Lily

Perselus ugyan�gy �lt abban a sz�kben az igazgat� irod�j�ban, mint azon a v�gzetes napon, abban a m�sik vil�gban.

Feln�zett az �r�ra a falon. M�g t�z perc �s Dumbledore bel�p azon az ajt�n �s k�zli vele, hogy Potter�k meghaltak, egyed�l Harry �lte t�l �s � pont ugyanolyan f�jdalmat �s d�h�t fog �rezni, mint akkor, 18 �vvel ezel�tt.

Nem lehet igaz, hogy �jra �t kell �lnie! Mi v�tett? Mi�rt kell ennyit szenvednie? Mi�rt kapott m�g egy es�lyt, ha egyszer minden ugyan�gy t�rt�nik? Mi �rtelme ennek az eg�sznek?

B�r ne fogadta volna el Dumbledore aj�nlat�t! Maradt volna ink�bb oda�t, tal�n m�r tal�lkozhatott volna Lilyvel is odafent!

Tehetetlen�l kezdett j�rk�lni az igazgat� irod�j�ban �s egyre csak az j�rt a fej�ben, hogy az id�s m�gussal kellett volna tartania. Vagy legal�bb odamenni �s figyelmeztetni Lilyt a k�zelg� vesz�lyre. De hogy m�g egyszer elk�vesse ugyanazt a hib�t! Micsoda botors�g volt t�le. 

Kin�zett az ablakon. A hold f�nye ez�st�s f�nybe vonta az iskola udvar�t, f�ld�nt�li t�ncot j�rva a t� viz�n. Pont, mint akkor �jjel!

A f�rfi olyannyira elmer�lt gondolataiban, hogy csak nagyon t�volr�l hallotta, ahogy kiny�lik az iroda nyikorg� ajtaja �s halk l�p�sekkel k�zeledik fel� valaki. Csak a recseg� padl� tudta kiz�kkente Perselust a gondolataib�l, de fej�t azonnal az �rkez� �sz haj� m�gus fel� kapta.

Dumbledore s�padt volt �s sokkal �regebbnek l�tszott, mint eddig b�rmikor. Az ablakon bes�t� hold f�nye csak jobban m�ly�tette a r�ncokat az arc�n.

Piton r�emelte fekete tekintet�t, ami egy pillanatra �sszekapcsol�dott az �gsz�nk�k, szomor� szemp�rral.

- K�s�n �rkezt�nk, Perselus – hallotta meg az igazgat� csendes, m�r – m�r suttog� hangj�t, ami most sz�m�ra szinte f�ls�ket�t� ordib�l�snak hangzott, amit csak feler�s�tett sz�ve gyors dobog�sa is. V�rt m�g valamit. Pont �gy, mint akkor �jjel. Tal�n azt, hogy Dumbledore azt mondja, t�l�lt�k �s mind j�l vannak. De a sz�ve m�ly�n tudta, hogy ez az, amit soha nem fog hallani. – Mikor oda�rt�nk, James m�r halott volt. Lilyre �s Harryre a romok k�z�tt akadtunk r�.

Perselus �rezte, hogy l�bai egyre nehezebben b�rj�k el �s ha nem t�rt�nik valami, r�gt�n a f�ldre zuhan �s nem kell fel t�bb�. �szre sem vette, hogy egyre gyorsabban szedi a leveg�t, �gy �rezte, minden oxig�n kisz�llt a t�dej�b�l.

- A gyeng�lked�n vannak.

- Kik? – kapta fel a fej�t hitetlenkedve a fiatal f�rfi, mintha rosszul hallotta volna; Dumbledore t�bbes sz�mban besz�lt?

- Lily �s Harry – �rkezett a v�lasz.

Piton a sz�ja el� kapta a kez�t, majd lerogyott arra a sz�kre, amin �r�k hosszat v�rakozott. Arc�t kez�be temette �s �gy, hogy ne l�ssa senki, megk�nnyebb�lten fels�hajtott. Nem �rtette hogy t�rt�nt, nem �rtette mi�rt t�rt�nt, csak az volt a fontos sz�m�ra, hogy Lily �l.

- Hogy van? – n�zett r� az igazgat�ra, aki m�g mindig �t figyelte.

- Nincs mag�n�l. �s ha mag�hoz is t�r… Madame Pomfrey szerint k�rd�ses, hogy fel tudja-e dolgozni valaha is, ami t�rt�nt vel�k. Hogy elvesztette a f�rj�t �s hogy a fia…

- Mi t�rt�nt Harryvel?

