A Sz�ks�g szob�ja t�k�letes hely azok sz�m�ra, akiknek valami titkolnival�juk van. Mindenki m�s okb�l keresi fel a szob�t, �s van, aki egyszer odat�ved, de t�bbsz�r nem tal�lja meg. Most a szoba meleg csendj�ben egy p�rocska �lt meghitten. A bord� kanap�n �sszeb�jva n�zt�k az ablak t�loldal�n felbukkan� csillagokat. A l�ny bar�tja v�ll�ra hajtotta a fej�t, �s mosolyogva gondolt arra a napra, amikor �sszej�ttek. Csendesen �ltek. Nem besz�lgettek. Szavak n�lk�l is t�k�letesen meg�rtett�k egym�st. V�g�l Draco m�gis megt�rte a csendet.

- Hermione... �n... nekem egyre nehezebb.

- Micsoda? - k�rdezte a l�ny. F�lt att�l, amit hallani fog.

- Ez az eg�sz dolog kett�nk k�z�tt. - A l�ny sz�d�lni kezdett. M�r el�re hallotta, hogy Draco szak�t vele. K�nnyek mart�k a szem�t, mikor meghallotta bar�tja hangj�t. - Nem b�rom tov�bb titkolni. Mindenkinek hazudnunk kell.

- Mi? �n azt hittem...

- Mit?

- �n azt hittem, szak�tani akarsz velem.

- Mi�rt akarn�k?

- Nem tudom. Volt egy ilyen �rz�sem.

- Ennyit a t�vedhetetlen n�i meg�rz�sekr�l - nevetett fel a fi�.

- �s ha m�r nem b�rod titkolni... Ha m�r nem tudod titkolni, �s �n sem, mivel ez egyre bonyolultabb, �s nehezebb, akkor mi lesz?

- Nem tudom. Ezt meg kell majd besz�ln�nk, ha nem lesz�nk ennyire f�radtak.

- Szerintem is. - A l�ny �vatosan r�n�zett az �r�ra, ami mellett�k l�gott a falon. Kilenc �ra lesz k�t perc m�lva. Kib�jt bar�tja �lel�s�b�l, �s felpattant: - Te j� �g, Draco, meg fognak b�ntetni minket!

- Mi�rt? - a fi� nem �rtette, mi ez a hirtelen felindul�s a l�nyt�l.

- Kilenc �ra lesz k�t perc m�lva! Minket kicsin�lnak, ha megl�tnak a folyos�n! Piton professzor... - mondta, mik�zben elindult bar�tja mellett a hetedik emeleti folyos�n.

- Piton professzor tesz r� magasr�l, mit l�t. Nem t�nt fel, mostan�ban milyen szokatlanul viselkedik?

- De. Te tudod, hogy mi�rt? - Mikor a fi� alig l�that�an elmosolyodott, Hermione megragadta a karj�t, �s meg�ll�totta.

- Mi van? - h�borodott fel a fi� nevetve. A l�ny komoly arccal n�zett r�, mire lassan mes�lni kezdett: - Egy�rtelm�. Piton olyan szerelmes, mint Hisztis Myrtle Potterbe.

- Mi?! De kibe?

- Jaj, �desem, te nyitott szemmel j�rsz? - tette fel a k�rd�st, mire egy d�h�s pillant�st kapott. - Mendoz�ba.

- Mi? Te teljesen megh�ly�lt�l, Draco? Ez r�galmaz�s!

- Ez nem r�galmaz�s, ez t�ny.

- Draco, honnan a fen�b�l szeded ezt?

- Van j� oldala is annak, ha az ember mardek�ros.

- Kit�l tudod?

- Pansy-t�l.

- �, Szent Parkinson biztos mindig igazat mond, � a t�k�letes, mi? Aranyv�r�, �s m�g mardek�ros is - horkant fel Hermione, mire Draco meg�ll�totta, �s �vatosan megcs�kolta.

- Nem. Te mondasz mindig igazat, �s te vagy t�k�letes. - Erre Hermione m�r nem tudott mit mondani, mert megjelent Frics, a gondnok. Draco elh�z�dott Hermion�t�l, majd felvette megszokott len�z� st�lus�t.

