Remus egy r�gi, elhagyatott h�zban tal�lta meg �ket Blackmoorban, n�h�ny m�rf�ldre Land’s Endt�l. A h�z a Grimmauld t�rre eml�keztette viktori�nus hat�sa, valamint lepusztult k�lseje miatt. Az �sv�ny ami a kapukt�l a bej�rati ajt�ig vezetett, be volt n�ve borosty�nnal, mindenf�le k�sz�n�v�nnyel �s dudv�val, �gy a talaj m�r ki sem l�tszott al�la. A h�z s�t�tnek �s �resnek t�nt, amikor Remus a verand�ra l�pett.

A f�rfi kopogtatott az ajt�n, majd v�rt. Az ablakra pillantott, �s �szrevette valakinek a s�t�t sziluettj�t, amint kereszt�lfut a termen, azt�n elt�nt. Megr�zva a fej�t �jra kopogtatott. Lassan kiny�lt az ajt�. Lepillantva egy kicsi, �ppen k�r�ltekint� h�ziman�t vett �szre. Melegen r�mosolygott a m�gikus l�nyre.

- Hello.

Leguggolt annyira, hogy egy szinten lehessen a man�val. K�r�ln�zett, �s amikor megbizonyosodott r�la, hogy senki nincs a k�zelben, visszan�zett a man�ra.

- Fontos lenne, hogy besz�lhessek Perselusszal – suttogta Remus.

A man� eleve cs�szealj nagys�g� szemei, ha lehet, m�g nagyobbra t�gultak. F�lelmet �s megd�bben�st mutattak. A h�ziman� becsukta az ajt�t, �s Remus hallotta, ahogy kereszt�lszalad a h�zon, majd vissza. Az ajt� kicsap�dott.

- Isten hozta!

A h�ziman� beinvit�lta Remust. �tl�pve a k�sz�b�n s�t�ts�g fogadta a f�rfit. Semmilyen f�ny nem volt, ak�rmerre is tekintett. K�r�ln�zett, hogy hozz�szokjon a s�t�ts�ghez. Maga el�tt �szrevett egy s�t�t alakot, aki a bej�ratn�l �llt, �s �vatosan figyelte. Remus bar�ts�gosan b�lintott. Az alak g�nyosan elmosolyodva gyorsan megfordult, �s �ts�t�lt egy m�sik szob�ba. Remus k�vette.

Perselust a konyhaasztaln�l tal�lta meg, kez�ben egy poh�r L�ngnyelv Whiskeyvel. Remus n�zte, ahogy felemeli a poharat a sz�j�hoz, visszabillenti, majd �nt m�g egy kicsit. �szrevette, hogy milyen v�kony lett Perselus… v�konyabb, mint amilyen norm�lisan volt. Figyelte, amint a mozdulatai �jra megism�tl�dnek. Lass�, kim�rt l�ptekkel odas�t�lt hozz�, �s kivette a kez�b�l a poharat �s a L�ngnyelv Whiskey palackj�t, ami Perselus el�tt volt. A f�rfi megvet�en n�zte, ahogy ki�r�ti a palackot, majd mindk�t ed�nyt a mosogat�ba helyezi.

- Ez nem fog seg�teni, Perselus. Csak tomp�tja a f�jdalmat.
Perselus mereven n�zte az �reg tekerg�t, nem is pr�b�lta elrejteni az undor�t. Remus megfordult, �s zsebre dugott k�zzel nekid�lt a mosogat�nak.

- Kiszagl�sztad, hogy hol vagyok, hogy bevihess a Miniszt�riumba?

Remus �gy mosolygott, mintha �pp valami utal�st hallott volna egy r�gi viccre.

- �pp ellenkez�leg, Perselus. Tal�ltunk egy eml�ket Dumbledore mereng�j�ben.

Dumbledore nev�nek a hallat�n Perselus lehunyta a szem�t, mintha megal�zkodna az eml�keztet� el�tt. Remus csak egy pillanatra hallgatott el, miel�tt folytatta volna.

- Tudunk arr�l a Megszeghetetlen Esk�r�l, amit le kellett tenned.