- Voldemort saj�t kez�leg k�ldte r� a Cruciatust. T�bbsz�r is.

Perselus nem sz�lt semmit, csak mereven n�zett maga el�. Nem kellett neki bemutatni ezt a tiltott �tkot. A Nagy�r rajta is alkalmazta m�r sz�mtalanszor b�ntet�s gyan�nt. Iszony� f�jdalommal �s szenved�ssel j�rt m�g a feln�ttek sz�m�ra is. Egy gyermek eset�ben pedig ak�r maradand� k�rosod�s is fell�phet.

- Longbottom- �kra kell minden figyelm�nket �sszpontos�tanunk. A kis Neville lesz a kiv�lasztott – hallatszott az id�s m�gus hangja valahonnan nagyon t�volr�l, de ahhoz �ppen el�g volt, hogy Perselus visszahozza a f�ldre. – Sz�ks�g�nk lesz a seg�ts�g�re, Perselus. Hajland� nek�nk seg�teni?

- B�rmiben.

Piton fej�ben meg sem fordult, hogy most, amikor minden megv�ltozott, visszat�rjen Voldemorthoz. Nem, az � �tja m�r a F�nix Rendje fel� tart. El kell �rnie, hogy mihamarabb felvegy�k oda �s seg�thesse a munk�jukat.

Dumbledore egy b�lint�ssal konstat�lta a fiatal f�rfi v�lasz�t.

- Sz�ks�ge lesz mag�ra. Menjen le nyugodtan a gyeng�lked�re! Legyen Lily mellett, amikor fel�bred, Perselus.

Pitonnak nem kellett k�tszer mondani, felpattant �s lend�letes l�ptekkel indult meg az ajt� fel�. Miel�tt kil�pett volna rajta, m�g az igazgat� fel� fordult.

- K�sz�n�m! – sz�lalt meg alig hallhat�an. Nem mondta, hogy mi�rt mond k�sz�netet. Nem is volt sz�ks�g r�, hiszen annyi mindent kellett megh�l�lnia. El�sz�r is azt, hogy Dumbledore megb�zott benne annyira, hogy elfogadja a seg�ts�g�t, hogy megmentette Lilyt �s hogy m�g mindig b�zik benne.

Az id�s m�gus f�radtan visszamosolygott r�, � pedig m�r roham l�ptekkel haladt a gyeng�lked� fel�. Kettes�vel szedte a l�pcs�fokokat �s be kellett vallania mag�nak, hogy az �g vil�gon nem �rt semmit abb�l, ami k�r�l�tte zajlik. Hiszen, nem �gy kellett volna t�rt�nnie! Vagy lehet, hogy azzal, hogy visszaj�tt, �sszekavarhatott valamit, megv�ltoztatva ezzel mindent?

Nem �rdekelte! Lily �lt �s csak ez volt a fontos!

Halkan nyitotta ki a gyeng�lked� ajtaj�t �s alig l�pett be, tekintet�vel m�r Lilyt kereste.

- Nocsak, az ifj� Perselus! – hallotta meg Madame Pomfrey hangj�t a h�ta m�g�l.

M�ghogy ifj�! – mosolygott mag�ban a f�rfi. – Ha tudn�, hogy egy 21 �ves fiatalember test�be van bez�rva az � 38 �ves lelke…!

- Lilyt keresi, nem igaz? J�jj�n csak! – intett fel� a javasasszony, hogy k�vesse, Piton pedig azt tette. – Sz�rny� trag�dia, ami t�rt�nt- jegyezte meg a gy�gy�t� komoran. – Ilyen fiatalon! J� lesz, ha mellette lesz, mikor fel�bred. Kell neki egy r�gi bar�t…

A javasasszony megtorpant az egyik �gy el�tt, amin egy v�r�s haj� n� fek�dt mozdulatlanul. Perselus �rezte, ahogy a sz�ve majd’ kiugrik a hely�b�l �s f�lt, hogy tal�n Madame Pomfrey is meghallja a heves dobog�st, de � csak r�mosolygott �s csendben t�vozott.

A fiatal f�rfi pedig ott �llt f�ldbe gy�kerezett l�bbal, mert a l�tv�ny teljesen leb�n�totta. Megpr�b�lta �sszeszedni minden erej�t �s tett p�r bizonytalan l�p�st az eszm�letlen n� fel�. Mintha att�l f�lne, ha k�zelebb megy, kider�l, hogy nem Lily, hanem egy m�sik, egy vadidegen n�.

