A kis csoport hangos pukkan�ssal �rkezett a Grimmauld t�ri h�z fels� l�pcs�j�re, hogy lehet�leg rejtve maradjanak az ism�t az �p�lettel szemben str�zs�l� hal�lfal�k figyel� tekintete el�l.
Perselusnak nem tett j�t a hoppan�l�s; rosszul �rezte mag�t. A gyomra felkavarodott �s �gy �rezte, perceken bel�l viszont l�tja majd a reggelij�t. Persze, a hoppan�l�s, mint olyan, meg sem kottyant volna neki, ha nem t�tongana egy v�rfarkas �ltal ejtett seb a karj�n. �s b�r a f�rfi gyeng�nek �rezte mag�t, arra az�rt m�g volt ideje, hogy s�r�lt kez�t elrejtse kab�tja ujj�ba. Most, �let�ben el�sz�r, nem akart kit�nni a t�bbiek k�z�l, ami m�r csak az�rt is volt ironikus, mert t�rsai hal�lra v�lt arc�ra n�zve m�g a vak is meg�llap�thatta, hogy valami nincs rendben. Sirius felt�n�en csendben volt, Lupin m�g ann�l is hallgatagabb, mint �ltal�ban lenni szokott, Lily pedig m�g mindig halkan szipogott mellette.
V�g�l, hab�r � volt a s�r�lt, m�gis �gy t�nt, Perselus van a legjobb �llapotban n�gy�k k�z�l, lenyomta a kilincset �s kinyitotta a bej�rati ajt�t.
Szokatlan n�mas�g honolt a h�zban. Mintha ide m�r j�val el�tte eljutott volna a h�r, ami vel�k t�rt�nt.
- Sz�lok Dumbledore-nak, hogy megj�tt�nk – aj�nlotta fel Remus �s elt�nt a nappali ir�ny�ba, m�g v�g�l Sirius is k�vette �t. Most nyilv�n �zenetet k�ldenek az igazgat�nak, hogy j�jj�n gyorsan ide, mert a dolgok nem pont �gy alakultak, ahogyan arra sz�m�tottak.
Kettesben maradtak Lilyvel, �m a f�rfi nem mert a n�re n�zni. F�lt, ha csak r�pillant is, az ism�t els�rja mag�t, �gy amolyan p�ttev�kenys�gk�nt megpr�b�lta ink�bb leseg�teni a boszork�ny kab�tj�t, ami f�lk�zzel igen neh�z feladatnak bizonyult.
- Ne csin�ld ezt! – n�zett r� Lily szigor�an, mikor m�r Perselus felakasztotta a ruhanem�t a fogasra.
- Mit ne csin�ljak? – n�zett vissza r� Piton kiss� tan�cstalanul.
- Att�l f�lek, nem veszed el�g komolyan, ami t�rt�nt.
- L�tt�l nevetni? Na l�tod. Kell�en komoly vagyok – azzal � is �gy d�nt�tt, k�veti a k�t f�rfit a nappaliba, �m valami m�gis meg�ll�totta. Nem, Lily nem sz�lt semmit, csak f�jdalmas tekintettel n�zett ut�na �s ezt Piton is meg�rezte. Visszafordult �s lassan visszas�t�lt a n�h�z.
- Nem lesz semmi baj. Hidd el! – sz�lt nyugtat�n �s l�tta, hogy Lily is megindul fel�, �s �t�leli, � pedig �gyetlen�l, f�lk�zzel viszonozta a gesztust.
- Nem akarom, hogy bajod ess�k – suttogta Perselus kab�tj�ba. – Nem akarom, hogy te is �tv�ltozz. Nem akarom, hogy te is v�rfarkas l�gy.
A f�rfi nem v�laszolt, csak behunyta a szem�t �s b�rmennyire is groteszk volt a helyzet, �lvezte, hogy valaki agg�dik �rte. M�g ha tudta is, hogy ez �gysem v�ltoztat majd semmin.