Sz�netet tartott, szem�gyre v�ve Perselus reakci�j�t.

- Tudjuk, hogy megk�rt, hogy �ld meg… hogy megmentsd Drac�t �s magadat.

A visszhangz� l�ptek zaj�ra Remus felfigyelt, �s az ajt�ra n�zett, ahol most Draco �llt, �s az � kett�s�ket n�zte. � is v�konyabb volt, �s �regebb, mintha… mintha olyan gyerek lenne, aki sokkal t�bb mindenen ment kereszt�l, mint n�h�ny feln�tt. Az � szemei is, amelyek �ltal�ban hidegek �s sz�rk�k voltak, most tomp�n csillogtak.

- Hello, Draco – mondta Remus egy udvarias biccent�ssel, majd elmosolyodott.

- Mr. Lupin – v�laszolt Draco.

- �ppen azt magyar�ztam Perselusnak, hogy n�h�ny Rend-tag tudja, hogy mi t�rt�nt. Itt nem olyan biztons�gos, mint a f�hadisz�ll�son. Mindketten nagyobb biztons�gban lenn�tek ott… f�leg Perselus. – Visszaterelte a figyelm�t a f�rfire. – A miniszt�rium nem Drac�t keresi, Harry �ll�t�s�ra alapoznak. T�ged akarnak, Perselus. Gyere a f�hadisz�ll�sra, ahol biztons�gban lehetsz, am�g tiszt�zzuk ezt az �gyet.
Remus figyelte Perselus reakci�j�t. � Draco fel� n�zett, aki olyan �that�an pillantott r�, mintha k�ny�r�gne ez�rt… k�ny�r�gne neki, hogy legal�bb �rte d�nts�n �gy. Remus odany�lt a k�peny��rt, �s kih�zott bel�le egy repedt �st�t.

- Egy zsupszkulcs – mondta, mik�zben az asztal k�zep�re tette.

Perselus f�rk�sz�en n�zett r�, mik�zben kereste az �rul�s jeleit. M�g mindig jeleket kutatva el�reh�vta Drac�t. Remus �jra beleny�lt a zseb�be, �s el�h�zott egy darab pergament, amelyre a f�hadisz�ll�s c�me volt le�rva. Perselus �s Draco odaadt�k egym�snak, hogy elolvass�k, azt�n b�lintottak. Ott �lltak h�rman az asztal k�r�l, majd egyszerre ny�ltak a zsupszkulcs ut�n, elhelyezve rajta egy-egy ujjukat.

Pontosan a Grimmauld t�r tizenkett� el�szob�j�ban �rtek f�ldet. A meg�rkez�s�k hangj�ra egy rikolt�s v�laszolt, ami bet�lt�tte a leveg�t, ezzel figyelmeztetve Mrs. Weasleyt, hogy itt vannak. A n� haragos tekintettel sietett kereszt�l az el�szob�n. Egyik�kre sem n�zve rohant egyenesen Mrs. Black portr�j�hoz, �s elkezdte a harcot a b�rsonyf�gg�nnyel. Draco r�n�zett Lupinra �s Pitonra, miel�tt oda�llt volna, hogy seg�tsen a feladatban. Egy pillanat m�lva Mrs. Black m�r le volt takarva, �s �jra csend volt. Mrs. Weasley �gy n�zett Drac�ra, mint aki nem tudja eld�nteni, hogy megb�zhat-e benne.

- K�sz�n�m, Draco – mondta v�g�l egy bizonytalan mosollyal egy�tt.

A fi� v�laszk�nt b�lintott egyet. Azt�n az asszony tekintete Perselus Pitonra esett. Merev pillant�sa nem volt �j a f�rfinek, de a mostani esem�nyek k�ts�geket �bresztettek benne, hogy honnan j�n ez a n�z�s. Fel- �s lev�ndorolt rajta a pillant�sa, megn�zve a sov�ny, fogyatkoz� k�lsej�t.
- K�vess, Perselus! A harmadik szinten leszel elhelyezve. – Elkezdett felfel� menni a l�pcs�k�n. Perselus k�vette, mik�zben Mrs. Weasley folytatta a besz�det. – A tagok, akik tudnak a jelenl�tedr�l a k�vetkez�k: Mordon, Kingsley, Arthur, Bill, Charlie �s term�szetesen �n meg Remus. – El�rt�k a harmadik emeleti l�pcs�pihen�t, �s az asszony odavezette a jobb oldali harmadik ajt� el�ter�be. Kinyitotta az ajt�t. – �gy gondolom, az a legjobb, ha m�g nem fedj�k fel a jelenl�tedet a t�bbiek el�tt.

