Hogy h�ny �r�t t�lt�k ezek ut�n a s�t�ts�gben az egyik alaksori terem sark�ban gubbasztva? Fogalmam sincs. Csak azt tudtam, hogy kell a s�t�t, mert az j�. Nincs benne f�l�s mozg�s, hang �s irrit�l� nevet�s. B�k�t kell k�tn�m. Aki folyton h�bor�zik egy id� ut�n, m�r nem tudja elk�pzelni az �let�t n�lk�le. Ki akarna mag�nak ilyet?
A milli�nyi visszhangz�, villog� eml�kk�p �s mondat k�z�tt keresek egy olyat, ami bizonyoss�got ad. A Seamus ir�nti b�ntudatomon ez nem seg�t, tal�n az az egyetlen ami t�nyleg b�nt, de ez a dolog elhiteti velem, hogy a meg�ll�thatatlan zuhan�snak egyszer v�ge lesz, �s amit viszek magammal, oda a m�lybe, az fontos.
�gy kell megtanulni t�l�lni minden trag�di�t. Hogy a meredek szakad�kn�l mindig keresek egy m�g meredekebbet. G�nyos gondolatom t�mad ezzel kapcsolatban. Majd egyszer jelentkezek egy show m�sorba. Komoly p�nzeket kereshetn�k t�l�l�si strat�gi�kkal.
Mire vissza�rek a lak�sunkba, m�r m�ly �jszaka van, �s mivel Remus alszik, el�sz�r arra gondolok, hogy k�vetem a p�ld�j�t. De azt�n valami nyugtalans�g m�gis az �gy�hoz h�z. El�sz�r olyan �rz�sem van, mintha csak nagyon kev�s id�m maradt volna, �s addig m�g el kell rendeznek egy sor fontos dolgot. Nem is az a l�nyeg, hogy mit, hanem, hogy most, mert holnap reggel m�r k�s� lesz. S am�g a s�t�tben, mint valami �jszakai lid�rc �csing�zok az �gya l�b�n�l, pillanatr�l pillanatra kev�sb� �rtem, hogy mit akarok t�le. V�laszokat? Mi�rt, ha m�r r�g eld�nt�ttem. Hi�nyzik bel�lem az a p�nik, aminek lennie kellene. A bizalmatlans�g, a f�lelem, �s a csal�d�s lehet�s�g�t�l val� retteg�s. Annyi mindent hallottam r�pke n�h�ny �ra leforg�sa alatt, amit�l hanyatt-homlok menek�ln�m kellene. �s mikor Seamus meglepetten megk�rdezte, mi az, ami elt�ntor�thatna, ha m�g az sem el�g, amit az a sr�c a fejemhez v�gott, meglepetten kellett tapasztaljam, hogy nem tal�lom az agyamban a megfelel� v�laszt.
Tudj�tok mi�rt? Mert nincs v�lasz. Nincs magyar�zat vagy racion�lis indok. Csak egy �r van, ami bet�ltetett, �s nem akarom, hogy b�rmilyen mondvacsin�lt, vagy v�lt aggodalmak ezt megsemmis�ts�k. Ha tudom az igazs�got, b�rmilyen s�lyos is az, nekem el�g lesz. A d�nt�s megt�rt�nt, kell hozz� a h�tt�r. Eszembe jut az is, hogy eddig val�sz�n�leg az�rt nem mertem k�rdezni, mert f�ltem, hogy ha megtudom az igazat, nem marad bennem el�g lelkier�.
Most ez valahogy megv�ltozott. Tal�n itt az ideje, hogy a l�t�som is seg�tsen a fontos dolgok megtart�s�ban.
Azt�n m�r csak n�zem Remust. Ahogy alszik.
Az alv� emberek olyan gy�moltalanok, �s sebezhet�ek. Olyan von�saik mutatkoznak meg, amelyek �bren mindig gondosan elz�rva tartanak a vil�g el�l. Sok�ig �gy maradna, ha nem hallok egy halk vakkant�st a szoba ajtaj�nak ir�ny�b�l. Erre �bred fel � is.
Megmoccan a v�lla, majd egy pillanattal k�s�bb m�r egy p�lca hegyez�dik nekem. M�g fel sem �bredt rendesen. Csak hunyorog, �s a hold f�ny�ben pr�b�l komolyan szem�gyre venni.

- Harry? – k�rdi halkan, s a karj�t leengedve f�lig fel�l. – Mit csin�lsz itt?

Nem tudom, mivel kellene kezdeni. Keresem az �rt�kesebb �tleteket, �s valahogy att�l tartok, hogy rossz lesz az ind�t�s.

- B�ntott valaki? – k�rdez �jra, s most m�r teljesen fel�l. L�zasan keresg�l valamit a takar�ja mellett az �gyban, majd mintha feladn�, kicsit megdermed, �s �jabb k�rd�st tesz fel. – Te b�ntott�l valakit?

- Igen.

