Draco egyre gyorsabban szedte a l�pcs�fokokat, karjaiban az �jult Hermion�val sietett, ahogy csak a l�ba b�rta.
- Hermione! Tarts ki, k�rlek, mindj�rt ott vagyunk! - k�rlelte a fi� hangosan az egyre s�padtabb l�nyt.
- Madam Pomfrey! K�rem, j�jj�n! - kiab�lta m�r a folyos�r�l Draco.
- Mi a baj, fiacsk�m? - sz�lt ki az asszony a szob�j�b�l, �s p�r m�sodperc m�lva m�r az ajt�ban termett.
- J�jj�n! Mindj�rt elv�rzik! - mondta a fi�.
- Tedd le az �gyra! Mi t�rt�nt vele?
- Meg akart�k �tkozni, de siker�lt id�ben ler�ntanom f�ldre, �gy csak a kez�t s�rolta az �tok. Val�sz�n�, hogy mikor ler�ntottam, az egyik p�nc�l megsebes�tette a nyak�t.
Ek�zben az asszony �sszeforrasztotta a sebet �s megn�zte Hermione kez�t is.
- M�g id�ben fel�rtetek, de �gy is el�g sok v�rt vesztett. Most ki kell mennem a rakt�rba. Itt maradn�l vele? - asszony a v�laszt meg sem v�rva elsietett a rakt�rba.
- Term�szetesen. - v�laszolta a fi� az �res k�rteremnek.

P�r perc m�lva vissza is t�rt az asszonys�g egy �vegcs�kkel teli dobozzal a kez�ben �s elt�ntette Hermione karj�r�l az �tok okozta s�r�l�st, majd miut�n lekezelte a sebhelyet, meg�rkezett Dumbledore, McGalagony �s Piton professzor is.
- Hogy van Miss Granger, Poppy? - k�rdezte az igazgat�.
Draco eld�nt�tte, hogy m�g a feln�ttek Hermion�val vannak elfoglalva, � csendben kivonul a gyeng�lked�r�l. M�r az ajt�n�l j�rt, mikor h�zvezet� tan�ra hangj�t hallotta:
- Draco, k�rlek, v�rj m�g egy kicsit! Lehet, hogy sz�ks�g�nk lesz m�g r�d.
- Term�szetesen, professzor.
- Elmondan� v�gre, Madam Pomfrey, hogy milyen �llapotban van a di�kom? - t�relmetlenkedett McGalagony.
- Term�szetesen, Minerva. Nos, Miss Granger el�g sok v�rt vesztett, az �tok s�rolta a kez�t, azt m�r el is l�ttam �s val�sz�n�, hogy van egy kisebb agyr�zk�d�sa is, de nem olyan s�lyos. Viszont az elvesztett v�rmennyis�get p�tolni kellene mihamarabb, mert est�re ak�r s�lyosabb lehet az �llapota, �s nincs kiz�rva az �letvesz�ly sem.
- Akkor mi abban a gond? - k�rdezte McGalagony.
- Csak annyi, Minerva, hogy mivel agyr�zk�d�sa van, nem haszn�lhatunk m�gi�t, �s mugli m�dszerekhez kell folyamodnunk. Ha m�gis m�gi�val pr�b�lkozunk, akkor maradand� k�rosod�st is szenvedhet. Ugye �rti, hogy mir�l besz�lek?
- Term�szetesen �rtem, Poppy, de ki lesz a donor? - k�rdezte a n�.
- Azt hiszem, hogy nem k�ne sok�ig keresg�ln�nk, �s �ppens�ggel van is itt a teremben egy megfelel� donor. Perselus, k�rem sz�ljon neki. - fordult az igazgat� a tan�r fel�, egy f�loldalas mosoly k�s�ret�ben.
- Draco, gyere ide! - sz�lt Piton a fi�nak.
- Biztos ebben, Albus? - k�rdezte Minerva
- Igen, teljesen, professzor. Gondolom, hallottad, hogy mir�l van sz�. - fordult a sz�ke fi�hoz az igazgat�.
- Igen, hallottam �s v�llalom, de lenne egy k�r�sem. - v�laszolt Draco.
- Hallgatunk.
- Senki ne tudja meg, hogy �n seg�tettem Grangernek! Ha kider�lne, vesz�lybe sodorn�nk �t �s a Rendet is, �s abban is biztos vagyok, hogy ap�m szem�lyesen int�zne el mindkett�nket. Ha gondolj�k, akkor Hermione Potternek �s Weasleynek elmondhatja majd, csak tarts�k a sz�jukat!
- Ezt akartam tan�csolni, de l�tom, j�l v�g az eszed Draco. Fontos, hogy tudod, mekkora felel�ss�get tartasz a v�lladon.