- Mit m�veltek itt, al�val� kis... - azonban nem tudta befejezni, mert McGalagony professzor jelent meg, �s �tvette a sz�t:

- Granger, Malfoy, maguk mit keresnek itt?

- ���... h�t... sz�val... - kezdett bele Hermione, de McGalagony belefojtotta a sz�t:

- Nem kell magyar�zkodni. T�z pont a Griffend�lt�l, �s t�z pont a Mardek�rt�l. Most eltekintek a b�ntet�st�l, de ha legk�zelebb megl�tom magukat takarod� ut�n a folyos�n, nem leszek rest, �s �v v�g�ig b�ntet�sre j�rhatnak minden este. - A n� elsietett, majd Frics is. Hermione �gy sz�lt:

- Majd holnap tal�lkozunk.

- Ok�. - A l�ny elindult a Griffend�l klubhelyis�ge fel�, de Draco a k�ny�k�n�l visszah�zta, �s megsz�lalt: - H�, m�r b�cs�cs�kot sem kapok? - A l�ny egy gyors puszit nyomott bar�tja sz�j�ra, de az nem �rte be annyival. Nyelv�t �ttolta a l�ny sz�j�ba, �s annak a nyelv�vel kezdett j�tszadozni. Hermione pihegve h�z�dott el a fi�t�l, majd �gy sz�lt:

- Holnap.

- Szia �des.

- Szia. - A l�ny besietett a portr�lyukon, majd egyenesen a szob�j�ba ment, ahol Parvati �s Lavender m�r b�k�sen szuny�k�lt. �t�lt�z�tt, �s lefek�dt aludni.

a

M�snap Hermione kor�n lement b�jitaltanra, hogy senkivel ne kelljen �sszefutnia, de n�h�ny mardek�rost nem tudott elker�lni. Le�lt a hely�re, �s kisv�rtatva meg�rkeztek bar�tai is. Harry furcs�n rosszkedv� volt, Ron meg vigyorgott, mint a tejbet�k. �s ekkor bej�tt Draco is, elmaradhatatlan k�s�ret�vel egy�tt. Len�z�en v�gigmustr�lta a tri�t, majd le�lt hely�re, �s megsz�lalt:

- H�, Ragy�s, mivel fogsz ma elk�pr�ztatni minket? Megmutatod, hogyan kell sebhelyet csin�lni a homlokunk k�zep�re, hogy mi is h�resek lehess�nk?

- Dugulj be Malfoy.

- �, csak nem �rz�keny pontot �rintettem? - nevetett fel Malfoy, mire Harry felpattant a hely�r�l, �s m�r vette volna el� a p�lc�j�t, mikor Hermione lefogta a kez�t, �s figyelmeztet� pillant�st vetett Dracora, hogy ne vigye t�lz�sba a k�teked�st. A fi� apr�t b�lintott, majd le�lt a hely�re. Piton szok�sos tal�rlobog�s bel�p�je ut�n kiadta a feladatot, majd elkezdett k�rbej�rni a teremben. Mikor megl�tta Harry b�jital�t, bossz�san fels�hajtott.

- Potter, megtudhatn�m, mi ez?

- Ez k�rem a nyugalom eszenci�ja.

- Mondja Potter, tud olvasni? - k�rdezte imm�r fennhangon a tan�r, mire Harry elsz�gyellte mag�t, �s v�r�s�d� f�llel v�laszolt.

- Tudok.

- Nekem nem �gy t�nik. Olvassa el a m�sodik bekezd�st. - A fi� v�gigfutott a bekezd�sen, �s zavartan n�zett a tan�rra, mikor r�d�bbent a f�jdalmas igazs�gra. - Mindent megcsin�lt?

- A por�tott holdk�vet kihagytam.

- Helyes �szrev�tel. A munk�ja �rt�kelhetetlen. Evapores. - A f�zet elt�nt. Hermione egy�tt �rz�n meg�rintette a fi� karj�t, majd elkapta Draco figyelmeztet� pillant�s�t, �s gyorsan elh�zta kez�t a fi��r�l. Harrynek felt�nt ez a hirtelen visszakoz�s, de nem sz�lt semmit.

