- NEM!! – pattantak fel hirtelen a S�t�t Nagy�r k�gy� szemei, melyek most val�s�ggal szikr�kat sz�rtak. A ki�lt�sra kivont p�lc�kkal, izgatottan rohantak be h�s�ges csatl�sai, s �rtetlen�l tekergett�k fej�ket. - Hogy t�rt�nhetett ez? – k�rdezte Voldemort bossz�san.

- Uram, mi t�rt�nt? – sz�lalt meg b�tortalanul az egyik hal�lfal�.

- Az a n�! T�l k�zel ker�lt Luciushoz. Meg�reztem. Hozz��rt a S�t�t Jegyhez. Lucius nem enged ak�rkit a jegy k�zel�be... pl�ne nem egy mug… - Vill�mk�nt has�tott bel� a felismer�s, s von�sai m�sodpercek alatt megv�ltoztak. - Azonnal cselekedn�nk kell. Nemsok�ra t�l k�s� lesz ahhoz, hogy elv�lasszuk �ket egym�st�l.

- De Nagy�r... – kezdte Bellatrix, de a f�rfi csendre intette.

- Nem �rdekel, hogyan csin�lj�tok, de min�l hamarabb szeretn�m itt l�tni azt a n�t. M�ghozz� �lve! Oldj�tok meg. Az id�nk v�ges!

- Nagy�r, m�r megint ez a n�! Mi olyan �rdekes egy mugliban?

- Ostoba! – ki�ltott r� Voldemort d�h�sen. - Az a n� boszork�ny, �s ha nem t�nt volna fel, egyik legh�s�gesebb hal�lfal�m miatta...

- De ha nem sz�l�tod �t, Nagy�r, nem v�rhatod, hogy...

- Ne szak�ts f�lbe, Bellatrix! Aj�nlom, hogy ne szak�ts f�lbe m�g egyszer, k�l�nben megismertetem veled az igazi k�nt! – vis�totta Voldemort a n�nek, aki azonnal t�rdre ereszkedett, �s al�zatos hangon v�laszolt.

- Bocs�ss meg, Nagy�r, ism�t szemtelen, �s akaratos voltam.

- Rendben Bella. Ez egyszer eln�zem neked. De figyelmeztetlek. Ha nem hozz�tok a sz�nem el� azt a n�t hamarosan, te meghalsz.

 

*

 

Tia egy hatalmas szob�ban t�rt mag�hoz. �vatosan ford�totta oldalra a fej�t, mely tov�bbra is f�jdalmasan l�ktetett. Megpr�b�lt visszaeml�kezni arra, ami t�rt�nt, de gondolatai m�g t�l k�d�snek �s kusz�nak t�ntek ahhoz, hogy �ssze tudja rakni a r�szleteket. Ahogy igyekezett megmozdulni, eg�sz test�t tompa, g�rcs�s f�jdalom j�rta �t. Lucius az �gy melletti hatalmas fotelban szuny�k�lt.

- Mennyire v�dtelennek t�nik �gy... – merengett el, de mikor a f�rfi mocorogni kezdett, elkapta tekintet�t r�la.

- Jobban vagy? – hallotta meg a sz�ke m�gus rekedt hangj�t. - Hozzak reggelit, vagy hozassak?

- Nem, k�sz�n�m.

- Akkor azt hiszem, besz�ln�nk kellene.

- Nem hiszem… - ford�totta el fej�t a n�.

- De igen – szak�totta f�lbe Lucius hat�rozottan. – T�rt�nt tegnap este valami, amikor meg�rintetted az alkarom. Tudni akarom, mi volt az.

- M�g annyira k�d�s minden, �s nem vagyok benne biztos, hogy �p eszemn�l vagyok, ha azt mondom, hogy l�tom�som volt – �lt fel Tia az �gyon, majd f�lve Luciusra pillantott. Azt hitte, hogy a m�gus majd kineveti, de annak arca tov�bbra is komoly maradt, �gy vett egy m�ly l�legzetet, s belefogott a l�tom�sa mes�l�s�be. T�bb ponton meg kellett �llnia, mikor egy-egy r�szlet nem r�gt�n jutott esz�be, de v�g�l mindent siker�lt elmondania, amit akkor l�tott, �s �rzett. Lucius fesz�lten hallgatta v�gig.

- �rtem – komment�lta kurt�n, majd nyugtalanul �llt fel sz�k�b�l.

- El kellene mennem Katie-hez – z�kkentette ki gondolataib�l Tia.

- Nem mehetsz – l�pett el� Lucius. Hangja ridegen csengett.

- Mi�rt? – n�zett r� a n� �rtetlen�l.

