�r�kk�val�s�gnak t�nt, mire meg�rkeztek az els� vend�gek. De Narcissa kiadta az utas�t�st, hogy csak akkor mehet le, ha m�r mindenki ott van. Ezt egy h�ziman�t�l, Arisztotel�szt�l fogja megtudni. M�r majdnem t�vig ler�gta a k�rm�t, mikor apr� pukkan�ssal megjelent el�tte egy kis man�. Katie �gy megijedt, hogy ugrott egyet.

- Eln�z�st k�rek a hirtelen megjelen�s�rt, Kisasszony, kopogtatnom kellett volna. Arisztotel�sz meg fogja b�ntetni mag�t ez�rt, ha �gy �hajtja Kisasszony.

- Ne tedd. Elgondolkodtam, nem a te hib�d.

- �, olyan j� a Kisasszony hozz�m! �n mindig olyan kedves volt velem! Arisztotel�sz nagyon h�l�s �nnek! – a kis man� t�r�lgetni kezdte t�ny�rm�ret� szemeit, majd nagy leveg�t vett, �s k�z�lte a l�nnyal, hogy minden vend�g meg�rkezett, �s hogy mehet a szalonba. Katie nagy leveg�t vett, �s elindult.

A szalonban rengeteg ember �llt, �s Draco m�r ideges volt, hogy mikor fog megjelenni Katie. � semmit sem tudott anyja parancs�r�l, amit a l�nynak adott. �s akkor meghallott valami furcs�t. Cip�sarkak kopog�sa. Olyan hirtelen fordult a l�pcs� fel�, hogy belereccsent a nyaka, �s mikor megl�tta az �rkez�t, elt�totta a sz�j�t. Sokan voltak m�g �gy vele, t�bbek k�z�tt egy sz�k�sbarna haj�, borosty�nszem�, apr� hegekkel „d�sz�tett” arc�, s�padt f�rfi, aki egy t�voli sarokban �llt. A l�ny r��r�sen n�zett k�rbe a termen, m�g le�rt a l�pcs� alj�hoz, ahol Draco kiny�jtotta karj�t, hogy belekarolhasson.

- Kitett�l magad�rt.

- Mondtam, hogy nem okozok csal�d�st – mosolyodott el.

- Megh�vtam p�r bar�todat.

- Kiket?

- H�t, mivel csak egyr�l tudok, aki nem rokonod… - a l�ny arca egyre s�padtabb lett, �s m�g a mosolya is elt�nt.

- Elh�vtad a professzort?

- Baj? Azt hittem, �r�ln�l neki.

- Nem, nem baj.

- Gyere, menj�nk oda a sz�leinkhez – lassan odas�t�ltak, ahol Regulus, Lucius �s Narcissa besz�lgetett. – Any�m, ap�m, Regulus b�csik�m.

- Hagyd m�r ezt a b�csik�m megsz�l�t�st!

- Bocs�nat Regulus.

- Katie?

- Igen, ap�m? – n�zett d�h�sen a l�ny az apj�ra.

- Besz�ln�nk kell.

- Nem lehetne k�s�bb? Hamarosan kezd�dik a…

- Ami azt illeti, m�g van egy f�l �ra addig. Menjetek ki a h�ts� kertbe nyugodtan, Draco majd sz�l, ha itt az id�.

- J� – azzal Regulus majdhogynem kir�ngatta a l�ny�t, aki – miut�n megbizonyosodott r�la, hogy nem hallja �ket senki, r�t�madt apj�ra:

- M�gis mi a fen�t k�pzelsz magadr�l, mi? F�benj�r� �tokkal fenyeget�z�l, most meg idej�ssz, �s �gy csin�lsz, mintha semmi sem t�rt�nt volna? Mintha az lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga, hogy fenyegeted a l�nyodat az Imperiusszal?

- Bocs�natot akartam k�rni.

- �r�l�k neki! De ezzel nem m�sz semmire! Fel tudod te fogni, mit �reztem? Megb�ntott a viselked�sed otthon! Elj�ttem! �sszefutottam Remusszal. Bocs�nat, most m�r csak Lupin professzorral, felaj�nlotta a seg�ts�g�t, hogy ne az utc�n aludjak, m�snap reggel meg be�ll�tasz Siriusszal egy�tt, �s meg kell tudnom, hogy pont Remus k�p�tt be! Tudod, hogy… Dehogy tudod! Elegem van, apa! Fel nem tudom fogni, mi�rt csin�lod ezt! Ha nem akarod, hogy boldog legyek, mondd ki! Mi a bajod?

- F�ltelek. Nem kellett volna megfenyegetnem t�ged. �s tudom, hogy engednem kellene, hogy boldog l�gy. �s igaz�n nem Remusszal van bajom. Att�l f�ltelek, hogy csal�d�s �r. Nem mondom, hogy �retlen vagy, mert k�pes lett�l volna a saj�t l�badra �llni, csak az�rt, hogy bizony�ts nekem. De az, hogy gondolkod�s n�lk�l k�pes lenn�l Remusszal maradni, nekem furcsa volt. Tudom, m�r nem vagy t�z�ves. �s hogy nagykor� vagy. �pp ez�rt olyan neh�z elfogadnom azt, ami nyilv�nval�.

