Perselus, b�rmennyire is f�radt volt �s elcsig�zott, m�snap kor�n reggel ugyan�gy felkelt, mint eddig, hiszen most m�r tan�r volt ebben a vil�gban is. A tan�t�s pedig nem �llhat le csak az�rt, mert neki tegnap �jjel jelen�se volt Voldemort el�tt.
Lassan m�szott ki az �gyb�l, megmosakodott, fel�lt�z�tt �s elindult, hogy elk�ltse a reggelij�t, majd belevesse mag�t a mindennapi teend�kbe.
Az eg�sz tan�t�st a h�ta k�zep�re k�v�nta. Csak az�rt maradt itt, hogy Lily k�zel�ben lehessen.
Lily… Tegnap el�tt v�ltak el egym�st�l �s az�ta nem l�tta a n�t.
Csal�dottan h�zta el a sz�j�t, mikor bel�pett a Nagyterembe �s nem tal�lta ott �t. Rossz kedv�en �lt le az asztalhoz �s lassan hozz�kezdett a r�ntott�j�hoz, �m csak turk�lt az �telben, �tv�gya nem volt.
�gy d�nt�tt, m�g az �r�i el�tt megl�togatja Lilyt, h�tha tudnak v�ltani egy-k�t sz�t. Az sem lett volna baj, ha nem besz�lgetnek, csak a k�zel�ben lehessen. Az a h�sz �v, amit n�lk�le kellett elt�ltenie, iszony� volt. De most itt van! Igaz, hogy egy m�sik vil�gban �s igaz, hogy bar�ts�gon k�v�l nem �rez ir�nta az �gvil�gon semmit, de legal�bb itt volt.

Hossz�, hat�rozott l�ptekkel haladt Lily szob�ja fel�. �ppen befordult volna a sarkon, amikor valami olyat l�tott, amit�l leesett az �lla.
Lily tartott fel� gyors l�ptekkel, ami nem lett volna probl�ma, �m az �lt�z�ke… A r�zsasz�n, vir�gmint�s flott�r k�nt�s �s a nyuszis papucs igen csak furcsa �sszetev�i voltak a n� �j st�lus�nak.
Mintha csak Tonkst l�tn� – futott �t a f�rfi fej�n a gondolat, mikor Lily oda�rt mell� �s egy sz�les mosollyal �dv�z�lte. �gy t�nt, a legkev�sb� sem zavarja, hogy ilyen hacuk�ban m�szk�l.
- J� reggelt, Perselus! – k�sz�nt r� a boszork�ny �s meg�llt vele szemben. – Valami baj van? – k�rdezte j�kedv�en, mikor l�tta, hogy Piton kiss� megr�k�ny�dve n�z r�.
- Hov� m�sz?
- Dumbledore- hoz.
- �gy?
- Mi�rt, mi a baj? – n�zett v�gig mag�n tan�cstalanul, mintha csak azt mondt�k volna neki, hogy leette mag�t �s keresn� a foltot a ruh�j�n.
- El kell ismernem, van st�lusod, Lily, de tal�n nem most k�ne kipr�b�lni az �j�t�saidat – s�gta oda neki bizalmasan Perselus, �m �gy t�nt, a n� nem vette a lapot. – Nem vagy fel�lt�zve.
- De fel vagyok – mutatott v�gig mag�n kiss� felh�borodottan a boszork�ny.
- A k�nt�s �s a nyuszis papucs nem sz�m�t �lt�z�knek. Gyere, nem hagyhatom, hogy �gy glassz�lj a folyos�n, mint, aki most szabadult a dilih�zb�l! – azzal karon ragadta Lilyt �s gyeng�den elkezdte h�zni maga ut�n. �gy t�nt, nem �tk�zik ellen�ll�sba. Mikor m�r be�rtek a n� szob�j�ba �s becsukt�k maguk m�g�tt az ajt�t, akkor t�rt el a m�cses.
