A napok gyors egym�sut�nban teltek. Lily viszonylag hamar t�ltette mag�t James t�voz�s�n. Perselusszal sokat besz�lgettek �s ha sz�ks�g volt r�, a f�rfi vigasztalta.
Tal�n ennek is volt k�sz�nhet� az, hogy sokkal k�zelebb ker�ltek egym�shoz, mint eddig b�rmikor.
Hossz� �r�kat t�rsalogtak teljesen h�tk�znapi dolgokr�l. S�t, el�fordult olyan is, hogy Piton a Grimmauld t�ren t�lt�tte az �jszak�t �s eg�szen egyszer�en mindent �tbesz�ltek.
A f�rfi jelenl�te senkit nem zavart, egy embert, Siriust, kiv�ve, aki a m�r nem n�zte olyan j� szemmel a bimb�dz� rom�ncot. Szent meggy�z�d�se volt, hogy Piton direkt k�ldte vissza Jamest, hogy azt�n szabadon legyeskedhessen Lily k�r�l. Amikor ezt sz�v� tette Lupinnak, az nemes egyszer�s�ggel leintette, hogy ne lovagoljon m�r annyit a t�m�n. Ink�bb s�t�ljon egy nagyot! Itt a tavasz, a j� id�… Eddig �gyis folyton az�rt nyekergett, mert nem tudott kimozdulni. H�t most itt az alkalom. A hal�lfal�k sem figyelik a h�zat.
Erre viszont m�r Sirius reag�lt egy leint�ssel �s �ltal�ban fak�pn�l is hagyta bar�tj�t.

- M�r m�sz is? – k�rdezte Lily egyik alkalommal, mikor Perselus alig f�l�r�nyi tart�zkod�sa ut�n elk�sz�nt �s az ajt� fel� vette az ir�nyt.
- Csak beugrottam megn�zni, hogy minden rendben van-e – v�laszolta a f�rfi. – M�g el kell k�sz�tenem egy b�jitalt.
- Seg�tsek? – aj�nlkozott mosolyogva a n�, de Piton megr�zta fej�t, hogy k�sz�ni, nem kell. Egyed�l is elboldogul. – Biztosan? B�jitalban j� vagyok.
- T�nyleg? Fel sem t�nt – vigyorgott Perselus.
- Visszaj�ssz vacsor�ra? – k�rdezte v�g�l Lily csendesen, f�lve emelve tekintet�t a f�rfira. F�lt, hogy megint elveszik abban a sz�nfekete szemp�rban.
Piton k�zelebb l�pett hozz�, kez�be vette a kecses kezeket, sz�j�hoz emelte �ket �s gyeng�den megcs�kolta �ket.
M�g sosem csin�lt ilyet, de szerette volna, hogy a n� tudja, mit �rez ir�nta m�g mindig. Akkor is, ha nem viszonozza �rz�seit.
Perselus elmosolyodott �s l�tta, hogy Lily is �gy tesz. Kedvesen, b�josan… gy�ny�r�en.
Ha v�laszthatott volna egy alkalmas pillanatot arra, hogy megcs�kolja �t, ez lett volna az.
- Ink�bb ne v�rj! – v�laszolta rekedt hangon. – Nem tudom, mikor v�gzek.
A n� b�lintott, majd figyelte, ahogy a f�rfi kil�p az ajt�n. Nem tudta volna megmondani, meddig �llt az el�szob�ban, de az biztos, hogy �rezte, ahogy a p�r elfutja az arc�t. Arc�hoz emelte kezeit, amik m�g nem is olyan r�g Perselus kezeiben pihentek �s boldogan belemosolygott a teny�r ny�jtotta rejtekhelybe.
- Meghat� – hallott meg hirtelen egy hangot a h�ta m�g�tt, �gy abba az ir�nyba fordult �s megl�tta Siriust, amint h�t�t hanyagul az ajt�f�lf�nak vetve, szigor�an �sszekulcsolt kezekkel �llt el�tte.
- Hogyan? – k�rdezett vissza kiss� zavartan Lily, arc�n m�g mindig ott ragyogott a mosoly.
