H�t, enn�l unalmasabb programot el sem tudn�k k�pzelni. Elvileg m�g �r�ln�m kellene (Florence majdhogynem vis�tott az �r�mt�l, amikor megtudta), hogy elvisznek minket a sz�nh�zba. Nem, nem a R�me� �s J�li�ra, de az�rt maradjunk h�s�gesek Shakespeare-hez: a Szentiv�n�ji- �lomra. De nem �rtem minek, hogyha olasz nyelven adj�k el�…
Persze, a d�szlet sz�p, mutat�s, de mivel nem �nekelnek benne, �s egy�ltal�n semmilyen zene nincs, azt hiszem joggal mondhatom, hogy kezdem unni magam. Eddig azt hittem, ez nem lehets�ges a mi kis csipet-csapatunkkal, de bel�tom, t�vedtem. Bezzeg �k nem unatkoznak…

Hogy ki mit csin�l?

Becky: �js�got olvas, �s ha j�l l�tom, egy tesztet t�lt ki ( „Bar�ts�g vagy szerelem?”).
Ryan: b�v�sz tr�kk�ket mutat Alphardnak.
Florence: csillog� szemekkel n�zi az el�ad�st (megj. � �s a professzor az egyetlen).
Ginny: maga el� mered �s val�sz�n�leg gondolkodik (de mir�l?).
Alphard: l�sd Ryan.
Walburga: alszik.
Abraxas: pap�rrep�l�ket dob�lgat a sz�npadra- de �gy l�tszik, a professzor nem veszi �szre. T�nyleg kell az a szem�veg…
Tom: dett�, csak � nem a sz�npadot dob�lja, hanem engem.
Vitale: l�sd Florence

�n meg csak �l�k, �s azon gondolkodom, hogyan keveredhettem �n ide. K�t h�nappal ezel�tt m�g v�gan sz�lltam fel a Roxfort Expresszre, �s azon gondolkodtam, vajon Harry k�pes lesz e legy�zni Voldemortot? Most meg itt �l�k, Veron�ban, egy sz�nh�zban, �s megpr�b�lok nem odafigyelni egy bizonyos Tom „Voldemort” Denem pap�rrep�l�ire, amikkel m�r egy ideje dob�lgat. Csak tudn�m, honnan szed ennyi pap�rt.

- A�h! – kaptam a fejemhez, �s �szrevettem, hogy egy pap�rrep�l� �lt a v�llamon.

- Na ne – nyilatkoztam, de mivel jobb dolgom �gysem volt (lesz�m�tva, hogy a b�r�nyokat sz�molgatom, hogy legal�bb el tudjak aludni), felvettem, �s kihajtogattam, mire egy �r�s v�lt l�that�v�.

„Elmegy�nk randizni? T.”

Idegesen el�kaptam a tollamat, �s r�firkantottam a pap�rrepcsire: „Soha! H.„

„K�rrlek! T.”
„M�g helyesen �rni sem tudsz? �gy kell �rni: K�rlek. Tudod, ez a csajokn�l el�gg� �g� lehet…H.”
„Nekem speciel t�k mindegy. R.” – �gy l�tom, csatlakozott Becky is.
„Ezt nem �n �rtam, hanem Ab, �gyhogy �t hib�ztasd. Kikapta a kezemb�l, �s r��rta. Szerinte �gy kell megh�d�tani valakit. T.”
„A rossz helyes�r�ssal? *fintorog* R.”
„K�l�nben is, ki az az Ab? H.”
„Abraxas Malfoy T.”
„El�g h�lye nevet tal�lt�l ki neki R.”
„Mi�rt, h�vjam Raxinak? Vagy Abinak? T.”
„Az Abi az Abig�l bec�z� form�ja, �gyhogy L�NY n�v. H”
„Ne �sd bele mindenbe az orrodat. K�l�nben meg Abraxas szerintetek nem �gy n�z ki, mint valami l�ny? T.”
„No comment H.
„l�sd Hermike R.”
„HERMIKE? Esk�sz�m, mindj�rt… H.”
„Nekem tetszik. T.”
„Igen, annyira hossz� az eredeti neved! Mit sz�lsz mondjuk, a Mion�hoz, vagy a Mi�hoz? R.
„Mindj�rt h�nyok H.”

„Mellesleg mikor kezdtetek el levelezni? Ha sz�ltatok volna… R.”
„Eredetileg csak egy randi k�r�snek indult, de ez lett bel�le… T.”
„Oh, akkor randizni mentek? R.”
„Nem megy�nk, �s r�szemr�l a t�m�t befejezettnek tekintem. H.”

����������������������������������������

- �h, de csod�latos darab volt! – lelkendezett Flore, amikor ki�rt�nk a sz�nh�zb�l, majd felsz�lltunk a buszra. Megjegyzem, m�r k�s� este van.