- Sok�ig v�rtalak, de arra gondoltam sz�rakozol, �s nem akartalak zavarni a v�ratlan megjelen�semmel. Mi t�rt�nt?

Reszketeg l�legzetet veszek, �s megad�an le�l�k az �gy sz�l�re. A magamba roskad�s valahogy id�szer�nek t�nik.

- Semmi sem t�rt�nik velem norm�lisan. Hiszel a sorsban, Remus?

Gondolkodik. Figyel, �s el�g bizonytalanul megr�zza a fej�t.

- Nem igaz�n. �n az emberekben hiszek, �s abban, hogy nincs olyan rossz, amib�l nem lehetne kim�szni, ha igaz�n akarjuk.

- Ez r�m dupl�n �rv�nyes – a keser�s�g is olyan nevet�s f�l�n, g�ny form�j�ban ker�l ki bel�lem.

- Ne mondd ezt! Mi t�rt�nt?

- Kezdem a v�g�n. Seamus Finnigan �s �n �sszeveszt�nk.

- … - Kicsit sajn�lkoz� az arca, de l�tom, hogy most valami bugyuta, ifj�kori probl�m�ra gondol. – N�ha el�fordul ilyesmi a legjobb bar�tok k�z�tt is, nem igaz?

- T�nyleg? – �s most olyan a hangom, hogy att�l tartok ebb�l b�g�s lesz. – Te nagyon j�ban volt�l ap�mmal, sokat tudhatsz az �szinte bar�ti �rzelmekr�l. Mondd, te k�t�dt�l annyira hozz�, hogy elfelejtkezz id�nk�nt csak �gy szenved�lyb�l arr�l, hogy mikor borulhatsz r�, �lelheted meg, k�l�n�sebb h�ts�sz�nd�k n�lk�l. Aludtatok el egym�s mellett �jjel, hogy ne �rezz�tek magatokat olyan egyed�l? L�ttad �t nagyon intim helyzetben? Seg�tett rajtad �nzetlen�l, vagy k�rt ellenszolg�ltat�st cser�be?

- De… nem �rtelek…

- Nekem Seamus olyan volt, mintha valamilyen szinten a testv�rem lett volna. Miut�n Ronnal megromlott a bar�ts�gunk, sokszor voltam egyed�l, �s valahogy meg�rezte, hogy sz�ks�gem van r�… Annyira �szint�nek t�nt, �s egyenesnek. Teljesen m�sk�ppen viselkedett, mint Ron. � nem v�gott pof�kat mindenhez, nem mondott egyb�l v�lem�nyt arr�l is, amit nem �rt. S mikor �ssze voltam zavarodva, meg f�ltem �s ut�ltam magam, akkor valahogy megny�lt el�ttem, �s komolyan seg�teni akart. Pr�b�lt felvid�tani, �s sokszor �gy �reztem, k�pes lenn�k megszeretni. De m�gsem alakult ki semmi ilyesmi k�z�tt�nk, mert � m�s, egy helyes, aranyos dumag�p �s hatalmas �tletei vannak, meg kedves, de… de nekem nem ment, �s amikor el�sz�r c�lzott r�, �n nem is akartam tudom�st venni r�la. Ez volt a hiba… hogy hagytam, �s nem sz�ltam, csak h�ztam az id�t, azt hittem meg�rti, de � nem, �s…

- Egy pillanat! – Megragadja a v�llam, �s maga fel� ford�t. Le is cs�szn�k az �gyr�l, ha nem tart meg. – Gyere, b�jj be! �tfagysz itt nekem. – Azt�n mikor l�tja, hogy nem mozdulok egy tapodtat sem, morgol�dva elkapja a kezem �s megr�nt. V�g�l engedelmeskedem. Ler�gom a cip�m, majd mell� m�szok. – Azt akarod mondani, hogy ez a fi�… hogy is fogalmazzak, hogy � m�sk�nt �rtelmezte a viszonyotokat? – folytatja nagyon, nagyon �vatos hangs�llyal.

- �gy is lehet mondani… De, ha eg�szen pontos akarn�k lenni, azt mondan�m, hogy felel�tlen�l �s ostob�n… elcs�b�tottam… igen. Azt�n mikor el�sz�r mondott olyan dolgot, amib�l kapcsolhattam volna, hogy f�lre�rtett, egyszer�en nem figyeltem r�. �n vagyok a hib�s… Azt�n j�tt az a nap. Roxmorts. A l�nyeget tudod, nincs kedvem m�g besz�lni sem r�la. Ut�na ott �llt el�ttem, �s p�nikba volt esve, �s b�ntudata volt, �s annyira �ssze volt t�rve, mert azt hitte, gy�l�l�m. T�nyleg �gy gondoltam, hogyha tov�bbra is kedves vagyok hozz�, hogyha megk�rem, hogy �lj�n velem �r�kon, �gy �rzi, minden rendben. Valahogy �gy hittem, tartozok neki. A gond ott volt, hogy akkor m�r � is. Elhiszed, ha azt mondom, nem akartam neki �rtani?

