Ahogy becsuk�dott az ajt� m�g�tt�k, Hermione azonnal bement a f�rd�szob�ba. Piton se sz�lni nem mert, se ut�na menni. Mert ami az ajt�ban lezajlott, az puszta gyenges�g �s pillanatnyi elmezavar volt csup�n. Tudta, hogy nem szabad �gy �reznie, �s nem szabad azt megtennie, amit annyira k�v�nt ott az ajt�ban, ami m�r egy ideje ott motoszk�lt benne, �s ami majdnem megt�rt�nt az im�nt. A cs�k. 

Hermione bent a f�rd�ben, m�g �t�lt�z�tt, folyamatosan azon r�g�dott, hogy mi�rt nem volt egy kicsit hat�rozottabb. M�r j� ideje hajtotta a k�v�ncsis�g, hogy milyen lehet Piton, mint f�rfi. F�rfi, aki �t cs�kolja, �t �leli �s szereti. Gyorsan fogat mosott, �s mikor kinyitotta az ajt�t, Piton ott �llt el�tte. Nem sz�ltak egy sz�t sem, csak n�m�n eloldalaztak egym�s mellett a sz�k ajt�ban.  Mikor Piton becsukta az ajt�t maga m�g�tt, tudta, hogy most kell mag�t elhat�roznia, �s nem hagyni ezt a dolgot tov�bb gy�r�zni. Nem szabad engednie a cs�b�t�snak, �s nem gyeng�lhet el, b�rmennyire is k�v�nja a boldogs�got. � is �t�lt�z�tt, �s fogat mosott, majd mikor kil�pett az ajt�n, �s szok�sos fekhely�re, a kanap�ra n�zett, egy pillanatra megtorpant. Nem volt ott az �gynem�je. Az �gyon pihent a takar� �s a p�rna, Hermione fekhelye mellett.

- Mit csin�l? – k�rdezte gyanakodva.

- Nem akarom, hogy ott nyomorogjon – v�laszolt Hermione, �s k�zben nyakig betakar�zott. Piton nem mozdult az ajt�b�l. Egy ideig m�g a kanap�t n�zte �s n�ha az �gyra pillantott, mintha elemezn� a szitu�ci�t, majd nyelt egy nagyot �s �gy sz�lt:

- Nem tartom j� �tletnek.

Hermione oldalra fordult �s lekapcsolta a feje mellett l�v� kisl�mp�t, �gy csak a f�rd�b�l kivil�g�t� f�ny maradt a szob�ban.

- Feln�tt emberek vagyunk. Ez meg egy hatalmas �gy, �n jobbra fordulok, maga meg balra. Vagy f�l mell�m fek�dni? – mikor az utols� mondatot kimondta, az�rt Pitonra n�zett. Azt�n behunyta a szem�t, mintha m�ris aludna. Piton visszafordult a f�rd� fel�, lekapcsolta a villanyt, �s sz�p lassan odas�t�lt az �gy �res fel�hez. Gyorsan beb�jt a takar�ja al�, �s ahogy Hermione is mondta, a l�nynak h�ttal, a m�sik oldal�ra fordult, � is behunyta a szem�t, �s miel�bb mag�ra er�ltette az �lmot.

M�snap reggel narancss�rga f�nyben �szott a szoba. A korai napf�ny bek�szott az ablakon, �s sugaraival �tsz�nezett mindent. Piton szeme al� is bek�szott a narancss�rga t�nus, pedig a f�ny forr�sa az �gy m�g�l �rkezett. A h�t�n fek�dt, mikor szemei kinyit�dtak, �s a plafon ismeretlen reped�s�t v�lte felfedezni. Ekkor minden felr�mlett neki; a tegnap este, az ajt�f�lf�s jelenet, �s feleszm�lt, hogy nem f�j �bred�skor a nyaka, hiszen ott fekszik a francia�gyban, Hermione mellett. Oldalra pillantott, �s Hermione �fel� fordulva aludt. Olyan sz�p volt sz�m�ra a l�ny, mint egy angyal. N�zte, ahogy g�nd�r f�rtjei hanyagul l�gtak a nyak�ba, ahogy �lm�ban is a szeme kiss� szigor�an �sszesz�k�l, �s ahogy piheg lassan, csendben.

Piton csak n�zte a l�nyt. Nem b�rta levenni r�la a szem�t. Hiszen csod�t l�tott. Var�zslatot a muglik vil�g�ban, egy t�nd�rt, aki mellette aludt. A reggeli harangsz� mag�hoz t�r�tette. �vatosan kisz�llt az �gyb�l, �s csendben bement a f�rd�be, ahol megborotv�lkozott �s �t�lt�z�tt. Mikor kil�pett, Hermione m�r �gyazott.

- Nah�t, fel�bresztettem? – k�rdezte zavartan Piton a l�nyt.