- Most biztos azt hiszed, bolond vagyok – zokogta a n�, arc�t kez�be temetve �s Pitonnak kedve lett volna igennel v�laszolni, de nem akarta megb�ntani �t.
- Dehogy – sz�lalt meg halkan. – Most neh�z id�ket �lsz �t, teljesen term�szetes a viselked�sed – majd mikor Lily r�emelte z�ld tekintet�t, hirtelen a f�ldet kezdte k�mlelni. – Ez az a papucs, amit �n adtam neked �vekkel ezel�tt?
- Igen – t�r�lte le k�nnyeit a boszork�ny �s bel�pett a f�rd�be, hogy rendbe szedje mag�t, de az ajt�t f�lig nyitva hagyta, hogy hallja, amit Perselus mond.
- Azt hittem, m�r r�g kidobtad.
- Mi�rt dobtam volna ki?
- H�t… nem is tudom – v�laszolta zavartan a f�rfi. Tulajdonk�ppen � maga kismilli� okot tal�lt volna arra, hogy Lily mi�rt dobja ki az � aj�nd�kait, de jobbnak l�tta nem feszegetni a t�m�t.
- Minden megvan, amit t�led kaptam – l�pett el� a n� a f�rd�b�l, imm�ron rendezettebb �llapotban, norm�lisan fel�lt�zve. �pp hossz�, v�r�s haj�t f�s�lte �s z�ld szemeit Pitonra emelte. – M�g az a k� is megvan, amit gyerekkorunkban adt�l nekem a foly�parton. Neked m�g megvan az eny�m?
- H�t persze – v�laszolt mosolyogva Perselus �s tal�rja zseb�be ny�lt, ahonnan el�vett egy sz�rke kavicsot. – L�tod? Figyelj, Lily – sz�lalt meg komolyan, mik�zben visszas�llyesztette a k�vet a zseb�be. – Szerintem sz�ks�ged lenne arra, hogy egy kicsit kimozdulj a n�gy fal k�z�l.
- Depresszi�s vagyok, Perselus, nem beteg!
- Persze, ezt �n is tudom, de… P�r perc m�lva kezd�dik az �r�m, de d�lre v�gzek. Ha van kedved, s�t�lhatunk egyet a kast�ly parkj�ban.
- Az j� lenne – mosolygott r� kedvesen a n�.
- Akarod, hogy elk�s�rjelek Dumbledore- hoz?
- Nem, odatal�lok egyed�l is.
- Biztos? Rendben leszel?
- H�t persze, menj csak, nehogy elk�ss!
Perselus kil�pett az ajt�n, �m a biztons�g kedv��rt m�g visszan�zett Lilyre, aki szem�vel intett, hogy minden rendben, de menjen m�r, mert azt�n t�nyleg elk�sik.

Dumbledore nagy, tr�nus szer� sz�k�ben k�nyelmesen d�lt h�tra, �m a l�tsz�lagos nyugalom m�g�tt vadul j�rt az agya.
Nem eml�tette senkinek, de tegnap valami nagyon nyugtalan�t� dologra bukkant; Perselus jegyzeteire. Nem, neki nem szok�sa kutatni senki holmija k�z�tt, de fiatal koll�g�j�val kapcsolatos gondolatai az�ta nyomasztj�k, mi�ta belen�zett a fej�be �s ott valami olyat l�tott, amit eddig m�g soha senkin�l. Hatalmas er�t. Olyat, amivel egy huszonegy �ves var�zsl� nem b�rhat. Ez�rt folyamodott h�t ahhoz, hogy bizony�t�kokat keressen elm�lete igazol�s�ra, miszerint a f�rfi nem az, akinek mondja mag�t. Nem is nagyon kellett kutatnia. Az igazat megvallva, csak bes�t�lt a szob�j�ba �s Piton �r�asztal�n szinte r�gt�n megakadt a szeme egy kis noteszon. Kinyitotta �s beleolvasott. Olyan b�jitalok elk�sz�t�si m�djai voltak benne, amir�l � eddig m�g sosem hallott. De nem csak elix�rek receptjeit tal�lta benne, hanem bizony s�t�t var�zsig�ket is, amik szint�n ismeretlenek voltak a sz�m�ra Igaz, ott volt mellett�k az ellen�tok is, de ez m�g nem kisebb�ti a helyzet komolys�g�t, Perselus titkol valamit. Abban, hogy h�s�ges hozz� �s a j� oldalhoz m�r egyre kev�sb� volt biztos az id�s m�gus.
