Az �retts�gi sz�rny� kezdete...

Az ut�bbi napok �s hetek sz�rnyen lassan teltek el. Ami�ta elv�ltunk Dracoval, teljesen megzavarodtam. Nem lehetett velem besz�lni. Norah, a legjobb bar�tn�m d�h�sen vette reakci�imat, amiket �ppen nem mondhattam megszokottnak. Mindenre inger�lten v�laszoltam, ami csak m�g jobban feld�h�tette a k�rnyezetemben l�v�ket... Magamban im�dkoztam, hogy Draco j�jj�n el hozz�m, mert m�r �n sem b�rtam elviselni magam. Mindemellett kifejezetten �r�ltem, hogy nem l�thatom egy ideig. A cs�kja �szbont�an j� volt. Soha nem hittem volna, hogy egy cs�k lehet ennyire �lettel teli, �s szenved�lyes. T�vedtem. Draco cs�kja a mennyekbe rep�tett. Az �rz�s, ami akkor �tj�rta a testem, a mai napig is ott lapult bennem, �s v�rta a folytat�st. A folytat�st, amit el akartam ker�lni...

Idegesen v�rtam az �retts�gi napj�t. M�r egy �r�ja csak �ltem a t�k�r el�tt, �s gondolkodtam, milyen legyen a hajam. Ha leengedtem, az t�l egyszer� volt. A konty viszont t�l eleg�ns. Ha f�lig felfogtam a hajam, cs�nya lett. Folyamatosan csatokat tettem a hajamba, majd vettem ki onnan, �s csak szitkoz�dtam a szerencs�tlens�gemen. Tudtam, hogy csak egy �retts�gir�l van sz�, �s nem egy sz�ps�gversenyr�l, de az �retts�gin is fontos az els� benyom�s.

�s most itt �l�k az asztalomn�l, egyenruh�ban. M�regz�ld rakottszoknya, feh�r ing, �s a szokny�val megegyez� sz�n� nyakkend�. Szemeimen �s sz�mon szolid smink, de s�t�tbarna hajam m�g mindig �ssze-vissza �ll. Megr�ntottam a v�llam, �s megemeltem b�gr�met, hogy igyak egy kev�s te�t, de amint megemeltem a poharat, egy hatalmas pukkan�s megijesztett, �s a b�gre tartalm�t sikeresen magamra bor�tottam:

- �, hogy az a... – kezdtem bele k�romkod�somba, de mikor megl�ttam Draco sz�ke �st�k�t, elhallgattam.

- �n is �r�l�k, hogy l�tlak.

- Ez nem vicces, ha nem t�nt volna fel, ma van az �retts�gim, �s �pp sikeresen lebor�tottam magam te�val! �s mindezt kinek a hib�j�b�l? – meredtem a fi�ra, aki el�h�zta var�zsp�lc�j�t, �s k�zelebb l�pett. �n azonban r�f�rmedtem: - Nem t�nt fel, hogy ez nem a Roxfort, vagy az ostoba var�zsvil�god?! Itt nem haszn�lhatsz p�lc�t! Nem fog elt�nni a tea az ingemr�l!

- Dehogynem. Csak b�zz bennem.

- Hahh – horkantam fel, majd ell�ptem a szekr�nyemhez, �s keresg�lni kezdtem benne. Mikor megtal�ltam v�lt�sruh�mat, megfordultam: - Menj ki, l�gy sz�ves. Szeretn�k �t�lt�zni.

- Visszaj�v�k. – azzal kiment a szob�b�l. Mikor felvettem a m�sik egyenruh�mat, Draco ism�t bel�pett.

- Honnan tudtad, hogy k�sz vagyok?

- �des, var�zsl� vagyok.

- Draco, menj m�r innen, ne f�rassz! Sz�rny� a kedvem! Nem el�g, hogy ideges vagyok hogy meg fogok bukni, a hajam nem tudom megcsin�lni, erre j�ssz te, �s a seg�ts�geddel, amit egy�bk�nt nem k�rtem, siker�l lebor�tanom magam te�val! Nagyszer�en kezd�dik a napom, �s ha nem t�nsz el most azonnal, nem val�sz�n�tlen, hogy est�re m�r ember�l�s�rt fogok a b�rt�nben �lni!

- Meg akarsz �lni? – k�rdezett nyugodtan, mire m�g d�h�sebb lettem:

- Nem akarlak. Meg foglak �lni. – a j�v�id�t jelz� ig�t er�teljesebben mondtam ki, hogy Draco is felfogja a jelent�s�t. – Menj m�r innen! Boldog�ts m�st!

- Nem lehet. A te m�zs�d vagyok, nem m�s�.

- Jaj m�r! A fene essen ebbe a m�zsa-h�lyes�gbe! Nincs id�m most veled foglalkozni, fogd m�r fel! Hidd el, kisebb gondom is nagyobb ann�l, minthogy veled, meg a h�lye var�zsvil�goddal t�r�djek! Ut�lok mindent, �s hidd el nekem, te vagy az utols� jelenleg, akit l�tni akarok! – a fi� sz�rke szemei vadul megcsillantak, majd egy pukkan�s k�s�ret�ben elt�nt.

D�h�sen r�gtam bele az asztalba, �s s�p�rtem le a tetej�r�l mindent.

- A fene essen bel�d, Malfoy! Musz�j neked ennyire felzaklatnod az �letemet?! – �v�lt�ttem magamon k�v�l, �s mikor v�gre lenyugodtam, r�j�ttem, hogy indulnom kellene. Felkaptam gyorsan a t�teleimet az �gyamr�l, �s elindultam a suliba. Ott �llt minden oszt�lyt�rsam, k�zt�k els� szerelmem, �s t�l�k nem messze az oszt�lyf�n�k�m. Lassan odamentem hozz�juk, k�sz�ntem mindenkinek, majd le�ltem a helyemre, mire Mary-Ann, az oszt�lyf�n�k�nk elkezdte besz�d�t...