- Mert azok, akik az �letedre t�rnek, csak arra a pillanatra v�rnak, hogy lecsaphassanak r�d, �s meg�lhessenek, ha kedv�k tartja – v�laszolt Lucius d�h�sen. Tia �pp sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, de a m�gus bel�fojtotta a sz�t. – �s ne mer�szelj ellent mondani nekem, k�l�nben...

- K�l�nben? – kapott a sz�n a n�, s dacosan n�zett vissza a sz�ke m�gusra. - K�l�nben mi lesz? Megint olyat teszel, ami ut�n m�dos�tanod kell az eml�keimet? – A f�rfit megh�kkentett�k a hallottak.

- Honnan tudod, hogy… - k�rdezte megr�k�ny�dve.

- Tudom, �s k�sz – v�laszolt makacsul Tia, s t�ntet�en h�tat ford�tott neki. Lucius azonban nem v�laszolt. Kis ideig n�zte, majd d�h�sen sarkon fordult, �s kics�rtetett a szob�b�l, mag�ra hagyva a n�t. Siet�s l�ptekkel haladt v�gig a folyos�n, s k�zben egyre csak gondolkodott.

 

– Csukly�k, maszkok, k�nz�s… m�gis hal�lfal�k lenn�nek? De ha Tia megl�tta a Nagyurat �s a hal�lfal�kat, akkor a Nagy�r is sejthet, vagy �rezhetett valamit ebb�l a l�tom�sb�l. Elv�gre Potter l�tom�sair�l is tudott, amikor belem�szott a fej�be. A kett� nagyon k�l�nb�zik egym�st�l, de m�gis olyan hasonl�. �s akkor, akik r�t�madtak az erd�ben, majd k�s�bb a p�lyaudvaron… azok is… De mit akarhatnak t�le? �s ha annyira akarja �t a Nagy�r, mi�rt nem engem k�rt meg r�, hogy vigyem a sz�ne el�? – Gondolatait Tia l�ptei szak�tott�k f�lbe. A n� a k�nyvt�rba ment, �s pillant�sra se m�ltatta a f�rfit, aki tekintet�vel k�vette �t. N�m�n n�zte, ahogy az ajt� becsuk�dik m�g�tte, v�g�l eld�nt�tte, hogy k�s�bb besz�lni fog a n�vel viselked�s�r�l. Pontosabban kettej�k viselked�s�r�l.

 

*

 

Katie �pp a Nagyteremben fogyasztotta reggelij�t, amikor meg�rkeztek a baglyok. Rosszull�teit siker�lt elhagynia, s hetek �ta v�gre el�sz�r tudott j��z�en enni. Meg is lep�d�tt, amikor �szrevette, hogy az egyik mad�r k�zvetlen�l fel� tart. Egy gy�ny�r�, ez�st�s sz�nben pomp�z� bagoly volt az. Ahogy megl�tta, szeme a Mardek�r asztal�n�l �l� Drac�ra siklott, aki k�rd�n n�zett vissza r�. Ebb�l k�vetkeztetett, hogy a Malfoy csal�d baglya az. Lassan, r��r�sen vette le a mad�r l�b�r�l a levelet, �s k�zben mag�n �rezte mind a fiatal fi�, mind pedig annak h�zvezet� tan�r�nak tekintet�t is. Adott p�r csipegetnival�t a kis �llatk�nak, majd elkezdte olvasni a levelet.

 

Katie,

 

Ism�t olyan dolog t�rt�nt velem, amit nem �rtek, �s ami rettenetesen megr�m�t. Tegnap este meg�rintettem egy tetov�l�st Lucius alkarj�n (hogy hogyan ker�ltem ilyen helyzetbe, azt most ink�bb ne firtassuk, bizony�ra el tudod k�pzelni). Amint hozz��rtem, l�ttam valamit. Valami olyat, amit nem kellett volna. Mintha a r�m�lmaim elevenedtek volna meg: a csukly�s, �larcos f�rfiak, akik kor�bban �ld�ztek; egy k�gy� kin�zet� f�rfi, aki egy harmadik csukly�st k�nozott. �s ez m�g csak a kezdet, ugyanis nemcsak l�ttam, hanem �reztem is a k�nt, amit az a f�rfi �t�lt. R�ad�sul Lucius is olyan fur�n reag�lt, mikor elmes�ltem neki. Nem tudom, kihez fordulhatn�k, k�rlek, seg�ts. V�laszolj, min�l hamarabb.

