Lily d�bbenten n�zett abba az ir�nyba, ahol az im�nt Lupin t�vozott. Nem �rtette, vagy ink�bb nem akarta �rteni a f�rfi szavait. F�leg az utols� mondat�t, hiszen Perselus nem jelent semmit a sz�m�ra. Csak bar�tok, semmi t�bb!
Idegesen pattant fel �lt� hely�b�l �s s�t�lt az ablakhoz. Az utc�n most nem �lltak hal�lfal�k, nem figyelt�k a h�zat, �gy Remus �s Perselus nyugodtan kil�phetett, nem kellett a fels� l�pcs�fokr�l hoppan�lniuk, ami igaz�n k�r�lm�nyes, l�v�n, a l�pcs� igen keskeny �s az ember hajlamos k�nnyen elveszteni rajta az egyens�ly�t, ha nem egyed�l van. �s akkor m�r meg is van a baj.
L�tta, ahogy a k�t f�rfi el�ri az utca v�g�t, majd bekanyarodnak a sarkon �s v�gleg elt�ntek a szeme el�l.
A n� egy darabig m�g l�tni v�lte Piton fekete kab�tj�nak sz�l�t, de azt�n �gy gondolta, minden bizonnyal csak a szeme k�pr�zott.
F�radtan, �sszekusz�l�dott gondolatokkal huppant vissza az �gyra. Tehetetlen�l hanyatt vetette mag�t �s pr�b�lta kitiszt�tani a fej�t, de valami rejt�lyes m�don mindig megjelent el�tte Perselus arca, sz�ja sz�glet�ben azzal az apr� mosollyal, amit m�s rajta, Lilyn k�v�l val�sz�n�leg sohasem l�thatott.
Nem �rtette, mi t�rt�nik vele, mi v�ltozott meg. Csak azt tudta, hogy valami m�s lett.
Remus �sszevissza besz�l! – l�kte mag�t ism�t �l�helyzetbe. – Olyan dolgokat is odasejt a bar�ti gesztusok m�g�, amik nem is l�teznek!
De akkor mi�rt gondol folyton Perselusra?
L�zasan kutatott gondolatai k�z�tt a v�lasz�rt, de helyette csak �jabb �s �jabb k�rd�seket tal�lt. A v�laszok pedig v�gig ott voltak �s a sz�ve legm�ly�n tudta ezt, m�gsem �rezte mag�t el�g b�tornak ahhoz, hogy kimondja azt a bizonyos sz�t.

Piton nem sokkal azut�n, hogy meg�rkeztek a Roxfortba, gyors l�ptekkel haladt az igazgat� irod�ja fel�. Mikor el�rte a �rszobrokat, kimondta a jelsz�t �s a felj�r� megny�lt el�tte.
Mire �szbekapott, m�r Dumbledore–n�l volt �s az id�s m�gus hellyel k�n�lta, �m � visszautas�totta azt. Nem sz�nd�kozott sok�ig maradni, hiszen m�g el kellett k�sz�tenie a Farkas�l� f�zetet is.
- Hogy van a karja, fiam? – n�zett a m�gus Perselus sz�pen ell�tott kez�re, amin most feh�r f�sli �keskedett.
- Jobban – v�laszolta komoran a f�rfi �s csak most volt ideje arra, hogy k�rbetekintsen a helyis�gben. L�tta Griffend�l kardj�t Dumbledore asztal�n �s mellette a gy�r�t is.
- M�r nem horcrux t�bb� – sz�lalt meg az igazgat� �s kez�be vette az �kszert. – A karddal lehet megsemmis�teni, de gondolom, ezt m�r tudja.
Ami azt illeti, nem tudta, de sz�pen lassan �ssze�llt a fej�ben a k�p, hogy el�z� �let�ben mi�rt kellet mindenf�lek�ppen eljuttatnia a kardot Harrynek.
L�tta, ahogy az igazgat� fel� ny�jtja a gy�r�t.
- Ez az �n�! Vegye csak fel, fiam! – mosolygott Pitonra, aki sokadik unszol�sra v�gre felh�zta az ujj�ra. – �gy. Most m�r nincs m�s h�tra, mint hogy megszerezze a p�lc�mat. Ha j�l sejtem, ez is k�zrej�tszott azokban a bizonyos esem�nyekben a m�sik �let�ben.