- Ez a jelenet – magyar�zta a f�rfi. – N�zd Lily, �n nem vagyok semmi j�nak elront�ja �s nem sz�ln�k egy sz�t sem, ha nem Piton lenne az.
- Kicsoda? – �rdekl�d�tt a n�, mik�zben megindult felfel� l�pcs�n, h�tha ezzel ler�zza Siriust, de azt �gy k�vette �t, ak�r egy vad�szkutya, aki nyomot fogott.
- Tudod te azt nagyon j�l – �rkezett a v�lasz Blackt�l, mik�zben figyelte, ahogy Lily felveszi a kis Harryt �s �jra visszaindul a l�pcs�n.
Etet�si id�! – futott �t Sirius agy�n, de nem zavarta k�l�n�sebben a t�ny, �gy h�t folytatta.
- Mit akar t�led?
- Kicsoda? – fordult vele szembe a boszork�ny, miel�tt bel�pett volna a konyh�ba.
- Piton, ki m�s!
- A legjobb bar�tom! Csak besz�lgett�nk.
- A vak is l�tja, hogy bel�d van z�gva! Nem igaz, Arthur? – fordult az �ppen �rkez� Mr. Weasley fel�, aki jobbnak l�tta, ha tudom�st sem vesz a k�rd�sr�l �s ink�bb elt�nik oldalir�nyt. Ismerte m�r j�l, milyen az, ha Sirius k�rdez t�le valamit. F�leg ha ilyen hangon teszi azt. Pl�ne, ha Lily el�tt. Jobb ebb�l kimaradni.
- Nevets�ges vagy, Sirius! – v�laszolta d�h�sen a n�.
- James m�g csak most ment el, te pedig egy m�r r�gt�n egy m�sik f�rfival vigasztal�dsz!
- Ne merd ebbe belekeverni Jamest! – emelte fel hangj�t Lilyt �s fenyeget�en n�zett Siriusra, aki p�r pillanat alatt t�ltette mag�t abb�li d�bbenet�n, hogy egy ilyen l�nyb�l, mint Lily, k�pes ekkora d�h kisug�rozni.
- Sajnos musz�j lesz, mivel �gy t�nik r�d nem lehet �sz�rvekkel hatni! Piton el�rult titeket, �rted?! James miatta halt meg!
- Sirius, azt hiszem ideje lenne abbahagynod – csend�lt fel figyelmeztet�en Lupin hangja a h�ta m�g�l, de l�that�an mindk�t felet hidegen hagyta eme egyszer� t�ny.
- Te is tudod, hogy ez nem igaz! – folytatta Lily. – � k�ldte Dumbledore-t, hogy v�djen meg minket!
- Igen, miut�n el�rulta a j�slatot a Mester�nek!
- Ezt mi m�r tiszt�ztuk egym�s k�z�tt! Nem tehet arr�l, ami t�rt�nt! Nem tudhatta…
- Francokat nem tudta! – szak�totta f�lbe Sirius idegesen. – Nem t�nt fel, hogy mindent tud?! Mindig mindenr�l tud! A j�l �rtes�lts�g mintak�pe!
- Hagyd abba!
- Sirius, el�g legyen! – sz�lalt meg er�lyesebben Remus,de bar�tja leintette.
- Fogd be, Holds�p, m�g nem fejeztem be!
- �n viszont igen! Nem vagyok hajland� t�bbet err�l a t�m�r�l besz�lni! – azzal Lily m�r azon volt, hogy fak�pn�l hagyja a f�rfit �s bes�t�l a konyh�ba, �m vitapartnere hangja meg�ll�totta.
- Beleszerett�l, igaz? Azt hiszed nem l�tja senki, hogy n�ztek egym�sra?!
- Azt hiszem, ez rajtad k�v�l senkit sem zavar, Sirius! Mi�rt nem hagysz v�gre b�k�n?!
- Mert te James fels�ge vagy!
- James meghalt! – ki�ltott fel d�h�sen Lily, majd hirtelen elhallgatott. Most el�sz�r mondta ki. D�bbent csend ereszkedett r�juk, amit v�g�l a n� t�rt meg. – Nekem pedig sz�ks�gem valakire, aki meghallgat. Aki seg�t, ha baj van. Perselus ugyan�gy a legjobb bar�tom, mint neked Remus.
