Cs�t�rt�k�n �tv�ltoztat�stannal kezdtek. �ra ut�n McGalagony mag�hoz h�vta Hermion�t.
- El�gedett vagyok Miss Granger, hogy ism�t a tanul�im k�z�tt l�tom. Teljesen fel�p�lt?
- Igen professzorasszony, k�sz�n�m!
- Ennek �r�l�k. Teh�t felk�sz�lt a b�ntet�munk�ra.
- Igen, professzorasszony.
- Feladatuk kitakar�tani az alagsort. Minden d�lut�n hatra lemennek az el�csarnokba, p�lc�t nem visznek! Megmutatom hol lesz dolguk, �s hajnali h�romkor megyek meguk�rt.
- Igen!
- �s sz�ljon Mr. Malfoynak!
- Igen! – mosolygott a tan�rra, aki nem �rtette mit�l ilyen nyugodt a l�ny.
- �s Miss Granger! – sz�lt az indul� tanul�ja ut�n. – Mrs Wakefild �gy d�nt�tt, hogy rendezz�nk a mugliismeret szakk�rnek egy sz�ndarabot, mugli �r�t�l. Senki nem v�llalt szerepet, ez�rt kerest�nk egy k�tszerepl�s darabot. Magukra b�zom.
- Oh! – kiss� meglep�d�tt ugyan, de kiny�gte a helyes v�laszt. – Rendben! Sz�lok Draconak.
McGalagony jegyzeteibe mer�lve fordult vissza a tan�ri asztalhoz. Azonban egy gondolat sz�get �t�tt a fej�ben. Mi�ta h�vja Mr Malfoyt, Miss Granger Draconak?

M�giat�rt�neten, �t�dik �ra, a mardek�rosokkal voltak. A negyven�t perc letelte ut�n megkereste Dracot, �s t�j�koztatta a tov�bbi b�ntet�sekr�l. �gy d�nt�ttek, hogy a r�szleteket este besz�lik meg, mert mindkettej�knek sietnie kellett.
- Akkor hatkor – intett a fi�nak, aki kedvesen biccentett �s elment. A gesztus, mint k�s�bb kider�lt, v�gzetes hiba volt.
- J�l elvagytok? – k�rte sz�mon Ron b�b�jtanon. Id�ig siker�lt ker�lnie ?bar�tn�j�t?, de ezt m�r nem tudta sz� n�lk�l n�zni.
- Mi van?! – Hermion�t vill�mcsap�sk�nt �rte a k�rd�s. Semmi szia? Semmi hogy vagy? H�t ennyire nagy lenne a gond?
- Ne tetesd az �rtatlant! Beigazol�dott a sejt�sem. Ezt nem magyar�zod ki. Nem gondoltam volna r�lad, hogy m�r mardek�rosokkal is le�llsz csacsogni! – azzal fak�pn�l hagyta.

B�b�jtanon is meg volt zavarodva. Az a baj, hogy elk�sz�ntem Dracot�l? gondolkodott. De h�t mi a rossz abban? Illedelmes voltam... Vagy az, hogy hozz�sz�ltam? De h�t McGalagony k�rt meg r�! A francba is! �jabb lehet�s�g, hogy csonkolja a n�pszer�s�gemet!
- �ll�ts�l magadon, de nagyon gyorsan! – suttogta a k�nyv�be, de a mondatot Ronnak sz�nta. Szerencs�j�re senki sem hallotta.

Igyekezett a k�nyvre figyelni, b�r ez nem igaz�n ment neki, m�g eb�d ut�n sem, amikor is a k�nyvt�rban tanult. Tudta, hogy erre nem lesz ideje k�s�bb.

F�l hatkor elindult az el�csarnok fel�. H�romnegyedre le is �rt. Hat el�tt �t perccel Draco is befutott.
- Szi�! – �dv�z�lte a l�nyt egy puszival.
- Hali!
- Na milyen volt az els� nap?
- Hagyjuk! – elkomorult az arca. Ekkor feln�zett a l�pcs�re, mert meghallotta a h�zvezet�je k�zeled� l�pteit.
- J� est�t, tan�rn�! – k�sz�nt�tt�k.
- J� est�t! Ir�ny az alagsor, j�jjenek ut�nam! Addig is itt van k�t m�solat a forgat�k�nyvb�l. Szerz�je egy magyar �r�, bizonyos Karinthy Ferenc. C�me, Gell�rthegyi �lmok. K�t h�bor�ban bujk�l� ember t�rt�nete. A t�bbit benne tal�lj�k. Javaslom, olvass�k �t, ha k�rd�s�k van, keress�k meg mugliismeret tan�rn�nket, Mrs Wakefildet! Itt is vagyunk! Ezen a folyos�n kezdik, azt�n mennek, amerre akarnak ezen a szinten. H�romra j�jjenek ide! Legyenek pontosak, de ha rajtakapom magukat, hogy elbliccelik a b�ntet�st, nagyon megb�nj�k! J� munk�t! Viszl�t! – azzal elviharzott arra, amerr�l j�ttek.

A mel� nehezebb volt, mint amilyennek l�tszott. Azon k�v�l, hogy a padl�t �t centi vastag, ragad�s mocsok, a falakat pedig r�tegekbe rendez�d�tt por bor�totta, a piszok alatt t�r�tt, vagy csak szimpl�n repedt, de akkor is �les fiol�k voltak, �gy a kez�k �ps�g�re is vigy�zniuk kellett. Azokban az �vegekben, amelyek kiv�telesen nem voltak megrong�lva, k�tes eredet�nek kin�z� trutyik, �s l�tty�k voltak.