- Bocs, hogy megzavarom a nagy �sszeborul�sotokat, - hangzott fel a h�tuk m�g�l Sirius bossz�s hangja - , de Dumbledore azonnal itt lesz.
Piton figyelm�t nem ker�lte el, hogy Black szem�ben furcsa f�ny csillant, mikor Lily kibontakozott az �lel�s�b�l. Azonban hidegen hagyta, hiszen jelen pillanatban fontosabb probl�m�i voltak, mint a gyerekkori ellens�g�vel val� �jabb bajusz-�sszeakaszt�s.
K�vette h�t Lilyt a nappaliba �s megpr�b�lta figyelmen k�v�l hagyni Sirius gonosz pillant�sait, amiket folyton fel� l�vellt, m�g az igazgat�t v�rt�k, aki nem sokkal k�s�bb meg is �rkezett �s gyors l�ptekkel szelte �t a szob�t.
- Sikerrel j�rtak? – fordult fel�j�k rem�nykedve.
Ezek szerint Lupin nem mondta el neki, mi t�rt�nt – futott �t Piton agy�n a gondolat.
- Nagyj�b�l – adta meg a v�laszt Remus, majd Dumbledore k�rd� tekintet�re folytatta. – Megvan a gy�r�, de t�rt�nt valami, amit nem kalkul�ltunk bele a lehets�ges esem�nyekbe.
Perselus �rezte, hogy ez a v�gsz� �s el�h�zta s�r�lt karj�t kab�tja rejtek�b�l.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte idegesen az id�s m�gus, mik�zben szemei Piton keze �s a t�bbiek k�zt j�rtak.
- R�nk t�madt egy v�rfarkas – �rkezett Perselus v�lasza olyan hangs�llyal, mintha a vil�g legh�tk�znapibb dolga lenne, hogy a f�k m�g�l r�veti mag�t egy vad�llat, r�ad�sul f�nyes nappal. Mikor a f�rfi l�tta, hogy Dumbledore elsz�rny�lk�dve n�zni sebes�lt karj�t, gyorsan visszah�zta azt kab�tja ujj�ba. – Itt van a gy�r� – v�ltott gyorsan t�m�t �s zseb�b�l el�vette az �kszert �s �tadta az igazgat�nak. – Sajnos, remek�l m�k�dik horcruxk�nt – pillantott Piton Sirius kez�re, akinek m�g mindig feket�k voltak az ujjai v�gei.
- Felh�zta a gy�r�t? – n�zett Blackre Dumbledore, �s a nevezett b�lintott.
N�ma csend telepedett a t�rsas�gra, melyet v�g�l Albus t�rt meg.
- Hogy t�rt�nhetett ez, hiszen f�nyes nappal volt, tudom�som szerint, v�rfarkasok teliholdkor szedik �ldozataikat.
- Azok a v�rfarkasok, akinek a v�r�kben van ez a hajlam, teh�t �r�k�lt�k valamelyik felmen�j�kt�l, �s haraptak m�r meg �rtatlan embert, mindenf�le gond n�lk�l k�pesek �tv�ltozni b�rmely napszakban– sz�lalt meg csendesen Remus, majd mikor t�rsai k�rd� tekintet�t tov�bbra is mag�n �rezte, folytatta. – �n ez�rt tudok csak teliholdkor �talakulni. B�r t�ny, hogy nem is akarn�k m�skor. �gy is �ppen el�g f�jdalmas – jegyezte meg csendesen maga el� n�zve.
- Tudj�k, ki t�madt �n�kre? – k�rdezte halkan az igazgat�.
- Greyback – v�gta r� haboz�s n�lk�l Lupin, mire minden sz�m r�szegez�d�tt. – Felismertem. �l�nken �l m�g bennem a k�pe – h�zta g�nyos mosolyra a sz�j�t.