- Mindenhez k�t ember kell.

- De…

- N�zd! Ha most �jragondolod az eg�szet, �s nem pr�b�lod egyik�t�k oldal�ra se billenteni a m�rleg nyel�t, mintha csak k�v�l�ll�k�nt szeml�ln�d az eg�szet, mit gondoln�l r�la? Azt te sem hiheted, hogy az igazi bar�ts�g, vagy szeretet jegy�ben elv�rhatsz m�sokt�l olyan dolgokat, amikben azok bizonytalanok. Vagy p�ld�ul, l�tod rajtuk, hogy nem akarj�k azt a dolgot tiszta sz�v�kb�l, ink�bb csak nem mernek megs�rteni �s ez�rt engedelmeskednek. Te k�pes lenn�l engem vagy Hermion�t �rzelmileg zsarolni az�rt, hogy szentelj�nk neked nagyobb figyelmet, vagy tegy�nk meg olyan dolgokat, amiket nem akarunk?

- Ez nem ugyanaz. Ti nem b�tor�tottatok ilyesmire, de �n adhattam olyan jeleket, amib�l Seamus erre k�vetkeztethet.

- P�ld�ul?

- K�nos.

- Nem baj, ha m�r nem alhatok, minimum szaftos t�rt�neteket hallgassak a tizenhat �ves fogadott fiam sikaml�s mag�n�let�nek fejezeteib�l.

- Sokszor aludtunk egy�tt. Persze nem csin�ltunk semmi olyasmit.

- Ez nem tartozik a sikaml�s kateg�ri�ba.

- Igen, de volt olyan, hogy �t�lelt, meg reggelre folyton rajtam fek�dt, �s �n egyszer sem sz�ltam neki, hogy ne.

- Ez m�r hiba.

- �n mondtam – s�hajtok fel.

- Hiba, de neki meg tudnia kellett volna, hogy mit szabad, �s mit nem. Megk�rdezte megteheti–e, megpr�b�lta megmagyar�zni a viselked�s�t, vagy csak egyszer�en �lvezte, hogy nem �tk�zik semmilyen ellen�ll�sba?

- Nem besz�lt�nk r�la.

- Na ez az igazi hiba. De ebben nem csak te vagy a huny�, Harry. Neki k�nnyebb volt, te pedig csak hagytad, mint szinte mindent, ami veled t�rt�nt eddigi �letedben.

- Egyszer r�m nyitott, amikor �ppen azt csin�ltam. Annyira sz�gyelltem magam, de � meggy�z�tt, hogy nincs ezzel semmi gond, v�g�l is mindenki csin�lja.

- �s?

- �, semmi. – Megr�zom a fejem. – Csak bennem maradt az eset, mert k�nos volt, �s igaz�n fura, de �ppen akkor szerintem nagyon bennem volt a kis�rd�g, �s fic�nkolt. V�gign�zte, �s k�zben besz�lt hozz�m. Felizgatta a dolog.

- Kamaszok vagytok. Csin�ltok h�lyes�geket, mint ahogy mi is tett�nk annakidej�n.

- Ilyet biztos nem.

- Pont ilyet tal�n nem, de egy sor enn�l hajmereszt�bbet fel tudn�k sorolni.

- Jaj…

- Bizony, de megk�m�llek t�le.

- Ma este kiborult a bili. Sz� szerint. Volt ez a buli, �s minden fenntart�som ellen�re elmentem. Pedig annyira tudtam, hogy nem kellene. Nem tart�zkodtam a helysz�nen tov�bb negyed�r�n�l. Elrohantam valami miatt, amit k�s�bb szint�n meg akarok veled besz�lni. Sz�val elindultam, � ut�nam j�tt, �s �n megk�rtem r� sz�pen, azt�n kicsit cs�ny�bban, hogy hagyjon egyed�l. De � nem. Er�sk�d�tt, hogy v�gig kell hallgatnom, azt�n m�rgesen ecsetelni kezdte, hogy �n �t folyton ler�zom, hogy ker�l�m. Mondtam, hogy ez nem igaz, de akkor felcsattant, �s azt mondta, hogy csak kihaszn�ltam �t, �s ebben sajnos igaza volt. T�nyleg folyton � volt az, aki adott, �s semmit sem kapott vissza az eg�szb�l.


- Harry!

- Ne, v�rj, hadd mondjam el… Sz�val d�h�s lett, �s bevallotta, hogy f�lt�keny volt, �s hogy mennyi mindent megtett �rtem �n meg f�ty�ltem r�, �s azt�n azt is, hogy a viselked�sem arra utalt, hogy v�g�l majd egy�tt lehet�nk, de �n m�gis valaki m�st v�lasztottam. Nem tudtam, mit mondhatn�k, pr�b�ltam bocs�natot k�rni, erre k�z�lte, hogy felesleges, �s azt�n olyan durva dolgokat is mondott, amit�l beg�z�ltem. S�rtegetni kezdett, �s amiben egy�bk�nt komolyan biztos vagyok, hogy nem gondolhatta komolyan, azt mondta, egy�ltal�n nem esik nehez�re b�ntania engem, �s hogy tartozok neki, �s azt�n szinte k�vetel�zni kezdett. Annyira felh�ztuk egym�st, hogy m�g pofon is v�gtam…

- Azt m�r ismerj�k.