- Igazgat� �r! – egy kedves hang z�kkentette ki Dumbledore-t gondolataib�l �s fej�t a hang ir�ny�ba kapta. Az ajt�ban Lily �llt, bebocs�t�sra v�rva.
- J�jj�n csak, kedvesem! – mosolyogott r� az id�s m�gus �s hellyel k�n�lta. – Hogy van?
- J�l, k�sz�n�m – v�laszolta kedvesen Lily �s �gy d�nt�tt, jobb ha nem tesz eml�t�st a reggeli produkci�j�r�l, �s �j divatkollekci�j�r�l.
- Ezt �r�mmel hallom. Az�rt k�rettem ide, mert szeretn�k adni �nnek egy feladatot. Ha �gy �rzi el�g er�s hozz�, szeretn�m, ha elv�llaln�.
- Mir�l lenne sz�?
- Egy �ll�sr�l, Lily. Szeretn�m, ha �n tan�tan� a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�s�t.
Pillanatnyi csend �llt be kettej�k k�z�tt. Ha Dumbledore- nak az volt a c�lja, hogy led�bbentse a vele szemben �l� fiatal n�t, akkor a mai napra is sikert k�nyvelhetett el.
- �gy �rti, �n? – k�rdezett vissza hitetlenkedve Lily, mire csak egy b�lint�s volt a v�lasz. – Mi�rt �n? Hiszen �n nem tudok tan�tani.
- Kedvesem, maga szerint az itteni kolleg�k h�ny sz�zal�ka rendelkezik tan�ri tapasztalattal? Mondjuk �gy, hogy ez csak egy mell�kfoglalkoz�s legt�bbj�knek, hiszen csak �gy tudjuk �lc�zni a F�nix Rendj�t. Ki gondoln�, hogy p�r tan�r k�pes lenne megd�nteni Voldemort Nagy�r uralm�t. A miniszt�riumban �gy tekintenek Roxfortra, mint egy egyszer� m�gusk�pz�re, ahol a legnagyobb izgalmat egy-egy �vv�gi vizsga jelenti. Az RBF-ek pedig eg�sz egyszer�en kalandt�r�nak t�nnek a szem�kben.
- De �n nem vagyok r� alkalmas – tiltakozott tov�bbra is hevesen a n�. – Azt m�g meg�rtem, hogy Perselus mi�rt a b�jitaltani �ll�st kapta, de hogy �n… - annyira belefeledkezett gondolatai kifejt�s�be, hogy teljesen elker�lte a figyelm�t, hogy Piton nev�nek eml�t�s�re az id�s m�gus arca egy eg�sz picit megr�ndult.
- Lily, maga auror. Ki ismern� jobban a s�t�t var�zslatokat egy aurorn�l?
Gondolatban m�r megvolt a tippje a var�zsl�nak, de nem mondta ki.
- �n, nem is tudom…
- Gondolja �t �s d�nts�n bel�t�sa szerint! – mosolygott b�tor�t�an a n�re az igazgat� f�lhold alak� szem�vege m�g�l.
