1. fejezet

Eml�kszem, minden hatodik elej�n kezd�d�tt. Hevesen gy�l�ltem Harry Pottert. Sz�vem, lelkem �v�lt�tt az�rt, hogy megbosszuljam sz�let�s�t is. Eg�sz �vben figyeltem, t�rtem a fejem a megold�son – Hogyan tegyem t�nkre? – k�rdeztem magamt�l. Ekkor m�g nem is sejtettem, hogy milyen szerepem lesz Harry �let�ben.
Hatodik ut�ni ny�ron azt�n a v�ltoz�s szele torn�d�k�nt sodort el engem is. Kiszakadtam csal�domb�l – saj�t elhat�roz�s alapj�n. Ap�m meg�lte any�mat – nem volt marad�som. Any�m – aki egyed�lik�nt szeretett – jelent�s aranyhalmot �r�k�tett r�m. Meg�lhet�sem biztos�tva volt.
Muglik k�z� rejt�ztem ap�m el�l. K�t �s f�l h�nap alatt r�j�ttem, hogy nincs semmi gy�l�lnival� a var�zstalan emberekben. Vil�g- �s �letszeml�letem sokat v�ltozott, fejl�d�tt.
V�g�l �n is v�gz�s lettem a Roxfortban. Ny�ron kisded bossz�mr�l is elfeledkeztem, nem �rdekelt tov�bb. Megv�ltoztam.
A vonaton tal�lkoztam – abban az �vben – el�sz�r Harryvel. Egyed�l �lt a kup�ban, zen�t hallgatott. Nem �rtettem mi�rt nincsenek vele a bar�tai. Hirtelen elhat�roz�ssal nyitottam ki a kup� ajtaj�t, nekem m�r �gyis mindegy alapon. Most figyeltem meg jobban. Tet�t�l-talpig feket�be �lt�zve �lt ott, bakancs�t a vele szemk�zti �l�sen pihentette. Sokat v�ltozott � is.
- Hell� Potter! – k�sz�ntem minden g�ny n�lk�l – Hogyhogy egyed�l?
Hitetlenkedve vette ki a kis bogy�kat a f�l�b�l.
- Hell� Malfoy! A bar�taim �gy d�nt�ttek, hogy az �j, s�t�nista t�pus� Harry Potter nem felel meg az elv�r�saiknak, ez�rt most Mocskos Rocker-Potter az �j nevem sz�mukra. De nem baj. Tal�n �gy majd nem a h�st l�tj�k majd bennem. �s te? Hogyhogy norm�lis vagy velem?
- Sok dolog t�rt�nt velem – v�laszoltam.
- Hal�lfal�v� avattak net�n, �s most az a feladatod, hogy engem kiszolg�ltass Voldemortnak? Ha igen, akkor sz�vesen csatlakozn�k.
- Soha nem volt c�lom, hogy ahhoz az undor�t� bag�zshoz tartozzak, �s ha van egy kis eszed, akkor te sem fogsz ez ut�n v�gyakozni.
- Draco Malfoy mint feh�r m�gus? – r�h�g�tt ki Potter.
- Sokkal ink�bb fekete, de nem Voldemort talpnyal�jak�nt, hanem mint konkurens szeretn�k t�rt�nelmet �rni.
- Nocsak, nocsak – d�bbent meg Harry, aki m�r egy�ltal�n nem hasonl�tott fiatalabb �nmag�ra: haj�t megn�vesztette – m�r a lapock�j�t verdeste -, feket�re festette; szem�veg�t elhagyta. Ruh�ja fekete volt: fekete ing, elej�n wore, h�tulj�n bitch felirattal. Fekete b�rnadr�gj�t a m�g feket�bb ac�lbet�tes�be h�zta. Nyak�n nyak�rv, aminek kis karik�j�b�l ford�tott kereszt l�gott. Volt m�g a nyak�ban egy pentagramm ez�stl�ncon. �sszess�g�ben j�l n�zett ki a pasi.
- Baszod Potter, kibaszott j�l n�zel ki!
- Ink�bb Marilyn, ha k�rhetem.
- Mint Manson? – �rtetlenkedtem.
- Ismered? – d�bbent meg.
- S�t, szeretem! – nevettem el magam, majd elmes�ltem, hogy hogyan ismerkedtem meg a mugli el�ad�kkal, a rockzen�vel, a k�l�nb�z� st�lusir�nyzatokkal.
Jelen pillanatban m�g �n is norm�lisan, mi t�bb: arisztokratikusan n�ztem ki: nem voltam felt�n�, b�r akkor v�ltoztam nagyot. Addig is szerettem a feket�t, de Harry mellett m�g ink�bb ez a sz�n vette �t az ir�ny�t�st �letemben. Elfeketedtem, nem csak k�ls�leg, bels�leg is. Azokban az id�kben nem a muglikon �s s�rv�r�eken akartam bossz�t �llni, hanem azokon az embereken, akik valaha is megb�ntottak. Ap�mra hal�l v�rt az �n kezem �ltal. Harry a nevel�sz�leit akarta meg�lni (amit a k�s�bbiekben meg is tett). Elkezdt�nk tervezgetni, �tbesz�lt�k el�sz�r az �n pocs�k gyerekkoromat (de azt v�g�l megtudtam, hogy engem legal�bb valaki szeretett). Elmes�ltem, hogy ap�m m�r h�t �ves koromt�l Cruciozott, ha nem �gy viselkedtem, ahogy � azt elk�pzelte. Elmes�ltem, hogy kisgyerekkoromt�l hal�lfal�nak neveltek. Azt is elmes�ltem, hogy minden kar�csonyra valami fekete m�gi�s cuccot kaptam, soha egy j�t�kot, vagy csokit. Viszonylagos szabads�gom a Roxfortban kezd�d�tt, de itt is ink�bb voltak m�rvad�ak ap�m tanai, f�leg az els� k�t �vben. Len�ztem mindenkit, aki nem azonos szinten volt velem. Harmadikban azt�n l�zadni kezdtem, f�leg az iskola falain bel�l. Eddig mes�ltem, amikor Harry f�lbeszak�tott.
