A legdesebb mreg
2007.12.30. 18:05
Fszereplk: Draco Malfoy s Hermione Granger
Korhatr: 18
Ajnls: Mindenkinek, aki szereti ez a prostst.
I. fejezet
Egy rgi ismerõs
Meleg nyri dlutn volt ezen az augusztusi napon. A nap erõsen sttt s szinte egyetlen egy helyet sem lehetett tallni, ahol a tikkaszt hõsg elõl valamifle menedket nyjtott volna. Az esõnek mr hetek ta nyomt sem ltta a tj. A szrazsg lthat nyomokat hagyott maga utn.
Minden kkadozott s kellett volna mr az enyhls, de a bszke napkorong nem adta albb harminc foknl, mr hetek ta. Tvol horizont szinte vibrlt a nagy melegtõl, szinte mr elviselhetetlenl gettek a nyri nap sugarai. A fld kiszradt s repedsek jelentek meg a talajon. A mskor szp lanks dombokon megsrgult a mskor oly szp smaragdzld fû. A szl felkavarta az t port, majd megtncoltatta azt, aztn letette õket s a rten virgz margartkat simogatta tovbb ezek voltak a hõsg de sznfoltjai, mivel a nagy meleg ellenre is gynyrûnek ltszottak.
A poros ton egy lovas getett rrõsen, mint akit semmi sem rdekel, s nincs r hatssal sem az idõjrs sem a tj, sõt semmi ezen a vilgon. gy lt fent a lovn, akr egy ntelt herceg, aki lefitymlja a krltte lvõ vilgot . Mirt is vette volna szmtsba, hiszen arisztokrata csaldbl szrmaz fiatalember volt, akit mindig is ebben a szellemben neveltek. Magadnl ne ismerj klnbet s csak a rangos embereket vedd szmtsba! - ez volt az a tants, amivel csaldja tjra bocstotta a nagybetûs letbe.
Fekete talrja elegnsan feszlt rajta, minden redõje tkletes volt, mintha egy apr hibt sem tûrt volna meg viselõje, br ez az ltzet ebben a melegben nem volt ppen szerencss. Kemny mltsgteljes arcvonsai nem tkrztek rzelmeket, olyan volt mintha a tikkaszt nyri meleget nem is vette volna szre. Szõke hajt nha meglibbentette a menetszl, s a homlokba fjta. Szrke szemei pedig olyanok voltak akr a jg, de volt bennnk valami misztikus, s megmagyarzhatatlan, amit nem lehet figyelmen kvl hagyni.
Valjban bell dhs volt, rettentõen dhs. Hogy mirt? Nos alapos oka volt r. ppen az eskvõjrõl tartott hazafel, csak ppen felesg, gyûrû s kzs vagyon nlkl. Az egsz hallfal trsadalom elõtt megszgyentette ez a nõszemly. Termszetesen a Nagyr nevetett a legjobban az eseten s mg csak nem is bûntette meg sem a szktt art sem annak csaldjt, pusztn azrt mert a frfi- aki megszktette a lnyt-, mivel egyike volt a leghûsgesebb alattvalinak. Mirt is ne hunyt volna szemet e malõr fltt? Hiszen a cl egy hzassg volt s az teljesen mindegy mely aranyvrûek kztt kttetik. Draco legszvesebben kihvta volna prbajra a fit, de mivel a Nagyr ldst adta a prra, ezt nem tehette meg. Apja pedig hatrozottan megtiltotta neki, hogy a helyzetet mg knosabb tegye.
Fortyogott benne a tehetetlen dh. Ahnyszor eszbe jutott a jelenet: teljes harci dszben ll az oltr elõtt megadva magt a sorsnak, a csaldjnak s a hallfalknak,-szt tudta volna verni az egsz kcerjt. m egy jl nevelt s kifinomult zlssel rendelkezõ Malfoyt ilyen meggondolatlan s rangjhoz nem mlt cselekedeten nem rhetnek. Persze az Arman csald nmi sszeggel kompenzlta ezt a hatalmas srtst, de ez a tnyeken nem vltoztatott.