D�nteni! – sz�rny�lk�d�tt mag�ban Lily, mikor m�r a folyos�n j�rt. – Mostan�ban azt is nehezen tudta eld�nteni, hogy r�pa-, vagy ink�bb t�k �z� b�bi�telt adjon Harrynek, nem hogy meghozzon egy ilyen komoly elhat�roz�st, mint egy munka! Akkor itt k�ne maradnia a kast�lyban, ami alaposan felbolygatn� az �let�t. M�r sz�pen eltervezte, hogy vesz egy sz�p kis h�zat, valahol messze a vil�g zaj�t�l �s ott neveli majd fel a fi�t. Mi�rt maradna itt? Hacsak nem Perselus miatt. Igen, sz�ks�ge van egy bar�tra, az igaz, na de csak miatta itt maradni… ez az�rt m�gis csak nevets�ges!

Piton m�r alig v�rta, hogy v�get �rjen az utols� �r�ja is. P�r perc �s tal�lkozni fog Lilyvel. Sz�pen v�gighallgatja, ahogy egy igazi bar�thoz illik �s azt�n… Azt�n mi lesz? Annyi mindent szeretne elmondani a n�nek, de tudta, hogy ezt nem lehet. H�sz �v… ennyi ideje nem l�tta �t. Ennyi ideig volt halott. �s most, hogy �jra itt vannak, most… most sem mondhat neki semmit.
V�gign�zett a viszonylag csendben dolgoz� di�kokon. Semmivel sem lett t�bb kedve a tan�t�shoz �s a k�lyk�ket sem kedvelte jobban, mint el�z� �let�ben. Nem t�rekedett az �v tan�ra c�mre most sem, �gyhogy nyugodt sz�vvel vonogatta le a pontokat a Griffend�lt�l, m�r csak a r�gi sz�p id�k eml�k�re is.
- A b�jitalokat tegy�tek az asztalomra felc�mk�zve – hallotta meg saj�t hangj�t valahonnan nagyon t�volr�l. P�r pillanaton bel�l sz�p hossz� sor alakult ki az asztal�n�l �s a di�kok letett�k r� az �ra term�s�t.
Perselus megv�rta, am�g az utols� gyerek is kics�mp�zik az ajt�n, majd felkelt sz�k�r�l, mag�ra kanyarintotta kab�tj�t �s kis�t�lt a teremb�l.
- Hell�, idegen! – hallotta meg az �desen cseng� hangot a h�ta m�g�l, mikor �pp be akarta z�rni az ajt�t.
- Lily, azt hittem, odakint tal�lkozunk – v�laszolt zavartan a f�rfi �s v�gign�zett a v�r�s haj� n�n, akin hossz�, fekete kab�t volt �s a nyaka k�r�, november k�zepe l�v�n, feltekerte vil�gosz�ld s�lj�t.
- Gondoltam lej�v�k hozz�d. Baj?
- Nem, dehogy! – tiltakozott Piton kedvesen �s � is a nyaka k�r� tekerte a s�lj�t. – Indulhatunk?
Lily b�lintott �s megkezdt�k k�z�s s�t�jukat. Amint ki�rtek a szabadba, megcsapta �ket a friss, h�v�s leveg�. November ide vagy oda, el�g enyhe volt az id�, a sz�l nem is f�jt. Egy darabig csak csendben s�t�lt egym�s mellett, majd Perselus volt az, aki megt�rte a n�mas�got.
- Milyen napod volt?
- J�. M�rmint a k�r�lm�nyekhez k�pest. Madame Pomfrey vigy�z Harryre. Szerintem j� kezekben van n�la.
- Ebben biztos lehetsz – mosolyodott el Perselus arra a gondolatra, hogy m�sik �let�ben milyen sok id�t is t�lt�tt Potter a gyeng�lked�n. Ha valaki, h�t Madame Pomfrey gondj�t tudja viselni.
- Besz�ltem Dumbledore-ral – fordult a f�rfi fel�, mikor el�rt�k a tavat �s felvett egy kavicsot a f�ldr�l, majd a v�zbe haj�totta.
- �s mit mondott?
- Felk�n�lt nekem egy �ll�st.