- Mi van Sebhelyes, nem tan�tottak meg olvasni? - Harrynek nem kellett sok. Felpattant a hely�r�l, de Piton fenyeget� hangja meg�ll�totta:

- Potter! �tven pont a Griffend�lt�l! �s este b�ntet�munk�ra j�n az irod�mba! - Ezzel v�get is �rt az �ra. A fekete haj� fi� d�h�sen ment ki a teremb�l, mik�zben Ron ott loholt m�g�tte.

a

Tia izgatottan k�sz�l�d�tt Katie-hez a Roxfortba, �s nem tudott nem felfigyelni arra, hogy Lucius is hasonl�k�ppen tesz.

- Ugyan, t�nyleg nem kell elk�s�rned. Nem lesz semmi bajom.

- Err�l nem nyitok vit�t – hangzott a f�rfi h�v�s, hat�rozott v�lasza, mik�zben mag�ra kanyar�totta tal�rj�t.

- J� - s�hajtott Tia beleegyez�en. - Csak annyit k�rn�k, hogy ne �gy utazzunk, mint a b�lr�l hazafele. Nem valami kellemes �rz�s.

- Rendben, de �gy sokkal tov�bb tart, m�g oda�r�nk, nem is besz�lve arr�l, hogy v�gig el kell viselned a t�rsas�gom... – mosolygott ravaszul a sz�ke m�gus, s eg�szen k�zel �llt a n�h�z. Sz�rke tekintet�t a n� k�k szemeibe f�rta, aki szemtelen�l �llta a pillant�s�t.

- Valahogy majd csak t�l�lem – v�laszolt az pimaszul, s elindult a kij�rat fel�. Lucius sz�rakozottan megr�zta a fej�t, majd k�vette �t. Egy�tt �ltek be a f�rfi aut�j�ba, majd a sof�r elvitte �ket a Roxfortba.

Tia els� �tja Katie-hez vezetett, Lucius pedig magukra hagyva �ket elindult, hogy megkeresse Perselust.

a

- �, Tia, csakhogy v�gre ide �rt�l! Rem�lem, nincs semmi gond, mert a leveled igaz�n rejt�lyesre sikeredett – fogadta Katie izgatottan bar�tn�j�t, majd mindketten le�ltek egy-egy fotelba.

- Sajn�lom, nem akartam r�d ijeszteni. Nem, nincs semmi gond, de legut�bbi l�togat�som �ta t�rt�nt p�r dolog, ami nagy m�rt�kben befoly�solhatja a kil�tem ut�ni kutat�st.

- Huhh, ez nagyon komolyan hangzik. �s van ehhez valami k�ze a miniszt�riumnak?

- Mi�rt k�rded?

- Miut�n elment�l, keresett itt egy f�rfi. Hm... kiss� furcsa, magas, fekete haj�, eg�sz j�k�p�...

- Khm, Katie, azt hiszem kicsit elkalandozt�l.

- Mi? Ja, igen! Valami d�nt�sr�l, vagy �t�letr�l zagyv�lt �ssze mindenf�l�t, meg hogy szem�lyesen kell k�z�lnie. Mondtam neki, hogy pont elker�lt�tek egym�st, �s hogy az �llom�son megtal�l, de meg se v�rta, hogy befejezzem, sarkon fordult �s igencsak sietve t�vozott.

- Hm... ez k�l�n�s. Az �llom�son csak Lucius v�rt, �s � azt mondta, hogy az � feladata az �t�let k�zl�se. De nem tudta ott elmondani, mert... – Tia itt abbahagyta a mes�l�st, mert hirtelen egy eg�szen furcsa gondolat �t�tt sz�get a fej�ben.

- Mert? – k�rdezte Katie izgatottan. – Mondd m�r, mi t�rt�nt veletek?

- Megt�madtak.

