Csak n�ztem r�. K�b�n.
Ez a legegyszer�bb. Eld�nteni a m�sik helyett, hogy neki mi a j�.
H�tat ford�tottam Dumbledore-nak az �gyban, �s ezzel kifejeztem, hogy nem akarok t�bbet besz�lgetni. Sem vele, sem m�ssal.

- Harry! Ne k�rd�jelezd meg a d�nt�seimet. �n is azt akarom, ami neked a legjobb.

Persze. Hogy is gondolhatn�m m�sk�nt. L�ttam magamat, ahogy darabokban szednek �ssze a Mardek�r pinc�ben. Majdnem hi�nytalanul. �sszeszor�tottam a szemem, �s elfojtottam egy s�hajt.

- Kevesen maradnak itt a t�li sz�netre. �gy legal�bb nem kell magyar�zkodnod, mi�rt t�ltesz annyi id�t a professzorral. Megl�tod nem lesz olyan sz�rny�.

- �s � mit sz�lt hozz�? – K�v�ncsi voltam. Biztos voltam benne, hogy le�tkozta a csillagokat az �gr�l, mikor meghallotta mi v�r r�.

- Az � �tlete volt. �s �n teljes m�rt�kben egyet �rtek Perselusszal.

Szuper. Kutyaharap�st sz�r�vel. Mindenki tudja, hogy nem b�rjuk elviselni egym�st. Ha csak a folyos�n tal�lkozunk, az is fel�r egy kisebb apokalipszissel. Erre mi van? �, ugyan, t�lts�tek egy�tt a t�li sz�netet, hiszen ez lesz a legjobb mindkett�t�k sz�m�ra. Tanulni? T�le? Az elm�lt �vek a leg�kesebb bizony�t�kai annak, hogy k�ptelen vagyok t�le b�rmit is megtanulni. � pedig? H�t, azt hagyjuk. Pont Dumbledore ne ismern� fel az abszurdit�s�t az eg�sz �tletnek? �s Piton? Megbolondult az az ember? Mi�rt v�llal mag�ra ilyesmit? M�r semmit sem �rtettem. Valaki hazudik. Vagy Dumbledore j�tszik valami fura j�t�kot, vagy Piton akar valamit. De azt csak Merlin tudja, hogy mit. Rajta k�ptelens�g kiigazodni. Csak �n mi�rt vagyok benne?

- Este visszamehetsz a t�bbiekhez. Addig pedig pihenj. R�d f�r.

Ezek ut�n lehetett is pihenni. �ssze-vissza csapongtak a gondolataim. Azok ut�n, amiket az a szem�t megtudott r�lam, hogyan �llhatn�k el�? A f�l�vel is r�h�g rajtam. �s �n engedjem, hogy tov�bb turk�ljon a fejemben? Olyan dolgokat tudott meg r�lam, amikr�l nemhogy vele, m�g saj�t magammal sem akartam diskur�lni. �s amiket mondott?!
A fejemre h�ztam a takar�t. V�gigcik�zott rajtam a borzong�s.
A mag�n�letem romokban hevert, az ellens�g gond n�lk�l bef�rk�z�tt a tudatomba, a Mardek�r teljes leg�nys�ge a fejemet akarja, Ron nem �ll velem sz�ba, a gy�mjaim halottak, �s mindennek a tetej�be ott van Piton, aki k�z�lte velem, hogy… Mit is?
Besz�lnem kellett Seamusszal. Elmondani neki, hogy mi t�rt�nt. K�v�ncsi voltam, hogy � mit sz�r le ebb�l. �s � volt az egyetlen, akivel k�pes voltam ar�nylag ny�ltan megvitatni dolgokat.
Kiv�rtam azt a n�h�ny �r�t, azt�n futva nekiindultam a Griffend�l toronynak. Nem f�jt semmim, csak egy kicsit sz�d�ltem. Benyitottam a szob�nkba, de senkit nem tal�ltam ott. Biztos a klubhelyis�gben vannak. Vissza is akartam fordulni, amikor megpillantottam egy, az �gyamon hever� bor�t�kot.
Megtorpantam. Mi ez? Feh�r bor�t�k volt, sim�n lez�rva. Semmi pecs�t, vagy felad�. Els� gondolatom az volt, hogy valami fenyeget� lev�l lesz. Nem lett volna meglep�. Azok ut�n, amit �n m�veltem az ut�bbi hetekben? Kicsit b�tortalanul, de kinyitottam. A legrosszabb, ami t�rt�nhet, hogy elmondanak mindenf�l�nek, vagy esetleg hal�losan megfenyegetnek. Az meg nem �j.