- Jaj, Remus!

- J�l van, folytasd! – Elvigyorodik.

- Sz�val addig fajultak a dolgok, hogy szavakkal nem siker�lt le�ll�tani, erre a falhoz csaptam, �s k�z�ltem vele, hogy sz�lljon le r�lam �s v�ge. A bar�ts�gunknak is. �rted? Ahelyett, hogy megvigasztaltam volna, egyszer�en kir�gtam. Ez… mi ez, ha nem gonoszs�g?

- Indulat.

- Azt�n megk�rdezte, hogy szerintem mi�rt nem haszn�lt. �s ott v�gem volt.

- De… mi?

- A b�jital. Tudod, amit a Sanders f�le t�mad�s ut�ni vizsg�latn�l kimutattak a szervezetemben.

D�bbent cs�nd. � is em�szti. Kicsit d�nny�g rajta, r�ncolja a homlok�t, �s v�g�l kiny�gi.

- Nem hiszem, hogy ezek ut�n b�rmilyen lelkiismeret furdal�sod kellene, hogy legyen.

- De van. Szab�lyosan t�nkre tettem. Nem ezt �rdemelte t�lem.

- T�nyleg nem. El kellett volna menned az igazgat�hoz, �t is odar�ngatni, azt�n megn�zhette volna mag�t.

- Na persze.

- Tiszt�zd magaddal Harry, hogy � milyen jogon tett ilyet, azt�n azt is, hogy mik lehettek volna a k�vetkezm�nyei. Ha �gy alakul minden, ahogy tervezte, milyen lelkiismerettel n�zett volna a szemedbe? Azt hiszed, boldog lett volna?

- Nem hiszem.

- Akkor pedig nem �rtem, mi�rt pr�b�lod bemagyar�zni magadnak, hogy te vagy a hib�s.

- Megel�zhett�k volna az eg�szet, ha nem folyton a magam baj�val vagyok elfoglalva.

- Azt elmondtad neki, hogy te mit v�llalt�l, hogy mentsd az � b�r�t, vagy az nem annyira fontos? Hogy k�pes volt�l belem�szni a zsarol�si k�s�rletbe, hogy kock�ztattad az �leted �s a j�v�d, csak az�rt, hogy hozz� ne �rjen el az az… aberr�lt idi�ta?

- Nem v�ltoztat a l�nyegen.

- De igen! Te nem magaddal volt�l elfoglalva, hanem azzal, hogy megem�szd a trag�di�ba torkoll� gondjaitokat, m�g � j�tszotta a csal�dott szerelmest. �s ha t�nyleg annyira szeretett volna, l�tja, �rti, meg�rzi, �s seg�teni pr�b�l, nem pedig k�vetel�zik.

- Az a baj, hogy ut�lag m�r �n is k�nnyen okoskodok. Akkor meg nem tudtam mi a helyes.

- Azt tetted, amit kell. �s a t�bbit sz�pen elfelejted.

Remus elfogult. �gy nem lehet meg�t�lni semmit.

- �s mellesleg �n is magammal voltam elfoglalva – h�mm�g tov�bb.

Azt igaz�n nem akarom, hogy lelkiismeret furdal�st �rezzen. � k�pes volt a h�ta m�g�tt hagyni mindent, �s belem�szni egy olyan dologba, amir�l semmit sem tudott, �s mikor l�tta, hogy a gondok nem oszlanak csak s�r�s�dnek, akkor is maradt. Sosem jutna eszembe �t hib�ztatni, b�r voltak olyan pillanataim, amikor felel�tlen�l megtettem. �s m�gis. Az �sszes veszeked�s�nk meg kirohan�saink ellen�re elviselt.
Csak itt van m�g ez a „csak”, amit viszont tudnom kellene. �s e n�lk�l nem tudok tov�bbl�pni.

- Mi volt Perselus �s ap�m k�z�tt?

Nem csod�lkozik el a k�rd�sen, ink�bb csak lezsibbad, mint aki m�r r�gen sz�m�tott r�, de rem�lte, nem j�n el ez az id�.
Most k�vetkezne az, hogy felpattan, �s eltereli az eg�szet, vagy az, amikor keresztk�rd�sekkel kezd el bomb�zni, hogy m�g jobban �sszezavarjon.

- �rdekesen hangzik ez a k�rd�s �gy, de ha megmagyar�zod, mi�rt �n kell v�laszoljak erre a k�rd�sre, akkor �n is elmondom, amit tudok – sz�l halkan.

