Hamar lesz�llt az est a Grimmauld t�rre. A csillagok f�nyesen ragyogtak az �gen �s a h�zzal szembeni kis park megtelt feketekab�tos n�zel�d�kkel, akik k�l�n�sen nagy figyelmet szenteltek az elsz�mozott h�zsornak.
Dumbledore nyugtalanul h�zta f�lre a f�gg�nyt, mikor l�tta, hogy az alakok sz�ma nemhogy cs�kkent volna, de m�g n�tt is a tegnap est�hez k�pest.
Idegesen pillantott a falon l�v� kakukkos �r�ra, ami pontosan h�romnegyed nyolcat mutatott.
- K�snek – morogta maga el� gondterhelten. A titokzatos l�togat�kat f�l nyolcra v�rta, �m azok m�g nem �rkeztek meg.
M�r �ppen elkezdett volna komolyan agg�dni, mikor is hangos pukkan�s hallatszott odakintr�l, majd kit�rult a bej�rati ajt� �s h�rom alak l�pett be rajta.
- H�la az �gnek, Androm�da! - s�hajtott fel megk�nnyebb�lten az id�s m�gus, mikor vend�gei k�sz�nt�s�re sietett. – M�r azt hittem, valami baj t�rt�nt.
- Sajn�lom, – szabadkozott a boszork�ny – de t�l kock�zatos volt idej�nn�nk. H�rom hal�lfal� str�zs�lt a h�z el�tt, �gy az utca v�g�be kellett meg�rkezn�nk �s onnan lest�k, mikor mennek el v�gre! Nem kock�ztathattuk, hogy egyik�nk meginogjon azon a bizonyos l�pcs�n.
- A l�nyeg, hogy itt vannak – mosolygott Dumbledore, majd a n�vel �rkez� f�rfi fel� fordult. – �n biztosan Ted Tonks – ny�jtott kezet a nevezettnek, aki kiss� s�padtan �llt feles�ge mellett. – Ha nem t�vedek, ez volt az els� hoppan�l�sa.
- �s ha rajtam m�lik, az utols� is – r�zta meg a fel� ny�jtott kezet Ted.
- Nem hi�ba, nem mugliknak tal�lt�k ki.
- Egy valamire j� volt – mosolyodott el most m�r a f�rfi is. – Megtudtam, milyen er�s szor�t�sa van a feles�gemnek. Ez a hopp�r� vagy micsoda olyasmi, mint n�lunk egy gyors, gyomorforgat� k�rhinta a b�cs�ban.
- Minden bizonnyal. �s a kish�lgy pedig Nymphadora kisasszony, ha j�l sejtem – n�zett kedvesen az id�s m�gus az �desanyja l�b�n�l �ll� lila haj� kisl�nyra. – �s r�ad�sul m�g metamorf m�gus is.
- J�v�re a Roxfortba fog j�rni, ha minden igaz – simogatta meg Androm�da kiss� f�l�nk gyermeke buksij�t b�szk�n.
- Eg�szen biztos. Sz�ks�g van az ilyen tehets�ges ut�dokra.
Az igazgat� �ppen bek�s�rte volna vend�geit a nappaliba, mikor hangos sz�v�lt�sra lettek figyelmesek a l�pcs� tetej�r�l, �gy figyelm�ket mind abba az ir�nyba ford�tott�k.
- Mi�rt kell nekem a n�nek lenni? – hangzott fel Sirius �bl�s hangja. – Egyszer te is lehetn�l n�.
- Majd legk�zelebb, k�sz! – v�laszolta Lupin.
- �s mi�rt k�rn�k szokny�t? L�ttad, hogy Lilynek nincs a m�retemben semmi ruh�ja, ami… - azonban m�r nem fejezte be a mondat�t, mert szembetal�lta mag�t a figyel� tekintetekkel. – Ez nem az, amire gondolsz, Andorm�da! – l�pett k�zelebb a n�h�z �s �dv�z�lte rokon�t. – Mi csak �pp…
- Jobb, ha nem tudom, Sirius – emelte fel kez�t h�r�t�an a boszork�ny.
