Ajajj, m�r holnap van! Ez pedig az jelenten�, hogy besz�lnem kellene Leonnal err�l az eg�sz tegnapi dologr�l. NEM hiszem el, hogy megcs�koltam! Azt meg m�g �gyse, hogy � meg visszacs�kolt. H�t, majd megl�tjuk, mi lesz ebb�l. M�rmint, hogy hajland� lesz-e velem besz�lni. Tegnap este az �lel�s ut�n semmi k�l�n�s sem t�rt�nt, csak egyszer�en hazas�t�ltunk, �n imm�r tisztes t�vols�gban Leont�l. De most m�r tenni kellene valamit, azt hiszem. Csak legyen el�g er�m. Becky haj�t egy var�zslattal nagyj�b�l rendbe tudtuk hozni, de sajnos az eredeti fekete haja nem maradt meg: piros, vagyis v�r�ses lett a sz�ne. Ezt a var�zslatot addig hagyjuk rajta, am�g az eredeti le nem kopott, ami egy teljes (!) �vig is eltarthat. ? Mellesleg nem is a var�zs felrak�sa, hanem Becca hisztije volt a neh�zkes kiss�. Ut�na m�sf�l �r�n kereszt�l nyugtattuk, hogy �gy is j�l n�z ki, �s igen, �gy is vehet fel piros sz�n� cip�t, nyakl�ncot meg kark�t�t, �s nem fog �gy kin�zni, mint egy… ki sem �rom, rem�lem, az�rt �rthet� voltam…
Becky semmit sem tud arr�l, mi t�rt�nt tegnap, mindenesetre a t�ska tetszett neki, �s meg is puszilta �rte Tomot. H�t, istenem, �n m�r ink�bb bele se sz�lok. Azt nem s�rgett�k k�z�lni vele, hogy mi t�rt�nt Leon �s k�ztem, �s nem is tervezz�k (ez Flore �tlete volt, b�r el�bb ut�bb �gyis kider�l, de h�t, addigra m�r rem�lhet�leg t�bb sz�z kilom�terre lesz�nk Mil�n�t�l na meg Leont�l).

�lmosan kib�jtam a finom, meleg takar� al�l, majd amikor magamhoz t�rtem (a j� hideg zuhanyt�l-persze csak az arcomra, mert nem akartam azzal pazarolni az id�t, hogy megmosdok, mert a lehet� leggyorsabban szerettem volna Leonnal tiszt�zni a dolgokat) elindultam a szob�ja fel�.

- Leon, beengedsz? – kopogtattam.

- Ki vagy?

- Hermione! – v�laszoltam bossz�san, majd l�ttam, hogy ny�lik az ajt�. Egy (l�that�an) �lmos szem� Leonardo Vitale nyitott ajt�t, aki a szemeit d�rzs�lgette. Amikor alaposan szem�gyre vettem, �szrevettem, hogy nincs rajta fels�. H�t... j�… nagy leveg�ket kisl�ny, besz�v...kif�j…be…�s…ki �s Merlinre, az arc�t b�muld, ne a fels�test�t! �s �rizd meg az eredeti arcsz�ned! A v�r�s nem �ll j� neked, dr�g�m…

Ok�, ebb�l el�g. Teh�t Leon beljebb engedett, �n meg m�r megint, tot�l v�r�sen bes�t�ltam.

- Besz�lhetn�nk? Tudod mir�l – motyogtam idegesen, �s igyekeztem az arc�ra f�kusz�lni, nem lejebb...

- Azt hiszem – s�hajtotta – Foglalj helyet!

Mivel nem volt a szob�ban karossz�k, k�nytelenek voltunk a francia�gyon letelep… na v�rjunk csak! Minek neki, egymag�nak ekkora �gy? B�r, lehet, hogy szeret terpeszkedni �jszaka. Pedig nem k�ne arra gondolnom, mit csin�l �jszaka, mert nyilv�n alszik. Na mindegy.

- Mi legyen? – tettem fel a t�lem telhet� leglogikusabb k�rd�st, mire Leon elmosolyodott.

- Mit szeretn�l? Szerinted mi ketten lehetn�nk-e…?

- Egy�tt? – fejeztem be a mondatot – Alig m�sf�l napja ismerj�k egym�st, Leon.

- �n hiszek az els� l�t�sra szerelemben – h�zta �ssze komolyan a szem�ld�k�t – Mi van, ha ez pont olyan?

- Csak egy p�ld�t mondj erre – t�rtam sz�t a karom.

- Hmm – merengett el, majd szinte m�r l�ttam, hogy a kis villanyk�rte ott lebeg a feje f�l�tt. Valamit kital�lt. – R�me� �s J�lia?