- Lehet, de mi nem fek�dt�nk le egym�ssal – jegyezte meg g�nyosan Sirius.
Lily el�sz�r els�padt, majd �gy �rezte, minden �sszezavarodik k�r�l�tte.
- �n ezt nem hallgatom tov�bb – azzal a fogashoz l�pett, leakasztotta kab�tj�t �s Harryvel a karj�n kis�t�lt a h�zb�l.
- Lily, v�rj! – ki�ltott ut�na Sirius, felfogva, hogy mit mondott �s ennek milyen k�vetkezm�nyei voltak �s m�r indult is volna a n� ut�n, ha Lupin vissza nem fogja.
- Hagyd b�k�n! Hadd menjen! Hadd rendezze a gondolatait! – n�zett Remus bar�tj�ra. – De rem�lem, tiszt�ban vagy vele, mit tett�l? Hogy kinek a karjaiba tasz�tottad �t?
- Szerinted hozz�megy? A Roxfortba?
- Eg�szen biztosan. Legal�bbis, rem�nykedj�nk, mert jelen esetben Perselus az egyetlen, aki jobb bel�t�sra tudja b�rni.

Piton kora este hoppan�lt a Grimmauld t�rre. Ha m�r egyszer el�bb v�gzett, ben�z, hogy minden rendben van-e. Am�gy is szerette volna l�tni Lilyt. Az elm�lt napokban annyira hozz�szokott a n� k�zels�g�hez, hogy p�r t�le t�vol elt�lt�tt �ra is vil�goss� tette sz�m�ra, nem tud meglenni n�lk�le. Az el�z� �let�ben sem tudott �s most sem k�pes r�. A k�t helyzet k�z�tt mind�ssze a annyi a k�l�nbs�g, hogy akkor nem lehetett mellette, most viszont igen.
Lenyomta a kilincset �s bel�pett a h�z ajtaj�n.
M�g a f�l l�b�t sem tette be, mikor megjelent el�tte a v�gletekig feld�lt Sirius �s Remus.
- Veled van? – k�rdezte Black rem�nykedve.
- Kicsoda?
- H�t Lily! Ki m�s!
- Mi�rt lenne velem? – n�zett r�juk a fekete haj� f�rfi gyanakodva. – Azt akarj�tok mondani, hogy nincs itt?!
- Elment – v�laszolta Remus csendesen, f�l szem�vel Siriusra pillantva.
- Mit csin�lt�l, te szerencs�tlen? – fordult Blackhez Piton m�rgesen, mire az egy l�p�st h�tr�lt a f�rfi szem�ben felcsillan� d�ht�l, majd �gy d�nt�tt, jobb, ha mindent elmond t�vir�l hegyire, miel�tt Piton id� el�tt a m�svil�gra k�ldi a tekintet�vel. A t�rt�net k�zben futott be Dumbledore is, aki Perselusszal egy�tt d�bbenten hallgatta a nem is olyan r�gen lej�tsz�dott esem�nyeket.
- Hogy mondhatt�l neki ilyet?! – ki�ltott fel Piton. – Elment a j�zan eszed?!
- D�h�s voltam, ok�? – h�r�tott Sirius, majd megjegyezte. – Egy�bk�nt is azt hitt�k, hogy hozz�d megy majd.
Perselus m�r �ppen nyitotta volna a sz�j�t, hogy k�romkodjon egy cifr�t, de az igazgat� belefojtotta a sz�t.
- Mikor t�rt�nt mindez?
- Nem sokkal azut�n, hogy Perselus elment – v�laszolta Lupin csendesen.
- Akkor azt hiszem, ideje lenne megkeresn�nk.
- �n tudom, hol lehet – pattant fel Sirius a hely�r�l. – Csak is Gordric’s Hollow-ban. James s�rj�n�l.
- Szerintem nem – r�zta meg a fej�t Piton.
- M�r megint mindent jobban tudsz, nem igaz?!
- Na idefigyelj, Black! Jobb, ha most befogod! Miattad t�rt�nt minden, �gyhogy leszel sz�ves csendben maradni!