- Greyback a Nagy�r szolg�lat�ban �ll – sz�lalt meg csendesen Perselus. – Nincs Jegye, csak Voldemort megengedi, hogy szabadon gar�zd�lkodjon, am�g �t nem akad�lyozza. Tudta, hogy elfordultam a S�t�t Nagy�rt�l �s minden bizonnyal meg akart leck�ztetni.
- �rtem – b�lintott Dumbledore. – Ezek szerint m�g �vatosabbnak kell lenn�nk. Voldemort tudom�st fog szerezni arr�l, hogy j�rtunk a Gomold – h�zban �s egy percig sem lesz k�rd�ses sz�m�ra, hogy mit kerest�nk.
- Ismeri a legend�t a Hal�l erekly�ir�l? – k�rdezte csendesen Lily.
- Nem hiszem. Szerintem nem tud semmir�l. � is muglik k�z�tt nevelkedett, ak�rcsak �n �s Perselus. Nem hiszem, hogy tiszt�ban lenne, mib�l is k�sz�tett mag�nak horcruxot vagy hogy tudom�sa lenne a Geldon- csal�d legend�j�r�l. Most pedig, – n�zett f�radtan a n�gy fiatalra - ,menjenek, harapjanak valamit. Biztosan �hesek. Perselus, Molly majd ell�tja a s�r�l�seit. Ha v�geztek, szeretn�m, ha Remus �s Perselus visszat�rn�nek a Roxfortba.
- Minden egyes harap�s eset�ben �talakul az �ldozat? – k�rdezte Lily Lupint, mikor m�r l�tta, hogy Sirius elt�nt a konyh�ban �s Piton pedig Mollyt k�vetve elt�nt az egyik f�ldszinti szob�ban.
- �ltal�ban csak akkor, ha �tv�ltozott v�rfarkas t�madta meg az �ldozatot. Dehogy � �talakul-e, az legk�s�bb holnap �jjel kider�l. Telihold lesz – v�laszolt az id�s m�gus n� ki nem mondott k�rd�s�re, majd b�ztat�an r�mosolygott �s a konyha fel� vette az �tj�t.
Lily m�r �ppen azon volt, hogy megn�zi, mit csin�l kisfia, mikor Mrs. Weasley arca bukkant el�.
- Lily dr�g�m, Harry �pp alszik – majd k�zelebb l�pett hozz� a gy�gyszeres l�d�val a kez�ben. – Nagyon j� kisfi� volt. Ronnal remek bar�tok lesznek.
- Nagyon sz�pen k�sz�n�m Molly, hogy vigy�zt�l r�!
- Semmis�g, kedvesem – mosolygott r� az asszony. – Igaz�n semmis�g.
Azzal a n� ism�t elt�nt a szob�ban, Lily pedig �gy d�nt�tt, m�gis csak megn�zi Harryt. Majd nagyon �vatos lesz, hogy ne �bressze fel!

- Mondom, hogy l�ttam – er�sk�d�tt Sirius Lupinnak, aki �ppen a te�j�t sz�rcs�lgette.
- �s akkor mi van? - legyintett lemond�an Remus. – Meg�lelt�k egym�st. �s?
- Te nem l�ttad, hogy Piton hogy n�z Lilyre!
- Mi�rt, hogy n�z r�? – �rdekl�d�tt mosolyogva a borosty�n szem� f�rfi.
- Nagyon j�l tudod, hogy n�z r�! – rohant ki Black, miut�n �gy gondolta, ink�bb nem illusztr�lja Perselus n�z�s�t. – De hogy Lily hogy n�z Pitonra… Na, ez itt a tal�ny.
- Mi�rt? � hogy?
- Mosolyog r� – k�z�lte olyan hangs�llyal Sirius, mintha �pp a vil�g legnagyobb szenz�ci�j�t osztotta volna meg bar�tj�val.
- Mosolyog. Ne l�gy h�lye, Sirius! Lily mindenkire mosolyog! Egy kedves l�ny.