- Merlinre! Akkor az, aki n�lam j�rt... Te j� �g! �n meg sim�n el�rultam neki, hol tal�l! De ugye nem esett bajotok?

- Szerencs�re nem. B�r Lucius megs�r�lt, de siker�lt meggy�gy�tanom. - Katie-nek felt�nt, hogy Tia valamivel felszabadultabban ejti ki a f�rfi nev�t, de nem tette sz�v�.

- Micsoda? Te gy�gy�tottad meg?

- Igen. Mikor vissza�rt�nk, el akartam l�tni a seb�t. Lefert�tlen�teni, meg a szok�sos dolgokat. De persze � ezt nem akarta. Akkor besz�lgetni kezdt�nk, �s m�r nem teljesen tudom, hogy, de v�g�l megcs�koltuk egym�st.

- Hm, ahhoz k�pest, hogy ki nem �llhatj�tok a m�sikat, el�g s�r�n t�rt�nnek veletek ilyen “balesetek” – pimaszkodott Katie. – De mi k�ze ennek a gy�gy�t�shoz?

- Ha nem v�gn�l folyton k�zbe, akkor m�r elmondtam volna. Sz�val, m�r eml�tettem kor�bban is, hogy mikor megcs�kolt, k�l�n�s bizserg�st �reztem a testemben. Most is ezt �reztem, csak er�sebben. Azt hittem, a cs�k miatt van, de mikor elh�z�dtam t�le, megl�ttam, hogy a kezem alatt m�r nincs ott a seb. Lucius szerint gy�gy�t� vagyok.

- Ezt nem hiszem el! Akkor val�sz�n�, hogy te is aranyv�r� boszork�ny vagy.

- T�bb mint val�sz�n�. A miniszter ezut�n kijelentette, hogy nem engedheti, hogy egyed�l m�szk�ljak, ez�rt Luciusnak mindenhov� el kell k�s�rnie engem.

- M�g a mosd�ba is?

- Jaj, ne l�gy m�r ilyen gyerekes! - nevetett fel Tia Katie szavai hallat�n.

- De most komolyan. Mi van k�ztetek? – v�ltott t�m�t k�v�ncsiskodva Katie.

- Mi lenne? Semmi!

- Ugyan m�r! K�t mag�nyos sz�v... r�ad�sul mindketten aranyv�r�ek vagytok...

- K�pzel�dsz!

- H�t, j�! �n meg�rtem, ha titkolni akarj�tok...

- Katie! – sz�lt r� Tia er�lyesebben bar�tn�j�re, majd mindketten nevet�sben t�rtek ki. V�g�l Tia fel�llt, �s �gy sz�lt: - Ideje elindulnom. Lucius kiakad, ha sok�ig maradok. - Azzal elindultak a bej�rat fel�.

a

A k�gy�fejes p�lca hangos koppan�sa t�rte meg a hideg, nyirkos pince csendj�t. Kisv�rtatva a hatalmas ajt� felt�rult, s Perselus Piton fenyeget� alakja jelent meg. Lucius Malfoy g�nyos mosolyra h�zta a sz�j�t, ahogy elk�pzelte a l�tv�nyra megr�m�l� gyerekek arc�t.

- Lucius, milyen v�ratlan meglepet�s – h�zta fel a professzor k�rd�n a szem�ld�k�t. Hangja szenvtelen�l csengett, de legbel�l komolyan �rdekelte, mit akarhat t�le. A sz�ke m�gus nem s�r�n szokta szem�lyesen felkeresni, csak halaszthatatlan �gyben.

- Ha befejezted a m�reget�semet, tal�n be is engedhetn�l. – Piton arca kelletlen�l r�ndult egyet, de utat engedett Malfoynak.

- Teh�t, minek k�sz�nhetem v�ratlan l�togat�sod? – k�rdezte, mik�zben hellyel �s te�val k�n�lta vend�g�t. – Amennyiben Dracor�l lenne sz�...