„ Harry!

Egy ideje sok mindent szeretn�k neked elmondani, de att�l tartok, k�ptelen lenn�l v�gighallgatni. Ez�rt �gy gondolom, a lev�l a legmegfelel�bb form�ja a mondanival�m k�zl�s�nek. K�rlek, olvasd v�gig, �s ne t�pd el azonnal. Ha a v�g�n, m�g mindig �gy �rzed, akkor �gesd el. Nem sz�m�t.
Nem v�rom, hogy v�laszolj, sem hogy meg�rts. �gy sem tudod, ki vagyok, �s ez jobb is �gy. Nincs jelent�s�ge, �s semmit sem v�ltoztatna a t�nyen, legfeljebb rosszul �rezn�d magad, �s megvetn�l. Sok�ig b�ztam benne, hogy el�rkezik az id�, amikor majd ny�ltan el�d tudok �llni, �s elmondani, ami a lelkemet nyomja, de jelen k�r�lm�nyek k�z�tt �gy �rzem a helyzet egyre rosszabb. Vannak dolgok, amin az ember nem tud v�ltoztatni. Sajn�lom. Val�sz�n�leg bennem van a hiba. De nem megy.
Azt akarom, hogy tudd! Nem vagy egyed�l. B�rmit is gondolsz a k�r�l�tted l�v� vil�gr�l, tudnod kell, hogy van valaki, akinek sz�m�t, hogy mi van veled. Felt�tel n�lk�l. Nem fontos, mit csin�lsz, �s hogyan csin�lod. Mindig sz�m�tani fog.
J�l figyelj arra, amit most �rok le, �s jegyezd meg egy �letre! Nem vagy buta, ostoba, �s bek�pzelt. Nem vagy beteg, vagy undor�t�! Nem vagy kib�rhatatlan, nem vagy arrog�ns. B�rki mondja is az ellent�tj�t, hazudik!
Nyisd t�gra a szemeidet, �s v�sd bele az agyadba egyszer �s mindenkorra: okos vagy, b�tor, �s gy�ny�r�. (M�r ha ilyet szabad �rni, �s nem veszed tolakod�snak). Soha �letemben nem t�pl�ltam senki ir�nt er�sebb vonz�d�st. Napr�l napra v�ltozol, �s egyre t�k�letesebb leszel. Rajtad k�v�l ezt mindenki l�tja. Vigy�zz, ne hagyd magad kihaszn�lni!
Sajn�lom, hogy nem lehetek veled. B�r, a magam m�dj�n mindig ott leszek melletted, �s figyelem minden l�p�sedet. Vigy�zok r�d. Nincs mit�l f�lned. Ak�r az �letem �r�n is meg�vn�lak. Csak egyvalamit k�rek t�led, �s ezt �g�rd meg nekem l�tatlanban! �g�rd meg, hogy nem hagyod magad bemocskolni!
Amit veled tesznek, az felh�bor�t�. �s nem te tehetsz r�la. Mindig is vonzottad a bajt, a vesz�lyes helyzeteket. Mindenre k�rlek, ami sz�modra szent! Emeld fel a fejed! Te enn�l sz�zszor t�bbet �rsz! Igenis er�s vagy! Ami most benned zajlik, felkavar, �s �sszezavar, ez�rt nem l�tod tiszt�n a dolgokat. Tal�n ez a szerencs�m, mert n�lam jobban senkit sem zavarsz �ssze, ha a k�zelemben vagy. M�r r�g r�j�hett�l volna. De �n kib�rom �gy is, m�g akkor is, ha n�ha hatalmas a k�s�rt�s.
Nehezemre esett meg�rni ezt a levelet, �s k�zben sz�zszor �ssze akartam t�pni, de most m�r �gy �rzem, j�l tettem, hogy m�gis elk�ldtem neked.
Ne haragudj r�m a gy�vas�gom miatt, de nem �rhatom le, ki vagyok. Meggy�l�ln�l �rte.
Tal�n egyszer, ha feln�sz, magadt�l is r�j�ssz a kil�temre. B�r jobb lenne, ha nem.