- Mit?

- Azt, hogy egyszer te is kirep�lsz a f�szekb�l. Azt hiszem, ezt a muglik szokt�k mondani.

- Igen, �k. De att�l igaz r�nk is. De ha csak ennyi a bajod, akkor mi�rt fenyegett�l? Mi�rt viselkedt�l �gy, mint egy eszel�s? Be sem j�tt�l hozz�m, a Mung�ba!

- Kor�bban kiengedtek, mint gondoltam. M�snap be akartam menni, de addigra ti m�r elj�ttetek Drac�val.

- Apa…

- Igen?

- Bocs�nat, hogy �gy viselkedtem veled. Bunk� voltam, �s szemtelen, �s…

- �s szerelmes. Tudom, kev�s id�nk van most, de m�g valamit el akarok mondani ezzel kapcsolatban.

- Tess�k.

- �desany�dat a Roxfortban ismertem meg. �t�d�ves koromban. Addig nem tudtam a l�tez�s�r�l. Egyik pillanatr�l a m�sikra beleszerettem. Tudtam, hogy nincs es�lyem n�la. � volt a legmen�bb l�ny a Mardek�rban. Tipikus sz�ps�g. S�t�tbarna, egyenes, der�kig �r� haj. Mindig csillogott, �s a tapint�sa, ak�r a selyem. A szemei ugyanolyan z�ldessz�rk�k voltak, mint a ti�d. Vadul csillogtak. Az orra ugyanolyan pisze �s szepl�s volt, mint a ti�d, �s a sz�ja… a telts�g�t t�lem �r�k�lted, de az � ajkainak a form�j�t. Hidd el, a sz�j�nak nincsen p�rja. Hatod�ves volt. Soha nem hittem, hogy sz�ba �llna velem. De megt�rt�nt. Heted�ves voltam. � m�r hal�lfal� volt. V�rbeli, rosszindulat� boszork�ny. Im�dott k�nozni m�sokat. Nemcsak f�benj�r� �tokkal. �rzelmileg is. Az avat�somra k�sz�lt�nk, mikor bejelentette, hogy terhes. Megbesz�lt�k, elint�zte, hogy k�s�bb legyen a beavat�s. Nem sokkal a tizenhetedik sz�let�snapom el�tt sz�lett�l meg. Miriam nagyon legyeng�lt a sz�l�sn�l. A k�r�se az volt, hogy a b�ba hozzon el hozz�m… Am�g a Roxfortba j�rtam, Dumbledore professzorn�l �s Madam Pompfreyn�l volt�l. �k vigy�ztak r�d. Mikor v�geztem, hazat�rtem a Grimmauld t�rre any�m�khoz. Dumbledore mindent megtett, hogy Voldemort sz�m�ra teljesen el�rhetetlen legyek. �s h�la Merlinnek, siker�lt. Sosem mes�ltem neked �desany�dr�l, �s most is csak az�rt mondtam el, mert azt akarom, hogy jusson eszedbe mindez, amikor a saj�t biztons�godat akarod feladni. Remus j� ember, �s nem k�telkedek benne, hogy t�nyleg szereted. �s tudom, te is fontos vagy neki. De k�rlek, gondold �t, mit teszel, mit adsz, �s mit v�rsz cser�be. A szerelem kev�s lesz, ha teliholdkor �tv�ltozik. Ezt te is tudod.

- Igen, apa. De nem v�ltoztat a t�nyen, hogy tiszta sz�vb�l szeretem. �s b�rmit megtenn�k �rte.

- Akkor m�r csak annyit mondok, hogy l�gy �vatos. Meggondolatlanul ne cselekedj. Akkor sem, ha Drac�r�l, a m�sik feledr�l van sz�. Azt hiszed, nem tudom, mire megy ki ez a j�t�k? F�lt�kenny� akarod tenni Remust.

- Nem, ez nem miatta van. Be akarom bizony�tani Parkinsonnak, hogy � egy nagy nulla hozz�m k�pest, �s b�rmennyire is szeretn�, soha nem fogja megkapni Drac�t.

- � �tkozott meg? – a l�ny b�lintott.

- K�ld�tt nekem tulip�nt a k�rh�zba. Azt �rta hozz�, hogy rem�li, ott fogok megrohadni a k�rh�zi �gyamon, mik�zben azon gondolkodok, mivel �rdemeltem ki ezt a b�n�sm�dot. �s azt mondta, vissza ne tegyem a l�bam a Roxfortba, mert meg�l.

- Kicsim, ezt eddig mi�rt nem mondtad?

- Katie, Regulus, gyertek – l�pett ki Draco. Mikor megl�tta a l�ny gondterhelt arc�t, k�rd�n n�zett r�, de � megr�zta a fej�t, majd mosolyogva k�zen fogta unokatestv�r�t, �s �gy mentek be.