� is mes�lt. Elmes�lte, hogy tizenegy �ves kor�ig egy gardr�b szolg�lt gyerekszob�j�ul, hogy gyakran napokig nem kapott enni, ha valami furcsa dolgot csin�lt. Elmes�lte, hogy miel�tt megkapta a levelet Dumbledore-t�l, kiszabad�tott az �llatkertben egy k�gy�t. Mes�lte, hogy unokab�tyja rengeteget zaklatta – nemcsak megverte, de meger�szakolta, b�ntotta ahol �rte. Ezzel egy�tt nem a l�nyokat szereti. Enn�l a mondat�n�l elakadt a l�legzetem: van rem�ny! R�gt�n megjegyezte:
- Gondolom, most undorodsz t�lem.
D�bbent csend, majd felh�borodva ki�ltottam fel:
- Lenne r� okom, hogy undorodjak t�led?
- H�t… Meleg vagyok. Ez eddig mindig zavart mindenkit.
- Sorst�rsadat nem zavarja…
- A mimet?
- Sorst�rsad.
- Mi�rt? Te is…?
- �n is.
- H�. H�t erre nem sz�m�tottam. Minden m�sra igen, de erre nem. M�rmint. Draco Malfoy, minden l�ny v�gy�lma meleg.
- Tudok m�g meglepet�seket okozni.
- Tudod, nekem m�r az is meglepet�s, hogy mi norm�lisan, mi t�bb! Bar�ts�gosan diskur�lunk itt, mik�zben egy�nknek sincs itt egyetlen �gynevezett bar�tja.
- Nek�nk nincsenek m�r bar�taink. Vagy megel�gsz�nk egym�ssal, vagy magunk maradunk.
- Bar�tok?
- Bar�tok.

Azzal kezet fogtunk. M�g csak nem is sejtett�k, hogy mi lesz a v�ge. Miel�tt lesz�lltunk a vonatr�l, Harry mondta, hogy neki vacsora el�tt besz�lnie kell az igazgat�val, majd csak ut�na tal�lkozunk. Nem is gondoltam, hogy minek leszek a szemtan�ja.
Bent �lltunk m�r a Nagyteremben a beoszt�sra v�rva, mikor bej�tt az igazgat�, oldal�n Harryvel. Nem �rtettem semmit, �s d�bbenetem csak n�tt�n-n�tt, amikor l�ttam, ahogy Harry be�ll az els�s�k k�z�. Dumbledore sz�l�sra emelkedett, mire a teremben egyszerre csend lett.
- Amint l�tj�tok, az idei els�s�k k�z� egy r�gi ismer�s�t�k is be�llt. Harry azt k�rte t�lem, hogy osszuk be �jb�l, mert m�r nem biztos abban, hogy a Griffend�lben van a helye.
Szavait halk moraj k�s�rte, �n pedig csak pislogtam – hogy lehet ez?
- Akkor el�sz�r is Harry, k�rlek, hogy gyere a s�veghez.
Amint Harry a fej�be h�zta a s�veget, az halkan besz�lni kezdett:
- Hmm, ifj� Potter. M�r nem vagy biztos benne, hogy j� hely neked a Griffend�l? – cincogta az �s�reg s�veg – Nem szoktam ilyet csin�lni rem�lem, tudod?
Nem hallatszott semmi nesz, �gy t�nt a tov�bbiakat ketten besz�lik meg. V�g�l a s�veg meghozta d�nt�s�t:
- Akkor legyen a MARDEK�R!
Harry g�nyos mosollyal nyugt�zta a Teszlek S�veg d�nt�s�t. Addig �szre sem vettem, hogy milyen r�miszt�en j�l �ll neki ez a fajt�ja a mosolynak. Nyugodtan lehuppant mell�m, majd vigyorogva n�zte v�gig, ahogy a s�veg megint valami idi�ta �sszefog�sr�l kornyik�l, majd mikor az els�s�k mentek a s�veghez, majd lefordult a sz�k�r�l a r�h�g�st�l.
- N�zd, milyen kis nyomi!
Enn�l a r�szn�l �n is felvihogtam. Nem tehettem r�la, de sz�rakoztatott ez az �j �s v�gtelen�l gonosz Harry Potter. �s m�g j�l is n�z ki. Rem�ltem, hogy egy szob�ban fogunk aludni. Mondjuk nem lesz neh�z a t�bbieket kit�rni, de… V�gre volt egy bar�tom, akivel egy�tt h�ly�lhet�nk, meg a sok idi�ta pics�t oltogathatjuk. �s ki tudja? Tal�n kicsit t�bb is lesz ez, mint bar�ts�g.