�szinte szeretettel:

Valaki, akit az �r�letbe kergetsz.

Ui: Zambinit k�ld el a pokolba! K�l�nben �n teszem meg.”


T�togtam, mint egy partra vetett hal. Csak b�multam a sorokat. M�g hogy el�getni? Soha �letemben nem �rt nekem senki ilyen sz�pet. �sszehajtogattam a levelet, �s �reztem, hogy remegek, mint a ny�rfalev�l. Er�tlen�l le�ltem az �gyamra. Olyan furcsa volt minden. Tudom, hogy azt �rta, hogy ne akarjam megtudni a kil�t�t, de �n mindenn�l jobban szerettem volna. Ez a lev�l olyan m�s volt. �rz�keny, �s �vatos. Ki az, aki ilyet �rhat nekem? Ki az, aki ilyennek l�t?
Hallottam a folyos�n k�zeled� l�pteket, ez�rt gyorsan felkaptam az �jjeliszekr�nyr�l egy k�nyvet, �s beledugtam a levelet, azt�n fellapoztam valahol a k�zep�n, hogy �gy tegyek, mintha tanuln�k. Ekkor ny�lt az ajt�.

- Szia, Harry! Jobban vagy?

Neville volt az.

- K�sz. Sokkal jobban.

Furcs�n b�mult r�m. Vagy csak bebesz�lem magamnak? A tekintete a kezemben tartott nyitott k�nyvre siklott.

- Olvasol?

- Igen - v�laszoltam gyorsan, �s �reztem, hogy pirulni kezdek.

- Akkor, tal�n ford�tsd meg a k�nyvet. �gy k�nnyebb.

Basszus. Fejjel lefel� tartottam a kezemben. Gyorsan becsaptam, �s visszatettem az �jjeliszekr�nyre.

- Csak f�radt vagyok, �s figyelmetlen. Ennyi az eg�sz.

Neville toporgott egy ideig, azt�n b�lintott. Valamit motyogott a jegyzeteir�l, meg hogy nem l�ttam-e, �s hogy mindenki lenn van, mi�rt nem megyek �n is vele. Nem is nagyon figyeltem r�. V�gig a titokzatos idegen j�rt a fejembe. Furcsa, de meg mertem volna esk�dni r�, hogy az illet� nem n�nem�. A n�k nem haszn�lnak ilyen szavakat. Az �r�sa nem volt teljesen idegen. De hogy honnan ismer�s? Passz. Kisebb nyomoz�st ig�nyelt a dolog. Vajon mib�l gondolta az illet�, hogy nem kezdek el ut�na kutatni? Vagy csak erre v�rt? �s ez egy jelz�s volt? Finom m�don, hogy ne �rje elutas�t�s. Hiszen akkor, ha nem kezdem el keresni, egy�rtelm�v� v�lik, hogy negat�v a hozz��ll�som. Ha viszont l�tja, hogy keresem, akkor… ez olyan… mardek�ros. De nem Blaise. Ezt egy�rtelm�en tudatni akarta velem, �s meg is tette. Ak�rki is az illet�, tud Zambinir�l, �s nem tetszik neki a dolog. De akkor ki? Nem n�. Nem Pansy. Mardek�r, Mardek�r, Mardek�r. Nem is Malfoy, mert � nem ezt az �tj�t v�lasztotta volna a vallom�snak. Mert ez egy szerelmi vallom�s volt, nem? Az is lehet, hogy csak egy �jabb h�lye vicc, �n meg…
Csak t�rtem a fejem, �s egyre jobban belebonyol�dtam. M�g hogy okos vagyok? Ha-ha.
K�vettem Neville-t. A klubhelyis�g zsibongott. Ahogy megl�ttak, j�ttek, �s mindenki tudni akarta, hogy vagyok, mi t�rt�nt, mi�rt csin�ltam, �s �n csak kapkodtam a fejemet. V�laszolgatni is igyekeztem, mert b�ztam benne, hogy �gy gyorsabban a v�g�re �rek. Megl�ttam Seamust. Eszembe jutott, hogy mit akartam t�le k�rdezni, ez�rt �tverekedtem magam a t�bbieken, �s lehorgonyoztam mellette.

- Besz�lhet�nk?