- R�m p�ld�ul sosem mosolyog, csak ha valami h�lyes�get csin�lok! De az is ink�bb egy h�lye gyereknek sz�nt mosoly, semmint egy olyan, amilyet Pipogyira villant.
- Gyerekkoruk �ta bar�tok – pr�b�lta jobb bel�t�sra t�r�teni Remus bar�tj�t. – Jobban ismerik egym�st, mint te vagy �n. De ha igazad is lenne, semmi k�z�nk nincs hozz�.
- M�r hogy a f�szkes fen�be ne lenne! Lily James feles�ge!
- Sirius, James meghalt - jegyezte meg halkan Lupin, tekintet�t bar�tj�ra emelve. – Jobb lenne, ha v�gre elfogadn�d! – azzal fogta te�j�t �s kis�t�lt a konyh�b�l, mag�ra hagyva Siriust a gondolataival.

Lily tekintet�vel v�gigsim�tott alv� kisfi�n, akinek csak meg-megrebben� pill�i jelezt�k, hogy �ppen egy izgalmas �lom k�zep�n j�rt. Nem akarta fel�breszteni, ez�rt lassan betakargatta a gyermeket �s csendesen becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
Ahogy a l�pcs� tetej�re �rt, l�tta, ahogy Remus kil�p a konyh�b�l, igen feld�lt �llapotban. Arra gondolt, ut�na megy �s megk�rdezi, mi a baj, de azt�n �gy �rezte, m�shol a helye.
Mire �szbekapott m�r ott �llt az ajt�ban �s n�zte, ahogy Molly lefert�tlen�ti Perselus s�r�lt karj�t. L�tta, hogy a f�rfi �szrevette �s Mrs. Weasley pedig csak arra figyelt fel, hogy Piton mereven egy pont ir�ny�ba n�z. Megfordult �s akkor l�tta meg � is Lilyt.
- Nah�t! – mosolygott r� bar�ts�gosan. – Megn�zted Harryt? Alszik m�g?
- Igen – b�lintott a n� �s �ppen folytatta is volna azzal, hogy ism�t k�sz�netet mondjon az asszony seg�ts�g��rt, �m ekkor gyereks�r�s hallatszott az emelet fel�l.
- Ginny fel�bredt. Azt hiszem, ideje megetetnem – s�hajtott Molly. – Lily, dr�g�m, �tvenn�d?
- H�t persze – l�pett oda a n� �s helyet cser�lt az asszonnyal, aki m�r el is sietett a m�sik ir�nyba.
Lily kez�be vette Perselus kez�t, fert�tlen�t�t �nt�tt egy kis darab vatt�ra �s v�gigh�zta a seben. A f�rfi felszisszent.
- Ne haragudj! – szabadkozott Lily. – Sz�lnom kellett volna, hogy f�jni fog.
- Nem f�j – v�laszolta csendesen Piton, an�lk�l, hogy egy pillanatra is levette volna a szem�t a vele szemben �l� n�r�l, akit m�g soha nem �rzett ilyen k�zel �s egyben ilyen t�vol mag�hoz. Az ut�bbi hetekben ugyanis �gy �rezte, Lilyvel sokkal k�zelebb ker�ltek egym�shoz, mint eddig b�rmikor. Lesz�m�tva term�szetesen azt a bizonyos b�dult, szenved�lyes �jszak�t. Az eg�sz akkor kezd�d�tt, mikor �sszeveszett az igazgat�val �s a n� ut�na j�tt. Nem t�rt�nt ugyan semmi kettej�k k�z�tt azon az �jjelen a Fon� Soron, de m�gis, valami, mintha megv�ltozott volna kettej�k k�z�tt. Na persze, az � �rz�sei semmit sem halv�nyodtak Lily ir�ny�ba. �ppen ellenkez�leg. Egyre jobban kezdett belebolondulni ebbe a n�be, m�r ha ez egy�ltal�n lehets�ges. Minden egyes nap jobban v�gyott a k�zels�g�re, az �rint�s�re �s azt k�v�nta, b�r m�g egyszer megt�rt�nhetne az, ami a kar�csonyi b�l idej�n megt�rt�nt.