Neki�lltak takar�tani, b�r nem igaz�n rem�nykedhettek abban, hogy ezt m�g a jelen sz�zadban befejezik. McGalagony el�rel�t�an k�sz�tett (vagy k�sz�ttetett) oda (Friccsel), p�r takar�t�eszk�zt. S b�r a fiatalok el�sz�r kiss� t�lz�snak tartott�k a lap�t haszn�lat�t, r� kellett d�bbenni�k, hogy ez igenis hasznos szersz�m. A padl�r�l a nagyj�t ezzel kapart�k �ssze, majd nejlonzs�kokba helyezt�k a hullad�kot. Ezt�n j�tt a porol�s. Szerencs�j�kre egyik�k sem szenvedett asztm�ban, ugyanis akkor minden val�sz�n�s�g szerint befulladtak volna. Ahogy leker�lt a por a fiol�kr�l, l�that�v� v�lt a felirat is. Hermione eg�sz lecsod�lkozott.
- Aszta! Itt m�g �riznek z�zott s�rk�nyfogk�vet! Alig van bel�le eg�sz Eur�p�ban! Piszkosul neh�z hozz�jutni! Nagyon �rt�kes! Csoda, hogy ilyen elhanyagolt helyen tartj�k!
- Aha. El�g sok mindent halmoztak fel itt – n�zegette Draco is az ed�nyk�ket. – Tal�n ez lehetett Piton egyik kiszuper�lt laborja.
- Akkor biztos kezd�k�nt gyakorolt erre. N�zz csak a plafonra!
- Wow! A szem�t! Szinte megk�tszerezi a munk�nkat! Amire azokat a foltokat elt�ntetj�k, meg�sz�l�nk! Ha ennyit robbantak fel a b�jitalai, mi�rt tan�tja ezt a t�rgyat?
- �s tudod mi a baj? El se �rj�k!
- Majd megoldjuk kezdj�k lenn!
- Az a legnagyobb h�lyes�g, m�r bocs, hogy �gy mondom, de ha lenn kezdj�k, �s ut�na indulunk felfele, k�tszer takar�tjuk a padl�t, mert r�hullik fentr�l a mocsok. Tal�n ink�bb r� k�ne �llni egy asztalra – mutatott a terem v�g�be.
- H�t �n nem b�zn�m magam r�. �sszeszakadna. Ha beler�gsz kett�t, sz�tesik.
- Akkor mi legyen? McGalagony tuti nem fogad el kifog�st!
- Tal�n nem is kell.
-Ezzel mit akarsz mondani? – Hermion�t gyanakv�sra �szt�n�zte a fi� �rd�gi vigyora. Az egy rongyot nyomott a kez�be, majd egy mozdulattal a v�ll�ra emelte, s b�r a griffend�les sikkantott egyet a meglepet�st�l, m�gsem tette le r�gt�n.
- El�red ugye?
- Moment�n nem az foglalkoztak, hanem, hogy le ne essek! Mond te ilyenkor norm�lis vagy?
- Teljesen! Itt a megold�s a probl�m�ra! �n tartalak, te let�rl�d. Mi sem egyszer�bb!
- Ahogy akarod! De ha holnap nem tudsz majd fel�llni, nem az �n hib�m.
- Ugyan! T�ged sim�n elb�rlak!
- Mi�rt van akit nem? – m�r mindkettej�k mosolygott. Hermione pedig elkezdte sik�lni a plafont.
- H�t p�ld�ul Millicentet nem sz�vesen emelgetn�m.
- Bulstrode-ot? Meg�rtelek. Eszembe jut r�la egy vicc. �rdekel?
- De m�g hogy. Mes�lj!
- Sz�val egy ronda k�v�r n�...
- Millicent Bulstrode.
- ...bemegy egy boltba a k�t gyerek�vel. Erre a boltos: Milyen sz�p gyerekek! Ikrek? Mire a n�: Nem. Az egyik 9, a m�sik 4 �ves. Mib�l gondolta? H�t csak mert nem gondoltam volna, hogy van olyan �pesz� ember, aki mag�t k�tszer is megdugta! – Draco felkacagott, de vigy�zott, hogy a l�ny le ne essen a v�ll�r�l.
- Ez t�nyleg Millicent! Mondjak �n is viccet?
- Persze. Legal�bb nem unatkozunk annyira.
- A tan�rn� az elemiben az elvont dolgok fogalm�t magyar�zza. – Elvont dolog az, amit nem tudunk a k�t kez�nkkel megfogni. Valaki mondjon p�ld�t! – Mire a h�ts� padban egy kisfi� – Izz� vasdarab.
- Te is j�rt�l elemibe?
- Persze. Mit gondolt�l?
- H�t, hogy az aranyv�r� arisztokrat�knak semmi k�z�k a mugli tanint�zm�nyekhez.
- Van benne igazs�g, de mivel a mugli hat�s�goknak felt�nt volna, ha egy tizenhat �v alatti, elm�letileg tank�teles gyerek nem j�r iskol�ba.
- Mag�ntan�r?
- Az volt, de egyszer egy h�napra lebetegedett, �s ez�rt arra a kis id�re suliba j�rtam. Ott hallottam ezt azt.
- Ezt nem hiszem el! Draco Malfoy az iskolapadban. Nagyon nagy lehetett.
- Az volt. Olyan voltam, mint k�r a kock�k k�z�tt.
- Ez igen. Bevizezn�d a rongyot?
- Itt egy tiszta. – kapott ki a v�d�rb�l egyet, ami a mellett�k l�v� asztalon �llt.
- K�sz. Van egy m�sik viccem is. Tudnod kell hozz�, hogy a muglik rep�l�g�pet haszn�lnak, ha messzi hegyekre akarnak eljutni, rep�lve, �s ezek a g�pek, amiket k�pzett pil�ta ir�ny�t, lesz�ll�p�ly�ra �rkeznek, ami ki van vil�g�tva, hogy j� helyre sz�lljanak le.
- Milyen tal�l� nevek.
- A lesz�ll�st pedig a vil�g�t�toronyb�l ir�ny�tja egy diszp�cser. Teh�t rep�l� k�zeledik �jszaka a rep�l�t�r fel�. A pil�ta elhat�rozza, hogy megtr�f�lja a tornyot. Eltorz�tott hangon sz�l a mikrofonba. - Tal�ld ki, ki vagyok! – mire az ir�ny�t�torony diszp�csere lekapcsolja a f�nyeket �s visszasz�l. – Te meg tal�ld ki, hol vagy! – Mindketten nevettek egy hatalmasat.
- Hol hallasz te ilyen j� po�nokat?
- Van el�nye annak is, ha mugli az ember. A nagyr�sz�t �js�okban olvastam. V�rj, ezt hallgasd meg! Szem�veges �reg�r v�s�rol a kolb�szs�t�d�n�l. Miut�n elmegy, a tulaj feles�ge kifakad: - Hova jutunk �gy?! Te k�pes volt�l pontosan m�rni annak az embernek? – mire a f�rje: - Ne haragudj, tartozom neki ennyivel! � volt az oszt�lyf�n�k�m a gimiben, �s ha nem csap ki, most egyszer� m�rn�kk�nt nyomorogn�k valahol!
- Ez j� volt! Tudsz m�g?
- Nan�! Azt ismered, hogy k�t s�ni tal�lkozik az erd�ben?
- Nem.
- Teh�t van ez a k�t s�ni, �s az egyiknek hatalmas k�t�s van a kez�n. Megk�rdezi a m�sik: - H�t veled meg mi t�rt�nt? – Megvakartam a h�tamat.
- Aha, ilyen humora van az �cs�mnek is.
- Van �cs�d?
- Van, nem mondtam?
- Nem. Na mes�lj. Milyen?
- M�rmint az, ha van �ccse az embernek, vagy az �n �cs�m �rdekel.
- Mindkett�. Sose volt tes�m, pedig mindig is nagyon szerettem volna.
- H�t az se mindig fen�kig tejfel.
- M�rmint, ha nem csak veled foglalkoznak a sz�leid?
- Nem, dehogy is! Ennek semmi k�ze a f�lt�kenys�ghez. A gond az, hogy az �cs�m eleinte nagyon j� fej volt. A bajok akkor kezd�dtek, amikor Alex kij�rta az elemit. Anya az �n id�mben m�g r� tudta besz�lni ap�t, hogy roxfortos legyek, mert nem akarta, fogy annyira messze ker�ljek t�l�k, de Lexn�l m�r nem ment ilyen sim�n.
- Dumstrang?
- Dumstrang. Az�ta teljesen megv�ltozott. M�g kisebb volt, t�bbet tudtam vele foglalkozni, de �gy alig jut id�nk egym�sra. Ha nem az iskola, akkor az ap�nk tartott t�vol minket egym�st�l. Nem akarta, hogy �rzelmi kapcsolat alakuljon ki k�zt�nk, mert a j� harcos nem �rez, csak k�zd. Az �cs�mn�l ezt nagyj�b�l v�ghez is vitte. De rem�lem, � hamarabb meggondolja mag�t, mint �n.
- Te mi�rt v�ltoztatt�l a vil�gn�zeteden?
- Csin�ltam valami h�lyes�get, �s r�j�ttem, hogy nem kellett volna.
- Milyen h�lyes�get csin�lt�l?
- Hossz�, �s lej�rt lemez. M�r nem sz�m�t – Draco igyekezett kiv�gni mag�t, ami �gy t�nik siker�lt is, de hogy biztos legyen, t�m�t v�ltott.
- Mes�lj, mi volt az oroszl�nok barlangj�ban? Most nincs itt a h�zvezet�d. Elmondhatod.
- Mintha nem is �k lettek volna! – Hermione, nem tudta mi�rt, de �gy d�nt�tt, mindent elmond a fi�nak. – Egyszer�en, mintha egy m�sik vil�gba cs�ppentem volna. Mintha egy durrfark� szurkcs�k - bocs Hagrid - lettem volna, akire mindenki megvet�ssel n�z. Nem v�gok semmit, b�r m�r kezdem �rteni, mit �rezhetett Harry, amikor mindenki �sszes�gott m�g�tte.
- R� se r�nts! – majd lesz�llnak r�lad.
- K�sz! Rendi vagy!
- Ugyan...
- Nem, t�nyleg! Ha nem mutatt�l volna be a bar�taidnak, most nem besz�ln�k senkivel.
- Rajtam k�v�l?
- Rajtad k�v�l! – azzal r�mosolygott.

