Hermione, ugye tudod, hova megy�nk Velence ut�n? – k�rdezte sejtelmesen Rebecca, mik�zben a haj�t f�s�lgette egy kis asztaln�l.

Flore valami divat�js�got olvasott (neki legal�bb j�t tesz Becca t�rsas�ga), �n meg az �gyamon fekve merengtem el azon, hogyan lehetne hazajutni.
Piton val�sz�n�leg m�g meg sem sz�letett, Dumbledore pedig el�gg� messze van innen. H�t…

- Veron�ba, nem? – n�ztem r� furcs�n.

- Igen, igen! – d�dolgatott Becky.

Ennek meg mi baja? Lehet, hogy kezd meg�r�lni? Vagy csak h�ly�skedik? Ut�bbi val�sz�n�bb, el�bbi logikusabb. M�g hogy nekem kell pszichol�gushoz mennem… Vickynek is akkora esze van!

Mindenesetre ma cs�t�rt�k van, �s holnap indulunk Veron�ba. Igaz�b�l nem is b�nom, mert m�r kezdek f�lni, hogy a gyomrom nem b�rja az �lland� terhel�st, vagyis, t�bbet az �letben nem �l�k cs�nakba, erre megesk�sz�m.

�����������������������������

�ppen indultam volna vacsor�zni, amikor Tom meg�ll�tott.

- Mi van? – k�rdeztem cseppet sem kedvesen t�le.

- Nem arr�l volt sz�, hogy lesz egy visszav�g�? – vigyorgott a k�pembe.

- Ugye nem most gondoltad? – sz�laltam meg n�h�ny m�sodperc m�lva, amikor megtal�ltam elveszettnek hitt hangom. Hogy k�pzeli, hogy ilyenkor…?

- Mi�rt ne?

- H�t… majd ink�bb m�skor – v�gtam ki magam a szorult helyzetb�l.

- Biztos?

- Biztos!

- De akkor nem mondhatod azt, hogy nem akarsz j�nni.

- Nem mondom.

- Ok�.

- Szerintem is.

Csend.

- Akkor, megy�nk vacsor�zni? – fordult fel�m �jra.

- Menj csak el�re! – v�gtam r� haboz�s n�lk�l. Csak nem kock�ztathatom meg, hogy egy�tt l�ssanak minket bel�pni az eb�dl�be!

- Te menj el�re.

- Ink�bb te.

- Nem, te.

- Menj m�r!

- Mi�rt �n? Te menj! H�lgyek� az els�bbs�g!

Erre azt�n m�r reag�ltam: d�h�sen elviharoztam az eb�dl� fel�.
T�bb indok is volt, mi�rt nem mehettem volna most vele:
a) s�t�t van
b) telihold van (ki tudja, merre m�szk�l egy-kett� v�rfarkas?)
c) gyan�tom, hogy a v�ros vizes r�sz�n akarn� megtartani a versenyt. �s ha leesek?
d) b�rki megl�that. B�r azt m�g csak-csak t�l�ln�m, ha valaki h�ly�nek n�zn� Tomot, na de hogy engem is?

���������������������������������

Visszafel� csendesen r�ttuk a folyos�kat a l�nyokkal (ezalatt �rtsd: Ginny, Florence �s Becca, mivel Vickynek valami fontos elint�znival�ja akadt), amikor apr� neszre figyelt�nk fel az ablak ir�ny�b�l.
J�csk�n este volt m�r, t�z �ra is elm�lt, nek�nk pedig m�r az �gyban kellett volna lenn�nk. Persze elbesz�lgett�k az id�t a hotel kertj�ben, �s azt vett�k �szre, hogy r�gen elm�lt a takarod� ideje. Nem akartam, hogy Ginny �gy �rezze, kihagyom valamib�l, ez�rt �t is odah�vtam besz�lgetni hozz�nk, ahol is teljesen �rdektelen t�m�kr�l volt sz�. A kert k�zep�n egy nagy sz�k�k�t k�r�l voltak fel�ll�tva a fapadok, ahova letelepedt�nk. Egy �rva sz� sem esett Tomr�l, ez Ginnyt biztosan megnyugtatta. A szem�lyzet �s a tulajdonos m�g biztosan nem aludt, mert az ajt�kat Merlinnek h�la, nem z�rt�k be, �gy �szrev�tlen�l be tudtunk osonni.

- Hallj�tok ezt? – suttogta Florence a kis hangra utalva. Mire mi egyet�rt�en b�logattunk, �jabb zajok sz�r�dtek be odakintr�l.

- Mi lehet ez? – k�rdezte halkan v�r�s haj� bar�tn�nk.

- Megn�zem – sz�lalt meg hat�rozottan Rebecca.

- �vatosan! – figyelmeztettem �t.

Becca az ablakhoz s�t�lt, majd hosszasan b�mult kifel�.

- Na?

- Nem l�tok semmit – k�z�lte vel�nk, majd elindult arra, amerr�l j�tt�nk. – Kin�zek az ajt�n, v�rjatok meg!

- Ne csin�ld, Becca! – k�rlelte Ginny a l�nyt, �s a v�ll�ra tette a kez�t. Ek�zben ism�t hallatszottak a furcsa hangok.

- Nem f�lek semmit�l – Becky sz�j�b�l ez k�l�n�sen szil�rdnak, magabiztosnak hangzott. Az arca is komolynak l�tszott.

�sszen�zt�nk.

- J� – fordultam fel� -, de mi is megy�nk.

Halkan lop�ztunk visszafel�. Amikor el�rkezt�nk az ajt�hoz, Becca �gy sz�lt:

- �n megyek. Sik�tok, ha baj van.

- Menj – b�lintottam r�, majd l�ttam, hogy Becca kinyitja az ajt�t, el�sz�r k�r�ln�z, majd kis�t�l, azt�n becsukja maga ut�n.

T�z perc ut�n egy vel�tr�z� sikolt�st hallottunk odakintr�l.
Florence felt�pte az ajt�t, majd kisiett�nk, de m�r semmit nem l�ttunk, csak egy kis piros t�sk�t: Rebecc��t.

- Becca! – telt meg k�nnyel Ginny szeme. – Hova t�nt?