A nap bes�t�tt az ablakon, sugaraival melengetve a f�rfi arc�t.
Perselus szeme egy pillanat alatt kipattant �s �lmosan, kiss� b�dultan ny�jt�zkodott egyet. Azaz, csak ny�jt�zkodott volna, ha valami nem tartja vissza.
Oldalra ford�totta fej�t �s ekkor l�tta meg a mellette m�g b�k�sen alv� v�r�s haj� n�t, akivel kezei m�g mindig �sszekulcsol�dtak.
Boldogan elmosolyodott, majd �vatosan, nehogy Lilyt fel�bressze, megpr�b�lt felkelni, �m ebb�li pr�b�lkoz�s�t nem koron�zta siker.
A boszork�ny halk, h�mm�g� hangot hallatott �s pont szembefordult a f�rfival, majd egy ragyog� mosollyal aj�nd�kozta meg �t, amit�l Piton minden abb�li f�lelme elsz�llt, hogy megism�tl�dik a kar�csonyi b�l ut�ni reggel.
- J� reggelt! – k�sz�nt�tte m�g mindig mosolyogva Lily.
- Neked is! Hogy aludt�l? – k�rdezte Piton, mik�zben egy v�r�s tincset kisim�tott a n� szem�b�l.
- R�g nem aludtam ilyen j�l – �rkezett a v�lasz. – Azt hiszem, ezt neked k�sz�nhetem!
- Nem tettem semmit – ellenkezett vigyorogva Perselus �s igyekezett elker�lni a gy�ny�r� smaragdz�ld szemek h�vogat� tekintet�t.
- Itt volt�l �s ez �ppen el�g.
- Szeretem, hogy nincsenek nagy ig�nyeid – sz�lt a f�rfi tetetett s�rt�d�tts�ggel, �m a hat�st igencsak rontotta, hogy egyfolyt�ban mosolygott.
Ujjai k�z� f�zte Lily sz�p hossz� ujjait �s csak n�zte, hogy milyen t�k�letesen egym�sba simulnak. A felkel� nap f�nye megcsillant Piton gy�r�j�n, eml�keztetve �t arra a rideg val�s�gra, ami ezen a h�zon k�v�l v�rja majd, ak�r napokon bel�l.
Az m�lt �jszaka csod�latos volt! Nem t�rt�nt semmi kettej�k k�z�tt, csak hosszan cs�kol�ztak, m�g nem m�ly �lomba mer�ltek egym�s karjaiban.
De most…
Mi lesz most? Mi v�r r�juk, mikor kil�pnek ennek a h�znak az ajtaj�n. Vajon maguk m�g�tt hagyj�k az elm�lt �jszaka �des eml�keit �s visszaz�kkennek a r�gi ker�kv�g�sba vagy �ppen ellenkez�leg?
A k�rd�s hamarosan megv�laszoltatott, mikor is Lily puha ajkai az �v�hez tapadtak. Ahogy a cs�k egyre m�lyebb �s szenved�lyesebb lett, �gy szakadt el egyre ink�bb a f�rfi a val�s�gt�l. Minden perc�t ki akarta �lvezni ennek a csod�nak.
- Szeretlek – suttogta alig hallhat�an, mikor ajkai elszakadtak a n��t�l, aki nem v�laszolt, csak elmosolyodott �s gyeng�den visszacs�kolt.

- Hallottad, mit mondott tegnap Dumbledore; minden rendben. Piton megtal�lta �t – pr�b�lta nyugtatni Siriust Lupin.
- Mi�rt nem j�ttek m�g vissza?
- Lily d�h�s r�d – magyar�zta Remus. – Nem vagyok benne biztos, hogy egy�ltal�n valaha is m�g egyszer l�tni akar.
- Ugye ezt most nem mondod komolyan? – n�zett r� h�ledezve bar�tja.
- Pitonnal �vekig nem besz�lt.
- Az m�s. � azt mondta r�.
- Te meg ha �gy vessz�k, leszajh�ztad – reag�lt gyorsan a borosty�n szem� f�rfi. – T�nyleg sokkal jobban �llsz.
- �n soha nem mondtam r� ilyet – tiltakozott er�teljesen Sirius.
- Azt mondtad, hogy lefek�dt Perselusszal, pedig James m�g csak nem r�g halt meg. Honnan vett�l egy�ltal�n ilyen marhas�got?!
- Honnan tudod, hogy marhas�g? – k�rdezett vissza Black felh�borodottan. – T�bbsz�r is egy�tt t�lt�tt�k az �jszak�t.
- Besz�lgettek.
- Tal�n ott volt�l? Vagy te tartottad nekik a gyerty�t?
- N�zd, Sirius! – j�tt ki a b�ket�r�s�b�l v�gleg Lupin �s t�le szokatlan hat�rozotts�ggal �llt meg bar�tja el�tt. – James nekem is a legjobb bar�tom volt, ahogyan Lily is az. Pont ez�rt azt szeretn�m, hogy boldog legyen! �s ha ezt a boldogs�got Perselus oldal�n tal�lja meg, h�t legyen! �ld�som r�juk! Te pedig jobb, ha belenyugszol a helyzetbe, bar�tom, mert �gysem tudsz v�ltoztatni rajta! – azzal �gy d�nt�tt, ideje t�vozni �s kis�t�lt az ajt�n.