A b�ntet�munka h�tralev� r�sz�t j� hangulatban t�lt�tt�k. Sem a Griffend�l, sem a Malfoy csal�d nem ker�lt sz�ba t�bbet. H�rom el�tt p�r perccel elindultak, rendet hagyva maguk ut�n. Az els� terem nagy r�sz�vel v�geztek, ott m�g n�mi felmosnival� maradt.
- Ezzel, ilyen temp�ban sohasem v�gz�nk! – kezdett hisztizni a f�radt Draco.
- Nyugi! – csit�totta az ugyanolyan k�m�s l�ny.
- Rem�lem igazad van! Ha nem, beleugrok a t�ba.
- Rem�lem, nem k�red, hogy menjek ut�nad!
- K�rni nem k�rem, de utols� er�mmel is magammal cipellek!
- K�sz! N�lad jobb bar�tot el se tudn�k k�pzelni!
- Bar�tot? – Hermione f�lig pirult, mikor r�j�tt mit is mondott. (A kis f�zisk�s�s a hajnali id�pontnak volt betudhat�.)
- Hupsz!... H�t valami olyasmi. ... Vagy nem?
- De! – �tkarolta griffend�les bar�tn�je v�ll�t. – Bar�tot! Teh�t kedves BAR�TN�M mi legyen azzal a sz�ndarabbal?
- Kedves BAR�TOM szerintem n�zz�k �t a forgat�k�nyvet, azt�n megbesz�lj�k.
- Ok kedves BAR�TN�M, de ne v�rd el t�lem, hogy holnapra v�gzek vele. Az �jjszak�t szeretn�m alv�sra ford�tani.
- Rendben, kedves BAR�TOM, de az�rt siess!
- Igenis! – viccesen tisztelgett, �s mindketten elnevett�k magukat.
- �, l�tom v�gan telik a b�ntet�s! – futottak �ssze McGalagonnyal. – �r�mmel l�tom, hogy m�g mindketten �lnek.
- H�t nem sokon m�lt tan�rn�, de v�g�l is meg�sztuk.
- L�tom, humor�n�l van, Mr. Malfoy.
- Eln�z�st tan�rn�, de t�l f�radtak vagyunk ahhoz, hogy norm�lisak legy�nk! – sz�lt Hermione is.
- Akkor javaslom, fek�dj�n le! – a h�zvezet� nem volt �pp vicces kedv�ben. – A h�zt�rsai m�r biztos nagyon v�rj�k, miut�n b� kilenc �r�ja nem �rt helyett�k h�zidolgozatot!
- A h�zidog�m biztos hi�nyzik nekik! �n kev�sb� – mondta halkan, �gy a tan�r nem hallotta az eg�sz mondatot, de a mellette �ll� BAR�TJA ann�l ink�bb. Erre kicsit k�zelebb vonta mag�hoz, mivel az�ta sem eresztette el a v�ll�t. Ez McGalagonynak is felt�nt. Kiss� ferde szemmel n�zett fel�j�k, de nem sz�lt semmi. – Ezek ilyen komolyan veszik a h�zak k�z�tti �sszetart�st?
- J� �jt! – k�sz�nt el v�g�l, a l�pcs� alj�ban.
- Viszontl�t�sra, tan�rn�! – sz�ltak ut�na, de McGalagony addigra m�r messzebb j�rt.
- Sz�p �lmokat! – nyomott egy puszit a l�ny arc�ra Draco.
- Holnap l�tjuk egy m�st! – k�sz�nt � is.
- Azt�n aludj is, ne csak tanulj! – fogta viccesre a hangot. Hermione m�g visszamosolygott r� a harmadik l�pcs�fokr�l, azt�n ment tov�bb.