Mosolygott. Mint mindig. B�lintott, �s szem�vel az ajt� fel� n�zett.
- Itt? Vagy menj�nk fel?

- Menj�nk ki valahov�. J�lesne egy kis friss leveg�. Neked nem?

- De. Csak tudod, ha te valakit invit�lni kezdesz, nekem bors�dzik a h�tam. El�re kik�t�m, hogy a p�lya ir�ny�ba nem megyek.

K�t perc m�lva m�r az udvaron �lltunk, �s h�goly�kat gy�rtunk. Seamus lopva r�m pillantott. L�ttam rajta, hogy nekem kell elkezdenem. � nem fogja.

- Na, sz�val. A tan�csodra van sz�ks�gem.

Amikor kimondtam, �ppen h�ttal �llt nekem. Hirtelen felegyenesedett, de nem fordult fel�m.

- Azt mondtad, b�rmi gondom van, nyugodtan fordulhatok hozz�d. Hallgatni fogsz, mint a s�r.

- Ez most is �l – v�laszolta. – Mi lenne az?

- H�t, nem is tudom, hogy kezdjem. Pitonr�l van sz�.

- Szenya, mi?

- Belem�szott a fejembe, �s… el�g alaposan �tn�zett dolgokat. Olyanokat, amikr�l nem szerettem volna, ha b�rki is tud. – Itt elakadtam. M�g Seamusnak sem akartam mindenr�l besz�molni.

- S�rtegetett? – k�rdezte halkan.

- Igen is, meg nem is. Ink�bb fura dolgokat mondott. Nem volt igaz�n s�rt�, ink�bb zavarba ejt�.

Seamus megfordult. Gyanakodva v�gigm�rt.

- M�gis mit mondott?

- Fuhh! H�t olyasmit, hogy semmi m�s nem j�r a fejemben, csak a szex.

- Ez igaz is. Nem? – Megvonta a v�ll�t, �s �jra mosolyogni kezdett.

- Igen. R�szben. Azt mondta, hogy b�zl�k a szext�l, �s hogy r�m van �rva, �s hogy �rad a szememb�l, meg a testemb�l, mindenhonnan. Ez az�rt durva nem?

- T�nyleg ezt mondta? – Nyelt egyet.

- Igen.

- M�s sz�val Piton azt mondta, hogy szexis vagy.

- Igen. – Azt�n leestek a szavai. – Mi? Nem, dehogy! Nem eg�szen! Vagyis… s�t, egy�ltal�n nem! J�zusom! Dehogyis!

Seamus t�tott sz�jjal pislogott r�m, �s vett egy m�ly leveg�t.

- Piton k�z�lte veled, hogy szexisnek tal�l!

- Nem!

- De bizony! �n ezt �gy �rtelmezem! – M�r fojtogatta a r�h�g�s.

- Nem! – Felkaptam egy h�goly�t, �s hozz�v�gtam. Tiszta v�r�s volt a fejem. Seamus �gyesen kit�rt el�le, �s v�gre kiszakadt bel�le a hahota.

- Na �s mondd csak?! Mit csin�ltatok, mik�zben ezeket k�z�lte veled?

Durc�s pof�t v�gtam. Seamus abbahagyta a r�h�g�st, �s �rdekl�d�ssel v�rt.

- �… ha megmondan�m, megint mindent f�lremagyar�zn�l.

- Nem magyar�zom f�lre, ha nincs benne olyan, amit f�lre lehet.

- Te ezt nem �rted! – legyintettem. – �ppen rosszul voltam. Pr�b�lt magamhoz t�r�teni!

- �s gyorsan k�z�lte veled, hogy meglehet�sen er�s az erotikus kisug�rz�sod? Haver, ezt te sem gondolhatod komolyan!

- Pedig ez volt.

- �s azt�n?

- Azt�n j�l �sszeveszt�nk.

- Igen. Gondoltam. Nem mondt�l neki r� semmit?

- Nem tudtam. Nem voltam olyan �llapotban. Azzal voltam elfoglalva, hogy ler�zzam magamr�l.

- Mi?

- Rajtam fek�dt, mire magamhoz t�rtem!

Seamus le�lt a h�ra. Nem akarattal. Szerintem sokkot kapott.

- De nem �gy, ahogy te gondolod!