Az igazat megvallva Draco a hta kzepre sem kvnta ezt a frigyet, de mivel Voldemort fejbe vette, hogy a varzsl trsadalmat be kell npesteni aranyvrû utdokkal, ezrt muszj lett volna mihamarabb tl lenni ezen a ccn, majd pr gyerek utn dolga vgeztvel nyugodtan dõlhessen htra a brsonyszkben. s most rettentõen irritlta a helyzet, mivel mgsem gy alakultak a dolgok, ahogy kellett volna. Shajtott egy nagyot, majd vgott egy grimaszt aztn jra felvette a hideg kznys arcot.
A Malfoy csaldnak, meg csak annyi szerep jutott, hogy csendben marad s a nyugodtsg lcja mg rejtõzve, mltsgteljesen viseljk a kvetkezmnyeket s minl elõbb elhagyjk a helysznt. Felettbb szorult helyzetbe kerltek, hiszen mg soha nem rte õket ilyen nagy szgyen s egy potencilis aranyvrû art is kellett keresnik.
Draco jobbnak tartotta, ha inkbb egyedl indul haza, de apja krsre pr testõr elksrte, akiket valahol kilomterekkel ezelõtt lehagyott s biztos volt benne, hogy j ideig nem is fogjk megtallni. Ostobk, azt hiszik, hogy egyltaln a nyomba rhetnek a szegnyes kpessgkkel?
Legszvesebben felrobbant volna, amikor apja tlett meghallotta, de a jlneveltsg nem engedte, hogy kimutassa az rzelmeit s a vilgrt sem akarta Luciust mg jobban feldhteni, pedig szvesen kitlttte volna valakin a bosszjt, mg akkor is ha az illetõ a csaldtagja. Apjval termszetesen mindig voltak nzeteltrseik s olykor Draco elvesztette az nuralmt. Lucius tudta, hogy fia ms termszet mint õ. Forrfejû Blackek vrmrsklett rklte ez nem volt vits. Minden erejvel azon volt, hogy megfkezze fit, de olykor nem sikerlt. Legjobban Narcissa tudta kezelni fit, a szeldsgvel s vgtelen trelmvel.
Draco nevetsgesnek rezte magt, pont mint amikor pattog grnny vltoztattk a suliban s mindenki rajta kszrlte a nyelvt, Potterrel az len, akivel mr hla Merlinnek mr soha nem lesz tbb gondja. No s mirt? Mivel a Nagyr eltette lb all. Vgott egy fintort, majd vgtra sztnzte a lovt. A menetszl az arcba fjt, s egy pillanatra becsukta a szemt, hogy lvezhesse a kellemesen hûs levegõt.
Erdõs rszen vitt vgig az tja. Visszavett a tempbl s lassan getett tovbb az svnyen. A magas fk kztt vgre cskkent az izzaszt meleg, br a hõhûtõ bûbjnak ksznhetõen Draconak nem kellett ezzel trõdnie. Zaj ttte meg a flt. Elõvigyzatossgbl ellenõrizte, hogy plcja helyn van-e. Soha nem vlt volna meg tõle egy pillanatra sem, mg jjel is magnl tartotta. Az bersget mindig is fontosnak tartotta s nem alaptalanul. Rgebben sokan paranoisnak hittk, de mra ez a vlemny teljesen megvltozott. Mindenki flelemben lt s mg a Nagyr kegyeltjei sem voltak teljes biztonsgban. Az lni s lni hagyni elv nem a legtkletesebben mûkdtt, sõt szinte egyltaln nem mûkdtt ebben az j vilgban.
Tudta, hogy valami trtnni fog s nem is tvedett. Mindig megrezte, ha valaki az letre akart trni, ez a kpessge szmtalanszor mentette meg az lett. sszerncolta a homlokt s lezrta elmjt, mintha valaki kutakodni akart volna benne s megtudni a szndkait. szrevtlenl frkszte a sûrû lombokat, de nem vett szre semmi gyansat. Szve viszont egyre erõsebben vert. Arca viszont tovbbra is nyugodt volt.
Egy g reccsensre felkapta a fejt, de nem ltott semmit. Megvonta a vllt s shajtott egyet. Hirtelen a fk kzl egy szintn fekete ruhs alak ugrott le, s egyenesen Dracora vetette magt. Kibillentette az egyenslybl a frfit. Leestek a lrl, ami egy tapodtat sem mozdult mellõle, hiba a Malfoyok nagyon vigyztak a tulajdonukra, amit lehetett megbûvltek.