A d�m�val v�vott kisebb sz�csata ut�n - a festm�nyt kifejezetten irrit�lta a k�s�i id�pont - k�m�san bebotork�lt a klubhelys�gbe. M�r majdnem el�rte a l�pcs�t, amikor egy kem�ny hang sz�l�totta meg.
- L�m, l�m, l�m!
Megp�rd�lt a tengelye k�r�l, �s Ron hideg tekintet�vel tal�lta szemben mag�t. De nem volt egyed�l. A kialudt kandall� m�sik oldal�n Harry v�rt hal�los csendben.
-Mi?!
- Mostan�ban ez a kedvenc szavad? Hi�ba ez az �rtetlen tekintet, nem m�sz vele sokra. �tl�tok rajtad, Hermine Granger!
- Te m�gis mi a k�nk�ves pokolr�l besz�lsz?!
- Mardek�ros szleng.
- Mi?
- Ezt a mondatot a mardek�rosok haszn�lj�k a leggyakrabban! – sz�lalt meg halkan Harry.
- Lehet! De ez m�gis mit jelentsen?
- Sokat l�gsz a mardek�rosokkal! – vette �t ism�t a sz�t Ron.
- Egy napja vagyok kinn! M�gis mire c�lzol?! – lassan elvesz�tette a t�relm�t. �rtelmetlen v�daskod�s. �s m�gis! Mi a bajuk vele?! Ha �k nem besz�lnek a l�nyhoz, � sem sz�l feleslegesen.
- Az alatt az egy nap alatt, m�gis l�ttalak a g�r�nnyel!
- Ne s�rtegesd! �s megmondad�d hol van k�z�d neked ahhoz, hogy �pp kivel besz�lek?
- Valahol ott, hogy egykor a bar�tod voltam! – m�r Rom is �llt, csak Harry nyomta m�g a fotelt.
- Olyan bar�t, aki nem l�togat meg a gyeng�lked�n? H�t k�sz!
- Volt neked el�g t�rsas�god! Ha j�l tudom, kellemesen ell�ty�gt�l ott Malfoyjal �s a haverjaival. Ne tettesd itt a szenved�t! Tudom, hogy minden nap benn volt n�lad. S�t, n�ha nem csak nappal!

Hermione szeme elkerekedett. Azt m�g meg tudta volna mondani, hogy Draco a b�ntet�s miatt volt benn, de az �jszak�t... – Most mondjam azt, hogy megb�ntottak, �s � vigasztalt meg? �gyis kiforgatn�k a szavaimat!
- Nem fogok magyar�zkodni addig, am�g nem vagy k�pes norm�lis hangnemet meg�tni velem szemben! – s�rt�d�tten feltrappolt a l�pcs�n. Mire a szob�jukhoz �rt, lenyugodott annyira, hogy nem csapja be maga ut�n az ajt�t. L�bujjhegyen az �gy�hoz osont, �s halkan levetk�z�tt, �m elaludni nem tudott. Hogy az id� ne vesszen k�rba, �tn�zte a darabot. Kifejezetten tetszett neki. �rdekes volt, ahogy el�sz�r alig tudunk valamit a k�t szerepl�r�l, majd egy-egy elsz�l�ssal fontos inform�ci�k der�lnek ki r�luk. B�r a szem�lyis�g�ket ink�bb a j�t�kokban ismerhett�k meg. A k�t menek�l� az id�t pr�b�lja el�tni olyasfajta j�t�kokkal, mint ?L? bet�vel h�res embert, vagy lek�pzelik, mi lesz a h�bor� ut�n, �s ezt szerepj�t�kba �p�tik. N�h�ny jelenet van a m�ltjukb�l is. F�l �t k�rny�k�n elnyomta az �lom.

Reggel kialvatlanul �bredt. Nem is csoda. Szinte eg�sz �jjel (Mit �jjel! Hajnal!) r�m�lmok gy�t�rt�k. Ron kiab�lt vele. De Draco �lm�ban is megv�dte. Mindig az volt a v�ge, hogy megjelent, leteremtette Ront, �s megvigasztalta �t. Mary is gyakran felt�nt mellette. Meg persze Sophie �s Kathy is. Nem hagyt�k egyed�l. Ez egy d�nt� elhat�roz�sra jutatta Hermion�t. Ha a bar�tai nem �llnak mell�, akkor �jakat keres. Nem em�szti mag�t. Elhat�rozta, hogy t�bb id�t t�lt a mardek�rosokkal. Ha vel�k lesz �r�juk, nem �l k�l�n. (El�z� hely�t az�ta elfoglalt�k. ?Bar�tai? �jabban Deannal, �s Seamussal �ltek. Neki m�r nem jutott hely.) De m�r nem b�nta. A b�lyitaltan teremben p�ld�ul Kathy mellett mindig van egy szabad hely. �gysem szeretett legh�tul �lni.