- Nem fogom meg�lni, ne is k�rje! - ellenkezett a f�rfi, �m amint kimondta, meg is b�nta. Hiszen abban a m�sik vil�gban sem a p�lc��rt kellett �gy tennie, ahogy. Helyesebben nem csak az�rt. Dumbledore haldoklott, ott volt Draco, akinek a lelke megment�sre v�rt, m�g az �v� meg az �r�k k�rhozatra, teh�t veszteni val�ja nem volt.
- El�g, ha elveszi t�lem – mosolygott eln�z�en az igazgat�, majd p�lc�t r�ntott. – De nem adom ingyen. K�zdj�n meg �rte!
- Azt akarja, hogy p�rbajozzunk? – szaladt fel a fiatalabb f�rfi szem�ld�ke eg�szen a homloka k�zep�ig. V�laszt azonban nem kapott, csak egy k�k elsuhan� �tkot a f�le mellett. �gy gondolta, ez igent jelent �s � is p�lc�t r�ntott. F�lelmetes sebess�ggel sz�guldottak az �rt�sok, �m a k�t var�zsl� az�rt figyelt arra, hogy ne haszn�ljanak s�t�t �tkokat �s f�leg, hogy ne sebes�ts�k meg egym�st. Annyira.
Dumbledore kor�t meghazudtol� gyorsas�ggal �s lelem�nyess�ggel k�zd�tt �s k�tszer is a padl�ra k�ldte fiatal ellenfel�t, aki csak f�rges�g�nek k�sz�nhette, hogy nem kapta telibe egy s�b�lv�ny �tok. Egy szempillant�s alatt �jra talpon volt.
- Nem rossz – csend�lt a f�l�be az id�s m�gus hangja. – De az�rt m�g van mit csiszolni a technik�j�n, bar�tom!
�s egy piros �tkot r�p�tett Perselus fel�, amit � lusta mozdulattal h�r�tott.
Dumbledore figyelme egy pillanatra ellankadt �s Perselus ezt kihaszn�lva elki�ltotta mag�t: Capitulatus, mire a m�gus p�lc�ja a kez�ben termett.
- Az�rt m�skor ne hagyja mag�t, igazgat� �r, rendben? – mosolyodott el Piton, mire a var�zsl� is elmosolyodott.
- �reg vagyok �n m�r, Perselus! Sokszor kihagy az agyam.
- H�t persze – hagyta r� Piton �s zsebre tette �jdons�lt p�lc�j�t, majd az ajt� fel� indult, de onnan m�g visszafordult. – K�sz�n�m!

Lily Mollynak �s Alice-nek seg�tett a konyh�ban a vacsora elk�sz�t�s�ben. Mik�zben a z�lds�get apr�totta, agya folyamatosan j�rt. Az elm�lt �r�kban meg�ll�s n�lk�l gondolkozott. M�rlegelte az �sszes lehet�s�get.
Azzal tiszt�ban volt, hogy Perselus hogy �rez ir�nta. Azzal viszont m�r kev�sb�, hogy � hogy �rez a f�rfi ir�nt. Az elm�lt �vekben szinte k�nz�an sajgott a seb, amit Perselus t�voll�te okozott, de mindig csak �gy gondolt r�, mint egy bar�tra. Soha nem tekintett r� m�sk�nt. Akkor m�gis mi�rt k�s�rtik mindig a kar�csonyi b�l �jszak�j�nak k�pei? Mi�rt hi�nyzik annyira Perselus �rint�se? �s egy�bk�nt is, mi�rt gondol folyton r�?! Remus tehet r�la! � �ltette a bogarat a f�l�be! Ez az eg�sz �r�lts�g! Hiszen � Jamest szereti!
- Lily, nem z�lds�gp�r�t k�sz�t�nk, hanem csak egy szimpla k�retet- hallotta meg Alice hangj�t k�zvetlen�l maga mellett. Len�zett a asztalra �s csak akkor vette �szre, hogy d�h�ben milyen apr� darabokra v�gta fel a s�rgar�p�t. – Mi a baj? Mi b�nt?
- Semmi! – r�zta meg fej�t lemond�an a n� �s od�bb s�p�rte a p�rul j�rt z�lds�g maradv�nyait.
- Ha nem akarsz r�la besz�lni, nem baj. Nem akarom er�ltetni. K�pzeld – fordult fel� Alice mosolyogva. – Ma kaptam �zenetet Frankt�l. J�l van, h�la az �gnek!
Lily elmosolyodott �s r�j�tt, mennyire irigyli a mellette �ll� n�t. Hi�ba volt a f�rje k�lf�ld�n - legnagyobb tiltakoz�sai ellen�re ugyanis Dumbledore elk�ldte a f�rfit, mert �gy gondolta, nagyobb biztons�gban van a csal�d, ha sz�tsz�rja �ket a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba – legal�bb tudta, hogy vissza fog t�rni hozz�. � maga m�r nem volt ilyen szerencs�s. James halott!