 

V�rom leveled: Tia

 

Katie azonnal var�zsolt mag�nak egy tollat �s egy pergament, �s amilyen gyorsan csak tudta, meg�rta a v�laszt. Miut�n �tolvasta, r�k�t�tte a bagoly l�b�ra a pap�rt, �s �tj�ra engedte. Lassan fejezte be reggelij�t, hogy ut�na megtartsa els� �r�j�t.

 

*

 

Tia izgatottan bontotta fel a levelet, amit a bagoly hozott neki, �m remeg� kez�ben a pap�r kezdte elvesz�teni eredeti mivolt�t, �s lassan egy nagy pap�rgalacsin lett volna bel�le, ha nem gy�ri le f�lelm�t, �s le nem teszi az asztalra. Ahogy megl�tta az els� p�r sort, f�lelme visszat�rt, �s imm�ron alig pal�stolva �rz�seit, szinte falta szem�vel a Katie-t�l kapott sorokat.

 

Tia,

 

Nem tudom, mit mondjak erre. Csak egyetlen dolgot tudok biztosra, m�gpedig azt, hogy ha sejt�sem nem csal, akkor a S�t�t Nagy�r, �s a hal�lfal�i szerepeltek a l�tom�sodban. Ez igazoln� Lucius viselked�s�t is (eml�kezz arra, amit r�la mes�ltem). A S�t�t Nagy�r igen kegyetlen, amint te is l�thattad, �s nem retten vissza semmit�l. Ha val�ban � az �ld�z�d, kezdj el im�dkozni Merlinhez, mert hamarosan... Nos, hogy is fogalmazzak finoman, �s kev�sb� ijeszt�en? Ha Voldemort r�d tal�l... Nem, ezt m�gsem lev�lben kellene megvitatnunk. Amint tudsz, gyere el a Roxfortba. Addig besz�lek a r�gi kolleg�immal.

Egy�b h�rek: gyermeket v�rok. Perselus m�g nem tudja, �s nem is tudom, hogy mondjam el neki, vagy egy�ltal�n el akarom-e mondani neki.

 

�lel bar�tn�d: Katie

 

Tia megr�k�ny�dve tette le a pap�rt az asztalra. B�r a h�r, amit kapott, elszomor�totta, de valahol m�lyen mindig is sejtette, hogy hamarosan harcolnia kell az �let��rt, �m m�gsem tudta, mit fog kezdeni mag�val, ha t�nyleg bek�vetkezik ez. Mik�zben �jra �tfutotta a sorokat, ajt�csap�d�sra lett figyelmes.

- Hogy mert�l ellent mondani nekem, �s �rni annak a n�nek? - viharzott be Lucius feld�ltan.

- Csak azt tiltottad meg, hogy elmenjek hozz� – vetett ellent Tia –, �s k�l�nben is, Katie legal�bb seg�t nekem.

- Igen, az lehets�ges! De ha nem fogadod meg a tan�csaimat, akkor ne engem hib�ztass majd, ha elfognak. Az �ld�z�idnek biztos m�dszereik vannak arra, hogy megtal�ljanak, �s eltegyenek l�b al�l, ha ki van adva nekik parancsba!

- �, igen? Na �s megosztan�d velem, hogy honnan ismered ilyen j�l a t�mad�imat? – A f�rfi nem v�laszolt, csak d�ht�l vill�ml� szemekkel kisietett a k�nyvt�rb�l, �s becsapta maga m�g�tt az ajt�t. A k�ls�, hatalmas t�lgyajt� csap�d�sa jelezte, hogy Lucius elment otthonr�l. Tia egy ideig n�m�n n�zett ut�na, majd ism�t tollat ragadott, s neki�llt megfogalmazni v�lasz�t.

 

*

 

Ahogy telt az id�, a d�li naps�t�sben Katie merengve �ld�g�lt egy fa alatt, �s m�r kezdett agg�dni, hogy valami baj t�rt�nhetett, ami�rt Tia k�sik a v�lasszal, �m ekkor meg�rkezett a kiss� zil�lt kin�zet� bagoly.

- H�t veled meg mi t�rt�nt? – k�rdezte a kis madarat, mik�zben levette annak l�b�r�l a r�er�s�tett �zenetet.

 

Katie,

 

K�sz�n�m az �szinte szavakat. Lucius term�szetesen nem volt elragadtatva, hogy ellentmondtam neki, de id�vel majd csak megenyh�l. Kell egy kis id�, m�g r�veszem, hogy t�rjen jobb bel�t�sra, de ha tov�bbra is elz�rk�zik att�l, hogy megl�togassalak, akkor ism�telten kisz�k�m. Tal�lkozzunk 2 nap m�lva. Az �r�id ut�n felkereslek lakoszt�lyodban. M�g egyszer k�sz�n�m, hogy seg�tesz.