-Hannah! – ment oda a k�z�pen �l� l�nyhoz Hermione. – �lhetek mell�d? Vagy foglalt a hely?
- Nem. Azaz nem foglalt, gyere nyugodtan! Csak kicsit meglep�dtem.
- Ugyan min? – b�r sejtette a v�laszt.
- H�t mert te mindig Harry�kkel l�gsz. Azt hittem elv�laszthatatlanok vagytok! – Hannah Abbot hugrabugos eltanul� �s prefektus szemsz�g�b�l, val�ban �gy n�zhetett ki.
- Kell a v�ltoz�s! – �m mag�ban a k�vetkez�ket gondolta: �n is �gy hittem Hannah!
- Nekem mindegy. �r�l�k, hogy te leszel a padt�rsam. Csak most, vagy k�s�bb is �lsz itt?
- Ha nem zavarok, sz�vesen j�nn�k m�skor is mell�d.
- Engem egy kicsit se zavar! Ez h�lye mondat volt.
- �r�l�k, hogy �gy l�tod! – �m a besz�lget�st nem tudt�k folytatni, mert bel�pett McGalagony, �s megkezd�d�tt az akt�v gyakorl�s. A k�t l�ny eg�sz j�l elvolt. Vid�man pr�b�lgatt�k az elm�letben ismert var�zslatot. Hermion�nak hamar siker�lt, a fennmarad� id�ben, pedig bar�tn�j�nek seg�tett. Ez�ttal, � is sikeresen v�grehajtotta. Kider�lt, hogy a var�zsige �rtelmez�s�be kavarodott bele, �s nem a koncentr�l�ssal, vagy a m�gikus k�pess�geivel volt hiba. McGalagony is �szrevette a javul�st. Mindk�t h�z, t�z ponttal gyarapodott. Hermione Hannah k�r�s�re meg�g�rte, hogy suli ut�n az eddig tanultakban is seg�t neki. �s mivel ezzel jelent�sen lecs�kkent az egy�bk�nt is sz�k�s szabadideje, m�r sz�netekben elkezdte oktatni a hugrabugost. Mivel a k�vetkez� �r�juk is �tv�ltoztat�stan volt, azon minden akad�ly n�lk�l magyar�zott tov�bb. S b�r harmadik �r�ban (m�giat�rt�net), nem lehetett besz�lni, h�t leveleztek. Negyedik �r�ban a holl�h�ttal voltak. Hermione itt is tal�lt mag�nak asztalt�rsat. Utols� k�t �ra, pedig a Mardek�rral volt. Alapesetben irt�zott volna ett�l, de most szinte v�rta.
- Sziasztok! – k�sz�nt kiss� f�lszegen b�r nem volt r� oka. A mardek�rosok kit�r� �r�mmel fogadt�k.
- Hali Mione! – Mary vid�man �dv�z�lte, �s az eg�sz banda (Draco, Sophie) k�vette a p�ld�j�t. (Kathy bar�ts�gosan biccentett.)
- Mi sz�l hozott? – mosolygott Draco. – Nem mintha nem �r�ln�nk neked, csak meglept�l.
- �lhetek mell�tek ezen az �r�n? – tette fel a lelk�t nyomaszt� k�rd�st.
- Ez nem vitat�ma! Persze, hogy �lhetsz! – Sophie vid�man mutatott egy �res helyre k�zte, �s Draco k�zt.
- Ha m�r itt vagy bemutatlak p�r bar�tomnak j�? – a legifjabb Malfoy bar�ts�gosnak sz�nt k�rd�se kiss� megijesztette a l�nyt. Azzal m�r tiszt�ban volt, hogy ez a n�h�ny ember rendes vele a Mardek�rb�l, de nem tudta, hogy viszonyulnak hozz� a t�bbiek. Gondolkoz�sra azonban nem volt ideje, mert m�ris h�rom m�terrel od�bb tal�lta mag�t.
- H� sr�cok! � itt Hermione Grangar. Hermione, ezek itt Matthew Collins �s Daniel Taylor.
- Szi�ka! – fogott kezet vele, a mindig m�k�s kedv�ben lev� Matthew. – Sz�l�ts Mattnek!
- Halih�! �n Dan vagyok, �s ut�lom, ha a teljes nevemen h�vnak! Teh�t Dan, vagy Niel.
Mind a n�gyen mosolyogtak.
- Engem sz�l�tsatok, ahogy akartok. Mio, Mione, de szeretem a teljes nevemet is.
- Harmione Jane ugye? – k�rdezte Matt.
- Aha. A m�sodik nevemmel sincs bajom.
- �s mi lenne, ha �tv�zn�nk? – a fi� arc�n elgondolkod� vigyor jelent meg.
- Mi?
- Ne agg�dj! Matt egyik kedvenc elfoglalts�ga, hogy az egyszer� nevekb�l valami eddig sohasem hallottat fabrik�ljon. Engem is � nevezett el Nielnek.
- Aha, k�v�ncsi vagyok, mit tudsz kihozni az �n nevemb�l.
- V�rj csak! Hermione Jane, az �gy hossz�! H-J?
- Senki se tudn� kimondani! – v�t�zta meg Dan.
- Mit sz�ln�tok a Herm-Janehez? – vetette fel Draco.
- Agyas! Szerinted ezt k�nny� kimondani?
- Dan, neked csak az egyszer�s�gen j�r a fejed?
- Nekem teszik! – sz�lt k�zbe csendesen az emlegetett.
- Akkor el van int�zve! – Matt tettetett komolyra fogta a figur�t. – Teh�t kedves Herm-Jane, �dv�zl�nk az asztalunkn�l! – felnevettek, de tov�bbi traccspartira nem volt lehet�s�g, mert a professzor bev�gtatott. Igaz kiss� ferde szemmel n�zte a griffend�les l�ny �j hely�t, �m amikor �szrevette, hogy a mellette �l� Malfoy mosolyog, ink�bb nem sz�lt. Nem akarta lesz�rni, egyik kedvenc di�kj�t.
- Draco! – suttogott Hermione. – Honnan j�tt Mattnek az az �tlete, hogy H-Jnek nevezzen?
- Csak, mert �n is �gy kaptam a becenevem.
- Mi�rt, t�ged hogy h�vnak? DM? Az nem egy mugli bolth�l�zat?
- Azt nem tudom, de nem is ez. A keresztneveim Draco James. DJ! – a l�nyb�l majdnem kit�rt a kacag�s.
- DJ? Tudod minek a r�vid�t�se ez a muglikn�l? Diszk Joke. Aki a zen�ket keveri a partikon.
- Aha. Nem tudtam r�la, de nem zavar.
- Nem is az�rt mondtam. Nekem is tetszik.
- Ha m�r a becenevekn�l tartunk, - sz�lt k�zbe Sophie – T�ged hogy neveztek el?
- Herm-Jane.
- Az nem rossz, de szerintem jobb lenne, ha Hermy – Jane-nek h�vn�nk.
- Mi�rt?! – ebb�l a vit�b�l term�szetesen nem maradhatott ki a n�vad�k kir�lya.
- Mert azt k�nnyebb kimondani.
- Ne arra t�rekedj! Az olyan ovis!
- Igen, de sokkal k�zvetlenebb is!
- Tudj�tok mit? – Mione igyekezett megakad�lyozni a kialakul� vit�t. – Mindketten h�vjatok �gy, ahogy akartok!