- Az�rt mert vele nem akarok err�l besz�lni. Eredetileg hallani sem akartam r�la, k�l�nben m�r r�g r�k�rdeztem volna. Nem akarom, hogy egy�ltal�n sejtse, hogy foglalkoztat ez a dolog. Nem tartozik r�m. Nem a mi�rtek aggasztanak, csak tudnom kell, hogyan reag�ljak, ha m�sok piszk�lnak miatta.

- Furcs�n v�lekedsz n�h�ny k�rd�sben, tudod-e?

- Ami�ta ismerem �t, megtanultam egy-k�t dolgot. P�ld�ul azt, hogy nem mindig az a fontos, hogy a k�telked�s�nkkel, �s a hibakeres�ssel bajl�djunk. Hossz� t�von egy�ltal�n nem sz�m�t, de nem �rt meg tanulni kezelni. Erre vagy k�pes valaki, vagy nem. �n azt hiszem, k�pes vagyok. Mert m�sk�nt nem adatik meg, amire v�gyom. Kompromisszumot k�t�ttem egy csom� mindenben az �letemmel kapcsolatban. Nem pont ez lesz az, ami meg�ll�t.

Elgondolkodtat�nak tarthatja a szavaimat, mert nem f�z hozz� semmit. �n meg folytatom.

- Tudod, mi az eg�szben a vicces? Hogy el�sz�r Blaise vil�gos�tott fel arr�l, hogy mennyire hatalmasak a szemellenz�im. Nem is azzal, amiket mondott, hanem azzal, hogy egyszer csak elkezdtem �t meg�rteni. Hogy mi�rt olyan �, amilyen. Hogy mi�rt a k�nnyebbik utat v�lasztotta, hogy mi�rt olyan poj�ca mindenkivel, aki nem �rdemli ki n�la, hogy k�zelebb engedje mag�hoz, hogy milyen lehetett r�gebben az �lete. Ha egy eg�szen pici j�s�got tal�lsz egy emberben, akkor m�r meg tudod menteni. �n nem is nekem kellett harcba sz�llni �rte, hanem csak meg kellett mutatni neki, hogy m�sk�nt is lehet, �s a t�bbit a lelke elv�gezte. �s mi ez, ha nem csoda? Blais szerint az emberek t�bbs�ge alapvet�en hajlamos a gonoszkod�sra, a felsz�ness�gre �s arra, hogy �nz� legyen. �s ez igaz. Csak azt nem vette figyelembe, hogy az ilyen emberek mindig egy olyat pr�b�lnak kihaszn�lni, aki ennek az ellenkez�je. Mert azt nem tartj�k re�lis ellenf�lnek. �s amikor m�r elhiszik, hogy gy�ztek, �s megkaptak mindent, amire sz�ks�g�k van, egyszer csak �ress�get �reznek, �s f�jdalmat. Szerinted ez mit jelent? Nem azt, hogy vesz�tettek?

- B�rcsak megmondhatn�m, Harry. – T�nyleg nem tudja a v�laszt.

Valahogy mindketten elszomorodunk. �s erre csak r�tesz egy lap�ttal Aramis, amikor l�g� f�llel odakullog az �gyunk mell�, �s leveti mag�t a sz�nyegre. Halk ny�sz�t�st ad ki mag�b�l, mint amikor hi�ny�rzete van egy embernek. Csak h�t ez n�la nem lehets�ges, nem igaz?

- N�ha arra gondolok, hogy �rti, amit mondok – b�mulom a holdf�ny verte bund�j�t. Eg�szen lil�s sz�ne van �gy.

- Szerintem ink�bb meg�rzi a ked�lyv�ltoz�sokat. A b�natot, az �r�met, a gy�szt, �s tal�n a mag�nyt. Mikor elment�l vagy egy f�l�r�t sz�k�lt az ajt� el�tt �lve. Azt hittem fel fog �llni, fogja mag�t, kinyitja az ajt�t, elk�sz�n �s ut�nad iramodik. – Remus h�traveti mag�t, a feje al� helyezi a karjait, �s elgondolkodva n�zegetni kezdi a falat. – �n azt nem �rtem, hogy mi�rt nem mondott m�r el Perselus neked mindent. R�gen megbesz�lhett�tek volna.

- Szerintem nem meri. M�g abban a f�zisban van, amelyikben �n voltam nem is r�g. Vagy nem b�zik benne, hogy el tudn�m viselni az igazat.

- Az igazat, Harry? Amennyire relat�v tud lenni az igazs�g, annyira hihetetlen�l ki�br�nd�t� �s csal�ka is egyben. Nem mindig tudjuk biztosan, j�-e az igazs�got kutatni. Ez sajnos, saj�t keser� tapasztalat. – Nehezen ind�t, �s nem tudom meg�rteni, mi�rt hiszi, hogy az id�h�z�ssal valami is k�nnyebb� v�lik. – Ha azt mondom, igaz�b�l �n sem tudom a teljes igazs�got, az �gy hihet�nek t�nik?