- Dumbledore az �g�rte, hogy a j�v� h�t v�g�n m�r hazaj�het – magyar�zta tov�bb Alice boldogan. – Persze, megb�zom benne, de az�rt j� lesz, ha �jra egy�tt lehet�nk. Napr�l napra jobban hi�nyzik. �, te j� �g, ne haragudj! – n�zett sajn�lkoz�n Lily fel� a n�, aki csak szomor�an megr�zta a fej�t, hogy nem b�nja. – Nem akartalak megb�ntani!
- Semmi gond. �r�l�k, hogy boldog vagy! – mosolyodott el a v�r�s haj� boszork�ny, mik�zben folytatta a z�lds�gek kiv�gz�s�t.
- Mi a helyzet Perselusszal? – k�rdezte Alice megt�rve a k�zt�k be�ll� k�nos csendet.
- Mi lenne? Rem�lem, j�l van �s… nem fog �tv�ltozni!
- Olyan kedves veled – jegyezte meg cinkos f�nnyel a szem�ben a m�sik n�. – B�r p�r �vvel felettetek j�rtunk, Perselus Piton komolys�ga �s mogorvas�ga m�g hozz�nk is eljutott.
- Csak bar�tok vagyunk.
- Akkor mi�rt nem vagy most vele?
Lily elgondolkodva emelte fel fej�t �s n�zett bele a mellette dolgoz� n� szemeibe. M�r tudta, mit kell tennie.

- Na, mit akart az �reg? – pattant fel Lupin Perselus szob�j�ban a k�nyelmes fotelb�l, ahol eddig �js�golvas�ssal t�lt�tte az idej�t.
- Mi�rt nem csin�lsz valami hasznosat? P�ld�ul ugatod a holdat.
- Azt hittem, az k�z�s program lesz – ter�lt egy vigyor Remus arc�n. Tal�lt, s�llyedt.
Piton nem v�laszolt, csak k�ld�tt a f�rfi fel� egy bossz�s pillant�st, de �gy t�nt, az fel sem veszi.
- L�tom, megkaptad a gy�r�t – jegyezte meg Lupin, mikor tekintete Perselus kez�re t�vedt.
- Nem musz�j besz�lgetn�nk.
- Egy�tt fogjuk t�lteni az �jszak�t. Hidd el, jobb ha megismerj�k egym�st el�tte- t�d�totta Remus vigyorogva.
- Mit v�tettem? – emelte az �gnek tekintet�t a fekete haj� f�rfi �s gondolatban �tkozta azt a m�sik Dumbledore-t.
- Komolyra ford�tva a sz�t, Perselus – v�ltott komor hangnemre Lupin. – M�r szerettem volna veled besz�lni err�l, de nem tudtam, hogy kezdjek neki. Lilyr�l van sz�.
- Mi van vele?
- Kedveled �t, igaz? Csak az�rt k�rdezem, – emelte fel h�r�t�an a kez�t Remus, mik�zben h�tr�lni kezdett Piton el�l, ugyanis az egyre fenyeget�bben n�zett r� - , mert v�letlen�l hallottam a d�lut�ni besz�lget�seteket.
- Hallgat�zt�l?!
- Nem, csak �pp arra j�rtam…
- Akkor azt aj�nlom, m�skor m�s ir�nyba tedd meg a k�kt�ra- �tvonalad els� l�p�seit �s ne avatkozz bele m�s dolg�ba! – sziszegte a f�rfi d�h�sen.
- L�tom, ma k�l�n�sen j� kedved van. Figyelj, �n nem akarok belesz�lni, csak seg�teni akarok…
- Ki a franc vagy te, �mor f�ldi helytart�ja vagy mi?! Nincs k�zt�nk Lilyvel semmi, �gyhogy bedughatod a fejed a kandall�ba �s megnyugtathatod a bolh�s haverodat a Grimmauld t�ren, hogy Lily Jamest szereti! Semmi k�z�m hozz�, �rted?!
- J�l van – b�lintott d�bbenten a f�rfi, mik�zben figyelte, ahogyan t�rsa elt�nik a laborja ajtaja m�g�tt.
H�t, ez nem pont �gy s�lt el, ahogy akarta.