- Harry! Az Isten szerelm�re! Te t�nyleg ennyire h�lye vagy? – sip�totta. – Ez a napn�l is vil�gosabb!

- De mi?

- Hogy mi? M�g azt k�rded, hogy mi? R�d m�szik, k�zli veled, hogy k�v�n…

- H�j! Nem ezt mondta! �s biztos vagyok benne, hogy ez h�lyes�g, csak �n nem tudom �gy el�adni, ahogy �. Semmi ilyesmir�l nincs sz�! Hiszen ez Piton! Gondolkozz!

- Harry, ezt nem lehet t�bbf�lek�ppen el�adni! Ak�r Piton, ak�r nem! Ha valaki m�s lett volna a hely�ben, akkor mit gondolt�l volna? Mondjuk, Zambini? Mit gondolt�l volna, amikor rajtad fek�dt?

- Az m�s – b�ktem ki sz�ntelen hangon.

- Mit�l?

- Mert azut�n leord�totta a fejemet, �s azt mondta, hogy takarodjak! Lehordott mindenf�le idi�t�nak! Az�rt m�s!

Seamus csak n�zett r�m, �s hol nevetni, hol s�rni k�sz�lt. Megr�zta a fej�t, �s fel�llt a h�b�l.

- Nem hiszem el, hogy ilyen naiv vagy.

- Nem vagyok naiv! – v�gtam r� inger�lten. – Neked mindenr�l csak a szex jut az eszedbe? Az meg sem fordul a fejedben, hogy az�rt mondta, mert, mert meg akar �vni a…

- �s nem csak nekem. Senki sem k�nyszer�tette, hogy azokat a dolgokat kimondja, amiket kimondott. Teh�t az � szavaival �lve, �rad bel�led az a dolog, amit ha nem akarsz, akkor nem mondok ki. Egyenl�: fel� is �rad. Egyenl�: na kital�lod magadt�l? Vagy mondjam ki helyetted? V�rj! Most gondold v�gig az elm�lt id�szak esem�nyeit. �n m�r v�giggondoltam. �s megtal�lod a jeleket m�shol is. Szerintem. V�gig ott volt az orrod el�tt. Csak te vak vagy. Ez a fick� gyan�s.

Akkor m�r �n is csak b�multam, �res tekintettel, r�vetegen. Nem akartam felfogni, amiket mond. Seamus t�ved. Persze, nem ok n�lk�l. De �n biztosan tudtam, hogy t�ved.

- Szerintem pedig, ez csak ostoba felt�telez�s. �s k�sz. Egy�ltal�n mib�l gondolod, hogy Piton meleg? De ha m�g �gy is lenne, amit k�tlek, akkor is �n voln�k az utols� ember, akivel b�rmit is kezdeni akarna. Ideges�tem. Len�z engem, sz�m�ra �n olyan vagyok, mint maga az… az antip�lda.

- H�! H�t biztos �gy van, ha te mondod. – B�logatott g�nyosan. - �n nem akarlak r�besz�lni, mert t�vol �ll t�lem. B�rkit sz�vesebben elk�pzelek melletted. Piton az �n szememben egy�ltal�n nem kellemes jelens�g. De az�rt jobban tenn�d, ha figyeln�l egy kicsit, �s ha akkor is azt mondod, hogy f�lre�rt�s, amiket mondtam, akkor elhiszem.

- �n figyelek! – M�ltatlankodtam.

- Figyelj jobban! Basszus Harry, az emberek nem csak a sz�jukkal tudnak besz�lni!

- Nem �rtem, mit akarsz ezzel.

- Nan�, hogy nem �rted. – Seamus inger�lten megforgatta a szemeit, �s bel�m kapaszkodott. – Tartok neked egy gyorstalpal� felvil�gos�t� �r�t. Nem helyes, hogy ilyen kor�n �lsz nemi �letet, mik�zben nem vagy tiszt�ban alapvet� dolgokkal.

- Seamus! �gy besz�lsz, mintha a nagyany�m lenn�l! �s mi az hogy kor�n?! Bagoly mondja ver�bnek! Te sokkal hamarabb kezdted, mint �n!

- Ez is igaz. De �n, veled ellent�tben fel voltam r� k�sz�lve. Sz�val vissza a t�m�hoz. Testbesz�d! Neked van. Tudattalanul haszn�lod. Ez nem j�. Piton. Neki is van, �s haszn�lja is. De! Nagyon j�l �lc�zza. Viszont n�ha az �lca is lehullik. P�lda?