- Tal�n.

- Csak egy esetet fogok felhozni, �s ha elmes�ltem, d�ntsd el magad, �s vond le bel�le a saj�t k�vetkeztet�seidet. B�r, ennyi �v ut�n nem vagyok biztos benne, hogy James minden esetben kiismerhet� volt, vagy igazat mondott.

- Mi�rt hazudott volna ilyesmir�l �pp a bar�tj�nak?

Remus keser�en mosolyog.

- Te nem ismerted ap�dat, ha ismerted volna, nem lenne sz�modra k�rd�ses ez a dolog.

- Min�l t�bbet hallok r�la, ann�l ink�bb k�telkedem benne, hogy… mindegy. Ostobas�g.

- Az ap�d j� ember volt - mondja nagyon �szinte kifejez�ssel a szemembe. – De kirakat ember. �s ezt mindannyian tudtuk r�la. Olyasvalaki, aki sz�m�ra a l�tszat, a p�ld�s �letvitel, a meggy�z�d�sek, mind, mind rendk�v�l fontos t�nyez�kk�nt szerepeltek az �let�ben. Ennek �rdek�ben k�pes volt megcsalni saj�t mag�t is. Nem besz�lve arr�l, amikor el akarta hitetni valaminek az ellenkez�j�t a k�rnyezet�vel. S mivel el�g sokszor j�rt el �gy, neh�z volt meg�llap�tani, mikor �szinte.

- Remus? Ha ap�m �lne… szerinted… szerinted el tudna fogadni engem olyannak, amilyen vagyok?

- Ha ap�d �lne, a k�zel�be sem ker�lt�l volna mindannak, amit most �t�lsz. Ebben biztos vagyok.

- �rtem.

- Amennyire �n eml�kszem, a l�tv�nyos, k�lcs�n�s megvet�s ap�d �s James k�z�tt els� �vt�l cs�r�zott. Az any�d m�s volt. � valamilyen szinten �rtette Perselust, �s feln�zett r�. James ink�bb j�tszott. De esk�dni mern�k, hogy a megrendezett Piton ellenes hadj�ratai k�zepette valahol, valami megv�ltozott. Nem volt ez szembet�n�, ink�bb egyfajta tiszteletnek nevezn�m, ami Merlin tudja mib�l t�pl�lkozott. Persze, ism�tlem, ezt James sosem ismerte volna el, a vil�g minden kincs��rt sem. �gy gondolom, Perselus v�g�l valamif�le vizsga el� �ll�thatta Jameset, amin ap�d a szem�ben megbukott. Csak mondatfoszl�nyokr�l tudok, amelyek elhangzottak k�z�tt�k. Ez az�rt kev�s, hogy b�rmilyen meg�llap�t�ssal el� merjek �llni. Mikor James meg�rtette, �s Perselus val�sz�n�leg tett r�la, hogy meg�rtse, elkezd�d�tt a lej�rat�si kamp�ny, �s b�r Lily sokszor ki�llt Perselus mellett, ez csak olaj volt a t�zre.

- Any�m sejthetett ebb�l valamit?

- Any�d volt az egyetlen, aki tudta az igazat. Hogy honnan, azt nem tudom. T�bb �r�n is padt�rsak voltak Perselussal, �s ez az�rt �rulkodik valamir�l.

- Elcser�lt�k a b�jital tank�nyv�ket.

- Tess�k?

- Anya �s Perselus. Mint �n �s Hermione. Akkor j�ttem r�, hogy ker�lhetett any�m k�nyv�be egy Perselus �ltal �rt versecske ap�mnak c�mezve, amikor ma eszembe jutottak Hermione szavai. M�lth�ten v�letlen�l az � k�nyv�t kaptam fel a padr�l, �s bugyuta rajzokat firk�ltam bele, Hermione meg elcser�lte a k�nyv�t az eny�mre, mondv�n nem k�v�ncsi r�, mif�le szerelmes szonettekkel t�zdeltem tele… Azt mondod any�m �s � bar�tok voltak?

- Olyasmi… Tudod, amikor r�j�ttem, hogy te �s �, hogy is mondjam… kapcsolatba ker�ltetek, az volt az els� gondolatom, hogy ez valamif�le p�tl�k, vagy netal�n bossz�, k�s�rlet. Sok minden j�rt a fejemben, csak az nem, hogy a kett�nek esetleg nincs k�ze egym�shoz. Ez az�rt �gy �rthet�, nem? S mivel Jamesb�l sosem lehetett kih�zni semmit, azt sem sejthett�k, volt-e annak idej�n re�lis oka d�h�snek lennie Pitonra, vagy egyszer�en mag�nak pr�b�lta bizony�tani, hogy Perselus egy �rt�ktelen, k�l�nc gazember. Tal�n volt indok. De nem hiszem, hogy valaha is megtudjuk.

- �s mi van, ha ap�m valami olyasmire j�tt r� Perselussal kapcsolatban, ami megr�misztette? Valamire, ami m�r komoly dolognak sz�m�t ahhoz, hogy t�volt tartsa mag�t t�le �s m�sokat is.