- Igen, kisasszony! �r�mmel hallom, hogy nem hi�ba v�llaltam el ezt a kir�ndul�st is, �s tetszett maguknak a m�sor! Rem�lem tanultak is valamit ebb�l! – sz�nokolt a professzor a buszon.

- Ja, j� m�sor volt – nyilatkozta Walburga monoton hangon, aki am�gy v�gigaludta az eg�szet.

Hermione Granger list�ja: Amit eddig tanultunk a kir�ndul�son (komment�rokat hozz�f�zi: Tom R. Denem, Rebecca Royston):

1. A b�r�nd-sz�rf�z�s nem a legjobb m�dszer az utaz�shoz, mert hossz� t�von f�raszt�.
Becky: Egyet�rtek.
Tom: Teljes m�rt�kben nem �rtek egyet: szerintem kiv�l� mulats�g, f�leg a versenyz�s.

2. Akinek v�ziszonya van, esz�be SE jusson gondol�ba sz�llni.
Becky: De annak se, aki nem tud �szni.
Tom: Mivel majdnem leh�nyt�l, ezzel egyet kell �rtenem.

4. Ha �jszaka valami gyan�s hangot hallasz, ki NE menj az udvarra egyed�l! Minimum egy pitbullal.
Becky: Ezt �n itt �s most meger�s�tem!
Tom: Vagy c�p�val.

5. Att�l nem lesz�nk szerencs�sek a szerelemben, hogyha �sszefogdosunk egy aranyb�l k�sz�lt csajt.
Becky: �n most Florence nev�ben is azt mondom, hogy ez nem igaz. Viszont ha az �n v�lem�nyemre vagy k�v�ncsi…
Tom: Senki sem k�v�ncsi a v�lem�nyedre.
Hermione: Ez b�ztat�.
Tom: K�sz.
Becky: Azt hiszem, kiv�telesen most nem s�rt�d�k meg. De Hermion�nak igaza van.
Tom: Szerintem is.

6. Ha valakit pizz�r�l neveztek el, m�g nem felt�tlen�l j� ember.
Becky: Mi van?
Tom: Azt sem tudod, hogy h�vt�k az elrabl�dat, mi? Jellemz�. K�l�nben egyet�rtek (mivel majdnem meggyilkolt)

7. �jszaka nem aj�nlatos Veron�ban m�szk�lni.
Becky: Aha.
Tom: No comment.

8. Most �gy hirtelen nem tudok t�bbet…
Becky: �n se.
Tom: Nyomi.

�N, NYOMI?

�������������������������������������

Hmm… eg�sz j�t aludtam, �s ez mostan�ban ritkas�g. M�rmint, hogy alszok. Mert m�skor term�szetesnek vettem, hogy az �jszaka az alv�sra val�, most m�r kezdenek er�s k�ts�geim t�madni e fel�l. Mivel hogy ma m�g semmi botr�ny nem t�rt�nt (persze, mert reggeli h�t �ra van), most kiv�telesen nyugodtan keltem fel. M�G.

������������������������������������

- Figyelem! – sz�lalt meg Vitale reggelin�l – �gy gondoltam, hogy a leghangulatosabb az, hogyha nem d�lel�tt, hanem este n�zz�k meg az amfi… te… �t… na, sz�val, a veronai ar�n�t. H�, ez r�mel! – lelkendezett, majd le�lt az asztalhoz, �s tov�bb evett.

- Egy k�lt� veszett el benne… - mondta g�nyosan Tom.

- Kuss – hajr�, Becky!

- Ma sem fogok rendesen aludni! – �s�tozott fel Florence.

- Kit �rdekel az alv�s? �jszaka n�zz�k meg, �s… - mondta Becca, de a v�g�n�l a hangja elhalkult.

-… �jszaka nem aj�nlatos Veron�ban j�rk�lni. De a professzor legal�bb itt van, hogy megv�djen minket – mutatott r� a l�nyegre Flore.

- �n is itt vagyok – vigyorodott el bek�pzelten Tom – K�l�nben meg, ha �n sem tudlak megv�deni, a professzor sem tud. Ez ilyen egyszer�.

- Mondtam m�r, hogy hatalmas az eg�d?

- Mondtam m�r, hogy ne �sd bele mindenbe az orrod?

- Persze, de hogyha a bek�pzelts�gnek szobrot lehetne �ll�tani, r�lad mint�zhatn�k.

- R�lad meg a makacss�got. – v�gott vissza.

- Maradjatok kussba, �s egyetek m�r v�gre! – d�rrent r�nk Becky.