- �, � itt a bar�tom Remus Lupin – mutatta be a csal�dnak a var�zsl�t, aki vigyorogva kezet r�zott mindny�jukkal. – Persze nem �gy a bar�tom, mint ahogy az el�z� besz�lget�sb�l le lehetett volna sz�rni…
- Fogd m�r be! – sziszegte Sirius fel� fordulva Lupin, aki megfogadta bar�tja, de nem- �gy- bar�tja tan�cs�t.
Remus r�mosolygott az anyuk�ja mellett �ll� kisl�nyra, aki el�sz�r elpirult, majd sz�gyenl�sen lehajtotta a fej�t.
�jabb hangok �t�tt�k meg a f�l�ket �s nem sokkal k�s�bb megjelent Perselus �s Lily is.
A fekete haj� f�rfinak pedig eml�keztetnie kellett mag�t, hogy � m�g nem ismeri ebben a vil�gban a Tonks csal�dot. Megv�rta h�t, m�g t�lestek a formas�gokon, Nymphadora pedig a troll�b eserny�tart�n, �s k�vett�k a kis t�rsas�got a nappaliba, ahol az igazgat� m�g egyszer felv�zolta mindenki el�tt a tervet, miut�n a h�z t�bbi lak�ja is befutott.
Mik�zben Dumbledore magyar�zott, Piton pr�b�lta kit�r�lni az agy�b�l, hogy Lupin �ppen a j�vend�beli feles�g�t k�n�lja csokol�d�val, hogy egy kicsit oldja a hangulat�t.
- Teh�t akkor minden vil�gos? – hallotta meg az id�s m�gus hangj�t, ami visszahozta �t a val� vil�gba. – Lonbottom�k a Tonks csal�dhoz mennek, de ott lesz vel�k Remus �s Sirius is. V�d�b�b�jjal k�r�lveszik a h�zat, �gy nem kell tartani egy esetleges hal�lfal� t�mad�st�l.
- �n az�rt a terv egy r�sz�vel nem felt�tlen�l �rtek egyet…- nyitotta tiltakoz�sra sz�j�t Black, �m befejezni m�r nem tudta, mert Dumbledore f�lbeszak�totta:
- T�z perc m�lva legyen mindenki k�szen! Idelent tal�lkozunk.

Lily m�r kor�bban �sszepakolta Harry holmij�t, �m nem sz�vesen v�lt meg kisfi�t�l, m�g akkor sem, ha tudta, hogy a gyerekeket szem�lyesen Dumbledore viszi majd a Roxfortba a kandall�n kereszt�l Mordon seg�ts�g�vel.
Egy�ltal�n nem tetszett neki a dolog.
- Ne agg�dj! – hallotta meg a h�ta m�g�l a b�rsonyos hangot. – Nem lesz semmi baj! Biztons�gban oda�rnek.
- Tudom – v�laszolta halkan a n�, majd Perselus fel� fordult. – De egy anya feladata, hogy agg�djon. Hogy f�ltse a gyermek�t.
- �rtem – mosolyodott el meg�rt�en a f�rfi.
- K�sz vagyok – vette fel kisfi�t Lily.
- Ezt add ide! Majd �n viszem – azzal �tvette a t�sk�t a n�t�l, amiben Harry holmija rejt�z�tt �s elindultak lefel� a nappaliba, ahol m�r igen nagy volt a tumultus.
- Olyan h�ly�n �rzem magam – hallott�k meg a h�tuk m�g�l az ismer�sen cseng� hangot. Abba az ir�nyba fordultak h�t, de a hirtelen l�tv�nyt�l, ami �rte �ket, nem tudt�k, hogy nevessenek vagy ink�bb s�rjanak. Sirius ott �llt t�l�k alig egy karny�jt�snyira r�vid, vil�gosk�k szokny�ban �s hasonl� sz�n� topban, igencsak kit�mve mellt�j�kon.
Piton nem fogta vissza mag�t �s hangosan felnevetett, �m m�sok a saj�t feladatukkal voltak elfoglalva, �gy nem vettek tudom�st r�luk.