- Nem, Perselus, sokkal ink�bb „mag�njelleg�” a l�togat�som oka – mondta Lucius jelent�s�g teljesen, �s szavainak nyomat�kak�nt meg�rintette a bal alkarj�t. Piton �szt�n�sen ut�nozta a mozdulatot, �s mintha egy fokkal s�padtabb� v�lt volna az arca. – Bizony�ra neked is felt�nt, hogy a S�t�t Jegy az ut�bbi id�ben egyre jobban l�tszik.

- Igen – felelte kurt�n a professzor.

- A Nagy�r vissza fog t�rni. K�zeledik az � ideje.

- Ez v�rhat� volt.

- �s ha visszat�r, ott folytatja, ahol abbahagyta – folytatta a sz�ke m�gus nosztalgikus hangulatban.

- Ne szaladjon el veled a l�, Lucius. Ha elj�n az ideje a Nagy�r sz�l�tani fog minket, amint sz�ks�ge lesz r�nk. Azt pedig, hogy mi lesz, majd megl�tjuk akkor. - Ezzel befejezettnek tekintette a t�m�t. Lucius egyet�rt�en b�lintott. Fel�lltak, �s elindultak a f�bej�rat fel�.

a

Hermione a parkban �lve kinyitotta mugliismeret k�nyv�t, majd olvasni kezdte. L�pteket hallott a h�ta m�g�tt, majd egy k�z �rintette meg a v�ll�t. Hermione lassan megfordult, �s mikor megl�tta Dracot, ajkai m�r ny�ltak volna, hogy k�sz�nj�n neki, de Harry �v�lt�se f�lbeszak�totta.

- Mi a fen�t m�velsz, te g�r�ny? Vedd le r�la a mocskos kezedet!

- Mi van, Sebhelyes? Nincs m�s, akit zaklathatsz? Foglalkozz ink�bb a kis v�r�rul� bar�tn�ddel!

- Ugyanolyan undor�t� f�reg vagy, mint ap�d, Malfoy! - d�rrent r� Harry a sz�ke fi�ra, akit nem �rdekelt, hogy ott van Potter, szerette volna min�l hamarabb �t�lelni bar�tn�j�t. Odafordult, hogy k�sz�nj�n neki, de Harry ism�t k�zbesz�lt: - Ne merj m�g egyszer k�zeledni Hermion�hoz! Vil�gos?

- Mi van? Bocs, de nem �rtem, mit hablatyolsz itt nekem. Szerintem � is el tudja d�nteni, kivel szeretne bar�tkozni... – Befejezni azonban m�r nem tudta a mondatot, mert Harry a tork�nak szegezte p�lc�j�t.

- Gyere Malfoy, p�rbajozzunk. Annyira kem�nynek �rzed magad...

- Gy�va vagy Potter.

- Azt mondod? - Harry z�ld szemei v�szesen csillogtak. Hermione �rezte a vesz�lyt. Fel�llt, �s igyekezett nyugodt maradni, ahogy l�tta szerelm�t �s legjobb bar�tj�t egyre d�h�sebben. – Na, mi van, Malfoy? Vagy csak hal�lfal� �larcban �s tal�rban vagy nagy leg�ny? – Draconak se kellett t�bb, kivonta p�lc�j�t, �s egy er�s pajzsb�b�jt k�ld�tt Harry-re. Harry azonban gyorsabb volt n�la: - Sectumsempra! – Ki�ltotta, erre Draco mellkas�b�l �mleni kezdett a v�r, mintha egy kard felszak�totta volna a test�t. Harry d�ht�l izz� tekintettel meredt Malfoyra, aki �sszeesett a f�v�n. Hermione - amint megl�tta Dracot a f�ld�n fetrengeni v�resen – felsikoltott. Hangj�ra odacs�d�lt egy eg�sz di�ksereg, majd kisv�rtatva megjelent Mendoza professzor �s bar�tn�je, Tia is. Nehezen siker�lt utat t�rni�k a di�kok sorai k�z�tt, s mikor oda�rtek a fi�hoz, szab�lyosan f�ldbe gy�kerezett a l�buk az el�j�k t�rul� l�tv�nyt�l. Ti�nak siker�lt hamarabb mag�hoz t�rnie els� d�bbenet�b�l. K�nnyeivel k�szk�dve, k�ts�gbe esetten omlott t�rdre Draco mellett, majd jobb kez�t felemelve tenyer�t k�zel�teni kezdte a fi� mellkas�hoz. Aki fesz�lten figyelte, n�mi feh�res f�nyt l�thatott a n� keze �s Draco teste k�z�tt. Lassan elt�nt a v�g�s a fi� mellkas�r�l, �s Tia megk�nnyebb�lten s�hajtott fel, mikor Draco fel�lt. Miel�tt b�rmit is mondhatott volna, oda�rt Piton is, aki idegesen tasz�totta f�lre �t.

