaros! Nem?
- Nem tudom, hogy mit higgyek! Seg�ts!
- Nem lehet! Nem tudok! –suttogta Hermione. – ezt neked kell megoldanod.
- Hogy? M�gis hogyan gondolod?- fakadt ki elkeseredetten Harry – A vil�g, amelyben eddig �ltem, �sszeomlott! M�r… m�r nem tudom, hogy miben higgyek! Uhh, - dobta sz�t kez�t, �s ironikusan megjegyezte- eg�sz �letemben, k�pzelegtem, fant�zi�lgattam, hogy mi van, ha nem haltak meg, hogy nem is �k a sz�leim �s m�g ezer dolgot, ha unatkoztam, vagy ha hi�nyoztak, ha mag�nyos voltam! De… EZ sohasem �tl�tt f�l bennem! Ilyet…. Merlinre mit csin�ljak!! – k�ny�k�lt le az asztalra.
- H�t… szerintem nem fogsz �r�lni annak, amit most mondok, de el k�ne menned besz�lni vele!- b�kte ki f�l�nken a l�ny, mik�zben megfogta bar�tja karj�t.
- Miii? Te ezt komolyan gondolod!? – r�zta le mag�r�l a simogat� kezet felh�borodottan.- �szn�l vagy? Soha t�bbet nem besz�lek vele!! Tudod mit ne is besz�lj�nk most err�l! Megiszom a te�t, �s elmegy�nk lefek�dni!
- �s mi lesz holnap dr�g�m? Mi lesz a holnappal? A j�v�vel? �gy teszel majd, mintha nem is hallott�l volna semmit?
- Pontosan! Nem hallottam semmit! �s nem voltam a temet�ben!

Ezzel fogta mag�t, felhajtotta az ital�t, ami m�r persze kih�lt, fel�llt, betette a mosogat�ba a b�gr�t, majd oda ny�jtotta a karj�t a menyasszony�nak.
- J�ssz?
- Persze! Menj�nk aludni.

Kifel�, mikor leoltotta a l�mp�t a l�ny, visszafordult, �s azt suttogta maga el�:

- Hiszen r��r�nk holnap is gondolkodni, �s cselekedni. Igen. Majd holnap….


*** *** ***

Mindek�zben �rorsz�g egyik r�gi, �si csal�di kast�ly�ban egy f�rfi cs�ggedten figyelte a kandall�ban pattog� t�zet. Pr�b�lt felejteni, pr�b�lta semmiss� tenni a mai est�t. Azt k�v�nta b�rcsak visszaforgathatn� az id�t, de tudta, hogy b�r megtehetn�, nem avatkozhat bele az id�be. Ha a sors ezt akarta, akkor ezt neki el kell fogadnia. De mikor az elfogad�s annyira neh�z… �s � most nem tehet semmit. Csak v�rhat. Eg�sz eddigi �let�ben Perselus Piton k�zd�tt valami ellen, valami �rt. De most elj�tt, azaz id�, mikor nem tud ki ellen k�zdeni. Mikor � csak v�rhat. �s ezt ut�lta. A t�tlens�g meg�rj�tette. De ez ellen nem tudott semmit tenni. Ez�rt h�t v�rt. V�rta a holnapot. A megold�st.
M�r el�g k�s�re j�rt az id�, de a f�rfi csak �lt a fotelj�ben �s b�multa a kandall� pattog� t�z�t. Csak �lt, �s virrasztott. �s v�rta a holnapot…