Caramel olyan volt, mint egy k�r�rvend� majom, ahogy vicsorgott a k�t var�zsl�ra. El�sz�r Dumbledore el� l�pett.

- Hol van Shacklebolt? – k�rdezte az igazgat�t.

- Greta Grant nyom�ban van, a k�zeli Gravewoodba mentek a miniszt�riumi aurorokkal – v�laszolt neki Dumbledore, majd Pitonra pillantott. – N�zze miniszter �r, elhiszem, hogy…

- Nem fogja kimosni Pitont a bub�gum� gennyb�l! – kiab�lt r� Caramel. – Vele majd k�s�bb foglalkozom, most megkeresem Shackleboltot.

Caramel len�z�en v�gigm�rte Pitont, majd sarkon fordult �s elviharzott a folyos�r�l. Piton lerogyott a legk�zelebbi sz�kre. Fej�t a hideg falnak t�masztotta �s f�radtan d�rzs�lte a szemeit.

- Perselus… - kezdett volna bele Dumbledore.

- Tudom, ki vagyok r�gva – mondta elcsig�zva neki a f�rfi.

- Azon t�r�m a fejem, hogy hogyan tudn�k neked seg�teni. Megtal�ljuk a megold�st – pr�b�lta vigasztalni az �reg var�zsl�, de Piton leintette.

- Nem Dumbledore, ebbe �n m�sztam bele. Ha most hagyn�m, hogy kiseg�tsen, hogy meg�sszam ezt a k�nos szitu�ci�t, akkor cserbenhagyn�m Hermion�t. Ha a k�nnyebbik utat v�lasztom, ak�r le is k�phetn�m magam.

Dumbledore meghatottan hallgatta Piton monol�gj�t.

- Az elm�lt hetek olyan boldogs�got adtak, hogy m�g mindezen neh�zs�gek �s k�zdelmek �r�n is, de ragaszkodom ahhoz az �lethez. Tudom, hogy most minden ellenem van, �n hib�ztam, �n hoztam olyan d�nt�seket, melyek majdnem trag�di�hoz vezettek, �n ragaszkodtam g�rcs�sen ahhoz, hogy min�l tov�bb maradhassunk abban a var�zslatos mugli vil�gban. �s miattam ker�lt Hermione k�rh�zba – mondta Piton teljesen �szint�n ki mindazt, ami a sz�v�t nyomta. - Nem futamodhatok meg. Ha most megtenn�m, nem �rdemeln�k meg egy pillanatnyi boldogs�got sem a h�tral�v� �letemben.

Egy n�v�r j�tt ki a m�t�b�l, kez�ben �tl�tsz� zacsk�ban v�res n�i ruha volt, melyben Piton felismerni v�lte Hermione kab�tj�t. Felpattant a sz�kb�l.

- Eln�z�st, ezek Hermione Granger szem�lyes dolgai? – k�rdezte.

- Igen – v�laszolta a n�v�r. – �n tal�n valamelyik rokona?

- Nem, �n voltam vele a t�mad�s idej�n, de nem vagyok a rokona.

- Sajn�lom, de ezeket csak a legk�zelebbi hozz�tartoz�k vehetik �t – mondta a h�lgy.

- Tudom, de a sz�lei telefonsz�ma a p�nzt�rc�j�ban van, �s �k m�g nem tudnak a l�nyuk baleset�r�l. Szeretn�m �ket �rtes�teni – k�rte a n�v�rk�t Piton hat�rozottan. Az kotor�szni kezdett a v�res kab�t bels� zseb�ben, majd el�vette a p�nzt�rc�t �s a n�vjegyk�rty�kat kereste ki.

- Dr. Arnold Granger?

- Igen – v�laszolt Piton �s �tvette a k�rty�t.

- Biztos te akarod �rtes�teni �ket? – k�rdezte Dumbledore, miut�n a n�v�rke be�lt a pult m�g�.

- Persze – mondta Piton, majd kihal�szott a zseb�b�l n�mi apr�t. – R�m b�zt�k a l�nyukat, ennyivel tartozom nekik.

Piton a nyilv�nos telefonhoz l�pett, �s mikor fel akarta emelni a kagyl�t, Dumbledore lefogta a kez�t.

- Tudnak arr�l, hogy mi van k�ztetek? – k�rdezte halkan. Piton sokatmond�an n�zett a var�zsl�ra.

- Mit mondasz nekik, amikor ide�rnek �s Caramel k�zli, hogy a l�nyukat kir�gta az iskol�b�l, mert viszonyba keveredett a tan�r�val?

- Majd kigondolom, am�g ide�rnek – sz�lt r� m�rgesen Dumbledore -ra Piton �s bedobta az �rm�ket. Az igazgat� visszament a sz�kekhez �s helyet foglalt. Piton t�rcs�zta a telefonsz�mot. N�gy csenget�s ut�n egy �lmos f�rfihang sz�lt bele a kagyl�ba.

- Hal�? – k�rdezte Arnold olyan hangon, mint aki m�g mindig alszik.