��������������������������������������

- Milyen gy�ny�r�… - n�zte Flore csillog� szemmel a veronai amfite�trumot, ami, mivel este volt, ki volt vil�g�tva. – Milyen romantikus…

- F�j – nyilatkozta sz�kszav�an Tom.

- Gyer�nk beljebb! – ir�ny�tott minket Vitale professzor, aki szerencs�re nem halotta Tom megjegyz�s�t.

- J� nagy ez az amfimicsoda! – f�ttyentette Malfoy.

- Am-fi-te-�t-rum – ragoztam neki �rthet�en.

- �s igen, szerencs�re nagyobb, mint a te agyad – sz�lt be neki Becca,mire csak egy m�rges tekintetet kapott v�laszul.

����������������������������������������

- TOM DENEM! – ord�tottam, amikor az eml�tett szem�ly volt olyan dr�ga, �s VAKUVAL f�nyk�pezgetett az ar�n�ban!
- Itt nem lehet f�nyk�pezni! – vil�gos�tottam fel d�h�sen – Tedd el, miel�tt megl�tj�k!

- Kit �rdekel? – jellemz�.

- Na j�. A t�bbiek kint v�rnak r�nk, hogy v�gre hazamehess�nk. �gyhogy TEDD M�R EL AZT A NYOMORULT G�PET, �S INDULJ KIFEL�!

- Ugyan m�r, Hermione! Ha m�r �gyis hazamegy�nk, akkor nem mindegy, hogy kimegyek, vagy kidobnak? Csak egy perc! – vigyorodott el Tom, majd tov�bb kattogtatta a g�pet.

�n meg d�h�sen kiviharoztam, majd a padon helyet foglaltam Becky mellett.

- Mikor j�n Mr. Denem? – k�rdezte Vitale, aki l�that�an m�r nagyon t�relmetlen volt.

- Nyugalom, professzor, ha mag�t�l nem is j�n, az �r�k majd kidobj�k… - pontosan akkor, amikor a mondat v�g�re �rtem, azt l�ttam, hogy Tomot hozz�k k�t �r k�s�ret�ben.

- Megmondtam – vigyorodtam el.

����������������������������������������

- SEG�TS�G! – �v�lt�ttem a v�c� legtetej�r�l. Szerintem ezt m�g Velenc�ben is meghallott�k.

T�rt�netesen �pp v�c�re mentem VOLNA, eleml�mp�val, mivel �jszaka volt. Teljesen idegesen m�szk�ltam a bogarakkal teli f�v�n egy sz�l h�l�ingben, papucs n�lk�l. De amikor kinyitottam a v�c�ajt�t, egy hatalmasat sik�tottam:

- K�GY�!!!

Majd felm�sztam a v�c� legtetej�re, �s most itt vagyok, �s v�rom, hogy ez a kis piton szer�s�g (most honv�gyam van…) elpatkoljon innen, a v�c� alj�r�l, de amikor l�ttam, hogy ez nem siker�l, er�t vettem magamon, �s leugrottam a v�c�r�l, majd eg�szen a ker�t�sig szaladtam, pitonk�val a nyomomban. Most meg v�rom, hogy valaki megmentsen, vagy itt v�rok reggelig. Ez az �n szerencs�m.

- Mi van m�r? – hallottam egy suttog�st balr�l, de mivel becsuktam a szemem (m�g v�letlen�l sem a f�lelemt�l), �gy nem l�ttam.

- Tom! – nyitottam ki �jra. – Ott! – mutattam r� a f�lelmem t�rgy�ra.

� erre r�n�zett a pitonra, majd �jra r�m:

- Ez csak egy sikl�.

- Igen? – feleltem megszeppenten – Akkor is vidd inn�t! Mondd meg neki, hogy t�nj�n innen! – nyafogtam tov�bb. – �s, hogy megel�zz�k a honnan tudod k�rd�seket, m�r most elmondom, hogy nem �rulok el semmit.

- �hh… - n�zett r�m - …j�.

Majd felkapta a sikl�t, �s kidobta a ker�t�sen.

- L�tod? Ennyit te is meg tudt�l volna tenni – szegezte r�m a tekintet�t.

- F�lek a k�gy�kt�l – vallottam be, majd les�t�ttem a szemem.

- �s t�lem nem f�lsz? – n�zett a szemembe.

- Tal�n, majd �tven �v m�lva… igen… - merengtem el magamban.

- �tven �v m�lva? – h�zta fel a szem�ld�k�t k�rd�en Tom. Hangosan besz�ltem volna?

- Nem �rdekes. J� �jszak�t – b�cs�ztam el. Egy pillanatig fontol�ra vettem, hogy �jra meg�lelem, de elvetettem az �tletet, �s visszas�t�ltunk Tommal a h�zba.