Elnevett�k magunkat.

- Vicces – h�ztam el a sz�mat. Mivel az �gynak nem volt h�tt�ml�ja, nekem meg m�r f�jt a h�tam, k�nyelmesen h�trad�lve helyezkedtem el rajta.

- �n nem annak sz�ntam. K�rt�l egy p�ld�t, �n meg megadtam.

- Igaz –ismertem el.

- Hermione –hajolt k�zelebb �s lejjebb hozz�m – Nem tudod, mit �reztem, amikor el�sz�r megl�ttalak. Fontos vagy nekem. Csak egy es�lyt adj. K�rlek – az utols� el�tti mondatra megdobbant a sz�vem. Tom is ezt mondta nem sokkal ezel�tt. Egy kicsit b�ntudatom volt, de az hamar elsz�llt, amikor Leon �t�lelt �s sz�jon cs�kolt, amibe beleremegtem. Pontosan ekkor ny�lt az ajt�, �s bel�pett rajta…

����������������������������������

- Tom! – pattantam fel. R�gt�n r�j�ttem, milyen f�lre�rthetetlen helyzetbe ker�lt�nk: Leon �s �n �pp az �gyra hajolva cs�kol�zunk, � f�lmeztelen�l, �n meg egy r�vid kis h�l�ingben. H�t ilyen helyzetben, csakis egyet gondolhat r�lunk. Csak nehogy itt cirkuszoljon nekem.

De, a legnagyobb meglepet�semre, Tom k�z�mb�s arccal �gy sz�lt:

- Nem akartalak titeket megzavarni, sajn�lom – majd kis�t�lt, �s becsukta maga ut�n az ajt�t.

Megk�v�lten �lltam egy helyben.

- Ne haragudj r�m, Hermione. Az �n hib�m, hogyha �sszevesztek… - kezdett volna bele Leon, de k�zbev�gtam:

- Ez csakis az � hib�ja, nem a mi�nk.

- �r�l�k, hogy �gy gondolod – mosolyodott el, majd �t�lelt – Akkor adsz egy es�lyt? – suttogta a f�lembe.

- Rendben– pusziltam meg – De az�rt lenne m�g egy k�rd�sem.

- Ne k�m�lj.

- Hogyha megy�nk vissza a Roxfortba, akkor… - elv�r�s�dtem.

- �! – �rtette meg Leon – Ezt m�r megoldottam. T�nyleg. Majd megl�tod, hogyan.

Felh�ztam a szem�ld�k�m, de nem k�l�n�sebben gondolkoztam el rajta, biztos igazat mondd.

- Elmehet�nk ma este vacsor�zni? – kacsintott r�m. Remek, pedig azt hittem m�r nem lehetek v�r�sen.

- J� lenne, csak h�t, nem biztos, hogy a h�zigazda… - itt leesett. Aha, hogy itt � a h�zigazda. – Meg se sz�laltam. Mehet�nk.

����������������������������������

Reggelizni indultam, amikor halk motyog�st hallottam Tom szob�ja fel�l. �vatosan, r�snyire nyitottam az ajt�t, �s akkor megl�ttam, hogy a fi� egy asztalra k�ny�k�lve, lehajtott fejjel �ll.

- Ilyen nagy lett volna a k�r�sem? - sziszegete mag�nak, �s b�r azt nem tudom mire gondolt, de mintha... egy k�nnycseppett (?) l�ttam volna a szem�ben.

- �tkozott �rzelmek - t�r�lte le mag�r�l.

Ennyi el�g volt.

����������������������������������

�gy besz�lt�k meg Leonnal, hogy f�l h�tkor megy�nk el, amikor a t�bbiek mindd el vannak foglalva egym�ssal.
�ppen most fejezt�k be a reggelit a t�bbiekkel, amikor Vitale professzor betoppant az �tkez�be, ami m�r csak ez�rt is volt �rdekes, mert mivel beteg, a szob�j�ba kapja a kaj�t. �gy l�tszik, meggy�gyult. Ez az �n szerencs�m.

- J� napot mindenkinek! – k�sz�nt r�nk der�sen, mire mi is morugtunk valamit, �s ezzel a k�sz�n�s le is volt tudva.

- Nekem m�r most rossz a napom – mondta Tom, mik�zben a pir�t�s�t m�regette.

- Tess�k?

- Semmi, professzor.

- Most nagyon �r�l�k – ki nem tal�ltuk volna… - Nem hittem, volna, fiam, hogy felvesznek tan�rnak a Roxfortba Rian�val egy�tt! V�gre gyakrabban l�thatlak titeket!