Perselus bel�pett a szob�ba, �s k�r�ln�zett. Megfelel a c�lnak. Nagy leveg�t v�ve behunyta a szemeit, h�tat ford�tva az asszonynak.

- �s mi van Potterrel?

Az asszony cs�ndben volt, mintha azon tanakodna, hogy mit mondjon �s mennyit. Amikor a cs�ndet m�r nem lehetett tov�bb h�zni, v�laszolt.

- Nem tudja. Ma este fog meg�rkezni Hermion�val �s Ronnal egy�tt.

A f�rfi nevet�se megijesztette Mrs. Weasleyt.

- Teh�t az aranyh�rmast nem t�j�koztatt�k?

Mrs. Weasley felh�borodva f�jtatott egyet.

- Szeretn�m, ha nem h�vn�d �gy �ket, Perselus. Komolyan, m�g csak gyerekek.
Perselus lassan megfordult. A szem�ld�k�t meglepetten �s elgondolkodva h�zta fel.

- Molly, �k sosem voltak gyerekek.

*

- Hermione, most m�r kinyithatod a szemed.

Ron a Grimmauld t�r el�tt �llt, �s nevetve fogta a sepr�j�t. Hermione Harryvel utazott, kezeivel g�rcs�sen kapaszkodott Harrybe, mik�zben a fej�t oldalra ford�totta, �s arc�t belepr�selte a fi� h�t�ba, szorosan lehunyva a szemeit. M�r f�ldet �rtek, de m�g mindig szorosan fogta a fi�t, �s nem mert feln�zni. �rezte, ahogy Harry gyeng�den megveregeti a kez�t, hogy felh�vja a figyelm�t, �s k�ny�rg�tt a l�nynak, hogy engedje el. El�sz�r lassan, kinyitotta az egyik, majd a m�sik szem�t is.

F�ld!

Harry leseg�tette Hermion�t a sepr�r�l, �s elmosolyodott egy kicsit, amikor a l�ny egy apr�t botlott, mintha elvesztette volna az egyens�ly�t. Ron k�r�ln�zett. A k�d m�g mindig nem t�nt el. A dementorok m�g mindig vad�sztak. Hermione elfintor�totta az orr�t, amikor � is �szrevette a h�tborzongat� k�d�t.

- Menjetek be! Sosem lehet tudni, hogy mi �l�lkodik itt kint.
Mordon rekedtes hangj�ra figyeltek fel. � mutatta az utat a h�zba. Ron �s Harry k�vett�k, de Hermione m�g egyszer k�r�ln�zett. Valami furcs�t �rzett… k�l�n�set, mintha figyeln�k. Mivel semmit nem l�tott, a tekintete a h�zra v�ndorolt. A szalon ablak�ban azt�n �szrevett valamit. Ott �llt valaki, �s �ket n�zte, de nem tudta megmondani, hogy ki az. Az ablak k�l�nben is s�t�t volt. Ahogy k�zeledett a h�zhoz, ak�rki is volt az ablakban, gyorsan arr�bb ment.

A furcsa alakot az ablakban r�gt�n elfelejtette, amint bel�pett a h�zba. Tonks, aki Hermione m�g�tt s�t�lt, a l�ny k�r�l rohang�lt az el�szob�ban, �gy beleszaladt a troll-l�bba… megint. A csattan� hang fel�bresztette Mrs. Blacket.

- �h… sajn�lom! T�nyleg.

Harry �s Ron egy�tt k�zd�ttek az elviselhetetlen, ideges�t� festm�nnyel.

-… S�rv�r�ek!