Draco s az ismeretlen a poros fldn ktttek ki.majd birkzsba kezdtek. Ds mogyorbarna hajtincsek lgtak Draco szembe, amitõl õ egy kicsit meglepõdtt, m mikor kezei a gmblyded idomokhoz rtek most mr, teljesen biztos volt benne, hogy egy nõvel ll szemben, akinek nagyon nem tetszett, ha fogdostk. A nõ felkiltott meglepettsgben, s egy meggondolatlan lpst tett, ami r nzve cseppet sem volt kedvezõ.
Draco gyors reflexeinek ksznhetõen hamarosan leteperte a fldre a tmadjt, a kezeit szorosan lefogta, majd plct tart kezvel lepcklte a csuklyt s a az larcot. Majd megrknydve mered a lnyra.
- Granger?- krdezte elkpedve.
- Malfoy?- krdezett vissza a lny, aki egyltaln nem volt meglepve.
- No lm, nem gondoltam volna, hogy ilyen knnyû dolgom lesz.
- Eressz!- sziszegte a lny s megprblta kitpni a karjait a szortsbl.
- Lssuk csak...nem. Most pedig szpen nyugton maradsz s velem jssz!
- Ezt nagyon ktlem.
Azzal a lny egy jl irnyzott trd mozdulattal a fi legrzkenyebb pontjt tallta el, ami elgg mlyen rintette Dracot. A lny ppen, hogy kitudott bjni a szortsbl, amikor a fi egy kbt tok kldtt fel, ami telibe tallta Hermiont. Ernyedten zuhant a poros tra. A fi megelgedetten mosolyodott el.
Felkelt a fldrõl, leseperte a Malfoy cmeres talrjt, kicsit megmozdtotta a nyakt, ami roppant egyet, aztn shajtott egy nagyot. Kzelebb ment s megvizsglta a letertett „vadat”. A hallfalk egy ideje mr kerestk Hermione Grangert, fõleg azrt mert Potter bartja volt, msrszt azrt mert srvrû. Br õ feleslegesnek tartotta Granger keresst, de a Nagyr parancst teljesteni kell.
Draco rmmel nyugtzta, hogy ez a nap mgis csak j. Mr zsebben rezte a jutalmat, amit Voldemort Nagyrtl fog kapni. Remlte, hogy vgre megkapja a kinevezst is, de azrt prblta nem elbzni magt. Nem volt ms htra, felnyalbolta a lnyt, a lova nyergbe tette, majd maga is felpattant s ftyrszve haladt tovbb az ton.
***
Alkonyodott, amikor Draco elrte a Malfoy kria kapujt. Mesebelinek hatott az egsz krnyk, ami mindig is az otthona volt. Ahogy a lemenõ nap sugarai vgigfutottak a csendbe burkolz tjon, Draco a mltba rvedt. Emlkezett a hossz stkra, amiket szleivel tettek a csodlatos parkban, ami minden tavasz beksznte utn buja volt s eleven.
Narcissa Malfoy mindig is remek rzkkel gondozta a park rzsit, amiket a varzsvilg legszebb virgaiknt tartottak szmon s a legbecsesebbnek szmtottak a csald szmra ugyanis olyan kivonatot tudtak belõle kszteni, ami a legtbb mreget semlegestette. Ritka kincs volt ez manapsg.
Draco megllt a hatalmas vaskapu elõtt, kinyjtotta a plcs kezt, elmormolt egy varzsigt, amitõl a kapu kitrult s utat engedett neki. Megelgedett kppel vgtatott a kria hatalmas ktszrny tlgyfaajtajhoz, ami hamarosan kinylt,s kilpett rajta Lucius Malfoy, aki cseppet sem volt jkedvben, de termszetesen uralkodott magn, mint mindig. Nem hitte volna, hogy mg szksg lesz a hszas veiben jr fia fegyelmezsre.
- Fiam- szlalt meg kimrt hangon,- azt hittem megegyeztnk abban, nem egyedl jssz vissza.
- Apm, azt hiszem mr kinõttem abbl a korbl, hogy ksrõre lenne szksgem egy semmi veszlyt nem jelentõ hazat sorn.