 

Tia

 

UI: Terhess�geddel kapcsolatban pedig csak azt tudom tan�csolni, hogy mondd el neki. Biztosan meghallgat, �s lehet, hogy m�g �r�lni is fog. B�zz magadban, �s b�zz benne is.

 

A n� f�radtan elmosolyodott, majd fel�llt, �s bement a pinc�be, ahol szerelme tart�zkodott. Halkan benyitott. Mikor megpillantotta a f�rfi gondterhelt �br�zat�t, mik�zben az buzg�n k�rm�lt, elbizonytalanodott.

- Mi a gond, Perselus?

- Ezek a k�lyk�k, teljesen kiakasztanak. Azok az ostob�k megint nem tudnak egy norm�lis dolgozatot �rni. Bezzeg az a t�lbuzg�, griffend�les Granger folyamatosan a legjobb dolgozatokat �rja, de a mardek�rosok, az �N gyerekeim, azok, akikre b�szke lehetn�k, nem tudnak semmit! Ostoba, felel�tlen, mocskos banda! Mindnek ugyanazon j�r az esze! Tizen�t �vesek, �s csak az j�r a fej�kben, hogy k�t �v m�lva megkapj�k a S�t�t Jegyet, �s k�vess�k a sz�leik p�ld�j�t! Milyenek azok a k�lyk�k, mi? A folyos�kon p�rbajoznak, �s kikapnak, r�ad�sul a h�zkup�t sem tudj�k megszerezni... H�t ez�rt ut�lom a k�lyk�ket – morgol�dott mag�ban a f�rfi. Mindezt hallva Katie m�r el is d�nt�tte, hogy nem fogja elmondani a h�rt. Egy ilyen kijelent�s ut�n, miszerint ut�lja a gyerekeket, nem akart elmondani neki semmit. Nem hib�ztatta a d�nt�s��rt, elv�gre harmincnyolc �vesen egy f�rfi m�r nem biztos, hogy akarna gyereket.

- De mi�rt is j�tt�l? – k�rdezte Piton nagyot ny�jt�zva.

- Nem �rdekes – r�zta meg Katie a fej�t, majd visszament szob�j�ba. Szerette volna el�rep�rgetni az id�t, hogy v�gre m�s k�sse le a gondolatait. Valahol m�lyen rem�lte, hogy bar�tn�je t�mogatni fogja a d�nt�s�ben, hogy nem mondta el a dolgot Perselusnak ezek ut�n, pedig szeretett volna a f�rfival egy�tt �r�lni.

 

*

 

- Nagy�r! Elfogtuk Malfoy bagly�t, �s a levelet!

- Milyen levelet, McNair?

- Amit az a n� �rt a bar�tn�j�nek, valami Katie-nek. S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�r a Roxfortban. K�t nap m�lva megl�togatja, akkor…

- Azonnal hozzatok ide minden Pr�f�t�t, ami tavaly ny�ron, vagy szeptember k�rny�k�n jelent meg – v�gott Voldemort t�relmetlen�l a f�rfi szavaiba. A hal�lfal�k elt�ntek, majd kisv�rtatva visszat�rtek n�h�ny �js�ggal.

- Mit keress�nk, Nagy�r?

- Ti semmit. Hagyjatok magamra. – A csatl�sok elmentek onnan, � pedig vadul lapozgatni kezdte az �js�gokat, m�g meg nem tal�lta a keresett cikket.

 

Katherine Mendoza, a Roxfort �j S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�ra

 

M�r meger�s�tett forr�sokb�l tudatjuk �n�kkel, hogy a Roxfort �j S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�ra nem m�s lesz, mint a h�res �s h�rhedt auror, Katherine Mendoza, akit b�r sokan Tudjukki rokonak�nt ismernek, m�r sz�mtalanszor bizony�totta, hogy elhagyta �t, Akit Nem Nevez�nk Nev�n. �gy �rtes�lt�nk, hogy Dumbledore professzor el�gedett a fiatal h�lggyel. Munk�j�t igen prec�znek jellemezte,

 �t mag�t pedig odaad�, figyelmes, pontos, hat�rozott, �s nem utols� sorban kitart� munkaer�nek nevezte. Lapunk �rtes�l�sei szerint az �j professzor m�r be is k�lt�z�tt a kast�lyba, �s elfoglalta hely�t. Hogy a t�bbi tan�r mit sz�l az �j taner�h�z, arr�l nem siker�lt inform�ci�kat szerezn�nk, de b�zunk benne, hogy a k�s�bbiek sor�n alkalmunk ny�lik erre.