V�g�l siker�lt elcsendes�teni�k, �s letakarniuk. Mindketten bocs�natk�r�en n�ztek Hermione fel�, aki egyszer�en v�llat vont. Tudta, hogy ki� volt a h�z, �s hogy mit gondolt a csal�d. Ezen m�r nem seg�thettek

- Ki fogom tal�lni, hogy hogyan lehet leszedni ezt a festm�nyt, m�g ha ez is az utols� dolog, amit csin�lok – sziszegte Harry.

Hermione meg�rt�en mosolygott, amikor Mrs. Weasley cs�ndesen bej�tt a szob�ba, �s bevezette �ket a konyh�ba.

- Gyertek, egyetek. �ppen id�ben �rkeztetek.

A fi�k elsiettek a konyha fel�, Hermione pedig szemforgatva k�vette �ket. Nem sz�m�tott, hogy mi t�rt�nt a vil�gon – a gyomruk mindenn�l nagyobb els�bbs�get �lvezett. Bel�pve a konyh�ba egyb�l felfigyelt a bent l�v�k k�z�tti fesz�lts�gre. Tudt�k, hogy Draco ott lesz. Harry elmondta neki �s Ronnak, hogy mi t�rt�nt, �s hogy Remus el fogja �t hozni. Ez viszont nem azt jelentette, hogy bar�tok lesznek.

Hermione k�r�ln�zett az asztaln�l, hogy hova �lj�n. Egy�ltal�n nem akart Draco k�zel�be �lni, de �gy t�nt, a sorsnak m�s tervei vannak. Ginny kiny�jtotta a kez�t, �s le�ltette �t maga mell�, pontosan szembe a fi�val. Lassan az asztal k�r�l �l�k bar�ti besz�lget�sbe kezdtek, m�g nevetg�ltek is. Hermione el�gedetten fels�hajtott. M�g Drac�val egy�tt is olyan volt, mint r�gen, �s tudta, hogy erre v�gyott mindenki. �pp id�ben n�zett fel, hogy l�ssa, amint Tonks megv�ltoztatja az orr�t, ami megnevettette �ket Ginnyvel.

- Elk�rhetem? – k�rdezte Hermione Remust, r�mutatva a Reggeli Pr�f�t�ra, amit �pp �sszehajtogatott.

A f�rfi b�lintott, �s �tadta egy mosoly k�s�ret�ben. Egy gyors korty t�kl� ut�n Hermione sz�thajtotta az �js�got, �s vetett egy pillant�st a c�mlapra. Lassan feln�zett Drac�ra, azt�n vissza a c�mlapra.

Lucius Malfoy volt a f�oldalon. A l�ny ki�hezetten vetette r� mag�t a cikkre. Ginny, amikor �szrevette, hogy Hermione mit olvas, k�zelebb hajolt hozz�, �s belesuttogott a f�l�be.

- A Rend tagjai k�z�tt nagy a visszhangja. Ekkor kezdett el Kingsley… sz�val kutatni ut�na.

Hermione szeme kit�gult, �s r�b�mult Ginnyre. A cikk szerint Luciust elengedt�k tegnap Azkabanb�l, �s az�ta senki sem l�tta. A Rend pedig kutatott Lucius ut�n? K�nyelmetlen�l megk�sz�r�lte a tork�t, majd visszaadta az �js�got Remusnak. Draco r�snyire h�zott szemmel figyelte �t. Hermion�nak k�ts�ge sem volt afel�l, hogy tudta, hogy mit olvasott. �jra felkapva a pohar�t el�rehajolt egy kicsit a fi� fel�, �s olyan halkan besz�lt, hogy csak � hallhatta.

- Meg fogj�k tal�lni.

� nem mondott semmit r�, ink�bb eln�zett m�sfele, mintha nem is hallotta volna a szavait. Hermione nem is v�rta, hogy v�laszoljon, ink�bb s�rteget�st v�rt. Amikor k�rbepillantott az asztaln�l, �szrevette, hogy Mrs. Weasley egy megrakott t�llal a kez�ben hagyja el a konyh�t.