- T�nyleg? – mosolyodott el Perselus �s fekete szemeiben �szinte �rdekl�d�s csillant meg. – �s melyiket?
- A S�t�t Var�zslatok Kiv�d�s�t.
- �h – �rkezett a sokat mond� v�lasz �s f�rfi is bedobott egy k�vet a t�ba.
- Nem tudom, elv�llaljam-e.
- Hogyan? – hagyta abba a dob�l�st Piton �s d�bbenten n�zett a n�re, aki tov�bbra is hajig�lta a kavicsokat a v�zbe.
- Nem �rzem alkalmasnak magam r�.
- N�lad alkalmasabb embert keresve sem tal�lthatott volna az �reg. Kiv�ve tal�n engem – jegyezte meg sz�npadiasan a var�zsl�. Az igazat megvallva, most semmi ok�t nem l�tta annak, hogy az asztalt verje ez�rt az �ll�s�rt. M�s a fel�ll�s, mint abban a m�sik vil�gban. Szerencs�re.
- Valljuk be, te lenn�l erre a legjobb.
- Igen, de �n a b�jitalok olt�r�n �ldozok.
- Mit mondasz? – fordult fel� most Lily is. V�r�s haj�ba bele- belekapott a sz�l �s t�ztengerk�nt hull�mzott a hideg szell�ben. Piton egy darabig megb�v�lve figyelte a jelens�get, majd elszak�totta tekintet�t a n�r�l �s �gy v�laszolt.
- Szerintem v�llald el.
- Mi�rt lenn�k �n jobb erre az �ll�sra, mint b�rki m�s?
- Az�rt, mert Dumbledore r�d gondolt els�k�nt. Nyilv�n tervei vannak veled.
- Egy ilyen zakkant ty�kkal, mint �n, aki nyuszis papucsban cs�mp�zik a folyos�n? Nem hiszem.
- Mi kifog�sod az ellen a papucs ellen? – k�rdezett vissza j�t�kosan Perselus �s hagyta, hogy Lily k�zelebb l�pjen hozz�. – Az egy remek p�ld�ny volt. Le�rt�kelve vettem �s az utols� darabot hoztam el. Azt aj�nlom, becs�ld meg!
A n� nem v�laszolt, csak elmosolyodott �s meg�lelte a f�rfit, akinek egy pillanatra m�g a l�legzete is el�llt. Gyeng�den v�gigsim�tott a hossz�, v�r�s hajon �s besz�vta kellemes illat�t. Pont olyan volt, mint amilyenre eml�kezett. Ak�r egy vir�goskert.
- K�sz�n�m, hogy velem vagy, Perselus – suttogta Lily. – Nem tudom, hogy fogom megh�l�lni mindazt, amit �rtem tett�l, de megfogom. �g�rem.
- Nekem lenne egy �tletem –v�laszolta halkan a f�rfi �s belen�zett a boszork�ny z�ld szemeibe. Azokba a szemekbe, amik elfeledtett�k vele minden b�j�t baj�t �s ami annyira hi�nyzott m�r neki. – Fogadd el az �ll�st! Kell valami, ami kiz�kkent t�ged egy kicsit a depresszi�db�l �s ez pont j� lesz.
- Rendben – b�lintott Lily komolyan. – Meggy�zt�l. De csak mert te k�rted! – emelte fel keszty�s kez�t �s mutat�ujj�val j�t�kosan a f�rfi intett. – Menj�nk be, f�zom!
A k�t alak lassan t�voldott a t�t�l �s a kast�ly bej�rata fel� tartottak. Hangjukat m�g egy darabig vitte a h�v�s sz�l.
- Sirius neked k�sz�nhet�en visszat�rhet a Rendbe.
- Ezt az�rt ne rekl�mozd, Lily, j�?
Alakjuk egyre ink�bb beleveszett a messzes�gbe, majd v�gleg elnyelte a kast�ly belseje.