- …? – Tan�cstalan arckifejez�s. M�g mindig nem �rtettem, mit akar kihozni az eg�szb�l.

- Ok�. Volt az elm�lt egy �vben egyetlen egy olyan b�jitaltan �ra, amikor nem sz�l�tott meg?

Ezen el kellett gondolkodnom.

- Nem. De ez az�rt van, mert…

- Cs�ndet! Folytatom. Volt az elm�lt egy h�tben olyan eset, amikor odament hozz�d, �s k�zelhajolt az arcodhoz?

- Persze hogy volt! �lland�an ezt csin�lja!

- Igen, de csak veled.

- Seamus, ez h�lyes�g! Persze, hogy csak velem! Meg tudna fojtani egy kan�l v�zben! M�skor meg legsz�vesebben felpofozna!

- �s azt �szrevetted, hogy mindig t�l k�zel �ll hozz�d, amikor besz�lgettek?

- Azt igen. Ez meg megint az�rt van, mert �gy fenyeget�bbnek t�nik. �s mi nem szoktunk besz�lgetni. Legt�bbsz�r �v�lt�z�nk, vitatkozunk �s s�rtegetj�k egym�st.

- M�s sz�val fesz�lt a l�gk�r k�z�ttetek. Vajon mi�rt?

- Seamus! Hagyd m�r abba ezt a Pitonos dolgot! Ut�l engem! Gy�l�l, ki nem �llhat! Enn�l egyszer�bb dolog nincs a vil�gon! Ez egy�rtelm�, nem kell semmilyen h�ts� sz�nd�kot keresni a viselked�s�ben! Mindent, amit tesz, az�rt teszi, hogy �reztesse velem a hatalm�t, mint tan�r�t. Semmif�le testbesz�d nincsen. �s egy�bk�nt is! Tal�ltam n�la valamit, ami az any�m� volt. Azt m�g nem tudom, hogy hogyan ker�lt oda, �s azt sem, hogy mit mi�rt csin�l, de abban sz�z sz�zal�kig biztos vagyok, hogy any�m �s � k�z�tte volt valami. Lehet, hogy csak bar�ts�g. Nem tudom. Igaz�b�l err�l szerettem volna veled besz�lni. �s nem r�lam, meg Pitonr�l. Ez nevets�ges.

- J�. – Seamus b�lintott. – Ha ilyen riadtan tiltakozol, akkor hagyjuk. Nem mondom, hogy nem �rtelek meg. �n is megijedn�k, ha egy ilyen alak megk�rny�kezne. J�l van, ne v�gj m�r ilyen arcot. Tudom, t�ged nem k�rny�kezett meg, csak �n bebesz�lem magamnak. De akkor azt �ruld m�r el, �desem a kedvem�rt, hogy mi�rt akart�l r�la besz�lni, ha a kis receptoraid nem jeleznek vesz�lyt, �s nem �rzed �gy, hogy valami nem stimmel a mi dr�ga professzorunk h�za t�j�k�n? Most nem az any�dra �s r� gondolok. Az b�rmi lehetett.

- Nem tudom – s�hajtottam.

- �n tudom – jelentette ki gy�zedelmes mosollyal. – Kezdesz elcs�bulni. Ak�rmit is csin�l az ipse, j�l csin�lja.

- Baroms�g!

Iszony� d�h�s lettem. M�g a felt�telez�s is s�rtette a hi�s�gomat. M�g hogy �n? �n? Na nem.

- J�. Legyen, ahogy akarod. – M�r megint mosolygott, de azzal az arccal, ami azt sugallja: �gyis tudom, hogy igazam van, de a kedved�rt lesz�llok r�lad. Most mit tudjak �n kezdeni ezzel? M�r azt sem tudtam, hogyan lyukadtunk ki ide. J�l felh�ztam magam.

- Menj�nk vacsor�zni. – Gondoltam, itt az ideje lez�rni a t�m�t.