- Sirius �s Remus menjen akkor James s�rj�hoz – el�gelte meg Dumbledore a vit�t. – Perselus pedig oda, ahol �gy gondolja, hogy Lily lehet.
Black �s Lupin a k�vetkez� pillanatban m�r el is t�ntek �s csak bej�rati ajt� csap�d�sa hallatszott ut�nuk.
- Mi�rt nem hiszi, hogy ott van, ahol �k mondj�k – fordult az id�s m�gus k�rd�n fiatalabb kolleg�ja fel�.
- Mert ismerem. �s tapasztalatb�l tudom, hogy a temet� az egyetlen hely a vil�gon, ahol nem tal�ljuk meg a halottainkat. A m�sik �letemben egyszer, ha kint voltam Lily s�rj�n�l, mert r� kellett d�bbennem, hogy � nincs ott. Sokkal k�zelebb �reztem magamhoz, ha azokon a helyeken t�lt�ttem az id�m, ahol annak idej�n sz�vesen m�lattuk egy�tt az id�t.
- Rendben, fiam – b�lintott az igazgat�. – Akkor k�vesse a sz�v�t!

Mik�zben Piton az utc�t r�tta, megpr�b�lta fejben �sszeszedni, hol lehet Lily. Mikor az �sszes lehet�s�get sz�mba vette, �gy d�nt�tt, a legval�sz�n�bbel kezdi.
El�z� �let�b�l eml�kezett m�g, hol lakott Petunia a csal�dj�val. Hogy honnan? Megn�zte Harry adatlapj�t.
Gyorsan l�pkedett a kihalt utc�n, a muglik lakta k�rny�ken, m�g nem el�rte c�lj�t: egy sz�p csal�di h�zat a Privet Drive –on.
Egy pillanatig habozott, majd a bej�rati ajt�hoz l�pett �s becsengetett.
Hallotta, ahogyan valaki k�zeledik, majd az ajt� kit�rul �s egy megtermett f�rfi �llt el�tte.
- Igen?
- J� est�t! – k�sz�nt Perselus. – Petunia Ev…Dursley itt lakik?
A f�rfi v�gign�zett Pitonon �s a var�zsl� l�tta, hogy m�ris megvolt a v�lem�nye r�la, bekiab�lt feles�g�nek.
- Petunia! T�ged keresnek!
A megtermett f�rfi els�t�lt az ajt�b�l �s �tadta hely�t egy v�kony, szigor� arc� n�nek, aki amint megl�tta Pitont, azonnal r� akarta csapni az bej�rati ajt�t az orr�ra, �m a f�rfi kit�masztotta azt a l�b�val.
- Mi a fen�t keresel itt? – sziszegte Petunia.
- Lily itt van?
- Mit keresne itt a f�ln�t�s h�gom? - k�rdezte felh�borodva a n�. – Keresd a fajt�tok k�z�tt!
- Nem keresett fel t�ged? – Perselus l�that�an nem adta fel. – Nem j�rt erre?
- Nem! Mi�rt? – Petunia hangja, mintha egy pillanatra megv�ltozott volna, ahogy hallgatta a f�rfi k�rd�seit.
- Lily elt�nt.
- Nem j�rt erre – v�laszolta a n�. – Nem tal�lkoztunk a sz�leink temet�se �ta. Rem�lem, megtal�lod �s nem lesz semmi baja, de most menj el! - sz�rte fogai k�z�tt kiss� idegesen Petunia, majd se sz� se besz�d, becsapta az ajt�t.
- T�ged is j� volt �jra l�tni! – morogta Piton nem l�tez� bajusza alatta, ahogy egyre t�voldott a h�zt�l. Agya l�zasan j�rt, hogy merre kereshetn� m�g Lilyt, mert menet k�zben sok m�sik lehet�s�get is kil�tt.
F�radtan �lt le az egyik padra. �rezte, ahogy felt�mad a sz�l �s elered az es�.
Ekkor vette csak �szre, hogy hol is van val�j�ban. K�r�l�tte mindenhol hint�k �s gyerekj�t�kok.