�r�k ut�n Hermione berohant a nagyterembe eb�delni, majd felv�gtatott a szob�j�ba, onnan pedig le a parkba Hannahhoz. F�l �ra ut�n a hugrabugos l�ny m�r �rtette az �tv�ltoztat�stan nagy r�sz�t. Igazi tehets�g volt, csak kiss� f�lre�rtelmezte a var�zsig�ket. A korrepet�l�s v�gezt�vel Mione vill�n sebess�ggel l�tott neki a tanul�snak. Nem volt ideje figyelni arra, hogy megvet� tekintetek �vezik minden l�pt�t. Ahogy �tn�zte az anyagot, m�r mennie is kellett. Az el�csarnokban m�r Draco v�rt r�. A b�ntet�munk�n �tbesz�lt�k a darab cselekm�ny�t. Mindkettej�knek tetszett a t�rt�net, nem volt ellene kifog�suk. Csak a cs�kjelenetek, azokkal mi legyen? �m erre is megvolt a megold�s. Hermione sokszor hallott olyan sz�ndarabokr�l, amelyekben a cs�kot valami hozz� nagyon hasonl�an �lc�zt�k. P�ld�ul eltakart�k az arcukat, vagy s�t�t�tettek. Nem volt teljesen biztos benne hogyan, de majd kital�lnak valamit. Volt m�g idej�k. B�r nem tudt�k az el�ad�s pontos d�tum�t, de arra gondoltak, ha k�zel lenne az id�pont, a tan�rok jobban s�rgetn�k �ket. Csak van valaki a Roxfortban, aki seg�thet nekik...

Hermione ism�t k�s�n �rt ?haza?, �m nem sz�m�tott r�, hogy m�g �bren van valaki. Pedig �bren volt, m�ghozz� Ronald Weasley. Pont �! De h�t ki m �s is lehetne.
- Sz�p j� est�t! �jabb esti kiruccan�s? Most kivel?
- Fogalmam sincs, mire akarsz kilyukadni vallat� st�lusban, de ha nem vagy k�pes �rtelmesen megsz�lalni, ink�bb sehogy se tedd!
- Te csak ne oktass ki engem! Pont eleget viseltem, hogy �veken �tdirig�lt�l!
- M�g, hogy te t�rt�l? Nem is tudom, kit s�rtett meg �veken �t az �gynevezett legjobb bar�tja!
- Van k�ped hib�kat felr�ni nekem?! M�g van b�r a k�peden engem hib�ztatni az�rt, hogy megv�ltozott a kapcsolat kett�nk k�z�tt. Nem az �n hib�m, hogy Malfoyjal enyelegsz est�nk�nt!
- MI?!?! M�g, hogy �n enyelgek! H�t t�ged valaki nagyon f�lreinform�lt!
- Ne is pr�b�ld kimagyar�zni magad! A k�nyvt�rban hallottam, hogy Malfoy is ugyanabban az id�ben marad ki, mint te.
- Oh, �s m�gis kit�l hallottad ezt?
- Ha nagyon tudni akarod, Parkinson�k besz�ltek r�la.
- H�t, ha te ink�bb hiszel egy f�lrehallott mondatnak, mint meghallgatn�d azt, aki m�g nem hazudott neked, akkor ne velem besz�lgess! – azzal felv�gtatott a szob�j�ba.

Furcsa! Mostan�ban szok�somm� v�lok futva otthagyni, Ront – gondolkozott el. De mire a h�l�hoz �rt, m�r lenyugodott annyira, hogy ne verje fel h�l�t�rsait. A lehet� leghalkabban vetk�z�tt h�l�ingre. Az �lomman�ra nem kellett sokat v�rnia, mert b�r Ron haragja felzaklatta, de olyan szinten kimer�lt volt, hogy nem b�rt sok�ig elm�lkedni rajta.

A k�vetkez� napjai sem teltek m�sk�pp. Nagyj�b�l m�sf�l h�tig tarthatott ez a nyugalmi �llapot. Hermione egyik �r�n sem �lt Ron�k mellett, az �vfolyamt�rsai viszont sz�vesen l�tt�k asztaluk mellett. �s mikor v�gre azt hinn�, az �lete visszat�rt a szok�sos ker�kv�g�sba, sz�m�ra szinte feldolgozhatatlan esem�ny t�rt�nt.

J� hangulatban takar�tott�k az egyik alagsori termet, s k�zben a sz�ndarab elej�t mondt�k �ssze.

Alaphelyzet: Villalak�s t�gas f�ldszinti nappali szob�ja. Mivel ez a h�znak a viszonylag legv�dettebb helyis�ge, minden mozd�that� ing�s�got ide zs�foltak, l�that�an sebt�ben, �sszevissza. N�melyik b�toron huzat. K�pek, r�szben a falakon, r�szben a fal mell� �ll�tva, ki-, �s beford�tva. Sz�nyegek, f�gg�ny�k, egyik m�sik felg�ngy�lve, papirosba csomagolva, a t�bbi szanasz�t. Szekr�nyek csukva vagy nyitva, �gynem�vel, ruhanem�vel. B�r�nd�k, melyeket m�r nem volt id� elvinni. K�nyvespolc, �res akv�rium. Zongora. Telefon. Hatalmas cser�pk�lyha. Ideiglenesen behelyezett t�zhely, hossz�, kanyarg�s cs�vel. Nagy ablakok kerete, most bedeszk�zva, vagy palett�val fedve. Bels� l�pcs� vezet fel az emeletre, a korl�ttal szegett gal�ria. K�l�n�s alkotm�ny vil�g�t: aut�akkumul�torra r�kapcsolt �r�asztali l�mpa, h�zilag �sszebark�csolva. J�m�d a hirtelen menek�l�s felbolydults�g�ban: a vill�t volt lak�i m�s elhagyt�k, s a fosztogat�k m�g nem r�molt�k ki. Kint az ostrom hangjai.

Fi�: Linn�.
L�ny: Luther.
Fi�: London. Jack London.
L�ny: Liszt.
Fi�: Lindbergh.
L�ny: Laborfalvi R�za.
Fi�: Lyka K�roly.
L�ny: Lifar.
Fi�: Az ki?
L�ny: H�res t�ncos. Van egy figura: Lifar-ugr�s.
Fi�: Lamberg,

- Akkor itt kihagyjuk azt a p�r sort ugye? – k�rdezte kiz�kkenve Hermione.
- Igen, mert nem c�lunk elaltatni a k�z�ns�get – azzal elmosolyodtak, �s folytatt�k a mel�t.