Azonban a helyzet a mai esem�nyekkel gy�keresen megv�ltozott. Ez a harap�s v�gleg megpecs�telte a sors�t �s elv�lasztotta �t Lilyt�l. Csak vesz�lyt hozna r�. Azt pedig nem akarta. El�bb halna meg, semmint, hogy b�ntsa �t.
- Sajn�lom – hallotta meg �desen cseng� hangj�t valahonnan t�volr�l.
- Nem kell. Megt�rt�nt – v�laszolta csendesen a f�rfi.
- �s most mi lesz?
- Visszamegy�nk a Roxfortba Lupinnal. L�tezik egy f�zet, amit ha megeszik egy potenci�lis v�rfarkas, telihold idej�n ki�li bel�le a vad�llatot.
- Ez azt jelenti, hogy…? Mit jelent ez? – k�rdezett vissza kiss� f�l�nken Lily.
- Megt�rt�nik a transzform�ci�, viszont a vad�llati �szt�n�k nem bukkannak a felsz�nre. Ha minden j�l megy, k�t szel�d farkas fog fek�dni a kandall� el�tt – jegyezte meg Piton, mik�zben a n� el�vette a k�t�st. A kezel�s utols� f�zis�ba �rkeztek.
- Akkor hadd menjek veletek!
- Hogy micsoda? – k�rdezte hitetlenkedve a f�rfi. Azt hitte, rosszul hall.
- Veled szeretn�k lenni, mikor �talakulsz – ism�telte meg Lily.
- Norm�lis k�r�lm�nyek majd’ kiugran�k a b�r�mb�l, ha ezt hallan�m, de ez nem �ppen h�tk�znapi helyzet, �gyhogy a v�laszom nem.
- De mi�rt?
- Mert vesz�lyes!
- Erre a k�ldet�sre is azt mondtad, hogy vesz�lyes!
- �s igazam is lett! N�zz csak r�m! – de amint ezt Perselus kimondta, m�ris megb�nta. Ahogy hallotta saj�t szavait, azok ak�r �gyis �rtelmezhet�ek lettek volna, hogy a n�t okolja az�rt, ami t�rt�nt. Pedig nem �gy volt. Csak rem�nykedett benne, hogy Lily helyesen �rtelmezi szavai jelent�s�t. A rem�ny azonban semmi perc alatt szertefoszlott, mikor megl�tta, hogy a sz�p z�ld szemek k�nnybe l�badnak �s elfordulnak t�le. – Nem �gy gondoltam. Tudod j�l.
- Nem sz�m�t – r�zta meg fej�t csendesen Lily. – �n is tudom, ha nem lettem volna ott, akkor nem vonom el a figyelmedet, nem kellett volna vigy�znod r�m �s ez az eg�sz r�ms�g nem t�rt�nt volna meg veled.
- Lily, k�rlek…
- Mennem kell! – �llt fel a n� �s az ajt�hoz l�pett. – Harry m�r biztosan fel�bredt.
- Nem, Lily, - ragadta karon a f�rfi a n�t - , tudod j�l, hogy nem az�rt mondtam, amit mondtam. Nem akarom, hogy ott l�gy velem, mert nem tudn�m elviselni, ha miattam b�rmi bajod esne – �gy t�nt szavai c�lt tal�ltak. – Tudod, hogy �rzek ir�ntad. K�rlek, n�zz r�m! – emelte fel Lily fej�t �lla al� ny�lva, de a n� m�g mindig ker�lte a pillant�s�t. – Lily, n�zz r�m!