- Tisztban vagyok vele, hogy megvannak a kpessgeid a sajt magad vdelmre, de rlnk neki, ha kvetnd az utastsaimat. Lehet, hogy gyõzelmet arattunk, viszont magad is tudod, vannak mg olyanok, akik az letnkre trhetnek s trnek is. Utd nlkl veszlyes meggondolatlan dolgokat csinlnod. Gondolj a csaldodra!
- Igen tudom apm s bocsnatodat krem, amirt nem hallgattam rd. Engesztelsl, hadd mutassam be neked Hermione Grangert, akivel utam sorn tallkoztam.
Lucius tekintete egy pillanatra teljesen megvltott, a meglepettsg s a bszkesg egyvelege jelent meg az arcn, amit Draco jl elraktrozott magban, hiszen ilyen alkalom ritkn addott Apja soha nem mutatta ki rzseit, csupn nha egy kis szikrja felvillant benne az apai szeretetbõl, de legtbbszr a kegyetlen hallfal s a kemnykezû csaldapa larc mg rejtõztt. Mit tehetett volna, ezt vrta el tõle a csald ez az õ sorsa.
Mr kzel hrom ve vadsztak Hermionra, aki eddig mindig megszktt elõlk s most pont Draconak sikerlt elfognia. Voldemort gy vlte Hermione az egyik legfontosabb szemly, aki mindent tudhat a felkelõkrõl. Megszllottan kerestette, de nem akadt a nyomra senki. Taln az is kzrejtszott benne: a lny jobban ismerte a mugli vilgot a hallfalknl.
Az idõsebbik Malfoy nagyon bszke volt a fira. Vgre a nevhez mltan cselekedett. gy rezte, most vgre az egsz varzsvilg tudni fogja, hogy mire is kpes egy Malfoy. Taln ez a tett kicsit elhalvnytja a flresikerlt eskvõ emlkt. Nagyon megalz volt ez szmukra s srgette õket az idõ, Draconak minl elõbb menyasszonyt kellett tallni.
- Azonnal kldk egy baglyot Nagyrnak- azzal Lucius megfordult s a dolgozszobjba sietett.
- Kisfiam, ht itt vagy?- jtt le a lpcsõn Narcissa - Aggdtam rted, ugye nem trtnt bajod.
- Semmi bajom anya.
- Ennek rlk. s ki ez a lny?
- Az akit mr egy j ideje prblunk elkapni- szlalt meg Draco. - De most ha megbocstasz, elõksztem a foglyunk szllst.
- Rendben van, ahogy jnak ltod. Majd a vacsornl tallkozunk.
- Igen anym.
***
Csillagfnyes jszaka volt, ppen idelis egy andalt romantikus stra a parkban. Lgy esti szl lengedezett, s kedvesen megcirgatta a selymes fûszlakat. A hold lmos fnye besttt a vasrcsos cellba. Hermione egy rgi elnyûtt matracon fekdt, mr rk ta s csak most kezdett bredezni. Iszonyatosan fjt a feje, s rosszul rezte magt. Prblt felkelni, de amikor szrevette, hogy nehz vasbilincseket erõstettek r, inkbb fekve maradt.
Elesettnek rezte magt, pedig kzel hrom ve csupn az bossz ltette s most mgsem kapott ettõl elg erõt. Nem kellett volna megtmadnia Malfoyt. Maga sem tudta mirt tette, csak akkor ez tûnt a legjobb tletnek. Mrges volt, tl ostoba s most ezrt az letvel fizet.
Tudta mi vr r, egy halom knzs, hogy mindent elmondjon a tbbiekrõl, rult akartak belõle csinlni. De nevetnie kellett, mivel a csata utn senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Tudta nagyon jl, Voldemort kerestetni fogja s nem akarta msok hallt. Mr csak arra volt kvncsi, hogy a Malfoyok mennyire pofra fognak esni, ha mindez kiderl.
Becsukta a szemt s prblt aludni, de lpteket hallott. Bgyadtan nzett elõre s hamarosan Draco Malfoy alakja bontakozott ki az erõtlen holdfnyben. Flelmetes volt, az vek sorn sokat vltozott. Sokkal magasabb, mint amire emlkezett, s hidegebb az arckifejezse, mint brmikor mskor.
