A fi�k �jra itthon

Hermione felj�tt az alagsori laborb�l, alig v�rva, hogy megvacsor�zzon. A konyh�ba l�pve ott tal�lta Luciust, aki m�ly besz�lget�sbe mer�lt Rabastan Lestrange-dzsel.

Mikor j�tt meg?

Hermione bes�t�lt, �s egyenesen a saj�t t�ny�rja fel� tartott. T�n�dve n�zett k�r�l, hogy hol lehet Piton. A k�t f�rfi abbahagyta a besz�lget�st, helyette �t kezdt�k el figyelni. Amikor le�lt, �jra k�r�ln�zett. Szemei megtal�lt�k az utat egyenesen Lucius ac�lsz�rke szemeibe. A f�rfi v�gigm�rte �t.

- Perselus nincs itt, Miss. Granger. M�g egy ideig biztos nem j�n vissza.

Enyhe szemforgat�s ut�n a f�rfi visszat�rt a vacsor�j�hoz, �s �nel�g�lten r�mosolygott Rabastanra.

*

A vacsora ut�n egy �r�val Hermione a nappaliban olvasott. A kandall�ban lobogott a t�z, �gy a szob�nak az a r�sze vil�gos volt, m�g a t�bbi – ahol a k�nyvek voltak – s�t�t. �gy elmer�lt az olvas�sban, hogy nem is vette �szre, amikor valaki bej�tt a szob�ba.

Hirtelen �rezte, hogy a kanap� les�llyed egy kicsit, ahogy valaki le�lt mell�. Lassan feln�zett, �s egy kicsit megriadt att�l, hogy Rabastan olyan k�zel j�tt hozz�. S�t�t szemei a l�nyr�l a k�nyvre v�ndoroltak. Kiny�jtva a kez�t kih�zta a k�nyvet az �l�b�l, miel�tt megsz�lalhatott volna. Az egyik ujj�t k�nyvjelz�nek haszn�lva egy picit becsukta, hogy elolvashassa a bor�t�j�n l�v� c�met.

- Rabastan – sz�lt figyelmeztet� hangon Lucius, ahogy bel�pett a szob�ba. – �gy hiszem, Perselus figyelmeztetett, miel�tt elment, hogy hagyd b�k�n a l�nyt.

A f�rfi le�lt egy olyan sz�kre, ahonnan j�l l�thatta �ket. Rabastan, akir�l ler�tt, hogy veres�gnek fogta fel ezt, visszaadta a k�nyvet Hermion�nak. A l�ny egy pergament helyezett bele, hogy megjel�lje, hogy hol tart, majd fel�llt. A k�s�i �ra miatt Lucius tudta, hogy hova megy. Miel�tt kil�pett volna a szob�b�l, hallotta maga m�g�tt a g�nyos hangot.

- Perselus m�r �gyban lesz azel�tt, miel�tt maga reggel fel�bredne.

�gy d�nt�tt, hogy nem veszi tudom�sul a f�rfit, �s elhagyta a szob�t. A h�l�szoba fel� tartva m�g mindig a jelen �s a r�n�kon j�rt az esze, valamint Lucius szavain.

Piton figyelmeztette Rabastant? Mi�rt?

Az �gy�n heverve Pitonon kezdett el gondolkozni. �gy t�nt, nagyon sok mindent titkol el�le. Esz�be jutott Percy l�togat�sa �s az, hogy mit tett vele Piton. Lassan �lomba mer�lt, mik�zben ezek a k�pek v�ltogatt�k egym�st az elm�j�ben.

*

A h�z cs�ndes �s s�t�t volt, amikor visszaj�tt. Rabastan elaludt a kanap�n… egy k�nyv t�rsas�g�ban. Enyhe horkant�ssal Piton elindult a l�pcs�n felfel�, majd benyitott a h�l�szob�j�ba, ahol meleget �s f�nyt tal�lt. Tekintete a kandall�ban lobog� t�zre v�ndorolt. Igaz�b�l nagyon is meleg volt a szob�ban. Egy halk, l�gy s�haj felh�vta a figyelm�t az �gy�ban alv� l�nyra.

Hermione a takar�n aludt. Tekintet�vel v�gigp�szt�zta �t. Elt�n�d�tt, hogy vajon milyen �r�let ker�tette hatalm�ba a griffend�lest, amikor ilyen keveset takar� ruh�t vett fel. A l�tez� legr�videbb als�t viselte – valamilyen shortszer�s�get – �s egy v�kony inget. Azt�n lassan megvil�gosodott el�tte a magyar�zat, ahogy a l�ny �jra megremegett. Lucius sz�nd�kosan ilyen ruh�kat pakolt be neki, hogy ezeket viselje itt.

Tal�n Lucius akarta �t �gy l�tni.

Ennek a puszta gondolat�t�l is horkantott egyet, mik�zben levette a k�peny�t. Az �jszakai �lt�zet�t megragadva tekintete ism�t a l�nyra siklott. Habozott egy percig, hogy itt �lt�zz�n-e �t vagy sem, de mivel a l�ny l�tsz�lag aludt, v�llalta a kock�zatot. Gyorsan �tvette a ruh�t, majd bem�szott az �gyba.