- Miut�n visszament�nk, azonnal besz�lnem kell Dumbledore-ral – sz�lt meg Piton, mik�zben belekortyolt reggeli te�j�ba, �s Lilyt figyelte, ahogyan Harrynek adja a cumis�veget.
- �n nem megyek vissza – v�laszolta csendesen a n�, mire Perselus d�bbenten n�zett r�.
- Nem j�ssz vissza?
- Nem – r�zta meg fej�t Lily. – Sirius nagyon megb�ntott.
- �rtem – b�lintott Piton. – Nos, akkor �n sem megyek.
- Hogyan? Neked menned kell! – tiltakozott a boszork�ny. – Feladatod van.
- Az v�rhat.
- A vil�g megment�se nem v�rhat. Vissza kell menned!
- Ugye nem gondoltad komolyan, hogy egyed�l hagylak titeket? – n�zett r� vissza szigor�an Perselus. Esze �g�ban sem volt visszamenni a n� n�lk�l. Ha pedig az nem j�n sz�p sz�val, akkor j�n majd csellel. – M�r csak azt kell kital�lnunk, hogy honnan szerz�nk �telt, mert eg�sz �let�nkben nem �lhet�nk a csoki k�szletemen, ami valljuk be, el�gg� megcsappant tegnap este. Ki nem mehet�nk, mert a hal�lfal�k val�sz�n�leg m�r r�g tudom�st szereztek r�la, hogy n�lunk van a gy�r� �s tal�n m�r azt is tudj�k, mire j�. Ha megl�tnak minket, azonnal lecsapnak r�nk, hab�r m�g val�sz�n�leg nem tudj�k, hol vagyunk. Sz�val, mi legyen? – n�zett r� kedvesen, �rtatlan mosollyal az arc�n Perselus, �m m�r akkor tiszt�ban volt vele, hogy a terve sikerre �t�ltetett.
- Te most zsarolsz engem?
- �n? Dehogy! – legyintett a f�rfi komoly arccal. – Csak azt mondtam, �t kell gondolnunk, hogy mit �s hogyan csin�ljunk, mert a helyzet kor�nt sem olyan egyszer�, mint amilyennek l�tszik.
- De igen, te zsarolsz – suttogta maga el� a n�. – Ha nem megyek vissza veled, �n leszek az oka annak, hogy nem tudod megmenteni a vil�got. �gyes!
- K�sz�n�m! – mosolyodott el Piton, majd fel�llt az asztalt�l �s egy gyeng�d cs�kot nyomott Lily arc�ra, majd miel�tt kil�pett volna a konyhaajt�n m�g csendesen odasz�lt neki. – T�z perc m�lva �lljatok k�szen az indul�sra!
A boszork�ny nem v�laszolt, csak elmosolyodott.
Hogy hi�nyzott neki Perselus! �gy v�g az esze, ak�r a beretva! Remek p�ros lesznek.

Piton, Lily �s Harry hangos pukkan�ssal �rkeztek meg a Grimmauld t�rre, ahol n�ma csend fogadta �ket. �gy t�nt, nem sz�m�tottak r�juk. Nem is baj.
A f�rfi leseg�tette Lilyr�l a kab�tot �s a saj�tj�val egy�tt felakasztotta a fogasra, majd mikor �jra szembefordult a n�vel, az elmosolyodott, � pedig �gy �rezte, belev�sz a smaragdz�ld szemp�rba. Lassan k�zel�tett Lily fel� �s gyeng�den megcs�kolta. A viszonz�s sem maradt el.
Egyed�l az �desanyja karj�n �l� Harry nehezm�nyezte kiss� a helyzetet, aminek hangot is adott, �des, gurgul�z� hangocsk�j�val.
- Nem haragszol? – k�rdezte csendesen Perselus utalva arra, hogy visszahozta �t ide, n�mi lelkiismeret furdal�ssal a tekintet�ben.
- Nem – r�zta meg fej�t kedvesen mosolyogva a n�.
Piton �ppen ism�t azon volt, hogy megcs�kolja �t, mikor is az esem�nyek egy pillanat felgyorsultak.
A semmib�l el�t�nt az igazgat� �s mag�val r�ngatta Perselust a nappaliba azzal, hogy valami komoly dolgot kell megbesz�lni�k, majd j�tt Remus �s Sirius. Ut�bbi hatalmas bocs�natk�r�sek k�zepette �lelte mag�hoz a n�t �s k�rte, ne haragudjon r� az�rt, amit mondott, majd magukkal h�zt�k �t a konyh�ba, ahol b�s�gesen megter�tett asztal v�rta �t. Ez pedig nem hagyta hidegen, l�v�n, hogy a szeme m�r kopogott az �hs�gt�l �s tudta, hogy kisfia is hasonl�k�pp �rez.

