Rosszabb nem lehet...

Az �retts�gi... Mit is mondjak r�la? T�rhet�en zajlott. Mindenb�l le�retts�giztem, �s ami a legfontosabb, megkaptam a pap�rt, hogy felvettek egyetemre. Bejutottam az Oxfordra. Oszt�lyt�rsaim k�z�l csak n�h�nyan j�ttek abba az iskol�ba. K�zt�k legjobb bar�tn�mmel, aki ugyanarra a szakra ment, mint �n: jogra. Igen... �gy�sz leszek. �s Norah is. Rettenetesen j�l �reztem magam a tudatt�l, hogy felvettek a r�g �h�tott iskol�ba. A sz�leim kicsi korom �ta tervezgett�k, hogy oda fogok j�rni. �s persze nekem nem volt soha ellenvet�sem. De most k�nytelen vagyok Wimbledonb�l hirtelen Oxfordba k�lt�zni. Egyetlen porcik�m sem k�v�nta ezt, hiszen �j embereket kell megismernem, �s h�t soha nem ment j�l a bar�tkoz�s.

Napok �ta halasztgatom a csomagol�st, �s nem tudok magammal mit kezdeni. V�g�l fogtam magam, �s ki�ltem az ablakomba a p�rk�nyra.

Ahogy n�ztem a naplement�t, sz�rny� �rz�s ker�tett hatalm�ba. Hi�ny�rzetem volt, �s ez egyetlen emberre korl�toz�dott: Draco Malfoyra. Ahogy eszembe jutott a cs�kja, �s ut�na a m�d, ahogy elk�ldtem, egy k�nnycsepp folyt v�gig az arcomon. T�bb mint k�t h�napja nem l�ttam. M�g az �g�ret�t sem tartotta be, miszerint az �retts�gi ut�n megl�togat.

Most itt �l�k �sszezavarodva egy olyan ember miatt, aki meg sem �rdemli, hogy gondoljak r�. Idegesen t�r�ltem le a k�nnyeimet az arcomr�l, �s felh�ztam a t�rdeimet a mellkasomoz. �t�leltem kezeimmel, �s ringatni kezdtem magam. �gy s�rtam, mint egy �vod�s. L�pteket hallottam a k�zelemb�l, �s mikor oldalra ford�tottam a fejem, megl�ttam s�r�som okoz�j�t, Dracot. Nem sz�ltunk egym�shoz - nem is kellett. Odaj�tt hozz�m, �t�lelt, majd simogatni kezdte a h�tam, �s a hajam. Megad�an hajtottam mellkas�ra a fejem, �s �tadtam magam az �lel�s�nek. Ahogy simogatta a h�tam, csendesen zokogtam a nagy csendben, amit v�g�l kedves hangja t�rt meg:

- Ne s�rj, rossz �gy l�tni.

- Mi�rt t�nt�l el? A k�pembe hazudt�l. Azt mondtad, �retts�gi ut�n j�ssz. De az eml�kezetem szerint az �retts�gim valamivel t�bb mint k�t h�napja volt.

- Nem akartalak zavarni. El�g cs�ny�n elk�ldt�l az �retts�gid napj�n, �s hogy �szinte legyek, elment a kedvem mindent�l.

- T�lem is? – gondolkodtam el, majd felemeltem a fejem, �s z�ld szemeimet az � sz�rke szemeibe f�rtam.

- Jobb volt neked n�lk�lem, �s jobb is lesz. Te elm�sz egyetemre, �s nem lesz id�d velem foglalkozni. M�g gondolni sem fogsz r�m, �gy egyszer�bbnek t�nt, hogy nem kereslek.

- De akkor mi�rt j�tt�l most?

- Ha valaki t�ged tart a m�zs�j�nak, akkor meg�rzed, ha sz�ks�ge van r�d. �s mivel az ut�bbi id�ben nem �reztem ilyet, nem �reztem fontosnak j�nni. De a mai...

- Nem kellett volna elj�nn�d, ha b�cs�zni akarsz.

- Nem akarok, de musz�j lesz.

- Mi�rt?

- Mert id� kell neked is �s nekem is, hogy tiszt�zzuk magunkban az �rz�seinket.

- �n tudom, mit �rzek. Viszont ha te nem vagy biztos, akkor tiszt�zd magaddal a dolgokat.

- Ez nem olyan egyszer�, ahogy te gondolod.

- Mi�rt is?

- Katie, �n is tudom, mit �rzek. De nem tudom, k�pes vagyok-e arra, hogy megadjam neked azt, amire sz�ks�ged van.

- K�pes lenn�l r�, ha akarn�d.

- Mert te annyival megel�gedn�l, hogy tetszel nekem, �s hogy veled akarok lenni?

- Annyival nem, hogy tetszem neked. Ha egy kicsit t�bb lenne a vonzalom az ir�nyodb�l, el�g lenne. De �gy akkor t�nyleg nincs �rtelme ennek a folytonos tal�lk�knak.

- Sz�val akkor megegyezt�nk?

- Egy darabig nem tal�lkozunk.

- De ha szeretn�d, hogy egy eml�ked legyen r�lam... – pajkosan csillant az ez�st�s szemekben a f�ny, mikor kimondta, mit akar: - Egy utols� napot elt�lthetn�nk egy�tt.

- Egy utols� napot? Egyetlen napot nem t�lt�tt�nk m�g egy�tt.

- �s, mit mondasz?

- H�rom nap m�lva utazok. Valamelyik nap gyere el.

- Rendben. – kicsit elh�z�dott t�lem, majd miut�n egy cs�kot nyomott a sz�mra, dehoppan�lt.