Ahogy a t�vols�g egyre jobban cs�kkent k�zt�k, �gy tudta egyre biztosabban, hogy ez nem t�ved�s; az � Lilyje fekszik azon az �gyon.

A fiatal f�rfi odah�zott egy sz�ket az �gy oldal�hoz �s le�lt, m�g mindig csak nehezen fogva fel, hogy az, amit l�t, a val�s�g.

Szerette volna meg�rinteni a v�r�s hajat, aminek tapint�s�ra m�g ennyi �v t�vlat�b�l is tiszt�n eml�kezett, de nem akarta fel�breszteni �t, pedig annyira j� lett volna l�tni a smaragd z�ld szemeket, amik egyetlen pillant�s��rt, ak�r az �let�t is odaadta volna.

Csendben �lt h�t, hangtalanul, ak�r egy k�s�rtet �s csak n�zte �s n�zte Lilyt. Nem tudott betelni vele. �nz�s vagy sem, a legkev�sb� sem �rdekelte, hogy James-szel mi t�rt�nt. Csak az volt a fontos, hogy Lily �l. Semmi m�s nem sz�m�tott.

Hirtelen az �r�m�t m�ly aggodalom v�ltotta fel. Mi lesz, ha mag�hoz t�r �s �t l�tja meg el�sz�r? Hiszen �vek �ta nem besz�ltek… �vek? �vtizedek! Cs�ny�n, nagyon cs�ny�n �rt v�get a kapcsolatuk, �s tudta, hogy erre m�g val�sz�n�leg Lily is eml�kszik. De nem baj, majd… majd kital�l valamit, amivel…

Nem sz�m�t. Majd r��r ezen akkor gondolkodni.

- Nem �rtem, Albus – heveskedett m�r sokadszorra McGalagony az igazgat� irod�j�ban. – Nem �rtem, hogy b�zhat meg benne? �s f�leg, hogy hogy engedhette �t oda Lilyhez?! Az a fi� egy hal�lfal�!

- Volt hal�lfal�, Minerva! Csak volt – jav�totta ki Dumbledore id�s kollegan�j�t,a kit l�that�an nem gy�ztek meg a m�gus �rvei.

- �n m�g nem l�ttam  egyetlen egy hal�lfal�t sem, aki vissza�llt volna a j� oldalra, amikor Tudjukki ereje telj�ben van. Mi oka van, hogy ennyire m�lyen b�zik benne?

- Ez maradjon az �n titkom, professzor. De jobb, ha hozz�szokik a fiatalemberhez, ugyanis terveim vannak vele.

- Mif�le tervek, Albus? – n�zett r� McGalagony rosszat sejtve, de mikor csak egy cinkos kacsint�st l�tott, �rezte, hogy a legrosszabb �lmai v�lnak val�ra. – Ugye nem akarja felvenni a Rendbe?

- Pont ez volt a c�lom, Minerva.

- Ez a fi� egy hal�lfal�.

- Ezt m�r mondta.

- Maga vagy teljesen meg�r�lt, vagy tud valamit, ami nem mond el.

- Meglehet – mosolygott sokat sejtet�en az id�s m�gus, amire a boszork�ny csak megr�zta a fej�t �s gondolatban rem�ny�t fejezte ki, hogy az igazgat� nem t�ved. – B�zzon bennem, professzor! �s egy�bk�nt is, Lilynek sz�ks�ge lesz valakire, ha mag�hoz t�r.

- H�vja ide Siriust �s Remust!

- Hiszen tudja, hogy Perselus �s Lily milyen k�zeli bar�tok voltak az iskol�ban.

- Ezzel nem gy�z�tt meg.

Piton �rezte, hogy a l�bai teljesen elmacsk�sodtak a hossz� �l�st�l. S�t, az �jszaka m�g el is szund�tott egy kicsit azon a k�nyelmetlen sz�ken, ami valljuk be, nem egy kir�lyi fekhely, �gy a nyaka is f�jt m�r.

K�zelebb hajolt Lilyhez, hogy kisim�tson egy v�r�s tincset arc�b�l, �m miel�tt hozz��rhetett volna, gyorsan visszah�zta a kez�t, mintha t�z �gette volna meg.

A n� szempill�i megrebbentek, � pedig l�legzetvisszafojtva figyelte, ahogy el�bukkannak a z�ld szemek, amik el�sz�r a helyis�get kutatt�k, majd oldalra ford�totta a fej�t �s tekintete �sszetal�lkozott Perselus fekete szemeivel.

