Az elk�vetkezend� hetek olyan esem�nytelen�l teltek, hogy szinte f�jdalmat okozott nekik m�g a munka hi�ny�nak gondolata is.
Perselus inform�ci�inak hi�nya miatt tehetetlens�gre voltak k�rhoztatva, �gy valami �j strat�gi�t kellett kidolgozniuk.
Legf�bb inform�ci�forr�sukk� a miniszt�rium v�lt, ahonnan, ha csak kev�ss� is, de legal�bb sziv�rogtak a h�rek.
Megtudt�k p�ld�ul, hogy mikorra id�z�tik a kisebb fajta t�mad�saikat a hal�lfal�k a muglik ellen. Mikor Piton �nk�nt jelentkezett abba a csapatba, amelyik a rajta�t�sre szervez�d�tt, Dumbledore azt mondta: felejtse el, m�s tervei vannak vele, �gy jobb h�j�n Perselus a Grimmauld t�r �s a Roxfort k�z�tt ing�zott. Tengernyi szabadidej�t pedig azzal t�lt�tte, hogy hol Siriusszal keveredett kisebb- nagyobb vit�kba ( aki szint�n nem vehetett r�szt egyetlen akci�ban sem Lupinnal egy�tt), hol pedig �r�k hosszat besz�lgetett Lilyvel. Hogy mir�l? Teljesen h�tk�znapi, felesleges dolgokr�l, m�gis, ezek az egy�tt elt�lt�tt percek jelentett�k sz�m�ra a kapaszkod�t, az utols� fog�dz�t arra n�zve, hogy ne �r�lj�n bele a t�tlens�gbe. Amellett pedig �rezte, hogy valami megv�ltozik k�zt�k. A n� hozz��ll�sa teljesen megv�ltozott. Besz�lget�seik alatt sokszor azon kapta, hogy elm�l�zik, kifel� b�mul az ablakon, mintha valami komoly probl�ma nyomn� a lelk�t.
A Rend mindek�zben folyamatosan dolgozott �s Dumbledore is �gyk�d�tt valamin, mert volt olyan, hogy napokra elt�nt �s mikor viszont l�tt�k, gondterhelt arccal �ld�g�lt, v�rva, hogy az akci�ba k�ld�tt rend tagok visszat�rjenek.

Kora reggel volt, a nap h�t�gra s�t�tt, �m odakint m�g fagyos, t�li sz�l f�jt. Perselus ism�t a Grimmauld t�ri h�z konyh�j�ban �ld�g�lt, reggeli k�v�j�t sz�rcs�lgetve. A Roxfortban m�r r�gen elkezd�d�tt a tan�t�s, de Dumbledore megtiltotta mind neki, mind pedig Lilynek, hogy visszat�rjenek oda. Mikor �k r�k�rdeztek, hogy mi�rt, az id�s m�gus csak annyit mondott, hogy mindent megtudnak, ha elj�n az ideje.
- J� reggelt! – �dv�z�lte �t Lily vid�m hangja, mire a f�rfi elmosolyodott a n� �rkez�s�re.
- Neked is… Rem�lem, j�l aludt�l!
- Remek�l, k�sz�n�m! Hossz� id� �ta el�sz�r nem gy�t�rnek r�m�lmok �jjelenk�nt. �s a te �lmaiddal mi a helyzet? – ereszkedett le Piton mell� egy poh�r te�val a kez�ben.
- M�r azokkal is minden rendben – hazudta a f�rfi, pedig dehogy volt rendben. Minden �jjel �lmodott. �s mindegyiknek ugyanaz volt a v�ge: Lily holtan fek�dt karjai k�z�tt.
- Ennek �r�l�k! Figyel csak, arra gondoltam, hogy…
Mondand�j�t azonban nem tudta befejezni, mert csap�dott a bejr�tai ajt� �s ezzel szinte egy id�ben, kiny�lt a konyhaajt� is.
- Olyan hideg van, hogy a galambok fagylaltot tojnak – dobta le kab�tj�t Sirius az egyik sz�kre, majd �nt�tt mag�nak el�sz�r a forr� te�b�l, majd a k�v�b�l is.
- Merre j�rt�l? – fordult fel� �rdekl�dve Lily, de �gy t�nt, a f�rfi teljes csod�lattal ad�zott annak, ahogy a forr� porcel�n j�ghideg kezeit melengeti.
- J�rtam egyet – v�laszolta csendesen, l�that�lag tudom�st sem v�ve arr�l az egyszer� �s b�rki sz�m�ra szemet sz�r� t�nyr�l, hogy Lilyt ism�t kedvenc Pipogyija t�rsas�g�ban tudja. – Ki kellett szell�ztetnem a fejemet a tegnap �jjel t�rt�ntek ut�n.
- Mi t�rt�nt tegnap �jjel?
- Sipor �jf�l k�r�l berontott a szob�mba �s beleord�tott a f�lembe, hogy: H�BOR�BAN �LLUNK!