- Mi akarsz?- mondta erõtlen hangon.
- Semmit- mondta egykedvûen s shajtott egyet.- Csupn meg akartam nzni, hogy nem szktt-e meg a foglyom.
- Vilgos- mondta Hermione, megprblt fellni, de elszdlt s felkavarodott a gyomra. Nem is rtette mirt, de torka elszorult s fojtogatta a srs.
- Holnapra idõztettk a Nagyrral val tallkdat.
- Csods, csak nincs egy rongyom se, amit felvehetek a randira- nevetett keserûen, majd ernyedten hanyatlott vissza a matracra.
- Csak ennyit akartam mondani, a hziman hamarosan hoz neked egy kis lelmet.
- Oh nem is tudtam, hogy ilyen nagyvonalak vagytok ti aranyvrûek a foglyaitokkal. Ha ezt tudom, mr rg hagytam volna magam elkapni.
- Ugyan mr csak meg akarjuk elõzni, hogy idõ elõtt feldobd a talpad. Klnben nem rdekelne.
- rtem.
- Azt hiszed srvrûknt tbbet rdemelsz?- vgta r gnyosan Malfoy.
- Ha nem tudnd, n is ember vagyok, nem egy llat.
- De ellensg.
- Ugyan mr milyen veszlyt jelentek n nektek?
- Mg te krdezel ilyeneket, aki egy felkelõmozgalomban vesz rszt?
- Nem kell mindent elhinni, amit hallasz.
- Hazug mocskos srvrû! Nem rdemled meg azt sem, hogy lj. rlhetnl neki, hogy a Nagyr eddig letben hagyott.
- Ha elkerlte volna figyelmed most emlkeztetlek: hrom ve kerestettek s nem kaptatok el, gyhogy a sajt erõmbõl maradtam letben. Nem rtem, nektek mirt szrja a szemeteket, ha valaki nem olyan mint ti? Nevetsgesek vagytok, a sajt Nagyuratok egy srvrû.
- Hazugsg. Mardekr egyenesgi leszrmazottja.
- Nem olyan egyenes az az g, mint ahogy te gondolod. Mit gondolsz mirt kerestet engem? Mert tudja, hogy n tudok errõl a nagy titokrl.
- Nem akarok vitzni errõl.
- Krlek, de csak ringasd magad abban a hitben, hogy nemes eszmket kpviselsz.
- Te meg vsd az eszedbe, Potter s Weasley tbbet nem tud neked segteni, egyedl maradtl s az les nyelveddel elõbb rod al a hallos tleted, minthogy csendben maradsz.
- Oh igen magam se tudom mi jobb, itt maradni a brtntkben vagy egy gyors Adava Kedavra. Micsoda dilemma...- mondta gnyosan.
- Akkor n mennk is.
- Viszlt Malfoy- mondta a lny s a htra fekdt, mikzben hallgatta a tvolod lpteket.
Elszorult a szve, mr csak egy nap s szembenz a legnagyobb flelmvel, fogalma sem volt, hogy fogja ezt tllni. Hirtelen megrohantk a rgi emlkek s ez teljesen elszomortotta. Gyngyhzfnyû knnycseppek jelentek meg az arcn, egyre tbb s tbb, aztn nem brta tovbb megllthatatlanul trt fel belõle a keserves zokogs. Minden fjdalmt ki akarta adni,de tudta ettõl mg gyengbb lesz.
Eszbe jutottak a vres harcok, ahogy ltta, hogyan haltak meg azokat, akiket szeretett, akik õt szerettk, akik az letket ldozzk azrt amiben hisznek. Fjt iszonyatosan fjt s nem akart ellene semmit sem tenni, teljesen tadta magt ennek az rzsnek.
szre sem vette, hogy pr cellval odbb Draco Malfoy hallgatzott, akinek szintn sszeszorult a szve. Fogalma sem tudta mirt, hiszem õ csak egy srvrû vagy csak gy megpuhult az vek sorn? Taln csak tl sok volt neki mindaz, ami ezen a napon trtnt s a fradtsg ezt hozza ki belõle? Nem akart ezzel foglalkozni. Shajtott egy nagyot, majd elindult vissza a kastlyba, hogy holnap frissen s gonoszan kezdje a napot.
|