Ma reggel, �pp enni indultam, amikor Dumbledore professzor meg�ll�tott engem.

- �h… Miss Granger! – Megtanulta a nevem. De j�.

- Igen, professzor? – feleltem, vagyis k�rdeztem vissza udvariasan.

- �r�l�k, hogy jelentkezett a kir�ndul�sra! Majd megl�tja, biztos nagyon j� lesz. – mosolygott r�m.

- Kir�ndul�s…? - pislogtam nagyokat. Mir�l besz�l ez? Agy�ra ment a citrompor, mint Denemnek a k�nz�s.

De Dumbledore m�r nem volt ott. Egy�bk�nt el�gg� gyanakodtam ekkor m�r, de csak akkor s�padtam el igaz�n, amikor h�trafordultam, �s megl�ttam a fali�js�got. Igaz�b�l majdnem el�jultam.

A fali �js�g �ri�si bet�kkel hirdette:

TANULM�NYI KIR�NDUL�S INDUL OLASZORSZ�GBA!

�����������������������������

- REBECCA! – ord�tottam, �s indultam megt�pni Becc�t.

M�ris tudtam, mi t�rt�nt.

„- �ssze akarod hozni �ket, Becky? – sikkantotta a Florence.

Igaz�n nem akartam hallgat�zni, de ez az egy mondat sz�get �t�tt a fejemben.

- Kuss, m�g valaki meghallja! – „csit�totta” Rebecca. Csak � (�s a mardek�rosok) tudj�k ilyen v�laszt�kosan kifejezni magukat a Roxfortban, ez�rt ismertem meg, hogy � besz�l.

- Ok�. N�ha csod�lkozom, hogy milyen j� �tleteid vannak. Hermione �s Denem magukt�l sosem tal�ln�nak egym�sra, �gy kell egy kis seg�ts�g… brili�ns. De az�rt azt el�rulhatn�d, pontosan hogyan is fogod ezt v�ghezvinni?

Becky sz�tn�zett, majd k�zelebb ment a m�sik l�nyhoz, �s suttogott valamit neki.

- Ennyi? �s hogyan tov�bb?

- H�t… tudod, �n nagy vonalakban tervezek. Majd ami j�n. – vigyorodott el a fekete haj� Becky. – Na, menj�nk �s egy�nk valamit, mert kilyukad a gyomrom!”

Ez az! �gy akar engem Becky �sszehozni vele! Fel�ratott a kir�ndul�son r�sztvev�k list�j�ra, mag�val egy�tt! Ba*******. Huh, ez j�l esett, pedig �n nem szoktam �gy besz�lni. Eltanulom itt a sok rosszat Becc��kt�l … na de mindegy, itt a lista, hogy kik utaznak (eddig):

- Abraxas Malfoy ( 6. �vf., Mardek�r)
- Florence Reynaud ( 6.�vf., Griffend�l)
- Walburga Black ( 7. �vf., Mardek�r )
- Tom Rowle Denem ( 6. �vf., Mardek�r )
- Hermione Granger ( 6. �vf., Griffend�l )
- Victoria Myslie ( 5. �vf., Griffend�l )
- Ryan Royston ( 6. �vf., Griffend�l )
- Rebecca Royston ( 6. �vf., Griffend�l)

A t�bbi ember honnan tudta, hogy lesz kir�ndul�s? Csak �n, egyed�l �N lehetek ilyen szerencs�tlen?
M�g Denem is j�n! Ez sz�v�s.
Az �tvonal egy�bk�nt Velence-Verona-Milano.
Nyilv�n mindh�romhoz lenne egy-k�t hozz�f�znival�m, de ink�bb nem f�rasztok ezzel senkit…
H�t, visszamondani m�r nem lehet, �s ha r� tudn�m besz�lni Ginnyt, akkor… mi�rt is ne?
Egy olaszorsz�gi �t m�g senkinek sem �rtott meg. Csak Florence-�ket kell valahogy le�ll�tanom, meg ugye a mardek�ros csapatot, �s ezut�n �lvezhetem az utaz�st.
Aprop�: K�t �s f�l h�ten kereszt�l tart majd, ami november harmadik�t�l kezd�dik.

Na, ide�rtem a nagyteremhez.

- M�gis hogy k�pzelted ezt? – �ltem le k�sz�n�s n�lk�l az asztalhoz, �s ezt a k�rd�st int�ztem a velem szemben �l� h�zt�rsamhoz: Rebecc�hoz.

- Neked is sz�p j� reggelt, Hermione! Egy�bk�nt mir�l besz�lsz?– v�laszolt fintorogva Becky.

- Tudod, mir�l! A kir�ndul�sr�l! Fel�ratt�l r�!

- Mi? –k�pte ki az alm�t, egyenesen r�m.

- K�sz�n�m sz�pen. – jegyeztem meg, az alm�ra vonatkoztat�an, majd letiszt�tottam tal�romat.

- �hm… Mione… - sz�lt oda nekem halkan Florence.

- Ne nevezz �gy! Mi van? – fordultam oda m�rgesen a bar�tn�mh�z.

- �n �rattalak fel.

- Te? – k�rdeztem megbotr�nkoztatva.

Az lehunyta a szem�t, �s v�laszolt.

- K�rlek, ne haragudj! Rebecca ma kor�n felkelt �s elmes�lte, hogy igaz�b�l nem cseredi�k vagy, de ezt tegnap, amikor fel�rattalak, m�g nem tudtam. Te biztosan az�rt nem tudt�l a kir�ndul�sr�l, mert ezt Dippet professzor tegnap reggel jelentette be, de te akkor nem j�tt�l le enni.

- Elmondta? – fordultam nagyon d�h�sen Beckyhez.