Imm�r ott fek�dve r�gt�n az elviselhetetlen l�nyra pillantott. Minden este a takar�k alatt aludt, � maga pedig f�l�tte. Mindig sz�nd�kosan el�tte kelt fel, hogy lehet�leg m�r reggel elker�lj�k a kellemetlen, zavarba ejt� k�rd�seket. Ez volt az az id�pont, amikor � elment, a l�ny pedig a takar�k f�l�tt folytatta az alv�st, olyan k�nyelmesen elter�lve, mintha ha csak ide tartozna. Egy halk morran�s ut�n elkapta r�la a tekintet�t.

A t�z f�nye a szeme el�tt t�ncolt, a l�t�sa elmos�dott, majd �jra ki�lesedett, ahogy egy nemr�g t�rt�nt esem�ny �szott be a szeme el�. Ugyanez a l�ny, amint az esk�v�i �lt�zet�ben �ll. Remus �pp biztos�totta �t afel�l, hogy gy�ny�r�, majd miel�tt t�vozott volna a Hopp-porral, �r� esett a pillant�sa. Tudta, hogy nem dics�retet, csak s�rt�st v�rt t�le. Remus az el�bb megn�velte az �nbizalm�t, �gyhogy arra sz�m�tott Pitont�l, hogy r�gt�n el is veszi azt a kis pluszt. Szemei �sszesz�k�ltek a t�ncol� l�ngokon �s az eml�ken.

Min�l t�bbet gondolkodott r�la, ann�l jobban k�telkedett benne, hogy Lupin olyan „ap�s” st�lusban mondta, hogy gy�ny�r� vagy pedig m�s miatt. Nem tudta mi�rt, de ennek a gondolata a harag kis l�ngocsk�j�t lobbantotta fel benne. Csal�dottan s�hajtott egyet, majd az oldal�ra fordult, Hermione alakja fel�.

M�r nem az a tizenegy �ves l�ny.

A saj�t gondolatai is feld�h�tett�k. Becsukta a szem�t, rem�lve, hogy �gy ki tudja szor�tani l�t�k�r�b�l a l�nyt.

*

Ez alkalommal Hermione �bredt fel Piton el�tt. Egy p�r pillanatig m�g az �gyon �lt, figyelte ezt a fajta f�lelmetes B�jitalok Mester�t. Olyan b�k�snek �s gyeng�dnek l�tszott, amikor aludt. Az �jszaka valamikor Piton levette a pizsam�ja fels� r�sz�t, bizony�ra a szob�ban uralkod� meleg miatt. A p�l� �sszegy�rve hevert az �gy mellett a f�ld�n.

Hermione v�gign�zett rajta. Ott fek�dt kiny�jt�zva az �gynak azon a r�sz�n, ami az �v� volt. A S�t�t Jegy �gy meredt r�, mintha csak eml�keztetni akarn� �t arra, hogy mit is csin�l itt. Szeme megb�lyegzett karj�r�l a mellkas�ra siklott. Egy ez�st nyakl�nc l�gott a nyak�r�l, amin egy med�l volt – egy med�l, ugyanazzal a jellel, amit a b�jital-laborban fedezett fel. Egy pillanatig m�g n�zte, �s megfesz�lve pr�b�lt valami gondolatot kicsikarni mag�b�l, hogy mit is jelenthet.
V�g�l cs�ndesen kim�szott az �gyb�l, lezuhanyozott, fel�lt�z�tt. A l�pcs�n lefel� s�t�lva j�tt csak r�, hogy sokkal kor�bban kelt fel, mint �ltal�ban. Rajta k�v�l m�g senki sem volt �bren. A konyh�ban �llva k�r�ln�zett.

K�v�.

Meg�rtve, hogy Piton valami ismeretlen helyre eldugta a p�lc�j�t, neki�llt, hogy an�lk�l k�sz�tsen k�v�t. Ahogy f�ni kezdett, a konyh�ban �rezhet� volt a friss ital �that� illata… ez v�gre teljesen fel�bresztette.

Reggeli.

Ahogy dolgozott, a h�z lassan megtelt az otthoni f�z�csk�z�s finom illat�val. Nagyon cs�b�t� volt, �gy gyorsan fel is �bresztette Rabastant.

- Ez a l�ny zseni�lis, gy�ny�r� �s f�zni is tud!
Hermione elfordult a pultt�l egy kos�r l�ngossal a kez�ben. Az asztal k�zep�re helyezve �ket egy pici mosollyal n�zett vissza r�.
- A zseni�lis r�sz�t elfogadom. A gy�ny�r�s�g csak n�z�pont k�rd�se, ami pedig a f�z�k�pess�geimet illeti, m�g nem pr�b�lta ki az eredm�nyt.

Rabastan mosolyogva b�lintott, bel�pett a konyh�ba, �s le�lt.

- N�z�pont k�rd�se, azt mondja? – k�rdezte. – Igen, Perselus pedig felt�telezem, hogy sosem volt az a fajta, aki kifecsegte, hogy mit gondol.