Lily les�t�lt az alagsorba vezet� l�pcs�k�n �s meg�llt az egyik ajt� el�tt. Legut�bb a kar�csonyi b�l �jszak�j�n j�rt a f�rfin�l �s m�g most is �rezte, ahogy a p�r elbor�tja az arc�t annak a szenved�lyes �jjelnek m�r csak a gondolat�ra is.
Vett egy m�ly l�legzetet �s bekopogott. Az ajt� kisv�rtatva felt�rult el�tte, de nem az fogadta, akire sz�m�tott.
- Nah�t, Lily! – mosolygott Remus �s beljebb invit�lta a n�t. – M�gis elj�tt�l! – �gy mondta mindezt, mintha legal�bbis egy partyra lett volna hivatalos.
- Itt van a helyem.
- �r�l�k, hogy �gy gondolod.
- Csak bar�tk�nt j�ttem.
- Nem baj, akkor is �r�l�k!
- Perselus itt van?
- �h�m – b�lintott Lupin �s fej�vel abba az ir�nyba biccentett, ahol nem sokkal ezel�tt Piton elt�nt. – Ma k�l�n�sen napsugaras j� kedv�ben a j� �reg Perselus – fintorodott el. – De neked eg�szen biztosan �r�lni fog.

Piton �ppen apr�totta a hozz�val�kat a Farkas�l� f�zethez, mikor kopog�s zavarta meg eme nemes m�velet folytat�s�ban.
- T�nj el Lupin! M�r megmondtam, hogy ne zavarj, k�l�nben kiraklak a lakoszt�lyomb�l! – ki�ltotta d�h�sen an�k�l, hogy feln�zett volna.
- L�tom, zavarok. Majd visszaj�v�k k�s�bb – hallotta meg Lily hangj�t, mire azonnal felkapta a fej�t.
- Ez… nem neked sz�lt – v�laszolt zavartan a f�rfi, majd mikor feleszm�lt arra, hogy a n� becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s val�ban itt van, nem csak hallucin�lt, felh�rd�lt. – Te m�gis, mit keresel itt?!
- Sz�ks�ged van r�m.
- Nem hinn�m! Mondtam, hogy vesz�lyes itt lenned.
- Nem, nem az – r�zta meg fej�t a n� kiss� elmosolyodva. – B�zom benned. B�zom a tud�sodban. Ha azt mondod, ez a b�jital ki�li a vad�llatot a v�rfarkasb�l, akkor az �gy is van.
- Meghat�, hogy �gy elismered a k�pess�geimet, de…
- Nincs, de. Itt vagyok �s seg�teni fogod neked. Ahogyan az bar�tok k�zt szok�s – Lily k�zelebb l�pett �s ekkor l�tta csak, hogy a f�rfin nincs rajta sem a tal�rja, sem pedig a fel�lt�je �s ingujja eg�szen a k�ny�k�ig fel van t�rve, l�ttatni engedve a S�t�t Jegyet. A n� szeme egy pillanatra megakadt a b�lyegen. Ezt Piton is �szrevette �s gyorsan leh�zta az inget.
Egy r�vid ideig ker�lt�k egym�s tekintet�t, de a csendet v�g�l Lily t�rte meg.
- Nos, miben tudok seg�teni?
- Apr�t�s?
- Abban j� vagyok – vette el a k�st a f�rfit�l �s gyakorlott mozdulatokkal l�tott neki a feladat�nak. Olyan �sszhangban dolgoztak, mint a r�gi sz�p id�kben. Nem ny�ltak kereszt�l egym�son �s m�g a kezeik sem �rintkeztek. Sajnos. De m�gis sz�p volt. Olyan, mint r�g, amikor m�g gondtalanok voltak �s nem sz�m�tott, mit hoz a j�v�, mert ott voltak �k egym�snak. A legjobb bar�tok.
- Au! – szisszent fel a n� �s eldobta a k�st a kez�b�l, ujj�t sz�j�hoz kapva.
- Mi t�rt�nt? – n�zett fel Perselus is a munk�j�b�l �s akkor l�tta csak, hogy Lily ujj�t pirosra festi a v�re. – Megv�gtad magad? Mutasd! - azzal kez�be vette a n� kecses kez�t �s a polc fel� ny�lt, leemelve egy lila folyad�kkal teli fiol�t. Egy cseppet csepegtetett a sebre �s az szinte azon nyomban begy�gyult. �m hi�ba, hiszen a f�rfi m�g mindig kez�ben tartotta Lily kez�t, akinek esze �g�ban sem volt azt visszah�zni.