Perselus csendesen �lt a nappali kanap�j�n szemben az igazgat�val, aki egy p�r percig csak n�m�n n�zett r�. �gy t�nt, mintha ezredszer gondoln� �t, mit is mondjon neki.
- �r�l�k, hogy visszahozta Lilyt! – sz�lalt meg v�g�l az id�s m�gus.
- �n is. Igazgat� �r, mir�l szeretne velem besz�lni?
Dumbledore hosszan fels�hajtott, majd �gy d�nt�tt, ideje belekezdeni.
- El kell hagynunk a Grimmauld teret.
- Mi�rt?
- Voldemort tudja, hogy itt vagyunk �s m�r csak id� k�rd�se, hogy r�j�jj�n, hogy lehet ide bejutni �s akkor m�r nem tudjuk megv�deni Lonbottom�kat. �gy gondoltam, megel�zz�k �t! Maga az els�, akinek elmondom a tervet – jegyezte meg mintegy mell�kesen az igazgat�, majd l�tva Piton figyel� tekintet�t, folytatta. – P�rokra oszlanak. Egy f�rfi �s egy n�.
Piton gyors fejsz�mol�st v�gzett. B�rhogy is osztott-szorzott, mindig �gy j�tt ki, hogy k�t n�vel kevesebb van. – Molly Athurral megy az Od�ba. �ket k�veti majd Frank �s Alice a Tonks csal�dhoz �s szeretn�m, ha maga �s Lily t�vozn�nak utolj�ra.
Perselus b�lintott, �m egy kiss� m�g mindig zavarta a nemek ar�ny�ban l�v� egyenl�tlens�g.
- Ha t�bben megy�nk, tal�n a hal�lfal�k nem tudnak olyan k�nnyen lecsapni r�nk. Mit gondol?
- Mi�rt nem hoppan�lunk?
- Az�rt, mert l�tniuk kell, hogy elmegy�nk. Jut eszembe, szeretn�m, ha k�lcs�n adn� a l�thatatlann� tev� k�penyt Franknek �s Alice-nek.
- Lilyn�l van, de szerintem ezzel nem lesz gond. Mit gondol, el�rultak minket?
- Att�l tartok.
- Kicsoda?
- Maga.
- Hogy �n?! – ki�ltott felh�borodottan Piton. Sok mindent a nyak�ba lehetett varrni, de ezt speciel nem.
- Nyugodjon meg, fiam!- csit�totta az id�s m�gus.
- �n nem �rultam el senkit!
- Tudom! Befejezhetem? – n�zett r� szigor�an az igazgat�, mire a f�rfi b�lintott. – Azt hiszem, Greyback bar�tunk harap�sa vezette �t nyomra.
- Hogyan?
- Eml�kszik, hogy nem is olyan r�gen azt k�rdezte t�lem, mi�rt nem v�ltozott �t akkor �jjel? Azt hiszem, megtal�ltuk a v�laszt. Mert Greyback nem akarta. Adott esetben egy v�rfarkas harap�sa olyan lehet, mintha egy miniszt�riumi nyomk�vet� lenne mag�n, ak�r a Roxfort di�kjain. Voldemort tudja, hogy merre j�r �s hogy mit csin�l. �gy t�bb� m�r nem lehet titok el�tte, hogy hol van a Rend f�hadisz�ll�sa �s egyben Longbottom�k b�v�helye. �n, bar�tom,- f�rta k�k szemeit az igazgat� az � fekete tekintet�be -, remek okklumer�tor. Nyilv�n k�pes lez�rni az elm�j�t b�rki el�tt. Ez�rt nem f�lek, hogy akarat�n k�v�l el�rulna benn�nket, de jobb az �vatoss�g.
- Nem b�zik bennem?
- Nem err�l van sz� – ellenkezett Dumbledore. – M�r mondtam. Nos, mit sz�l a tervhez?

Sirius csendesen n�zte Lilyt, amint kisfi�t eteti. Az elm�lt percekben bocs�natk�r�sek tucatjait sz�rta a n�re, aki biztos�totta, hogy nem haragszik. Annyira.
- Tudom, hogy megb�ntottalak – sz�lalt meg a f�rfi halkan. – De nem akartam. Vagyis, ez �gy nem teljesen igaz, mert igenis meg akartalak b�ntani az�rt, hogy Pitonhoz menek�lsz…
- Sirius, ne kezdj�k �jra!- n�zett r� f�radt tekintettel Lily.
- Szereted?
- Azt hiszem – v�laszolta a boszork�ny �szint�n. – Nem tudom, mi�rt t�rt�nt �s azt sem hogyan. Csak azt tudom, hogy mellette �jra biztons�gban �rzem magam. Boldog vagyok, ha vele lehetek. �s azt hiszem… nem, tudom, hogy szeretem �t. Tiszta sz�vemb�l.
- Rem�lem, hogy � is szeret t�ged, mert ha boldogtalann� tesz, megismeri a p�lc�m erej�t – mosolyodott el Sirius v�g�l, tal�n nem is tudva, hogy ezzel a mondat�val �ld�s�t adta erre a csod�ra, ami legjobb bar�tja feles�ge �s gyerekkori ellens�ge k�z�tt kezdett kialakulni.