L�ny: Lajos.
Fi�: Melyik Lajos?
L�ny: Els� Lajos.
Fi�: Akkor M�sodik Lajos.
L�ny: Harmadik Lajos.
Fi�: Negyedik.
L�ny: �t�dik.
Fi�: Hatodik.
L�ny: Hetedik.
Fi�: Nyolcadik Lajos. Az�rt is.
L�ny: Kilencedik.
Fi�: T�z.
L�ny: Tizenegy.
Fi�: Tizenkett�.
L�ny: Tizenharmadik Lajos.
Fi�: Brav�. Tizennegyedik Lajos. Louis quatorze.
L�ny: Quinze.
Fi�: Seize. Akit nyissz, nyissz.
L�ny: Tizen�t�dik Lajos.
Fi�: Tizenhatodik Lajos.
L�ny: Tizenhetedik Lajos.
Fi�: Az nem volt, Kiny�rt�k, miel�tt tizenhetedik lehetett volna, �s Lajos.
L�ny: Akkor Tizennyolcadik Lajos.
Fi�: Unom. �hes vagyok.

- �n is kezdem unni, nem csak a karakterem.
- Jaj Draco, tudod, hogy a mel� mag�ban m�guncsibb!
- Lehet, igazad van, de akkor is. Besz�lgess�nk ink�bb.
- De mir�l?
- Ak�rmir�l. Mondjuk, hogy mi�ta repkednek fekete baglyok a Roxfort alagsor�ban.
-Mi?
- Egy fekete bagoly van a teremben, �s lesz�llt az aszalta – �m a komment�rra nem volt sz�ks�g, ugyanis addigra m�r Hermione is megfordult. Az �llatka, egy szint�n fekete bor�t�kot tartott a cs�r�ben, melyen aranysz�n� bet�kkel volt felt�ntetve a n�v: Hermione Granger.
- Fura! Mi�rt nem a klubhelys�gben, vagy a toronyban keresett?
- Szerintem volt ott is, de mivel nem tal�lt meg t�ged, lej�tt ide.
- Lehet – �m a v�lasz k�zben m�r a bor�t�kkal babr�lt.

Egy feh�r pergamenlap ker�lt el� bel�le, amit a l�ny r�gt�n olvasni kezdett. De b�r ne tette volna. Ahogy Draco l�tta az esem�nyeket azt sz�rte le, valami borzalmas h�rt kaphatott. Arc�b�l az �sszes v�r kifutott, szeme, pedig olyan t�gra ny�lt, mint eddig m�g soha. Gyors egym�sut�nban k�tszer futott �t a lev�len, majd hitetlenkedve maga el� b�mult. Kezdte felfogni a le�rtakat. A lap kiesett remeg� kezei k�z�l. A mardek�ros felkapta a f�ldr�l, �s olvasni kezdte.

Tisztelt Miss Granger!

Mint a M�gia�gyi Miniszt�rium mugli �zeneteket tov�bb�t� hivatal�nak eln�khelyettese, eny�m a szomor� k�teless�g, hogy k�z�ljem �nnel a h�rt, miszerint �desanyja elhal�lozott. A mugli hat�s�gok gyilkoss�gra gyanakszanak, �m nincs tan�, aki pert ind�tana, ez�rt a nyomoz�s is lez�rult. A hal�lesetet Mr. Albert Granger jelentette. Az �ldozaton dulakod�s nyomai l�tsz�dtak. A hal�l oka a kopony�ra m�rt nagy erej� �t�sb�l sz�rmaz� bels� v�rz�s. �llap�tott�k meg a helysz�nre rendelt halottk�mek. A Miniszt�rium �szinte r�szv�t�t fejezi ki.
�dv�zlettel: Arabella Goldstein.

Dracot ugyan�gy meglepte a h�r. Teljesen m�sra sz�m�tott. Felpillantott a l�nyra, akinek az arc�n m�rhetetlen f�jdalom �lt. N�m�n �llt, mintha k�v� dermesztett�k volna.
- Hermione – sz�l�totta meg Draco.
- Nem! – hangos, keser� sikoly volt a v�lasz. K�s�ret�ben a l�ny f�ldre rogyott, majd �t�lelte a seg�ts�g�re siet� fi� nyak�t. Belesimult a karjaiba, �s a v�ll�n s�rta ki mag�t. Draco csit�t�an simogatta a h�t�t, t�bbet nem tehetett.
- Tudom, ki volt! – zokogta.
- Mi?! – megd�bbent ugyan a hirtelen mondat tartalm�t�l, de m�gsem fogta r�gt�n k�rd�re a dolgot. �m nem is volt r� sz�ks�g.
- Tudom! Biztosan tudom, hogy az ap�m volt! H�rom�ves korom �ta l�tom, hogy veri any�t, �s n�ha engem is. De �n nem f�ltem t�le. �ltetett a ?csak az�rt is?! De most m�r nincs �rtelme. Meg�lte az any�mat! – ki�ltotta v�g�l, �s ism�t �tadta mag�t felt�r� k�nnyeinek. Amint el�g er�t gy�jt�tt, folytatta. Elmes�lte, hogyan �lte meg az apja d�hkit�r�seit, �s az anyja gyenges�g�t. Annyira szerette szerencs�tlen n� a f�rj�t, hogy nem volt hajland� �szrevenni azt a v�ltoz�st, amin �tment. Nem cselekedett el�g hamar.
- Pedig mondtam neki! Mondtam neki, hogy v�ljon el. Hogy menek�lj�n! Akkor sem hallgatott r�m, amikor az az �llat f�lholtra verte. K�rh�zba se akart menni, mert ott gyanakodtak volna. Otthon kellett kik�r�lnia mag�t. Seg�thettem volna rajta, de most m�r k�s�!
- Nem a te hib�d! Semmi k�z�d ahhoz, ami t�rt�nt! A m�lton nem tudsz v�ltoztatni, de a j�v�n igen.
- Mire c�lzol?
- Majd elmondom. Most nem fontos, csak az, hogy nyugodj meg.