Felment�nk a szob�nkba. Seamus �t�lt�z�tt, mert sz�t�zott a nadr�gja, �n meg nekil�ttam kicsit �sszepakolni a cuccaimat, am�g � elk�sz�l. Akkor esett a pillant�som az �jjeliszekr�nyemre.
Eszembe jutott a lev�l, �s a k�nyv… ami nem volt a hely�n. S�t! Nem volt sehol.
Egy pillanat alatt h�feh�r lett a k�pem. Szinte a h�nyinger ker�lgetett. Hov� t�nt? Csak nem Neville vitte el? � nem tenne ilyet. De akkor ki? Ron? Igen, Ron.
A torkomban dobogott a sz�vem. Felt�ptem az ajt�t, �s kirohantam. Seamus hangj�t hallottam ugyan ahogy ijedten kiab�l ut�nam, de nem volt kedvem magyar�zkodni, nem is v�laszoltam. Futottam, mint az �r�lt. Az �letem �r�n is vissza akartam szerezni a levelet. Nem is tudom, valahogy �gy �reztem, ha valaki m�s is elolvasn�, az olyan lenne, mintha a legbens�bb titkaimat t�rn� fel. Nagyon felzaklatott a dolog. F�leg, ha arra gondoltam, hogy esetleg Ron az a valaki.
A nagyterembe �rve megpillantottam a v�r�s fej�t. �ppen akkor kezdett hozz� az ev�shez. Minden teket�ria n�lk�l lez�gtam mell� a sz�kre.

- Ron, hov� tetted azt a k�nyvet az �jjeliszekr�nyemr�l?

- Milyen k�nyvet? – Csod�lkozva n�zett r�m.

- Azt, amelyik nemr�g m�g ott volt, most pedig nincs ott. – Amilyen h�lye vagyok, m�g azt sem tudtam volna megmondani, mif�le k�nyv volt az. Sem a c�m�t, sem a szerz�j�t nem n�ztem meg. �n egy �llat vagyok.

- Volt ott egy k�nyv, de az nem a ti�d volt. Visszaadtam Hermion�nak. M�r k�t hete n�lad volt, �s neki is sz�ks�ge volt r�. Bej�tt elk�rni, �n meg odaadtam.

- Mi????????? Mikor?

- H�t, vagy negyed�r�ja. Mi�rt?

- Hol van most Hermione?

- Gondolom a szob�j�ban. M�g nem j�tt le.

- Jaj, ne!

�jabb versenyfut�s. Fel, a l�nyok h�l�szob�ja fel�. Persze, valahol m�r sejtettem, hogy k�s�. Kopog�s n�lk�l, feld�ltan, kipirulva �rkeztem, �s miut�n kinyitottam az ajt�t, egyszer�en r�ord�tottam Hermion�ra.

- Ne!

- Harry?! M�gis mit…

- Add ide!

Igen. A kez�ben volt. Egy mozdulattal kit�ptem a kez�b�l a lapot.

- Mi�rt olvastad el?

- Jajj, Harry! Hiszen benne volt a k�nyvemben, persze, hogy elolvastam.

Elpirult. L�ttam a szem�ben, hogy most komolyan zavarban van.

- L�ttad, hogy nekem c�mezt�k! Akkor mi�rt?

- Bocs.

Cs�ppet sem l�ttam rajta a b�ntudat jeleit. Viszont ide-oda ugr�lt a szeme, ami n�la egyet jelentett: valamit el akar titkolni.

- Te tudod, hogy ki �rta? – Egyetlen k�zzelfoghat� okot tudtam magamban felhozni, ami miatt Hermione k�pes lenne �gy viselkedni.

- �… igen. Mi�rt, te nem?

- Nem. Persze, hogy nem! Ki az? Mondd el.

- Nem.

- Mi?

- Bocs, de nem tehetem! – V�dekez�en maga el� tartotta a kez�t. – Ne l�gy d�h�s, de az illet�nek igaza van. Jobb, ha nem tudod.

- Te honnan tudod, ki az?

- … Nem mondok semmit.

- Legal�bb ismerem?

- … Igen.

- Ki az? K�rlek, mondd el!

- Nem. Tal�n majd egyszer, de nem most! �s szerintem el�bb-ut�bb magadt�l is r� fogsz j�nni. Jobb �gy mindkett�t�k sz�m�ra, higgy nekem, Harry!

- Marhas�g! Tudnom kell! �rtsd meg, ez nekem nagyon fontos!

De � csak r�zta a fej�t. Nem, esze �g�ban sem volt megmondani. �n meg majd megpukkadtam d�h�mben.