Mikor az igazgat� befejezte a mondat�t, arra lettek figyelmesek, hogy Hermione ny�sz�r�g �s a homloka gy�ngy�zik az izzadts�gcseppekt�l.
- Neki kell l�tnunk, mert m�r be is l�zasodott �s r�m�lmai lehetnek. Minerva, itt maradna seg�teni? - k�rdezte Madam Pomfrey.
- Itt maradok, Poppy. Albus, �rtes�tsem majd a kisasszony �llapot�r�l? - k�rdezte a professzor.
- Nem kell, Minerva, le fogok j�nni Miss Grangerhez, mert besz�lnem kell majd vele.
Mr. Malfoy, vegye le k�rem a tal�rj�t �s t�rje fel az ingje ujj�t, hogy szabad legyen az alkarja. K�sz�n�m. Minerva, cser�lje le k�rem Miss Granger homlok�n a vizes ruh�t.
- Itt kell maradnom a gyeng�lked�n, asszonyom? - k�rdezte Draco.
- Ma mindenk�pp, mert itt a var�zsl�k k�z�tt nem megszokott a v�rv�tel, de sajnos most csak ez �ll rendelkez�s�nkre. Most meg foglak t�vel b�kni. Nem fog f�jni, csak szor�tsd �k�lbe a kezed. J�, most kiengedheted.
- Mikor v�gz�nk? - k�rdezte Draco csukott szemmel. F�lt oda n�zni, f�leg az�rt, mert egy t� �llt ki a kez�b�l.
- V�gezt�nk is. - �s m�r h�zta is ki a t�t a fi� kez�b�l - Piton professzor lek�ldte a pizsam�j�t. Ha nem sz�d�l, akkor �t is veheti �s kap egy enyhe altat� hat�s� b�jitalt, hogy ki tudja mag�t pihenni.
- K�sz�n�m. - mondta Draco �s elvonult �t�lt�zni.

Mikor visszat�rt a parav�n m�g�l, Madam Pomfrey m�r nem volt Hermione �gy�n�l. A fi�nak a l�ny melletti fekhelyet k�sz�tette el. Ennek Draco �r�lt, de sz�v�ben �d�z csata folyt, nem tudta eld�nteni, hogy szereti-e a l�nyt vagy sem.
�m a mai napon bebizonyosodott az, hogy a gy�l�let val�j�ban nem is l�tezett a sz�v�ben. Le�lt az �gy�ra �s onnan n�zte a l�nyt, akiben most m�r bel�le is van egy kicsi - ha nem is a sz�v�ben, de a v�r�ben igen.
N�zte azt a barna haj� sz�ps�get, aki tal�n egyszer lehet�s�get ad neki, hogy megmutassa, milyen is az igazi Draco Malfoy - aki nem csak gonoszkodni, hanem szeretni is k�pes. Most m�g nincs itt az igazi Draco ideje, majd felsz�nre t�rhet, de nem most.
Egyre �lmosabb lett, majd gondolkoz�s k�zben v�g�l elnyomta az �lom.
Egyszer csak egy hangos sikolyra riadt fel. Kellett neki p�r pillanat, mire felfogta, hogy hol van. Sz�d�l�se ellen�re leugrott az �gyr�l �s odasietett a m�r egy picit jobb sz�nben l�v� Hermion�hoz.
- Hermione, j�l vagy? - k�rdezte t�le.
- Igen, csak rosszat �lmodtam. Adn�l egy poh�r vizet? - k�rte a l�ny.
- Persze, mindj�rt hozom.
- Mi�ta vagyok itt? - k�rdezte a l�ny.
- Tess�k, itt a v�z. Reggel �ta. �n hoztalak fel. - majd le�lt Hermione �gy�ra.
- Csak �n s�r�ltem meg?
- Igen, csak te. - felelte a fi�.
- Olyan... m�s vagy... kedves, meg seg�t�k�sz. Te t�nyleg Draco Malfoy vagy? - k�rdezte egy mosoly k�s�ret�ben.
- Igen, de holnap m�r a r�gi leszek. Tudod, csak neked, csak most. - v�laszolta a fi� egy szexi mosollyal. - Gondolom, nem b�rod ki holnapig, hogy megtudd, mi t�rt�nt, miut�n el�jult�l. - mondta komolyan.
- Ezt meg honnan tudtad? - k�rdezte Hermione.
- Meg�rz�s. - v�laszolta Draco.
Draco elmes�lt mindent a l�nynak, b�r azt m�g � sem tudta, hogy Parkinson mit kapott a tett�rt. Amikor �szrevette, hogy a l�ny m�r alig figyel r�, fogadni mert volna arra, hogy nem tudn� felid�zni az utols� mondat�t.
- Hermione, j�l vagy?
- Csak a fejem f�j egy picit. - v�laszolta.
- Megyek, sz�lok Madam Pomfreynak.
- V�rj egy picit! - nehezen, de fel�lt az �gyon �s egy puszit nyomott a fi� arc�ra - K�sz�n�m, Draco!
- Nem kell megk�sz�nn�d, te is megtetted volna! Mindj�rt j�v�k.
Mire a fi� vissza�rt a gy�gy�t�val, addigra a l�ny m�r b�k�sen aludt az �gy�ban.