- Menjen m�r innen, mit szerencs�tlenkedik itt? - d�rrent r� d�h�sen Piton a n�re. M�r �pp kit�rni k�sz�lt bel�le a v�logatott sz��radat, mikor Draco megfogta a gyomr�t, �s annak tartalm�t Piton professzor tal�rj�ra �s cip�j�re �r�tette. A di�kok felnevettek, mire Piton undorodva n�zett v�gig mag�n. Ahogy felemelte fej�t, tekintete tal�lkozott Katie-�vel, �s mikor megl�tta, hogy az is mosolyog, d�h�sen megr�zta a fej�t, majd otthagyott mindenkit.

- Azt hiszem, jobb, ha elk�s�red Dracot a gyeng�lked�re – l�pett oda Katie Ti�hoz.

- Igaz�n f�l�sleges, m�r j�l vagyok – duzzogott a fi�, mik�zben megpr�b�lt l�bra �llni.

- De �n ragaszkodom hozz�, Mr. Malfoy – emelte fel Katie a hangj�t, majd mikor l�tta, hogy er�teljes fell�p�se el�rte a k�v�nt hat�st, odafordult Ti�hoz. - Menj csak nyugodtan. Van mit megbesz�lnetek. Addig �n el�ker�tem a fi� apj�t.

a

Sz�tlanul l�pdeltek egym�s mellett a gyeng�lked� fel� vezet� folyos�n, mely szerencs�re �res volt. Madam Pompfrey m�r tudott arr�l, hogy mi t�rt�nt, �gy mire fel�rtek hozz�, m�r azt is tudta, hogy nem sok dolga lesz. Elv�gzett p�r vizsg�latot, lefektette a fi�t az �gyra, �s kiadta a parancsot, hogy sokat pihenjen, majd kiment. Tia le�lt az �gy sz�l�re, �s k�rd�n n�zett a fi�ra.

- Rem�lem meg�rte az�rt a csinos l�ny�rt.

- Mi? Milyen l�ny? ... �n nem tudom, mir�l besz�lsz, Tia.

- Ugyan, Draco. Amn�zi�s vagyok, nem vak... – kacsintott r� mosolyogva a n�. Ett�l a fi� is mosolyra h�zta a sz�j�t.

- A neve Hermione.

- Igaz�n helyes l�ny. J�l sejtem, ha �gy gondolom, � az oka annak, hogy p�rbajozni kezdt�l? – A fi� nem v�laszolt egyb�l. Lehorgasztotta a fej�t, vett egy m�ly l�legzetet, majd halkan besz�lni kezdett.

- Igen. Odamentem k�sz�nni neki, de Potter megl�tott, �s nyilv�n azt hitte, b�ntani akarom, �s megt�madott.

- �s mi�rt hihette azt az a fi�, hogy te b�ntani akarod azt a l�nyt?

- Mert az a l�ny egy mugli sz�rmaz�s� boszork�ny... �n pedig..., nos fogalmazzunk �gy, eddig nem b�ntam vele valami sz�pen...

- �rtem. Akkor �sszefoglalva: k�sz�nni ment�l egy olyan l�nynak, akit nem kedvelsz... �s m�g p�rbajozt�l is �rte... nem tudom, nekem ez nem teljesen �ll �ssze... – cs�v�lta mosolyogva Tia a fej�t.

- L�tom, el�tted nem igaz�n lehetnek titkaim – s�hajtott nevetve Draco. - Hermione a bar�tn�m.