*

Hermione a szalon ablak�ban �llt, �s az utc�t n�zte pont �gy, mint el�tte valaki m�s. Mindenki a konyh�ban volt, amikor meg�rkeztek, �gy nem tudta megfejteni, hogy ki volt az. Lehet, hogy a stressz okozta. A k�d gomolygott az �jszak�ban. Hermione kiny�jtotta a kez�t, �s elh�zta a f�gg�nyt. Az, hogy l�tta, ahogy a k�d kavargott �jszaka arra eml�keztette, hogy mi minden t�rt�nik odakint. Most �gy �rezte, hogy visszav�gy�dik azokba az id�kbe, am�g m�g gyerekek voltak… de azt�n r�j�tt, hogy sosem voltak igaz�b�l gyerekek. Megfordulva szembe n�zett a szalonnal �s a jelenl�v�kkel.

Ron a sakkt�bl�n�l �lt, �s �ppen a h�g�val j�tszott. Ginny a fog�t csikorgatta a koncentr�l�st�l �s tervez�st�l. Draco az asztaln�l �lt egy csomag Robbant�s Snapszlival. M�r egy sz�pen kidolgozott kast�ly �llt el�tte, �s most �vatosan elhelyezte a k�vetkez� k�rty�t. Harry a t�z el�tt �lt… �s beleb�mult. Hermione tudta, hogy mire gondol. Nem kellett zseninek lennie, hogy kital�lja. A fi� c�lja nem volt t�bb, csak t�l�lni Voldemortot… nem akart gy�zedelmeskedni felette, csak elpuszt�tani a horcruxokat, �s k�zben megbosszulni Dumbledore hal�l�t. Hermione nem volt biztos a terv sikeress�g�ben.

�rezte az ismer�s puhas�got, ahogy Cs�mp�s dorombolva a l�ba k�r�l d�rg�l�dz�tt. Hermione mosolyogva kapta fel a macsk�t, majd �t�lelte.

- Mi �js�g, Cs�mp�s?

�ts�t�lt a szob�n ahhoz a sz�khez, amit m�r el�z�leg elfoglalt. Felkapva a k�nyv�t �jra elhelyezkedett kez�ben a macsk�val.

*

Hermione nem tudott tov�bb aludni. Egy p�r �ra r�mes alv�s ut�n fel�bredt. Ginny a mellette l�v� �gyban fek�dt, �s �gy t�nt, hogy alszik. Hermione nem b�nta volna, ha az agya egy kicsit nem p�r�g, mert t�lhajszolta mag�t. Mindig vissza-visszagondolt azokra az esem�nyekre, amelyek a Roxfortban t�rt�ntek, �s amelyet Perselus Piton k�vetett el. Olyan lehetetlennek t�nt – m�g hogy Perselus el�rulja Dumbledore-t? Valaminek hi�nyoznia kellett, amir�l nem tudtak.

Az es� kopog�sa a f�ld�n kiz�kkentette Hermion�t a gondolataib�l. Ginny nyitva hagyta az ablakot. A ny�ri es� kitiszt�totta az eget, el�zte a k�d�t. A sz�l bef�jta az es�t az ablakon, �s a v�z t�cs�kba kezdett gy�lni a padl�n.

- A pokolba!

Kim�szva az �gy�b�l odal�pett az ablakhoz, hogy becsukja. Hamarason elfelejtette az �rz�st, hogy a l�ba k�r�l �s a l�bujjai k�z�tt cs�rgedezik a v�z. Az ablak a kis udvar egy r�szlet�re n�zett. Egy fekete k�penyes, csukly�s alak �llt az es�ben: a kil�t�t nem lehetett meg�llap�tani. Egy pillanatra azt hitte, hogy m�g mindig alszik, de a l�bain�l l�v� v�z meggy�zte az ellenkez�j�r�l. A s�t�t alak megmozdult, �s �gy t�nt, mintha f�ln�zne r�… �rezte mag�n a szemeit, m�g ha nem is l�tta.