- Nem szeretn�k – r�zta meg fej�t a boszork�ny. Eml�kezett � m�g arra, mi t�rt�nt legut�bb, mikor a f�rfi arra k�rte, n�zzen r�. Aznap �jjel nem a saj�t �gy�ban t�lt�tte az �jszak�t. F�lt, hogy tal�n most sem tudna ellen�llni a fekete szemeknek vonz�s�nak.
- �rtem – engedte el szomor�an Perselus, aki azt hitte, nagyon megb�ntotta a n�t. – Akkor menj, ha dolgod van!
Lily r� sem n�zett, csak kis�t�lt az ajt�n. �szre sem vette, hogy valaki m�s is tan�ja volt a besz�lget�s�knek.

Harry �ppen a mesek�nyv�t lapozgatta anyuk�ja �l�ben, aki automatikusan mondta mes�t, an�lk�l, hogy odafigyelt volna r�. Gondolatban ugyanis teljesen m�shol j�rt. Perselus j�rt a fej�ben. A nem sokkal ezel�tt lej�tsz�dott esem�nyek. �ssze volt zavarodva. Abban, amit eddig hitt vagy �ppen �rzett, m�r egy�ltal�n nem volt biztos. Gyakorlatilag nem volt � m�r biztos semmiben.
- Hah�, merre j�rsz? – z�kkentette ki gondolataib�l egy ismer�s hang. Feln�zett a k�nyvb�l �s Remus Lupin �llt el�tte.
- Elgondolkodtam.
- L�tom – majd le�lt a n� mell� az �gy sz�l�re �s n�h�ny pillanat n�mas�g ut�n folytatta. – R� gondolsz, igaz? Perselusra.
Lilyt vill�mcsap�sk�nt �rte a k�rd�s �s m�r �ppen tiltakoz�sra nyitotta volna a sz�j�t, ha a f�rfi meg nem el�zi.
- Hallottam a besz�lget�seteket. �ppen arra j�rtam, hogy megn�zzem, Piton k�szen van-e m�r �s indulhatunk-e vissza a kast�lyba, mikor meghallottalak titeket. Nem tartozik r�m, hogy mi t�rt�nt kett�t�k k�z�tt. Az viszont b�nt, hogyha szomor�nak l�tlak. Mi a baj?
- Hib�snak �rzem magam az�rt, ami t�rt�nt – vallotta be a n� csendesen. – Nem akarta, hogy veletek menjek, �n m�gis megtettem. Tudtam, hogy el fogom vonni a figyelm�t, mert tudtam, hogy �rez ir�ntam �s azt is, hogy meg akar majd v�deni. Ha �n nem lettem volna ott, akkor most Perselus nem lenne ilyen helyzetben – �rezte, ahogy egy k�nnycsepp lecsordul az arc�n. – Szeretn�k neki seg�teni, de nem akarja, hogy mellette legyek, pedig van egy b�jital, ami �ll�t�lag ki�li a vad�llatot a v�rfarkasokb�l minden �talakul�s sor�n, de Perselus azt mondja, m�g �gy is vesz�lyes lenne, ha ott lenn�k.
- Egy bar�t nem k�rdez – t�r�lte le a k�nnyeket Lily csinos arc�r�l. – Egy bar�t ott van a m�sik mellett, ha az bajban van. Ha megb�zol Perselusban, a tud�s�ban, akkor tudod, mit kell tenned. Felt�ve, ha val�ban a bar�tja vagy �s nem �rzel esetleg valami m�st is ir�nta. Gondolkodj el ezen, kisl�ny! – mosolygott a hirtelen falfeh�rr� v�lt n�re Lupin. – �s d�nts bel�t�sod szerint! Eg�szen biztos vagyok benne, hogy j� d�nt�st fogsz hozni! Most mennem kell, mert azt hiszem, lassan indulunk – �llt fel Lily mell�l a f�rfi. – Legk�s�bb holnaput�n tal�lkozunk! – k�sz�nt el mosolyogva �s mag�ra hagyta a d�bbent n�t �sszezavarodva a gondolataival.