- Te vagy a legrond�bb n�, akit valaha is l�ttam – vigyorogta, mire Lily is elnevette mag�t. Sirius cs�p�re tette a kez�t �s v�rakoz� poz�ci�ba helyezkedett, majd tett egy p�r l�p�st Piton fel� a magassark�j�ban, ami �jabb megjegyz�sre sarkallta Perselust. – �s neked van a legg�rb�bb �s legsz�r�sebb l�bad, amit valaha n�i cip�be tuszkoltak.
- Csak �gy megjegyezn�m, hogy egy b�r�nyos babat�ska l�g le a v�lladr�l – �rkezett a viszont v�lasz.
- De �n legal�bb az maradtam, aki vagyok. Egy f�rfi, a pokolban is f�rfi!
Ha szemmel �lni lehetett volna, Perselus babt�sk�stul �s mindenest�l m�r a padl�n fek�dt volna Sirius pillant�s�t�l.
- K�rem, figyeljenek r�m! – hangzott fel az igazgat� hangja, mire mindenki fel� fordult. – A Tonks csal�d p�r perce hoppan�lt a kandall�n �t �s biztons�gban meg�rkeztek – n�zett maga mell� az id�s m�gus, ahol most a jelen l�v� Rendtagok k�pei lebegtek, jelezv�n, hogy �ppen hol tart�zkodnak �s milyen �llapotban vannak. Lily l�tta ezt m�r kor�bban. Azon az �jszak�n, mikor Perselus fogs�gba esett. �nk�ntelen�l is megborzongott a gondolatra. – Most pedig Alastor fog hoppan�lni a Roxfortba Harryvel, Ronnal �s Ginnyvel.
Az auror el�sz�r Molly�khoz l�pett, akik �tadt�k gyermekeiket minden sz� n�lk�l. �gy t�nt, �k t�k�letesen megb�znak Mordonban. Lily m�r nem volt ilyen biztos a dolg�ban �s kicsit bizalmatlanul adta �t neki Harryt, amit a f�rfi �szre is vett, �m nem tette sz�v�. �tvette Pitont�l is a csomagot, majd a h�rom gyermekkel bel�pett a kandall�ba.
Lily figyelte, hogy kisfia mosolyogva integet nekik, mik�zben elt�nik a z�ld l�ngok k�z�tt. Egy pillanatra �gy �rezte, mentem els�rja mag�t, �m ekkor meg�rezte Perselus kez�t a v�ll�n, � pedig r�hajtotta a fej�t �s idegesen figyelte, ahogy a Harry arca alatti felirat az �TON jelz�sb�l ROXFORT- ra v�lt. Mikor ez megt�rt�nt megk�nnyebb�lten l�legzett fel.
- �n megyek k�vetkez�nek – jelentette ki Dumbledore. – Viszem a Weasley gyerekeket �s Neville-t. Ezt itt hagyom - mutatott a Rend tagjainak tart�zkod�si hely�t jelz� jelens�gre maga mellett. – �gy l�tni fogj�k, hogy meg�rkezt�nk-e. Miut�n ez megt�rt�nt, el fog t�nni – magyar�zta az id�s m�gus. – Ut�nam Molly �s Arthur indul, majd Frank �s Alice. T�z perccel ut�nuk Sirius �s Remus, majd pontban �jf�lkor Lily �s Perselus. Mindenki tudja, hova kell mennie. M�g valami; ne k�ldjenek �zenetet �s ne pr�b�ljanak sehogy sem kapcsolatba l�pni egym�ssal, hsizen k�nnyen a nyomukra akadhatnak. Tudni fogjuk, ha meg�rkeztek. Holnap, pontban d�lben tal�lkoz� az irod�mban! Sok sikert, mindny�juknak! – k�sz�nt el Dumbledore, majd egy igen nagy csoporttal t�vozott a kandall�n �t.
Nem sokkal azut�n, hogy a t�voz�k feje f�l�tt megjelent a ROXFORT felirat, a helymeghat�roz�- jelen�s elt�nt.
