- Te j� �g, mi t�rt�nt? – hallotta Harry hangj�t k�zvetlen�l a feje mellett.

- Potter, ne m�ssz m�r bele az arc�ba ennyire!

- �r�l�k, hogy hallom a hangotokat – ny�gte er�tlen�l a l�ny, mire a k�t fi� megk�nnyebb�lten fels�hajtott.

- Mi t�rt�nt?

- Megt�madtak.

- Mikor? �s hol volt�l?

- �sszevesztem ap�val, �s Lupin professzorn�l t�lt�ttem az est�t, de reggel ott volt apa �s Sirius, mivel sz�lt nekik a professzor, �s megint �sszevesztem ap�val, �s a tan�r �rral is, �s elj�ttem. Elhagytam az utc�t, azt�n �tkok csap�dtak bel�m, �s azon k�v�l semmire sem eml�kszem. �ll�t�lag volt egy saj�t fejleszt�s� �tok is, ami rengeteg v�g�st okoz. Azt mondta a doki, hogy majdnem elv�reztem miatta.

- Sectumsempra - mondta a k�t fi� egyszerre, majd Draco folytatta: - De vajon ki… Pansy! Basszus, hogy nem jutott eddig eszembe? � van kibukva r�d, annyira, hogy… De honnan tudta, hogy hol vagy?

- Nem tudom. De egy biztos. Ha kiengednek, tuti, nem megyek haza.

- Mi�rt? Ilyen s�lyos a dolog?

- M�g ann�l is s�lyosabb.

- K�lt�zz �t hozz�m – aj�nlotta fel Harry, de Katie megr�zta a fej�t.

- �s hozz�m?

- Az lenne az els� dolga ap�mnak, hogy n�latok keressen.

- �s szerinted mibe telne letagadni a jelenl�tedet? Ap�m egy szavadra ugrana.

- Az lehet, de…

- Mi a gond?

- A ruh�im nincsenek n�lam. Otthon maradt mindenem.

- Katie, ne e miatt agg�dj m�r! Gy�gyulj fel min�l hamarabb, �s odak�lt�z�l hozz�nk – z�rta le a t�m�t Draco.

- Ok� – morogta a l�ny. – Egy�bk�nt mi �js�g veletek? Egy�tt j�ttetek? – Harry pirul�sa �s Draco s�pad�sa mindent el�rult Katie-nek. – Sz�val igen?

- �m… ja – v�laszolt Harry.

- Fi�k, ne t�ncoljatok az idegeimen! Komolyan k�rdeztem! Mi t�rt�nt?

- Konkr�tan, kertel�s n�lk�l? – k�rdezte Draco, mire a l�ny egy lesajn�l� pillant�st k�ld�tt fel�. - Megbasztam Pottert – Katie el�sz�r les�padt, majd mikor tudatosult benne a k�t sz� jelent�se, olyan l�tv�nyos pirul�st alkotott, amit m�g Ron Weasley is megirigyelt volna.

- Ennyire r�szletesen nem szerettem volna hallani.

- De meg�rte l�tni az arcodat.

- Haha, nagyon vicces vagy, Draco – kopogtattak, majd bel�pett egy j�k�p� fi� egy nagy csokor tulip�nnal. M�g el se �rt a l�ny �gy�ig, mikor Draco meg�ll�totta:

- A tulip�nt ide ne merje hozni.

- Mi�rt?

- Mert a h�lgy allergi�s r�. Ki k�ldte?

- Nem tudom, �n csak egy �pol� vagyok. Fut�r hozta. De �gy l�tom, van itt egy k�rtya – mondta, majd �tny�jtotta a sz�ke haj� fi�nak, aki felolvasta: Rem�lem, ott rohadsz el a k�rh�zi �gyadon, mik�zben azon gondolkodsz, mivel �rdemelted ki ezt a b�n�sm�dot. Vissza ne tedd a l�bad Roxfortba, mert meg�llek.

- Ez �r�lt.

- Ez azt jelenti, hogy tudj�tok, ki volt?

- Igen, azt. Egy iskolat�rsunk – z�rta r�vidre Draco a t�m�t, majd intett a sr�cnak, hogy hagyja �ket magukra. – Pansy nem fogja feladni, Katie. Lehet, hogy t�nyleg nem kellene visszaj�nn�d.

- �s futamodjak meg?

- Nem ezt mondom. De ha ennyire komolyan veszi, hogy…

- Igaza van Drac… Malfoynak.

- �szrevettem �m, hogy a keresztnev�t mondtad – kacsintott a l�ny, majd komolyabb hangon hozz�tette: - Nem fogok menek�lni. Ez a sorsom.

- A te sorsod Lupin.

- Nem, Draco. Az �n sorsom te vagy. A sz�leink j�l elint�zt�k.

- Sz�val akkor m�gis lesz eljegyz�s?

- Ezek ut�n? Hogyne. M�r csak Parkinson miatt is.

- Akkor k�zl�m a sz�leimmel a h�rt. Kiket h�vjunk meg?

- A sz�leidet, az ap�mat, Siriust, Harryt, Parkinsont. Meg akit akarsz.

- Ok� – gonosz mosolyra h�zta a sz�j�t, majd elindult az ajt� fel�. – Holnap reggel �rted j�v�k.

- J�. Szia – elment. Nem sokkal k�s�bb Harry is t�vozott, �s a l�ny egyed�l maradt.

M�snap d�lel�tt, mire Draco bement �rte, m�r fel volt �lt�zve. Egy�tt hagyt�k el a Szent Mung�t, majd a Wiltshire-i Malfoy-k�ri�hoz hoppan�ltak.