- Nos, h�t, ritka alkalmak egyike ez, amikor k�t fiatal k�r�s�re egyik napr�l a m�sikra kell megszervezni egy ilyen sz�p esem�nyt. Mindazon�ltal nagyon el�gedett vagyok mind a v�lasztott szem�lyt, mint az �nneps�get illet�en. Katherine Black a legnagyszer�bb l�ny, akit el tudunk k�pzelni egyetlen fiunk, Draco mellett. A k�zelm�ltban t�rt�nt esem�nyekre val� tekintettel �gy d�nt�ttek, hogy szeretn�k min�l hamarabb megtartani az eljegyz�st. �s mi ennek �r�l�nk. Nyilv�n besz�lhetek a f�rjem, �s Katie �desapja nev�ben is.

- �s az �desanyja nev�ben is – kedves n�i hangot hallottak az ajt� fel�l. Regulus s�padtan n�zett oda, Katie pedig hol �desapj�ra, hol az �j j�vev�nyre kapta tekintet�t.

- Miriam? – k�rdezte, mikor tudatosult benne, hogy �nmag�t l�tja dupla annyi id�sen. A n� elmosolyodott, majd intett a fej�vel, hogy ne r� figyeljen.

- Teh�t, akkor mindenki nev�ben besz�lhetek. De nem h�zom tov�bb az id�t, Dumbledore professzor, k�rem…

- K�sz�n�m Mrs. Malfoy. K�t k�rd�sem van csup�n. H�lgyek� az els�bbs�g, teh�t Katherine, �nnel kezdem. A ma este ut�n teljes m�rt�kben a Malfoy csal�d tagj�v� v�lik. Szerz�d�s k�ti �ssze �n�ket ezut�n, ami akkor �r v�get, ha valamelyik�k meghal. Teh�t. Biztos benne, hogy Draco Malfoy mellett szeretn� le�lni h�tral�v� �let�t, �s kitart mellette �r�kk�?

- �s m�g ann�l is tov�bb egy nappal – a f�rfi mosolygott.

- Draco, biztos benne, hogy Katherine Black mellett szeretn� le�lni h�tral�v� �let�t, �s kitart mellette �r�kk�?

- Biztos.

- Nos, kulcsolj�k �ssze kezeiket, �s mondj�k ut�nam egyszerre, egym�s szem�be n�zve: Egy kis kulcs a boldogs�ghoz valamennyi�nk v�gya, �s azt hissz�k, hogy dics�s�g, b�szke pompa az �ra. Pedig ki a boldogs�got nagy dolgokban keresi, �tl�p rajta, mert e kulcsot kicsinys�gekben leli.

- Egy kis kulcs a boldogs�ghoz valamennyi�nk v�gya, �s azt hissz�k, hogy dics�s�g, b�szke pompa az �ra. Pedig ki a boldogs�got nagy dolgokban keresi, �tl�p rajta, mert e kulcsot kicsinys�gekben leli – ism�telte el a k�t fiatal, majd Dumbledore-ra n�ztek.

- Most pecs�telj�tek meg az esk�t�ket. Addig t�rt�njen ez, am�g v�gig nem mondom a monol�gomat – egy ideig n�m�n n�ztek egym�sra a fiatalok, majd Draco k�zeledni kezdett Katie-hez. Lassan �rintette ajkait a l�ny�hoz, el�sz�r b�tortalanul �zlelgette a l�ny sz�j�t, majd egyre jobban belej�tt. Ek�zben Dumbledore elkezdte mondand�j�t: - A sz�jak tal�lkoz�sa a legt�k�letesebb, legistenibb �rz�s, mely az embernek megadatott, a boldogs�g utols�, v�gs� hat�ra. Cs�k k�zben, csakis a cs�k k�zben �rezz�k �gy n�ha, hogy megval�sul a lehetetlen, amit kerget�nk, egyes�l a k�t l�lek, �sszeforr a k�t al�lt sz�v. K�v�nom, hogy soha ne szakadjon sz�t az �sszeforrt sz�v – a fi� elh�z�dott a l�nyt�l. Mindenki tapsolni kezdett. Katie boldog mosollyal n�zett unokatestv�r�re, aki mag�hoz h�zta, �s �t�lelte. Arc�t a haj�ba f�rta, majd megsz�lalt:

- Bocsi, kicsit elragadtattam magam. De megn�ztem volna Parkinson pof�j�t.

- Azt �n is – szorosan �lelt�k egym�st, majd k�zen fogva indultak oda sz�leikhez, akik besz�lgettek, �s k�zben nem vett�k �szre a t�megb�l kiv�l�, p�lc�j�t el�reszegez� Pansyt, aki egy �tkot mondott ki Katie-re, de a f�nycs�va nem �t �rte el, hanem az �pp m�g� �ll� Drac�t, aki v�rz� fels�testtel esett �ssze a k�ria padl�j�n…