A felismer�s �gy has�tott bel�, hogy az szinte f�jdalmas volt. Fel�llt a padr�l �s r�gt�n hoppan�lt a r�gi j�tsz�t�r k�zel�be.
K�ts�gbeesetten kereste tekintet�vel a n�t, de sehol nem l�tott senkit. � maga pedig b�rig �zott.
D�h�sen beletrappolt az egyik pocsoly�ba, mik�zben r�gi h�zuk fel� vette �tj�t, hogy megsz�r�tkozzon �s �gy folytassa a keres�st.
M�r messzir�l l�tta, hogy az egykori Piton – h�z nem �res.
Valami mozg�s volt odabent.
El�h�zta a p�lc�j�t, majd kulccsal �vatosan kinyitotta az ajt�t.
Lassan l�pett be, min�l kevesebb zajt csapva, majd ekkor hirtelen egy �tok sz�guldott fel�, � pedig m�g idej�ben el tudott ugrani �s m�r azon volt, hogy viszonozza a t�zet, mikor megl�tta, ki is pr�b�lta leter�teni.
- Lily!
- Perselus! Ne haragudj! – l�pett el� a n� szabadkozva. – Azt hittem…
�m befejezni nem tudta, mert csak azt �rezte, hogy az er�s f�rfikarok magukhoz h�zz�k �s gyeng�den �t�lelik.
- H�la az �gnek, hogy j�l vagy! – suttogta Lily haj�ba. – Nagyon agg�dtam.
- Ne haragudj! – bontakozott ki az �lel�sb�l a boszork�ny. – Nem akartam bet�rni, csak itt �rt az es� �s hirtelen nem tudtam hov� menni, ez�rt �gy gondoltam…
- Tiszta v�z vagy – szak�totta f�lbe Perselus. – Harry?
- Betakartam a kab�tommal, �gy b�k�sen, �s ami m�g fontosabb sz�razon, szuny�k�l ap�d fotelj�ban.
- Megf�zol. Menj fel, zuhanyozz le, addig �n megsz�r�tom a ruh�idat.
- De…
- Ne ellenkezz, k�rlek! – n�zett r� ellentmond�st nem t�r�en, �m a hat�st er�sen rontotta a sz�ja szeglet�ben megb�v� apr� mosoly. Lily n�m�n b�lintott �s karj�n alv� kisfi�val fels�t�lt az emeltre.
Perselus nem sok�ig gondolkodott. El�vette p�lc�j�t �s h�vta patr�nus�t. Az ez�st �zsuta a kandall�n kereszt�l t�vozott, hogy tov�bb�tsa gazd�ja �zenet�t, megtal�lta az elveszett mad�rk�t.
A f�rfi, miut�n teljes�tette k�teless�g�t, k�vette Lilyt. Hallotta, hogy a f�rd�ben folyik a v�z, �gy teljes lelki nyugalommal bocs�tott sz�r�t�-b�b�jt a n� csuromvizes ruh�ira.
- Ez nagyon kedves t�led – hallotta meg h�ta m�g�tt az �desen cseng� hangot �s annak ir�ny�ba fordult. �m pillanatokkal k�s�bb azt k�v�nta, b�r ne tette volna.
Lily ott �llt el�tte egy sz�l t�r�lk�z�ben. Vizes haja v�r�s f�gg�nyk�nt tapadt h�feh�r b�r�re. Ez volt az els� alkalom, hogy Perselus elt�totta a sz�j�t zavar�ban. Szeretett volna valami �rtelmeset kiny�gni, de csak a vele szemben �ll� n�t l�tta.
- �hes vagy? – tette fel v�g�l az el�sz�r esz�be jut� k�rd�st.
- Egy kicsit – b�lintott Lily mosolyogva.
- Akkor �n most… megyek, megn�zem van-e valami ehet� – azzal zavartan elkapta tekintet�t a boszork�nyr�l �s megpr�b�lt n�mi nyugalmat er�ltetni az arc�ra �s marad�k b�szkes�g�t �sszeszedve kis�t�lt az ajt�n.
M�g a l�pcs�n j�rt, mikor f�radtan lerogyott annak egyik fok�ra.
Ez most nagyon nem kellett volna!