- Eln�z�st a k�s�i zavar�s�rt – mondta Piton f�radtan – Perselus Piton vagyok, a l�nyuk tan�ra.

- T�rt�nt valami Hermion�val? –k�rdezett vissza Arnold imm�r teljesen fel�l�nk�lve.

- Ne ijedjenek meg, j�l van. K�rh�zba ker�lt.

- De mi t�rt�nt? Mi baja a l�nyomnak? – vette �t a kagyl�t Kamilla.

- Lel�tt�k egy t�mad�sban, de m�r megm�t�tt�k, t�l van az �letvesz�lyen, hamarosan �ttolj�k egy k�rterembe, ahol l�togathat� lesz – hadarta Piton, hogy miel�bb t�l legyen a bejelent�sen.

- De h�t maga volt vele! Nem vigy�zott r�? – kiab�lt a n� a telefonban.

- Kamilla! – sz�lt r� a f�rje, majd �tvette a zokog� asszonyt�l a k�sz�l�ket. – Azonnal indulunk.

Piton m�r csak a vonal b�g�s�t �s a sz�ve gyors dobog�s�t hallotta.

- Meg van, elkaptuk! – hallatszott Kingsley hangja a v�r�ban. Ott volt vele Caramel �s Mordon is.

- Ott az erd�ben? – k�rdezte Piton.

- Igen. �pp menek�lt, pr�b�lta elt�ntetni a bizony�t�kokat, mikor rajta �t�tt�nk – mondta Kingsley.

- Harcias egy n�mber volt, nem csoda, hogy nem b�rt�l vele, egy auror s�lyosabban, kett� k�nnyebben megs�r�lt, mire le tudtuk b�n�tani – mes�lte Mordon Pitonnak.

- �s a kentaur? – k�rdezte Piton.

- Nem volt kentaur, Perselus. Greta metamorf m�gus, az is � volt – recsegte Mordon.

- Most m�r j� helyen van, Azkabanban – tette hozz� Caramel �s � is Pitonra n�zett.

- Legal�bb nem gyilkol t�bbet �rtatlanokat – sz�lt k�zbe Dumbledore.

- Am�gy sem gyilkolt volna t�bbet – mondta Piton g�nyosan, mire a t�bbiek �rtetlen arckifejez�s�re hozz�tette: - Kirakta a nev�t.

- Miniszter �r, k�rem, miel�bb rendezz�k a formas�gokat – mondta Kingsley, majd elindult, de megtorpant, mivel l�tta, hogy Caramel �s Piton farkasszemet n�znek.

- Miniszter �r?- k�rdezte t�tov�n.

- R�gt�n Shacklebolt. Amint v�geztem, maguk j�nnek… - sz�lt megvet�en Pitonnak –… vagy mennek? – tette hozz� idegesen felnevetve.

Mordon k�v�ncsian ugr�ltatta szemeit a t�rsas�gon. Piton nem v�laszolt, ink�bb lenyelte minden gondolat�t, melyekben sz�zszorosan �tkozta Caramelt. Mikor h�rman maradtak, Dumbledore, Mordon �s �, kiny�lott a m�t� ajtaja �s egy hord�gyon kitolt�k Hermion�t. A l�ny s�padt volt �s tov�bbra is eszm�letlen. A legk�zelebbi k�rterem ajtaj�t kinyitotta az egyik beteghordoz�, �s betolt�k a l�nyt, majd a doktor intett Pitonnak, hogy k�vesse. Hermion�t rendes �gyba fektett�k, kez�be inf�zi�s t�t k�t�ttek.

- M�g alszik, kapott egy kis nyugtat�t �s f�jdalomcsillap�t�t, de m�r csak egy �t �ll el�tte, a gy�gyul�s� – mondta a doktor. – Hallottam, hogy �rtes�tette a sz�leit. Am�g ide nem �rnek, bent maradhat vele.

Piton csak b�logatott az elhangzottakra. Mikor minden n�v�r �s a doktor is t�vozott a szob�b�l, Piton odatolt egy sz�ket az �gy mell�. Megfogta a l�ny kez�t, �s ekkor m�r �rezte, ahogy a s�r�s marja a tork�t �s �gette az el�b�jni v�gy� k�nny a szemeit. Megcs�kolta a finom kis ujjacsk�kat �s Hermione kez�re hajtva fej�t n�m�n s�rni kezdett.

 - Bocs�ss meg. K�rlek, ne haragudj r�m! – �let�ben el�sz�r s�rt ennyire b�nb�n�an egy n�nek. Hermione keze hanyagul fek�dt a teste mellett, Piton pedig kapaszkodott bel�, mintha a vil�g egyetlen biztos pontja lenne.

Kint a folyos�n, Mordon h�ttal �llt a k�rteremnek, de Dumbledore kisz�rta, hogy m�gikus szeme a szoba ir�ny�ba fordul.

- Igen, j�l l�tod, de nem sz�p dolog kilesni �ket – sz�lt Mordonra, aki ugrott egyet ijedt�ben, annyira belefeledkezett a l�tottakba, hogy �szre sem vette Dumbledore –t.