A fesz�lt v�rakoz�s percei k�vetkeztek. Molly �s Arthur k�sz�lt az indul�sra, m�g Perselus Lily kez�t a kez�ben tartva �cs�rg�tt a kanap�n �s meredten n�zett maga el�.
Weasley�k lesznek az els�k, akik kil�pnek a h�zb�l. Vajon r�gt�n megt�madj�k majd �ket? Vagy k�vetik egy darabon �s csak ut�na rontanak r�juk? De hiszen csak az utca v�g�be kell el�rni�k �s onnan m�r hoppan�lhatnak! Akkor m�r csak arra kell figyelni�k, hogy ne akaszkodjon r�juk senki… �s hogy �ps�gben eljussanak az Od�ba.
- Indulhatunk? – k�rdezte Mr. Weasley feles�g�t, aki fej�re h�zta a csukly�t, megfogta f�rje kez�t, vett egy m�ly l�legzetet �s b�lintott. – Sok szerencs�t! – fordult a t�bbiekhez Arthur. – Rem�lem, mihamarabb tal�lkozunk a Roxfortban!
- Legyetek nagyon �vatosak! – �lelte �t Mollyt Lily.
- Ti is nagyon vigy�zzatok magatokra!
A f�rfiak k�zfog�ssal b�cs�ztak egym�st�l, majd egy pillanattal k�s�bb m�r kiny�lt a bej�rati ajt� �s a p�r kil�pett rajta.
Perselus �s Sirius az ablakhoz l�ptek, hogy l�ss�k, mi t�rt�nik. Az utca csendesnek �s kihaltnak t�nt. �m amikor felt�rult a h�z ajtaj�nak titkos bej�rata, a semmib�l csukly�s alakok ugrottak el� �s gyors �tkokkal sorozt�k meg a Weasley h�zasp�rt, akiket nem �rt felk�sz�letlen�l a t�mad�s, minden ront�st h�r�tottak.
A nagy z�rzavart kihaszn�lva Perselus azonnal �tnak ind�totta Franket �s Alice az ellenkez� ir�nyba �s �gy t�nt, a terv bev�lt, mivel a hal�lfal�k annyira el voltak foglalva Arthur �s Molly �ld�z�s�vel, hogy azok, akiket kerestek, kiestek a l�t�sz�g�kb�l, teh�t a l�thatatlann� tev� k�peny felesleges �vint�zked�snek bizonyult..
Piton hallotta, amint az utca v�g�ben egy pukkan�s k�s�ret�ben valakik hoppan�nak. Majd p�r pillanattal k�s�bb �jabb pukkan�s a m�sik ir�nyb�l is.
Siker�lt!
Azonban nem l�legezhettek fel, mert kudarcuk ut�n a hal�lfal�k nem vonultak vissza, hanem elfoglalt�k r�gi �rhely�ket a h�zzal szemben, aminek bej�rta ism�t elt�nt a szem�k el�l.
- Mi�rt nem mennek m�r el? – sz�rte fogai k�z�tt a szavakat Sirius.
- Tudj�k, hogy nem �k voltak az igazi Frank �s Alice – v�laszolta Perselus nyugodt, szenvtelen hangon.
- De �k �ps�gben eljutottak Tonks�khoz, nem? – l�pett mell� Lily.
- Rem�lj�k! – h�zta �ssze szem�ld�k�t Piton, ami felt�nt t�rsainak is.
- Mi van? – k�rdezte nyugtalanul Remus.
- Semmi – r�zta meg a fej�t Perselus. Tal�n mondta volna el, hogy van egy rossz �rz�se? Egy meg�rz�s, ami minden eddigin�l er�sebb �s val�szer�bb? Nem, ezt jobb, ha elfelejti, hiszen csak egy �rz�s.
Tekintete az �r�ra v�ndorolt.
- Hamarosan indulnotok kell – sz�lt csendesen.
- Minek, ha m�r egyszer Longbottom�k biztons�gban vannak? Mi�rt nem maradunk ink�bb itt? – vetette fel Sirius.
- Mert valahogy ki kell jutnunk innen.
- Hoppan�ljunk kandall�n kereszt�l!
- Dumbledore lez�rta a t�voz�sa ut�n.