- Mire gondolsz?

- Azt rem�ltem, hogy te leszel az, aki felvil�gos�t. Most este, a sz�linapi bulin ott volt egy hetedikes sr�c, aki alighogy bel�ptem az ajt�n fur�n kezdett el viselkedni, �s c�lozgatni kezdett arra, hogy hogyan engedhetett engem Perselus a f�ldi haland�k k�z�. El�g meggy�z� �rveket sorakoztatott fel amellett, hogy Perselus nem eg�szen az, aminek l�tszik. �s sajnos mondott p�r dolgot, ami meglep�en �sszev�g a viselked�s�vel. Azon k�v�l, megeml�tett t�ged is, �s hogy nem v�letlen�l ut�lod Perselust. Arra gondoltam, hogy annak, hogy ennyire ellenezted az elej�t�l fogva a kapcsolatunkat, sok k�ze lehet az �ll�t�saihoz. Lehet, hogy butas�g, hogy csak sok volt nekem ez az elm�lt n�h�ny nap, �s m�r magam sem tudom, mit higgyek. De akkor is ott van bennem a de. �s valami�rt �gy �rzem, te tudod, igaz-e vagy csak aljas r�galom az eg�sz.

- Perselus nem tisztav�r� var�zsl�. Azt hittem ezt tudod.

- Honnan tudtam volna?

- Persze, honnan is – gondolkodik el �jra. – Az �desanyja nemesi rangb�l sz�rmaz� boszorka, de az apj�r�l igaz�b�l semmit sem tudunk.

- Mugli volt?

- Vagy valami m�s… A var�zsl�k k�z�tt kev�s az aranyv�r�, mint azt bizony�ra bet�ve tudod. �s nem ritka az egy�b var�zsl�nyekkel val� genetikai kevered�s. N�zz r�m.

- Az m�s.

- Nem hinn�m. Csak megszoktad, ismered az el�zm�nyeket, �s term�szetesnek tartod, holott nem az.

- Te most v�ded Perselust? – A megr�k�ny�d�sem akkor is ki�tk�zik, ha nem akarom.

- T�vol �ll t�lem. De mivel egy�rtelm� sz�momra hov� akarsz kilyukadni, a v�laszom, nem tudom.

- De neked tudnod kell!

- Mi�rt? Mert v�rfarkas vagyok? Harry, r�lam szerinted ki tudta kezdetben az igazs�got a k�zvetlen k�rnyezetemen k�v�l? Egy dolog hordozni magadban a g�neket, �s m�s dolog azz� v�lni. Az � eset�ben m�g err�l sem besz�lhet�nk.

- De egy�rtelm�en sejted, mire c�lzok.

- Tudom, �s azt is, hogy a dolog nem ilyen egyszer�. Nem egy kalandreg�ny, ami felt�telez n�mi t�lz�st. Amire te gondolsz, ahhoz k�r�lm�nyek �s hat�sok kellenek, fert�z�s, sok minden m�s, �s term�szetesen sz�nd�k. Ha tiszt�ban vagy a saj�t anom�li�iddal, b�r ezt a sz�t gy�l�l�m, akkor tudod ezeket a dolgokat kezelni. Akarni kell kezelni. Ezek a… nevezz�k �ket elt�r�seknek, ezek korl�tokat hordoznak magukban. �n sok mindent nem tehetek meg, �s val�sz�n�leg Perselus sem. De egyik�nk sem akar vad�llatt� v�ltozni, mert akkor m�r r�g az lenne. A var�zsl�nyekr�l sz�l� legend�k tele vannak t�vhitekkel. Mindazon elm�letek ellen�re, amelyek arr�l sz�lnak, hogy egy v�mp�r term�szet�ben, ak�r �l a v�rsz�v�s hagyom�ny�val, ak�r nem, el�bb ut�bb ki�tk�znek az �szt�n�k, �n k�telkedem, hisz abban az esetben m�r a f�ld f�l lakoss�ga vagy halott lenne, vagy fert�z�tt. Gondolj az els�dleges �s legleny�g�z�bb k�pess�g�kre: �r�kl�t, halhatatlans�g. Ha olyan csek�ly sz�mban hal�lozn�nak el, �s csak �s kiz�r�lag a vad�szatuk �s �ld�z�ik miatt, vagyis nem lenne az �letciklusukban olyan, hogy term�szetes hal�l, m�r ben�pes�tett�k volna az eg�sz f�ldet, �s a t�bbi l�nynek aligha lenne marad�sa.

- Akkor viszont m�r semmit sem �rtek.