- Maga tudta? – k�rdezte csod�lkozva.

- Val�j�ban ma tudtam meg – v�laszolt az igazgat�.

- �n is k�rek Caramelt�l egy ilyen megb�zat�st, h�tha �sszehoz a szerencse valami j�ra val� asszonys�ggal – viccel�d�tt Mordon.

- Ne higgye, hogy Caramel belemegy. Perselust m�r ki is r�gta, mert t�rv�nyt s�rtett – mondta keser�en Dumbledore.

- Micsoda? – h�ledezett Alastor.

- Az persze nem sz�m�t, hogy megoldotta a rejt�lyt, csak az, hogy t�rv�nyt s�rtett.

- A fene vinn� el az ilyen bolondot! – kelt ki mag�b�l Mordon, de az igazgat� csendre intette, mert a folyos�n ism�t felt�nt az eml�tett bolond, akit nem hogy elvitt, ink�bb meghozott az a bizonyos fene.

- Hol van Piton? – k�rdezte az igazgat�t.

- A k�rteremben, Ms. Grangerrel – mutatott az ajt�ra Dumbledore, majd mikor a miniszter bement oda, k�vette �t �s becsukta maguk m�g�tt az ajt�t.

- �bressze fel! – ripakodott r� Pitonra.

- De h�t nemr�g m�t�tt�k – mondta csod�lkozva Piton, de Caramel felemelt hangon kiab�lni kezdett:

- �breszt� Ms. Granger, itt a M�gia�gyi Miniszter besz�l.

Hermione lassan kinyitotta a szemeit, �s egy pillanatig furcs�n m�regette a szob�t, majd megl�tta Pitont, Dumbledore –t, Caramelt, �s �ssze�llt neki a k�p.

- Mi t�rt�nt?  - k�rdezte halkan.

- Ki van r�gva a Roxfortb�l! – mondta sz�pen lassan tagolva Caramel, majd megvet�en elh�zta a sz�ja sz�l�t. Piton nem b�rta tov�bb, �s a mell�ny�n�l fogva megr�ngatta a f�rfit.

- Elment az esze? Most k�zd�ttek az �let��rt, maga meg tapintatlanul, mint a trollok, sokkolja egy ilyennel?

- Vegye le r�lam a kezeit, �n a M�gia�gyi… - vis�totta Caramel, mikor Dumbledore r�sz�lt mindkettej�kre.

- Perselus, engedd el! Miniszter �r, k�rem, ne legyen k�b�l a sz�ve. Hiszen megoldott�k a Grant �gyet!

- Megoldottuk? – hallatszott Hermione er�tlen hangja.

- Igen, �s m�r elkapt�k Gret�t – sz�lt vigasztal�an az igazgat�.

- Semmit nem �rtek… - Hermione pityeregni kezdett. – Akkor mi�rt r�gtak ki?

- A professzor �rral viszonyt fojtatni t�rv�nyt s�rt� dolog, az�rt – mondta Caramel �gy, mintha egy els�snek magyar�zn�, hogy egy meg egy az mi�rt kett�.

Hermione ijedten Pitonra n�zett. A csend, ami a szob�ra �lt, mindent elmondott.

- Nos, akkor felsoroln�m – kezdte a k�teked�st Caramel – Kaptatok egy feladatot, �s ahelyett, hogy a munk�tokat v�gezt�tek volna, titokban k�jelegtetek heteken kereszt�l, semmivel nem seg�tve a miniszt�riumi megb�z�st. Felsz�m�tok visszamen�legesen minden heti p�nz�sszeget, amit ti az egy�gyas motelszob�ra, �jszakai mulatoz�sra, v�s�rokon val� l�fr�l�sra, utazgat�sra �s m�g ki tudja, hogy mire k�lt�ttetek – kiab�lta a miniszter.

Dumbledore felkapta a fej�t az egy�gyas motelszob�n�l, ez�rt Piton �tvette a sz�t.

- El�gg� elferd�ti az igazs�got, csak hogy minket bes�rozzon, persze �gy a legk�nnyebb kimondani; ki vagyunk r�gva – v�gta oda Piton.

- Bizony�t�kom van arra, hogy az els� napt�l kezdve egy �gyban dorb�zoltatok! – riposztozott Caramel. Piton �gy �rezte, soha nem fogja mag�t kimagyar�zni, mert Caramel �gy tudja �sszerakni a t�rt�netet, ami �pp el�g ellen�k.

- M�gis hogy j�ttem volna r� Grant rejt�ly�re, ha nem foglalkoztunk volna az �ggyel? – k�rdezte Piton nyugalmat er�ltetve a hangj�ba.

Caramel vette a kalapj�t �s s�tabotj�t, majd az ajt� el� l�pett.

- Nem �rdekel a nyomora Piton. A miniszt�rium elkapta Grantet, maga meg a bar�tn�je ezut�n azt csin�l, amit akar – mondta felnevetve Caramel, majd lenyitotta a kilincset.

A szoba m�sik v�g�b�l p�lca villant, �s egy var�zsige:

- Exmemoriam!