Herniome kis�rta mag�t a f�nak. Benne b�zott, ellenben a kor�bbi ?bar�taival?. �gy �rezte, soha nem volt m�g olyan ember, akinek b�rmit elmondhatott. Az anyj�nak nem volt ideje, hogy a l�nya probl�m�ival foglalkozzon. Az apj�nak kedve nem volt, �s az�ta sincs. Harry. � tulajdonk�ppen eddig nem b�ntotta, de nem is volt hajland� seg�teni neki. Ron. H�t � Ron. �rzelmi szintem kb. fakan�l, de – mint kider�lt – a kik�z�s�t�sben verhetetlen. Ginny fiatalabb n�la, b�r ez eddig nem jelentett gondot k�z�tt�k. Azonban mostan�ban egyre gyakrabban ker�lte � is. �s b�r ezt el�sz�r a R.A.V.A.SZ.-�v�nek tudta be, ennyire az�rt m�g � sem tanult. Az �lmatlan �jszak�k azonban hoztak n�mi eredm�nyt. R�j�tt, hogy mivel Harry �s Ginny j�rnak, a l�ny – a jelen helyzetben – val�sz�n�leg nem megy sokra vele, ha el�rukkol, egy ?Nem n�zz�k meg Hermionet?? mondattal. Luna pedig nagyon elfoglalt volt. Mint holl�h�tas, m�gt�bbet tanult az R.A.V.A.SZ.-okra. Egy�bk�nt is. Mivel nemcsak nem egy �vfolyamban, de egy h�zban sem volt vele, szinte csak az �tkez�sekn�l futottak �ssze. Parvatir�l �s Lavanderr�l m�r ne is besz�lj�nk. Soha nem voltak igazi bar�tn�i. Nekik csak a divat, meg a pasiz�s sz�m�t.

M�g akkor is s�rt, amikor McGalagony �rt�k ment. Mivel nem tal�lta tan�tv�nyait a megbesz�lt helyen, �s nem gondolta, hogy �nk�nt �s dalolva pluszmunk�t v�geznek, rosszat sejtve indult lefel�. ?Tal�n megint p�rbajoznak, vagy ki tudja! B�r el�gg� megv�ltoztak mostans�g.? �m ahogy bel�pett a f�lbehagyott terembe, r�gt�n elsz�llt az az �tlete, miszerint leord�tja a k�t fiatalt a satnya munk��rt, mivel l�that�lag nem dolgoztak sokat. De amint megl�tta a s�r� l�nyt a mardek�ros karjai k�z�tt, leesett az �lla. El�sz�r meg sem tudott sz�lalni. Azt�n, amint siker�lt visszanyernie a nyugalm�t, zavartan tette fel k�rd�s�t.
- Itt… itt meg mi t�rt�nt?
- �hm… Tan�rn� – Hermione igyekezett gyorsan elh�z�dni Dracot�l, viszont az most sem engedte.
- Professzorasszony, Hermione �desanyja elhal�lozott!
- Oh, sajn�lom! M�gis hogy t�rt�nt? – �m nagyon rossz k�rd�st tett fel. Az eml�tett l�nyon ism�t eluralkodott a f�jdalom. Zokogva roskadt vissza az �lel� karokba. A tan�r nem tudott mit hozz�sz�lni a jelenethez. Majd halkan megsz�lalt.
- Mr. Malfoy, k�rem, k�s�rje fel Miss Grangert a gyeng�lked�re nyugtat��rt!
- Igen, professzor!

Felseg�tette a l�nyt, �s elkezdte kifel� t�mogatni. Madam Pomfrey k�szs�gesen seg�tett, nem tett fel felesleges k�rd�seket, csak le�ltette egy �gyra, �s a kez�be nyomta a fiol�t. Draco �gy d�nt�tt megv�rja, s�t elk�s�ri, valameddig ha v�geztek. A kezel�s nem volt t�l hossz�. A javasasszony azt tan�csolta, besz�lje meg valakivel. Ez az ember ott �lt ez egyik sz�ken, b�r a nagy tud�s� gy�gy�t� nem r� c�lzott. �s ezt mindketten tudt�k, de meghagyt�k a n�t abban a tudatban, hogy csak a b�ntet�s miatt viselik el egym�s t�rsas�g�t.

A kast�ly s�t�t folyos�j�n s�t�ltak, fel a Griffend�l-torony fel�. Draco �tkarolta a hozz�b�j� l�ny v�ll�t. Lassan haladtak, mert sem Hermion�nak nem volt sok kedve visszat�rni a hideg griffend�les k�zegbe, �s a mardek�ros fi� is f�ltette kiss� ett�l, b�r pr�b�lt magabiztosnak l�tszani.
- Nyugi, nem lesz gond!
- De akkor is! Abb�l �t�lve, amit lev�gtak az el�z� hetekben, egy�ltal�n nem b�zom abban, hogy meg�rtenek.
- Hallgass r�m! Ha �n, j�gsz�v� mardek�ros meg�rtelek, akkor az igazs�gos griffend�lh�z mi m�st tenne?
- Aha! – hallottak egy kem�ny hangot a kanyar m�g�l. – Sz�val tiszta h�lye vagyok? H�t itt a bizony�t�k! Pedig Harry nem akart hinni nekem. Mekkor�t fog csal�dni benned! Nincs ments�g! Az ellens�ggel cimbor�lsz, m�r megint!
- L�tod? �s m�g te vagy j�gsz�v�? – suttogta a mellette �ll� fi�nak. Ron a s�t�t miatt, nem l�thatta f�jdalommal teli arc�t, csak azt, hogy feln�z a mardek�rosra, azt�n elmegy mellette, �s felrohan a toronyba. Azt, hogy ism�t s�r, csak Draco tudta.
- H�t ezt j�l megcsin�ltad Weasley! �pp siker�lt megnyugodnia! Nem vetted �szre mekkora sokk �rte?
-Mert te tudod, mit �rez igaz? – a hangjukb�l s�t�tt a gy�l�let, �s a megvet�s.
- H�t biztos jobban, mint te! De ne v�rd, hogy beavassalak a r�szletekbe. K�rdezd t�le! Majd elmondja, ha akarja.

Azzal sarkon fordult �s elindult lefel�. �m egyet tudott. Weasley sohasem fogja megk�rdeni Hermion�t mi is t�rt�nt. Ahhoz � t�l �nfej�. B�r abban sem volt biztos, hogy a l�ny ezek ut�n sz�ba �llna vele. V�gt�re is � sem osztan� meg egy ilyen tapl�val a lelki gondjai!