El�sz�r tal�n nem is hitte el, amit l�t, mert gyorsan visszacsukta a szem�t, majd �jra kinyitotta.

- Perselus? –sz�lalt meg �desen cseng� hangj�n �s a f�rfi �rezte, hogy a k�nnyek bel�lr�l �getik a szem�t.

- Lily – suttogta alig hallhat�an �s a n� puha kezei ut�n ny�lt.

- Mi t�rt�nt? Ez a Roxfort? Mi�rt vagyok itt �s te mit keresel itt?

Piton azonban nem tudott v�laszolni. Pr�b�lt, de egy hang sem j�tt ki a sz�j�n. Szerencs�j�re meg�rkezett a felment� sereg Dumbledore �s McGalagony professzor szem�ly�ben.

- Lily, jobban vagy, kedvesem? – l�pett el� Minerva �s l�that�an tudom�st sem vett Perselusr�l, csak le�lt a n� mell�, az �gy sz�l�re.

- Nem tudom… �n…Hol van James? �s Harry? – amint kimondta ezt a k�t nevet, szinte r�gt�n �l�helyzetbe v�gta mag�t, Madame Pomfrey nyomta vissza kedvesen az �gyra.

- Nyugodjon meg, Lilyan! – hallatszott a h�tt�rb�l Dumbledore megnyugtat� hangja, majd az id�s m�gus is oda�lt a n� mell�. – Nem eml�kszik semmire abb�l, ami t�rt�nt?

- Nem.

- �rtem – az igazgat� itt egy pillanatnyi sz�netet tartott, mintha nem tudn�, mit is mondjon, hogyan kezdjen hozz�. – T�mad�s �rte a h�zukat, Lily. Voldemort…

- Ne… k�rem, ne mondja, hogy… - rim�nkodott a n�, hogy ne kelljen azt hallania, ami a legr�mesebb �lma volt �s ami m�r h�napok �ta minden �jjel k�s�rtette.

- Sajn�lom, Lily, de James meghalt – suttogta alig hallhat�an az igazgat�. Perselus l�tta, ahogy Lily szeme elkerekedik a d�bbenett�l �s csak a fej�t r�zta, mintha ezzel b�rmit is megtudna v�ltoztatni.

- Nem, nem! Ez biztosan csak t�ved�s! James nem halhatott meg! – alig hogy ezt kimondta, m�ris kiugrott az �gyb�l �s az ajt� fel� rohant, pr�b�lt kiszabadulni a gyeng�lked�r�l, nyilv�n, hogy meggy�z�dj�n r�la, az igazgat� t�ved. Tal�n abban rem�nykedett, hogy a f�rje odakint v�rja, karj�n Harryvel �s mosolyogva integet majd fel�.

M�g a t�bbiek tehetetlen�l n�zt�k az esem�nyeket, Perselus n�h�ny gyors l�p�ssel ott termett a n� mellett, megragadta a karj�t, maga fel� ford�totta �s gyeng�den �t�lte. Lily nem tiltakozott, csak s�rt, zokogott, a f�rfi pedig csak simogatta �s ringatta, hogy megnyugtassa valamelyest. �rezte, ahogy a n� k�nnyei �t�ztatj�k az ingj�t, de nem �rdekelte. Egy pillanatra sem akarta elereszteni. T�bb� m�r nem.

- Szeretn�m, ha mellette maradna, Perselus! – adta ki utas�t�sait Dumbledore, mikor Lily m�r �jra az �gy�ban fek�dt, j� nagy adag nyugtat�b�jitallal a gyomr�ban.

- Term�szetes – v�laszolta a f�rfi an�lk�l, hogy ak�r egy pillanatra is levette volna szem�t a n�r�l.

- M�g sokkos �llapotban van. Pr�b�lja meg megnyugtatni, ha mag�hoz t�rne! Minerva, szeretn�m, ha velem j�nne �s �tbesz�ln�nk a Longbottom – csal�d v�delm�t - fordult kollegan�je fel� az igazgat�, aki b�lintott �s k�vette �t.

Perselus pedig megint csak le�lt az �gy sz�l�re Lily mell� �s gyeng�den megfogta a kez�t. H�t ez az! A Hold forog a F�ld k�r�l, a F�ld kering a Nap k�r�l, Perselus Piton �lete pedig �jra Lily Evans k�r�l forog.