- �g�rem, m�snak nem mondom el. – fogadkozott, �s a sz�v�re tette a kez�t.

- Ti t�nyleg nem �rtitek? – k�nnyek gy�ltek a szemembe – B�rmit teszek, b�rmit csin�lok, a j�v� megv�ltozik! Nem tudom, �gy mennyit v�ltozott, de… �gy is el�gg� vesz�lyes! Nem fogt�tok m�g fel, hogy azzal, hogy �n most itt tanulok, a t�zzel j�tszom!?

- Hermione… t�nyleg nem adjuk tov�bb. Esk�sz�nk.

- K�sz�n�m. – b�lintottam nekik.

Majd felrohantam a h�l�k�rletbe, mert elfelejtettem reggelin�l levinni a tank�nyveimet.

������������������������������

Siker�lt r�vennem Ginnyt, hogy � is j�jj�n, �gy most m�r remek lesz a csapat. Kiv�ve Denemet �s Malfoyt. Ja, meg azt a Blacket. Fogalmam nincs kicsoda, de majd megismerem. Illetve, nem is akarom megismerni, hiszen a Blackek nem a mugliszeretet�kr�l h�resek, tisztelet a kiv�telnek (neked, Sirius �s Andromeda !)
Ja, �s ma is megtudtam valamit: ahogy Dumbledore im�dja a citromport �s a f�nixeket, Dippet �gy im�dja a pixiket.
Ezt mi sem igazolja jobban, mint hogy amikor Malfoy �s a t�bbi t�rsa t�nd�rman�kat usz�tott a tan�ra szob�ra, Dippet nem hogy elkezdte volna elfogni a pixiket, ketrecbe fogott vagy h�rmat, �s felki�ltott:

- Mi�ta v�gyom egy ilyenre!

Mindenki �r�lt. Erre nincsen m�s kifejez�s.
A f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett elmondom, hogy Malfoy�k nem �t, hat pixit hoztak, hanem kb. sz�zat. Ez�rt h�t a f�l di�ks�g a plafonon l�gott a tan�rokkal egy�tt. Az egyed�li aki tett valamit, az Vitale professzor volt: megpr�b�lta �ket kidob�lni az ablakon; megjegyzem, nem sok sikerrel, ugyanis azok visszarep�ltek. H�t igen, a sz�rnyakra nem sz�m�tott a professzor…
�n be akartam h�z�dni az egyik asztal vagy pad al�, ahogy a di�ksereg m�sik, vagyis norm�lisabb r�sze tette. T�nyleg akartam. Csak a kin�zett helyemen m�r m�s volt. Pontosabban Denem, de nem t�r�dtem vele, �s bem�sztam mell�.
V�g�l is sz�ks�g t�rv�nyt bont…

- Meg ne sz�lalj! – kezdtem r�gt�n, amikor az asztal al� b�jtam.

- Eszemben sem volt.

- J�. Akkor arr�bb menn�l egy kicsit? – n�ztem r�.

Csend. Vagyis nem teljesen, mert mindenki ord�tozik, �s Vitale professzor is a plafonon v�gezte. M�r �gy �rtem, a pad alatt van csend.

- Na! Itt vagy m�g, vagy csak a szellemeddel besz�lek? – k�rdeztem cseppnyi �llel a hangomban Denemt�l.

- Itt vagyok – k�z�lte, majd arr�bb m�szott. Biztosan gondolkodott valamin.

- Ez most kiv�telesen j�l siker�lt… - morogta mag�ban Denem.

- MI? Te is benne volt�l? – kaptam fel a vizet. Tudtam, hogy a pixikr�l besz�l.

- �n csak besz�ll�tottam �ket.

- Most megnyugodtam. Tudod te, mennyire vesz�lyesek ezek? – t�madtam neki �jb�l.

Az pedig v�llat vont. Az�rt igaz�n megtisztelhetne a figyelm�vel!

- Mellesleg, mi a fen�nek jelentkezt�l a kir�ndul�sra? – k�rdeztem d�h�sen.

- Ami�rt te.

- �n nem… - kezdtem volna, de ink�bb elhallgattam.

- Mit nem?

- Semmit sem.

- Ezt nem �rtem.

- Nem is kell, hogy �rtsd.

- De �n �rteni akarom.

- Akkor k�rdezd meg Florence Reynaudot! – vakkantottam oda, majd a sz�m el� kaptam a kezem.

�s ha t�nyleg megk�rdezi? �gysem fogja. B�r kin�zn�m bel�le. Na, majd kider�l…

- J�, megk�rdezem –vigyorgott. �h, m�r kezdtem hi�nyolni ezt a vigyor�t!

- Feladom! – s�hajtottam halkan.

Most vettem csak �szre, hogy m�r csak mi vagyunk a teremben. Biztos m�r eltakar�tott�k a pixiket. De j�.
Kim�sztunk a pad al�l.

- Na szia – k�sz�ntem oda neki h�v�sen, mire � biccentett egyet.

Siettem kifel�. Amikor fel�rtem a toronyba, Rebecca r�gt�n elkezdett k�rdez�sk�dni.

- Mit csin�ltatok ennyi ideig Denemmel? – mosolygott r�m, m�gpedig a klubhelyis�gben.

- Semmit. – m�g mindig mosolygott – T�nyleg semmit.

- Na j�, ha te mondod! De szerintem te is meg�rdemelsz egy kis boldogs�got. Gondold csak v�gig! - az elej�t viccel�dve, a v�g�t teljes komolys�ggal mondta.

Term�szetesen ma el sem tudtam aludni. Nagyon sok�ig forgol�dtam az �gyban, azt k�rdezgetve magamt�l: Mi van, ha Rebecc�nak igaza van?