- Nem, a harang a tettes – mondta v�laszk�nt. Egy pillanatra egym�sra mosolyogtak, majd Piton kil�pett az ajt�n. Hermione gyorsan �sszekapta mag�t, �s lesietett reggelizni. Piton az �js�got olvasta �s a k�v�j�t sz�rcs�lte. Hermione is vett mag�nak egy croissant �s m�g egy adag k�v�t, �s nekil�tott ezek elfogyaszt�s�nak.

- Hopp� – sz�lt hirtelen Piton �s az �js�g egyik cikk�re b�k�tt.

- Valami �rdekes?

- De m�g mennyire. Itt azt �rj�k, hogy egy London k�zeli kis erd�ben egy kisfi� v�ltig �ll�tja, hogy egy f�lig l�, f�lig emberi l�nyt l�tott, ami m�g besz�lt is hozz� �s elzavarta �t a k�rny�kr�l – olvasta fel a professzor.

- Nem lehet, hogy ez valami kamu cikk? – k�rdezte Hermione �tkez�s k�zben.

- Mi�ta �ll�tja egy mugli gyerek m�g a rend�rs�gnek is, hogy l�tott egy kentaurt? – k�rdezte Piton elgondolkodva. - Mit �riz egy var�zsl�ny ilyen k�zel Londonhoz?

- Akkor mi a terv?

- Holnap elmegy�nk oda – mikor Piton ezt kimondta, Hermione belepr�szk�lt a k�v�j�ba.

- Na �s mivel megy�nk?

- Amivel a muglik, h�t busszal – mondta Piton kiss� elmosolyodva.

D�lut�n kimentek a buszp�lyaudvarra �rdekl�dni, hogy Gravewood k�zel�ben van e buszmeg�ll�, �s ha igen, mikor mennek arra j�ratok, illetve vissza. S�t�ltak m�g egy nagyot a foly� ment�n, s�lt geszteny�t majszolva, �s besz�lgetve. Hermione kifaggatta Pitont, hogy mit ut�l legjobban a tan�t�sban, majd pr�b�lta meggy�zni, hogy Harry Potter nem is olyan arrog�ns �s bek�pzelt, mint ahogy azt Piton �ll�tja.

Este megvacsor�ztak �s megt�zdelt�k egy csom� lopott pillant�ssal. Mikor lefekv�sre ker�lt a sor, megint tettek p�r sz�gyenl�s tiszteletk�rt az �gy miatt.

Azt�n Piton �jra odafek�dt a francia�gyba. Egy k�nyvet vett kez�be olvasni, hogy gyorsabban el�lmosodjon. M�g a harmadik oldaln�l sem j�rt, mikor a neki h�ttal fekv� l�ny fel� fordult. Piton r�pillantott. A szemeik megint egym�sban t�ncoltak.

Azt�n Hermione odak�szott a f�rfi mell�, �s miel�tt Piton reag�lhatott volna, f�l� hajolt �s megcs�kolta. Piton hagyta mag�t. Hiszen a cs�k szenved�lly� v�ltozott �t. Az els�, Hermione �ltal kezdem�nyezett gyeng�d �rint� puszik szenved�lyes cs�kol�z�sba torkolltak, amit m�r Piton ir�ny�tott. A l�nyt gyeng�den a h�t�ra fektette, de sz�j�t nem hagyta elt�volodni az �v�t�l. Hermione �tkarolta a nyak�t �s a h�t�t, Piton pedig simogatta a test�t. B�r mindkettej�k takar�ja ott volt a test�k k�z�tt, olyan szorosan �lelt�k egym�st, hogy teljesen �sszelapult a k�t paplan. Hermione nyelve j�tszott a f�rfi�vel, olyan hosszan �s oly perzsel� szenved�llyel cs�kol�ztak, hogy se az kezdet�t, se a v�g�t nem tudt�k mindannak, amibe hagyt�k magukat belecs�b�tani. V�g�l Piton bontakozott ki el�sz�r.

- Ne szabadna… - mondta nagy leveg�t v�ve.

- De �n akarom – v�laszolta suttogva Hermione.

- �n is – Piton nyelt egyet – de �n olyanra is v�gyom veled, amit�l �desany�d �va intett.

Hermione egy pillanatra oldalra pillantott, majd vissza a f�rfira.

- Az a baj, hogy teljesen elvesztem ezekben a gy�ny�r� sz�p szemekben! – mondta szerelmesen.

- �n meg ezekben a m�kus fogakban – v�laszolta visszafojtott nevet�ssel Piton. Azt�n egyszerre kit�rt bel�l�k a kacaj. �sszedugott homlokkal nevettek magukon sz�vb�l, �s �lelt�k egym�st szerelmesen. Azt�n csak cs�kol�ztak, am�g valamelyik�k behunyt szeme �lomba nem mer�lt. De hogy melyik�k volt, arra nem eml�keztek, mert a sok kis cs�k k�z�l nem lehetett kih�mozni, hogy melyiket ki adta.