- De h�t ez nagyon j�! – ujjongott Tia, �m mikor megl�tta a fi� kev�sb� lelkes arc�t, az � lelkesed�se is al�bb hagyott. – Mi a baj?

- Eml�tettem, hogy Hermione mugli sz�l...

- Ne is folytasd, megint ez a v�rtisztas�gi miz�ria. Sz�val titokban tartj�tok... �, ez olyan romantikus – lelkendezett Tia �lmatagon.

- Micsoda? H�t nem vagy m�rges r�m?

- Ne but�skodj! Mi�rt lenn�k? – n�zett �rtetlen�l a fi�ra, majd mikor meg�rtette, mire c�lzott, kiss� bossz�san folytatta. – V�rjunk csak! Te azt hiszed, hogy az�rt, mert... mert val�sz�n�leg �n is aranyv�r� vagyok, akkor... Draco, m�gis hogy hihetted ezt? – dorg�lta szel�den a n�.

- Nem tudom, sajn�lom – hajtotta le a fej�t b�nb�n�an. – Sz�rnyen viselkedtem veled.

- Na, az�rt ennyire nem dr�mai a helyzet – pr�b�lta jobb kedvre der�teni a fi�t, de az a szav�ba v�gott.

- De, az. Te olyan kedves vagy, b�zol bennem, �n meg... - Idegesen a haj�ba t�rt.

-  Draco, van net�n m�g valami, amir�l tudnom kellene? - A fi� haboz�s�t l�tva csendben maradt. Tudta, hogy el fogja neki mondani, ez�rt nem s�rgette.

- M�ltkor legilimenci�t alkalmaztam rajtad.

- Vagyis?

- Behatoltam az elm�dbe, �s megkerestem egy eml�ket.

- Mi�rt van olyan �rz�sem, hogy azt az eml�ket kerested ki, amelyikben kider�l, hogy mi�rt nem besz�lt�nk �desap�ddal?

- �hm, tal�n mert azt kerestem – pirult el halv�nyan a fi�.

- �s? Megtal�ltad?

- �hm, igen – mosolygott zavartan.

- �s? Tetszett, amit l�tt�l? – fonta �ssze a n� kih�v�an a karjait.

- Tia, ez egy�ltal�n nem vicces! Gyilkosnak nevezted az ap�mat, azt�n meg felemlegetted any�mat. Ez volt a legrosszabb dolog, amit tehett�l. Nem is besz�lve arr�l, hogy meg�t�tted. �r�lj neki, hogy egy kis cs�kkal meg�sztad az eg�szet. - Ezt az utols� n�h�ny mondatot a fi� olyan hangon mondta, amit�l Tia egyre d�h�sebb lett. Draco l�tta a n� egyre s�pad� arc�t, �s ekkor m�r tudta, t�ll�tt a c�lon.

- Csak hogy tudd, velem senki nem j�tszadozhat! Ap�d megb�ntott engem, �s ez volt az el�gt�tel. Az�ta megbesz�lt�k egym�ssal a dolgot, �s innent�l kezdve ez nem tartozik r�d! �s ha m�g egyszer megpr�b�lsz kutatni a fejemben, esk�sz�m, hogy amint eml�kszem r�, hogy kell, hal�lra �tkozlak! - Draco lehajtotta a fej�t, majd �gy sz�lt halkan:

- Bocs�nat, nem akartalak ennyire megb�ntani. �n csak f�ltelek, mi lesz veled, ha apa elragadtatja mag�t, �s meg�tkoz. Egy�bk�nt tudsz r�la, hogy m�dos�totta egy eml�kedet?

- Micsoda?

- M�g nem vagyok valami j� legilimentor, �gy amikor keresg�ltem az eml�keid k�z�tt, mindenf�l�t l�ttam. Ekkor bukkantam a b�li est�re is, ami szerint miut�n haza mentetek te egyb�l aludni ment�l. De valami t�rt�nhetett k�ztetek, mert ott van a m�dos�t�s. Van egy olyan sejt�sem, hogy ap�m akkor t�nyleg b�ntott.