- Ezt mi is tudjuk – mosolyodott el Lily eln�z�en.
- Igen, de neki l�that�an teljesen m�s fogalmai vannak err�l. Szerinte ugyanis harcban �llunk a koboldokkal, a t�nd�rekkel �s a sajttort�val.
- A koboldokkal m�r �sid�k �ta nem h�bor�ztunk – jegyezte meg rosszall�an a n�, mire a k�t f�rfi kiss� meg�tk�zve n�zett r�. Tal�n ez volt az egyetlen dolog, amiben egyet�rtettek.
- Megmondom �szint�n, �n arra tippeltem, hogy a sajttort�n akadsz ki – v�laszolta Sirius.
- �h, nem – legyintett Lily. – Molly a m�lth�ten megk�rte szeg�ny Siport, hogy seg�tsen be a sajttorta elk�sz�t�s�be, de…
- Nem is eml�kszem, hogy ett�nk volna sajttort�t a m�lt h�ten – sz�lalt meg az eddig csendben �l� Perselus.
- H�t ez az! – kacsintott r� sokat mond�an Lily. – �gy t�nik k�s�rti szeg�nyt az esem�ny.
- Jobb, mintha minket k�s�rtene a sajttort�ja – jegyezte meg halkan Black, mire a vele szemben �l� Piton �ppen csak vissza tudta tartani a kirobbanni k�sz�l� nevet�s�t, de a k�t f�rfi remeg� v�lla el�rulta Lilynek, hogy nem sok egy�tt�rz�st tan�s�tanak a h�ziman� ir�ny�ba. M�r �ppen ki akarta volna fejezni rosszall�s�t, mikor �jra kiny�lt az ajt� �s Arthur Weasley l�pett be rajta. Alig �rt el a pultig, ahol t�lt�tt mag�nak egy cs�sze k�v�t, Sirius m�ris neki szegezte a k�rd�st.
- T�ged is felkeltett Sipor?
- Nem…Mi�rt, kellett volna? – k�rdezett vissza kiss� bizonytalanul a v�r�s haj� var�zsl�. Alig volt fent p�r perce �s m�ris ilyen �r�lt k�rd�ssel fogadj�k.
- Szeg�ny Sipor alvaj�r� – bocs�tkozott magyar�zatba Lily.
- Ezt meg m�gis honnan tudod? – szegezte neki a k�rd�st egy emberk�nt Perselus �s Sirius.
- Nyilv�n �ber �llapotban nem rontana be hozz�d.
- Ne l�gy ebben olyan biztos! Az a man� �r�lt. �s ut�l.
- Hi�ba ut�l, ha egyszer a csal�dod man�ja. A feladata, hogy szolg�ljon t�ged. Te vagy az ura.
�gy t�nt, ez a magyar�zta n�mileg kiel�g�t�en hatott, mert mindenki n�ma csendben sz�rcs�lte tov�bb a k�v�j�t.
- J� reggel a d�szes t�rsas�gnak! – k�sz�nt�tte a konyh�ban l�v�ket az �ppen bel�p� Remus. Ahogyan eddig mindenki m�snak, az � �tja is a fekete ned� fel� vezetett el�sz�r.
- Az�rt azt nem hiszem el, hogy csak engem keltett fel Sipor! – fakadt ki �jra Sirius.
- Engem is fel�bresztett – jegyezte meg Lupin csal�dottan, mire bar�tja szeme felcsillant.
- T�nyleg, mikor?
- Olyan… hajnali kett�kor – ereszkedett le az egyik �res sz�kre a f�rfi.
- �s mit mondott?
- Ink�bb kiab�lt – jav�totta ki Remus. – Valami olyasmit, hogy: GY�ZT�NK!
- Kit gy�zt�nk le? – k�rdezett vissza Arthur, aki m�r egy ideje �rezte, hogy elveszette a fonalat.
- Nyilv�n a koboldokat, a t�nd�reket �s a sajttort�t – �rkezett a k�zenfekv� v�lasz Piton sz�j�b�l, aki ism�t a pulthoz s�t�lt �s k�z�ny�sen t�lt�tt mag�nak m�g egy b�gre friss�t�t. Arthur Weasley sz�m�ra pedig a f�rfi amolyan mell�kesen elejtett utols� mondata volt a v�gs� kardd�f�s. V�gleg nem �rtett semmit. Szeme tan�cstalanul v�ndorolt egyik emberr�l a m�sikra, akik l�that�an mind tudt�k, hogy mir�l van sz�.
- Mennem kell – �llt fel hely�r�l Lily, megt�rve Arthur k�ts�gbees�s�nek �jabb hull�m�t, ami �pp ism�t r�t�rni k�sz�lt. – Megn�zem, fel�bredt-e m�r Harry.
A k�vetkez� pillanatban pedig elt�nt az ajt� m�g�tt. Perselus m�g egy darabig n�zte a n� h�lt hely�t, majd � is a t�voz�s mellett d�nt�tt.