- �gy t�nik, err�l elfelejtett sz�lni az �reg! – n�zett rosszall�an a kandall� ir�ny�ba Sirius.
- Induljatok, itt az id�!
- Most komolyan caplassak v�gig ebben a g�ncben? – el�gedetlenkedett Black, mik�zben v�gign�zett mag�n, de l�that�an senki m�st nem v�gott f�ldh�z a dolog, �t kiv�ve.
- Menjetek! – sz�lt r�juk �jra Perselus t�relmetlen�l.
- Gyere, szivi! – karolt bele Remus vonakod� bar�tj�ba. – Menj�nk az �jszak�ba!
- Vedd le r�lam a kezed!
- Vigy�zzatok magatokra! – sz�lt Lily �s meg�lelte mindk�t f�rfit �s arcon cs�kolta �ket.
- Ti is! – mosolygott Sirius, majd szigor�an Pitonra n�zett. – Vigy�zz r�! Ha egy haja sz�la is megg�rb�l…
- Nem fog, csak gyere m�r! – h�zta maga ut�n Lupin. M�g az ajt�t sem tudt�k becsukni, mikor arra lettek figyelmesek, hogy �tkok suhantak el a f�leik mellett.
Sz�p kis t�zp�rbaj alakult ki k�zt�k �s a hal�lfal�k k�z�tt, de a k�t f�rfi szinte minden �tkot h�r�tott. Kiv�ve azt, ami kis h�j�n padl�ra k�ldte Siriust, aki botladozva pr�b�lt el�re jutni magassark�j�ban.
A ront�s azonban csak �pphogy s�rolta a v�ll�t, nem ejtve komoly s�r�l�st a f�rfin. Black lekapta cip�j�t, amit � csak l�bkalod�nak h�vott, �s az egyik hal�lfal�hoz v�gta, akit igen m�lyen �rintett a dolog. De a cip� sarka eg�szen biztosan!
A k�t f�rfi el�rt�k a hoppan�l�sra kijel�lt pontot �s hangos pukkan�s k�s�ret�ben elt�ntek az �jszak�ban.

- Minden rendben – fordult Lily fel� Perselus nyugodtan. – �ps�gben el tudtak menek�lni �s �gy t�nik, a hal�lfal�k is feladt�k, mert elmentek.
- H�la az �gnek! – s�hajtott fel megk�nnyebb�lten Lily �s kiny�jtotta kez�t a f�rfi fel�, aki megfogva azt, le�lt mell�. �rezte, ahogy a n� a fej�t a v�ll�ra hajtja, � pedig csak simogatta a hossz�, v�r�s hajat.
- Mondtam, hogy minden rendben lesz – v�laszolta halkan Piton. – Egy �ra m�lva mi is indulunk. �gy t�nik, sima �gy lesz.
- Igen. Pedig nem voltak t�l j� �rz�seim ezzel az eg�sszel kapcsolatban.
- Nekem sem – n�zett Lily szem�be a f�rfi �s gyeng�den megcs�kolta. A puha karok egy pillanat alatt a nyaka k�r� fon�dtak �s a l�gynak indul� cs�k egyre szenved�lyesebb� v�lt. An�lk�l, hogy b�rmelyik�k is ellen akart volna �llni annak, ami minden bizonnyal pillanatokon bel�l be fog k�vetkezni, halk s�hajokkal adt�k egym�s tudt�ra, mennyire j� �rz�s, hogy a m�sik ennyire k�zel van hozz�juk.
- Szeretlek – suttogta a n� Perselus sz�j�ba.
- Szeretlek – �rkezett a v�lasz, �m �gy t�nt, Piton hamar felm�rte, hogy sem a hely, sem pedig az id� nem �ppen a legalkalmasabb arra, amit �k tenni k�sz�lnek �s elszak�totta ajakit a n��t�l.
- Igazad van – suttogta Lily beleegyez�en, mikor homlok�n meg�rezte a f�rfi homlok�t. Egym�sra mosolyogtak �s szinte a mosollyal egy id�ben egy z�ld sz�n� �tok suhant el a fej�k mellett…