- Perselus Piton haland�. Norm�lis �letet �l, �s ezt nem tudn� sim�n b�jitallal megoldani. Hordozza mag�ban tal�n negyedr�szt a k�pess�get, �s azz� v�lhatna, ha akarna. De ahhoz �gy kellene �lnie. �n semmi jel�t nem l�tom annak, hogy az ir�nyba haladna. Egy �rtelmes ember nem v�gyik az �r�k k�rhozatra. Viszont megvannak a saj�t f�lelmei, �vint�zked�si, �s term�szetesen a szertart�sai, amelyeket betart. Hogy jobb szereti a f�lhom�lyt, �s ideges a k�zelemben, az velesz�letett �dzkod�s. �n is f�lek a teliholdt�l, �s hi�ba tudom, hogy b�jitallal semmilyen vesz�lyt nem jelent sz�momra, m�gis minden teliholdas �jszak�t �bren t�lt�k. �n egy mumusb�l a Holdat h�vom el�, � pedig a Napot. �s van m�g egy nagyon l�nyeges dolog, amit sose felejts el! Emberek, var�zsl�k k�z�tt �l�nk. Ezt az �letet v�lasztottuk. Nem tudom, minek kellene t�rt�nnie az �let�nkben, hogy ezen v�ltoztatni akarjunk.

- …

- �n is k�rdezhetek valamit, Harry?

- Persze.

- Ha nem �gy lenne, elhagyn�d? �gy �rtem, hogyha tudn�d, hogy �l�l�nyeket �l meg annak �rdek�ben, hogy fenntarthassa mag�t �s az erej�t. Ha v�gyn� az emberek f�l�tti hatalmat annyira, hogy feladja �nmag�t, k�pes lenn�l kitartani mellette? Ezt nem csak miattatok k�rdem. Magam miatt is. Szeretn�m tudni, mit gondol err�l egy norm�lis ember.

- Norm�lis? Nem vagyok norm�lis. Ak�rmibe lefogadom, hogy el�bb-ut�bb kider�l, hogy �n is hordozok magamban valamit, ami nem emberi. M�r v�rom a napot. – Felnevetek, �s annyira j�l siker�l, hogy m�g Remus is mosolyra fakad.

- A t�rt�nelem k�vetkez� fekete m�gusa itt �l az �gyamban mez�tl�b, �s a kuty�ja �lmatag fej�t b�mulja? V�g�l is, mi�rt ne? Minden vil�gh�d�t�val megesett, hogy elvesz�tette az �sszes igaznak hitt bar�tj�t, mert olyannyira er�s volt a kisug�rz�sa, hogy ezeknek a bar�toknak el�bb-ut�bb minden kev�s volt bel�le, �s term�szetesen mindegyik h�d�t�nak volt egy meredek szerelme, aki kiismerhetetlen volt, de legal�bb b�lcs, s�t�t m�lttal �s jellemmel, rengeteg titokkal �vezve, mindegyiknek volt egy tan�csad�ja, egy hal�los ellens�ge, egy �rul�ja �s egy h�zi�llata, akihez besz�lt. Lassan �ssze�ll a k�p. Ja, �s egy elhullajtott gyermeke, akir�l mindig a t�rt�net v�g�n der�l ki, hogy kicsoda.

- �n nem hullajtok el gyereket.

- Soha ne mondd, hogy soha.

- Perselus leharapn� a fejem �s megr�gn�. T�nyleg.

- �s tudod, mi a meglep�? Hogy, ha komolyan elgondolkodom rajta, szinte mindent megtett a k�rnyezeted az�rt, hogy ez be is k�vetkezzen.

Ezen most elsz�rakozok egy sort.

- Majd meg�rom a memo�rjaimban, hogy te volt�l az els�, aki �szlelte az �sszef�gg�seket… Egy�bk�nt mi�rt k�rdezted a v�lem�nyem? J�l �rtem, hogy Tonks miatt?

- Nem �rdekes. – Vigyorog, �s �s�t egy hatalmasat. – Van egy �ri�si �tletem.

- Mi lenne az?

- A vil�g megh�d�t�s�t programm�ljuk �t holnapra.

A tan�cs elfogadhat� �s id�szer�. F�leg hajnalban, f�leg h�tf� hajnali h�romkor.
Mire �tbotork�lok a saj�t �gyamba, r�j�v�k, hogy m�r foglalt. Aramis id�k�zben valahogy d�nt�sre jutott azon gondj�t illet�leg, melyik�nk aludjon a f�ld�n, �s �gy gondolta, bevackolja mag�t a takar�mra. Biztos, ami biztos. �s nagy a gyan�m, hogy miel�tt megj�ttem, m�r �rkezett tapasztalatot szerezni.

- M�ssz arr�bb!

�s komoly s�lya van neki. Egy hatvankil�s �llatot tologatni, taszig�lni, mik�zben elengedi mag�t, �s k�pes dupla olyan neh�zre var�zsolni a test�t, probl�m�s. P�r perc m�lva feladom, �s a kanap�t v�lasztom fekhely�l. Ezt t�rv�nybe kellene hozni. Hogy minden lak�sban legyen egy p�tkanap�. J� dolog, �s roppant hasznos, mint azt az �bra is mutatja.