Piton �pp a nappaliban �ld�g�lt �s r�vette mag�t, hogy �tfussa azt a k�nyvet, amit Dumbledore a minap a kez�be nyomott, hogy olvassa el.
Bogar b�rd mes�i
Ez �llt a bor�t�j�n. Eddig esze �g�ban sem volt elolvasni, s�t, ha jobban belegondol, most sincs. Hiszen ez egy mesek�nyv, az �g szerelm�re!
Ahelyett, hogy kinyitotta volna, csak forgatta kezei k�z�tt a lapokat.
Kicsit kin�tt m�r a gyermekt�rt�netekb�l. Lehet, hogy oda k�ne adnia Lilynek, olvasson fel bel�le Harrynek.
Az fix, hogy � ezt nem fogja elolvasni.
Egy hanyag mozdulattal ledobta a k�nyvet a fotelje melletti kis asztalra. K�nyelmesen h�trad�lt �s eld�nt�tte, hogy hirtelen felszabadult szabadidej�t semmittev�ssel fogja t�lteni. Mint eddig minden nap. K�nyszer� semmit tev�s.
Oldalra pillantott a kis asztalra �s ekkor l�tta, hogy az asztal al�l egy apr�, hossz� ujjakkal rendelkez� k�z ny�l a k�nyv ut�n. M�g �ppen idej�ben reag�lt �s ut�nakapott, �gy mind a k�t p�r k�z er�sen h�zta a maga ir�ny�ba az im�nt m�g f�lrehaj�tott mesegy�jtem�nyt.
- Sipor, ereszd el! Ez eny�m! – adta ki utas�t�sba Perselus, de l�that�lag a h�zi man� magasr�l tett arra, mit mond neki f�rfi.
- Nem Perselus Piton�, ez a Black csal�d�! – ellenkezett.
- Ereszd el, te t�l m�retezett sz�rgomb�c!
Soha nem hitte volna, hogy egyszer egy h�ziman�val fog viaskodni egy mesek�nyv�rt.
- Nem eresztem! Eressze el Perselus Piton!
- Hogy Merlin k�lden� r� az �sszes �tkot, azonnal engedd el!
- Perselus, mit csin�lsz? – csend�lt fel az ajt�ban Lily d�bbent hangja, mire a viaskod�s egy pillanatra abba maradt �s mindketten a hang ir�ny�ba fordultak. Sipor kihaszn�lva az adand� alkalmat, ugrott egyet �s gyomorsz�jba v�gta Pitont, aki azonnal kiejtette kincs�t a kez�b�l, majd f�jdalm�ban t�rdre zuhant.
Hallotta, ahogy az apr� l�bak fut�snak erednek, majd Lily hangj�t, amint visszaparancsolja a man�t.
- M�g mindig nem v�laszolt�l a k�rd�semre - l�pett el� a n�, mire Perselus feln�zett �s megl�tta a kez�ben az im�nti harc t�rgy�t.
- El akarta venni a k�nyvem – �llt talpra nagy nehezen �s �rezte, ahogy a f�jdalom lassan kisz�ll a test�b�l.
- Ez nem ti�d – nyitotta ki a boszork�ny �s felolvasta az els� lapon l�v� bejegyz�st. – Sirius neve van benne.
- A b�jital k�nyvemben meg az �n nevem volt, m�gis valamilyen rejt�lyes m�don Black�khez ker�lt. Nem tudod, ez hogy t�rt�nhetett? – n�zett Lilyre g�nyosan felvont szem�ld�kkel, majd kivette a kez�b�l a mesek�nyvet. – K�sz sz�pen!
- Hogy ker�lt hozz�d?
- Dumbledore adta, hogy fussam �t.
- �s megtetted?
- �ppen azon voltam.
- L�ttam – mosolyodott el a n� sokat sejtet�n.
- Nagy hiba, hogy nem tette meg eddig! – hallatszott Albus Dumbledore hangja a nappali ajtaj�b�l. – De m�r nincs id�nk. Lily, legyen olyan kedves �s sz�ljon Siriusnak �s Remusnak, hogy j�jjenek le ide! Nagyon fontos dologr�l szeretn�k �n�kkel besz�lni �s nincs vesztegetni val� id�nk.
Piton, ahogy egyed�l maradt az igazgat�val, a k�nyvvel a kez�ben �gy �rezte mag�t, mint egy di�k, aki nem csin�lta meg a h�zi feladat�t. Ezt az �rz�s�t csak er�s�tette, hogy agy�ban l�zasan kutatott valami kifog�s ut�n, hogy mi�rt nem v�gezte el a feladat�t �s b�rmennyire is hely�nek val�nak t�nt volna az „elvitte a h�ziman�” kifog�s, k�telkedett benne, hogy Dumbledore –t ez k�l�n�sebben meghatn�. �gy h�t nem tehetett m�st, csak v�rt…