An�lk�l, hogy Perselus tudta volna, hogy mit csin�l, megsimogatta a b�rsonyos kezet, majd az ajakihoz emelte a n� kor�bban m�g s�r�lt ujj�t.
A boszork�ny �gy �rezte, mintha vill�mcsap�s �rte volna. Beleborzongott a f�rfi sz�j�nak �rint�s�be. Behunyta szemeit �s �gy pr�b�lta ki�lvezni a pillanat minden sz�ps�g�t.
Piton viszont szinte azonnal felm�rte, mit tett �s ijedten engedte el Lily ujj�t.
- Ne haragudj! �n… - �m nem fejezte be. Tekintete a n� arc�ra v�ndorolt �s a szemeiben valami nagyon furcs�t l�tott. Csal�dotts�got? Nem, eg�szen biztosan csak k�pzel�dik. – Szerintem az lesz a legjobb, ha odakint v�rsz Lupinnal. Mindj�rt �n is k�sz vagyok.
Lily nem v�laszolt, csak b�lintott �s elindult az ajt� fel�.

- Mindj�rt felj�n a hold – jelentette Remus, nem sokkal azut�n, hogy � �s Piton is megitt�k a f�zetet.
- M�g elmehetsz – n�zett Perselus a v�r�s haj� n�re, aki a f�rfi �r�asztal�n�l �lt.
- Nem megyek sehov� – �rkezett a v�lasz.
Te j� �g! Mennyire szereti ezt n�t! – futott �t a fekete haj� m�gus agy�n a gondolat. – Jobban, mint eddig b�rmikor. Hiszen itt van vele! Bar�tk�nt, de itt van!
- Ha b�rmi balul s�lne el, z�rk�zz be a laborba!
- Rendben. De minden rendben lesz. Tudom. �rzem – n�zett Lily Perselusra, aki meg volt r�la gy�z�dve, hogy ezt csakis neki mondt�k.
- Mindj�rt kezd�dik – s�hajtott Lupin. – Fejf�j�s, h�nyinger, sz�d�l�s…
- �n nem �rzek semmi ilyet – vetette fel Piton, pedig igen er�sen koncentr�lt a t�netekre. Egy jobb hipochonder m�r r�g diagnosztiz�lta volna mag�n az �sszes betegs�get, de � nem �rzett semmit.
- Lehet, hogy csak elrontottad a gyomrod – sz�lt Lily mosolyogva.
- A helyzet komolys�got k�v�n!
- Ne haragudjatok! – szabadkozott, majd Perselus mell� l�pett. – T�nyleg nem �rzel semmit?
- Hidd el �n nagyon igyekszem, de…- azonban nem tudta befejezni, mert a szeme csak egy pontra n�zett �s Lily is k�nytelen volt arra fel� n�zni.
A l�tv�nyt�l mindkettej�k l�ba f�ldbegy�kerezett, azt�n j�tt egy v�rfagyaszt� ord�t�s. Lupin �talakul�sa megkezd�d�tt.
A n� �rezte, ahogy Piton er�s karjai v�delmez�n k�r� fon�dtak, � pedig arc�t a f�rfi nyak�ba f�rta. Sejtelme sem volt arr�l, hogy egy transzform�ci� micsoda f�jdalmakkal j�rhat, de most m�r el tudta k�pzelni.
Azt�n hirtelen n�ma csend borult a helyis�gre.
V�ge van.
Lily v�gre feltekintett �s l�tta, ahogyan egy farkas lusta kutya m�dj�ra k�nyelmesen elter�l a kandall�val szemben.
- Siker�lt – suttogta maga el�. – Perselus, ez… Perselus! – Lily szemei elkerekedtek a d�bbenett�l. – Te nem alakult�l �t.
- Hm? – n�zett r� a f�rfi k�rd�n, mintha egy �lomb�l riasztott�k volna fel, majd v�gigtekintett mag�n �s d�bbenten �llap�totta meg, hogy a n�nek igaza van.
- De h�t hogyan?
- Fogalmam sincs. Tal�n csak k�s�bb…
- Szerintem itt nincs id�eltol�d�s.
- Nem tudom.
- �r�l�k, hogy minden rendben – mosolygott r� Lily kedvesen �s �t�lte �t. – �s most?
- V�runk – �lt le �gya sz�l�re a f�rfi, a n� pedig mell� �s olyan k�zel b�jt hozz�, amennyire csak lehetett.
Piton elmosolyodott �s �t�lelte �t. �gy mer�ltek m�ly, pihentet� �lomba egym�s karjaiban.