Lily �ppen a haj�t f�s�lte, mikor Piton visszat�rt, imm�ron szobor merev arccal. Alig negyed �r�ba telt rendezni von�sait!
- Sajn�lom, m�st nem tal�ltam! – azzal letette az �gyra zs�km�ny�t.
- Csoki? Honnan szedt�l csokit?- k�rdezte mosolyogva Lily, mik�zben felbontotta az egyik �dess�get.
- M�g a dugi k�szletemb�l van – �rkezett a v�lasz. – H�la a tart�s�t� szereknek, m�g h�rom �vig nem j�r le a szavatoss�guk.
Lily erre most nem v�laszolt csak gyeng�den elmosolyodott. Nagyon j�l esett neki a f�rfi k�zels�ge. Tal�n m�r �hes sem volt annyira…
- Hogy tal�lt�l r�m?
- Azt hittem, j�tsz�t�ren leszel.
- Ott is voltam. Gondolkodtam – beleharapott csokiba �s egy pillanatnyi sz�netet tartott. L�tta, hogy Perselus figyeli. – Tudod mi�rt j�ttem el?
- Hallottam h�r�t.
- D�h�s vagy r�m?
- Soha – mosolyodott el gyeng�den Piton.
- Azt hiszem, – kapta el tekintet�t a f�rfir�l Lily - sz�ks�g volt erre a veszeked�sre. J�l esett. �gy �rtem, kitiszt�totta a fejem �s rendbe tette a gondolataimat… Azt hiszem, sz�ks�gem volt erre, hogy r�j�jjek, mi is t�rt�nik velem.
Perselus fesz�lten figyelt. Azon kapta mag�t, hogy m�g a l�legzet�t is visszatartja, �gy v�rta azt, amit Lily mondani fog.
- Nevets�ges az eg�sz – r�zta meg fej�t a n� �s zavartan a f�rfira mosolygott.
- T�nyleg? – k�rdezett vissza rekedten a f�rfi.
- Nem – v�laszolta suttogva Lily �s l�tta, hogy Perselus arca egyre k�zelebb ker�l az �v�hez, majd behunyta szem�t �s �lvezte a f�rfi ajakinak �rint�s�t az ajk�n. Apr� cs�k volt csak. Alig tartott egy pillanatig, m�gis olyan �des volt, ak�r az a boldog �rz�s, amit napok �ta folyamatosan �rez, ha Perselus a k�zel�ben van.
Piton alig p�r millim�terre t�voldott csak el t�le.
- Egy�ltal�n nem �r�lts�g – sz�lt halkan, szinte lehelve a szavakat a n� �s azon kapta mag�t, most m�r hajol a f�rfi fel� lassan, m�gnem egy �jabb cs�kban forrtak �ssze.
Perselus �rezte, ahogy a puha ajkak az �v�t �rintik �s ahogy a v�kony karok a nyaka k�r� fon�dnak.
Annyira k�v�nta Lilyt! Minden porcik�j�t.
�rezte, ha nem t�rt�nik valami nagyon gyorsan, nem fog tudni uralkodni mag�n. Ebb�li hit�t csak er�s�tette, hogy meg�rezte, a n� kezei m�r tal�rja alatt j�rnak.
- Lily, ne! – fogta le a n� kezeit.
- Mi�rt? – k�rdezett vissza kiss� csal�dottan az �des hang. – Azt hittem, te is akarod.
- Istenem, Lily – suttogta a f�rfi a n� f�l�be. – Semmit nem szeretn�k jobban. De… nem kell elsietn�nk. Nem szeretn�m, hogy megint �gy �rezd, hib�t k�vett�l el! Tiszteletben tartom az �rz�seidet �s megv�rom, am�g k�szen �llsz.
- Hol volt�l eddig, Perselus Piton? – mosolyogott a n� kedvesen.
- Messze. Nagyon messze. De most itt vagyok.
Azzal egy �jabb cs�kban forrtak �ssze. �s m�r mindketten tiszt�ban voltak vele, hogy valami v�gleg megv�ltozott: a bar�ts�guknak v�ge. �tadta helyet valami m�snak. Valami �jnak �s sokkal izgalmasabbnak.