- N�zd Draco, rendes t�led, hogy �gy agg�dsz �rtem, de tudok vigy�zni magamra. Feln�tt n� vagyok. De tiszt�zzunk valamit. �n ezent�l elmondok neked mindent, ha te is elmondasz nekem mindent.

- Rendben. T�nyleg sajn�lom. - A n� b�lintott. - De mondd csak! Mi�rt nem sz�lt�l, hogy boszork�ny vagy?

- �, csak nemr�g der�lt ki.

- Elmes�led, hogyan? – Ti�nak esz�be jutott el�bbi �g�rete, ez�rt elmes�lt mindent a fi�nak. M�g a cs�kot sem hagyta ki, Draco legnagyobb meglepet�s�re. A fi� vigyorgott, ahogy csak tudott, �m ekkor ny�lt a gyeng�lked� ajtaja, �s Lucius l�pett be rajta. Draco arc�r�l lehervadt a mosoly.

- Tia, mehet�nk? - tette a n� v�ll�ra a kez�t, ami nem ker�lte el Draco figyelm�t. Apj�ra n�zett k�rd�n, de csak egy len�z� pillant�st kapott v�laszul.

- Sz�gyelld magad Draco. Hogy egy f�lv�r �gy megal�zzon. Ekkora sz�gyent. �letedben nem okozt�l m�g nekem ilyen nagy csal�d�st. Ezzel az egy tetteddel bep�toltad mind a tizen�t �vet. - Azzal el�rement. Tia odal�pett, megsimogatta a fi� arc�t, nyomott r� egy gyeng�d puszit, majd �gy sz�lt:

- Ne t�r�dj vele. Rossz a kedve. Agg�dik �rted.

- Ap�m soha nem agg�dott �rtem.

- Ne mondj ilyet.

- Ez az igazs�g. - A fi� sz�d�lni kezdett. - Menj. Majd �rok. – Tia b�cs�z�sk�nt m�g egy puszit nyomott a fi� homlok�ra, �s kisietett. A f�rfival egy�tt a kocsihoz mentek, majd elhajtottak.

Kis id� m�lva Hermione l�pett be a gyeng�lked� ajtaj�n.

- Szia - hallatszott c�rnav�kony hangja.

- Szia. - Draco er�tlen�l �lt fel.

- Harry b�ntet�st kapott. �v v�g�ig minden nap Fricsn�l kell szolg�latot tennie. Aljas h�z�s volt ezt az �tkot haszn�lnia. Meg is hallhatt�l volna!

- R� se r�nts. J�l vagyok. Ti�nak h�la, begy�gyultak a sebeim.

- Igen, nagy szerencse, hogy gy�gy�t�ereje van. De ez mikor der�lt ki? Eddig azt hitted, hogy mugli. - A fi� r�szletesen besz�molt neki mindarr�l, amit Ti�t�l megtudott, Hermione pedig elk�pedve hallgatta v�gig a t�rt�netet, majd elismer�en elmosolyodott. - �s elmondtad neki a m�ltkori legilimenci�t?

- El – b�lintott a fi� felszabadultan, de nem tudt�k folytatni a besz�lget�st, mert ism�t ny�lt a gyeng�lked� ajtaja �s Dumbledore professzor l�pett be. Hermione igyekezett felt�n�s n�lk�l elengedni a fi� kez�t, de az �reg m�gus �szrevette a mozdulatot.

- �, hagyja csak, Miss Granger. Miattam nem kell megfosztania mag�t ett�l a kellemes �rz�st�l – mosolygott a szak�lla m�g�l az igazgat�. - De most megk�rem, f�radjon ki. Holnap Draco is elhagyhatja a gyeng�lked�t. - Hermione kiment. - Draco, Harry megkapta b�ntet�s�t. K�v�nsz valamit mondani az incidenssel kapcsolatban?

- Hermione miatt volt.

- Igen, tudom. M�r magam is r�j�ttem.

- Akkor nincs mit mondanom.

- Rendben. - Azzal kiment. A fi� gondolataiba m�lyedt, majd nem sokkal k�s�bb elaludt.