- Katie, dr�g�m, hogy vagy? – l�pett oda hozz�juk Narcissa, amint bementek az hatalmas faajt�n.

- J�l, k�sz�n�m Cissy n�nik�m – mosolygott f�lszegen a l�ny, �s �t�lelte nagyn�nje v�ll�t.

- Gyertek, Lucius v�r titeket a szalonban – azzal bevezette a k�t fiatalt az eml�tett helyis�gbe.

- Szervusztok. Katie – biccentett a l�ny fel�, majd intett, hogy foglaljon helyet. Draco nem �lt le. Unokatestv�re sz�ke m�g�tt meg�llt, �s k�t tenyer�t Katie v�ll�ra tette. – �gy hallottam, min�l hamarabb szeretn�tek az eljegyz�st.

- Nos, igen.

- Mi�rt ilyen siet�s?

- P�rosan sz�p az �let – vigyorodott el Katie. Lucius egy b�lint�ssal jelezte, hogy meg�rtette.

- Ma este akkor megt�rt�nik, j�? �desap�d elhozza a ruh�idat, ha neked is megfelel.

- Igen b�csik�m.

- Azt hiszem, a ma este ut�n nem lenne t�l �tletes b�csik�mnak nevezni. Mint ahogy Narciss�t n�nik�mnek. Maradjunk a keresztnevekn�l, j�?

- J�. Lucius.

- Megy ez, l�tod? A fiam szob�ja mellett tal�lhat� a szob�d. Egybeny�lik a kett�, b�rmikor �tmehettek egym�shoz. Az �gyadon lesz az esti ruh�d, mellette a cip�d, �s a kieg�sz�t�k. Narcissa int�zte el neked. �s ahogy eln�zem az arcod �s a b�r�d, t�k�letesen fogsz benne mutatni. Most menjetek fel k�sz�l�dni. �t �r�ra meg�rkeznek az els� vend�gek – Katie �s Draco egy�tt ment fel az emeletre. A l�ny elcsod�lkozott a b�torok sz�ps�g�n, a szoba berendez�s�n. Soha nem j�rt m�shol, csak Draco szob�j�ban, de az nem vette le a l�b�r�l. Ellent�tben a saj�t szob�j�val. Drac�� m�regz�ld falakkal rendelkeztek, feh�r b�torokkal, m�regz�ld selyem �gynem�vel. Az � szob�j�ban az �gynem�, �s a szekr�nysor feh�r volt, a fal �s a sz�nyeg kr�msz�n�. Nyelt egyet, mikor megl�tott h�rom dobozt az �gy�n. A legnagyobbat kibontotta. Egy csod�latos ruh�t l�tott. M�regz�ld szat�nb�l k�sz�lt. P�nt n�lk�li, cs�p�t�l b�v�l� st�lusa kiemelte g�mb�ly� idomait. A ruh�val egyez� sz�n� �s anyag� k�r�mcip�re lelt egy m�sik dobozban, m�g a harmadikban smaragdk�ves nyak�ket, gy�r�t, f�lbeval�t, �s apr� koron�t tal�lt. Gyorsan lef�rd�tt, majd elkezdte megcsin�lni a haj�t. K�nt�sben �lt a f�s�lk�d�asztaln�l, mikor kopogtak.

- Tess�k?

- Bej�hetek? – kukkantott be Draco.

- M�r bent vagy.

- Milyen ruh�ban leszel?

- Ott van, n�zd meg.

- A sz�ne �rdekel csak.

- M�regz�ld.

- T�k�letes. Illik a Mardek�r-h�zhoz.

- Az biztos. Csak �n nem illek oda.

- Nyugi m�r! Ha m�g mindig Parkinson a gondod…

- Nincs hozz� k�ze. Ma bebizony�tom neki, hogy � egy kis senki.

- Ilyet se hallottam m�g t�led.

- Egy valamit �g�rj meg, Draco.

- �spedig?

- B�rmit is teszek, nem ellenkezel.

- Mire �rted?

- Ha odab�jok hozz�d, �t�lelsz. Ha megpuszillak, megpuszilsz. Ha megfogom a kezed… �rted, mir�l besz�lek?

- Persze. De lenne egy k�rd�sem. Meddig sz�nd�kozol elmenni?

- Majd a helyzet hozza. De b�rmi is t�rt�nik, �s b�rmit teszek, pr�b�ld min�l szenved�lyesebben viszonozni. Hogy igazinak t�nj�n a dolog.

- Katie, kezdesz megijeszteni. Mire gondolsz?

- Nem fogsz megharagudni r�m?

- Nem tudn�k haragudni r�d.

- Ebben az esetben, ha elcsattanna egy cs�k, viszonozn�d?

- A helyzet megk�veteli. Egy cs�k mindenk�ppen el fog csattanni az esk� let�tele ut�n.

- �n nem arra gondoltam.

- Ja. Ha Parkinson miatt k�rdezed, akkor igen, viszonozn�m.

- Remek. Most m�r menj, �s kezdj el k�sz�l�dni az est�re. Nemsok�ra j�nnek az els� vend�gek, �s nekem addigra ki kell cs�pnem magam.

- Hogy lesz a hajad?

- Majd megl�tod. Nyugi, nem fogok sz�gyent hozni r�d - mosolyodott el a l�ny, majd kitess�kelte a szob�b�l a fi�t, megcsin�lta haj�t, majd sminkj�t, �s lassan �lt�zni kezdett.