*

A f�rfi az es�ben �llt, nem �rdekelte, hogy v�gigfolyik rajta a hideg v�z. Alkalmazhatott volna b�b�jt, amivel sz�razon tartja mag�t, de nem t�r�d�tt vele. Vizess�ge �s a f�z�sa a b�nh�d�se r�sze volt, �s b�nh�dni akart… meg�rdemelte, hogy b�nh�dj�n. Az agya �jra meg �jra lej�tszotta neki az esem�nyeket, mint egy sz�tvagdosott felv�telt, ami k�nozta �t. M�reg futott �t rajta, ahogy �k�lbe szor�totta a kez�t.

Egy fura mosoly jelent meg az ajkain. Potter. Potter bossz�t akar… Potter meg akarja �t tal�lni, �s meg akarja �lni. M�r maga a gondolat is beteges volt. A fi� m�g annyira sem tudta lez�rni az agy�t, hogy a legegyszer�bb var�zslatot v�grehajtsa an�lk�l, hogy az ellenfele tudt�ra ne adn� azt. Nevets�ges volt. A szemei megkerest�k azt az ablakot, amely ahhoz a szob�hoz tartozott, amiben a „fi�, aki t�l�lte” aludt Mr. Weasleyvel. Els�t�tedtek a szemei, amikor �szrevett egy alakot a szomsz�dos ablakban.

Az alak fel� fordulva r�gt�n felismerte a l�nyt.

Az „elviselhetetlen mindentud�”. A l�ny az ablakban �llt, �s �t n�zte. Nem is pr�b�lt elb�jni el�le, �s j�l tudta, hogy a l�ny �t n�zi. Tudta, hogy azt pr�b�lta kital�lni, hogy ki is �. Ezt csin�lja mindig. Amikor a l�ny gyorsan elfordult, l�tta, hogy f�ny gy�lt az ablak m�g�tt, mintha valaki meggy�jtott volna egy gyerty�t, �gy gyorsan visszament a h�zba.
Mit akart ez a l�ny ilyenkor?

*

A l�ny l�bujjhegyen kiosont a szob�b�l. Tudni akart, hogy ki volt az. Len�zett az el�csarnokba. S�t�t volt �s csendes… t�l csendes. A sarkok �s a falf�lk�k teljesen s�t�tbe burkol�ztak. Idegesen k�rbepillantva elkezdett legyalogolni a l�pcs�k�n az el�csarnokba. A csupasz l�ba ellen�re nem tudott teljes cs�ndben menni. Mindig volt itt-ott egy padl�deszka, amelyik megreccsent, �gy id�nk�nt meg kellett �llnia.

M�r el�g k�zel �rt a szalonhoz, amikor meghallotta. A lenti ajt� kiny�lt. Hallotta, ahogy halkan becsuk�dik, majd a kattan�st, ahogy bez�rult. Valaki bej�tt, �s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. Hallotta a neh�z l�pteket… ismer�s volt a ritmusa. Egy �rny�k n�tt, majd torzult el a padl�deszk�kon �s az als� falakon.

Amikor �ppen, hogy megl�tta volna, hogy ki az, kialudt a gyerty�ja, �s teljes s�t�ts�gben maradt. �tmeneti vaks�ga a hirtelen f�nyhi�ny miatt megadta a f�rfinek azt az el�nyt, amire sz�ks�ge volt. Gyorsan �s csendesen f�lszaladt a l�pcs�k�n. Hermione �rezte, ahogy valaki hirtelen er�sen megragadja a karj�t, majd nekinyomja a falnak a s�t�t sarokn�l. A gyertya koppant a f�ld�n.

�rezte, ahogy egy n�la sokkal magasabb f�rfi nekiszegezi a falnak. Megpr�b�lt kiszabadulni… verg�d�tt, hogy kiker�lj�n a fog�sb�l, de ezzel csak azt �rte el, hogy m�g er�sebben tartotta a f�rfi. A l�legzete egyre szapor�bb� v�lt, ahogyan a f�lelem bebor�totta, ak�rcsak a s�t�ts�g. �rezte, hogy a fogva tart�ja el�rehajol; a lehelete v�gigsim�totta a f�l�t, mikor el�red�lt, �s fenyeget�en suttogni kezdett.

- Keres valamit, Miss. Granger?