Hermione furcs�n n�zett r� – mintha valamilyen ismeretlen nyelven besz�lt volna hozz� a f�rfi.

- Mi k�ze van ennek…?

Lucius �rkez�se azonban f�lbeszak�totta a mondatot.

*

Perselus lassan fel�lt az �gyon, �s jobbra n�zett. Hermione nem volt ott. Egy pillanatra megdermedt. K�v� �s reggeli illata hatolt �t a leveg�n, ez ki�zte �t az �gyb�l. Egy gyors zuhanyz�s �s ruhav�lt�s ut�n a l�pcs�n lefel� egyenesen a konyha fel� tartott.

Nevet�st, t�nyleg nevet�st hallott a konyh�b�l. Amikor bel�pett, l�tta, hogy az asztal �tellel van tele, �s Hermione, Rabastan �s Lucius �lt k�r�l�tte.

-… �s szerintem m�g m�ig is azt hiszi, hogy Harry tette.

A hahot�z�s folytat�dott.

- Mit hiszek, hogy mit tett Harry, Miss. Granger?

A l�ny enyh�n megugrott, majd figyelte, ahogy Perselus elfoglalja a vele szemben l�v� sz�ket. Szemei v�laszra v�rva tapadtak r�. Rabastan �gy legyintett a kez�vel, mintha egy legyet akarna elhessegetni.

- Semmi, amin r�g�dni kellene, Perselus. Csak r�gi t�rt�netekr�l volt sz�. Ink�bb teszteld a fantasztikus reggelit, amit csin�lt.

*

Hermione egyed�l volt a nappaliban. Piton, Rabastan �s Lucius a konyh�ban voltak, �s olyan dolgokat besz�ltek meg, ami nem tartozott r�. S�hajtott egyet a cs�ndben, majd a k�nyvespolc fel� fordult. Piton ezekr�l a polcokr�l adta neki azt a k�nyvet, �gy biztosan nem b�nja, ha � is �tolvassa a c�meket.

Fel�llva beburkol�zott a s�t�ts�gbe, ami a k�nyvek k�r�l uralkodott. Szemei az als� sarokra ugrottak, ahol sz�mtalan k�nyv rejlett, �s mindegyik a f�nix-k�gy� jelet viselte a gerinc�n. K�r�ln�zve a k�v�ncsis�g legy�zte. Kiny�jtva a kez�t elkezdte kih�zni az egyik k�nyvet a polcr�l, majd fel�llt. Amikor megfordult, pontosan Perselus Piton d�h�s arc�ba n�zett.

A f�rfi finoman kivette a k�nyvet a kez�b�l, majd el�rel�pett egyet, mire a l�ny a polcig h�tr�lt.

- Ezeknek a k�nyveknek a tartalma nem tartozik mag�ra.
- Sa… Sajn�lom, uram.

�rezte, ahogy a sz�ve egyre hevesebben ver. Agya kereszt�lsuhant azon az eml�ken, hogy mit tett m�r vele… hogy milyen volt… hogy hogy n�zett ki, amikor aludt… az elm�je sikoltott.

- Miss. Granger, nyilv�nval�, hogy egy bizonyos id� m�lva �jra szembe kell n�znie a S�t�t Nagy�rral… mag�t�l. Holnap elkezdi velem gyakorolni az okklumencia egy fajt�j�t. – Visszatette a k�nyvet arra a kicsi asztalra, amin a g�mb volt. M�g egyet el�rel�pett, majd lehajolt a f�l�hez… kezei a polcokat t�masztott�k a l�ny k�t oldal�n. – Meg fogja tanulni, hogyan rejtse el a nemk�v�natos eml�keit el�le. – �rezte a lehelet�t a f�l�n… az ajkai is majdnem �rintett�k. A haja el�rehullott, �s az arc�t csiklandozta. – Miel�tt tal�lkozna vele, meg kell tanulnia lez�rni az agy�t… �s b�zzon meg bennem, Miss. Granger, amikor azt mondom, hogy az elm�je akkor is sikoltozik, amikor besz�l�nk.

A l�ny szemei kit�gultak. Merlinre, csak nem olvassa ki mindig a gondolatait? A f�rfi gyorsan ell�pett t�le, majd elhagyta a szob�t.

*

Hermione felv�nszorgott a l�pcs�n. �pp most v�gzett az alagsori laborat�riumban, �s felfel� tartott a h�zba. A feje m�g mindig tele volt gondolatokkal. A jel, a r�n�k, Piton szavai… Merlinre, t�nyleg tudta, hogy arr�l gondolkozott, hogy mit csin�lt vele? Ez egyszer�en… nem volt helyes. R�ad�sul m�g mindig ott lebegett el�tte a k�rd�s, hogy mikor mehet haza.

Kinyitotta a kij�ratot az alagsori laborb�l, amikor is szembe tal�lta mag�t Rabastannal. Ez volt az a pillanat, amikor bevillant az agy�ba, hogy mit is jelenthetnek a r�n�k. Ott �llt t�gra ny�lt szemmel.

- Minden bet� egy sz�nak a r�vid�t�se.

Rabastan mosolyogva �llt el�tte.

- Perselus t�l sok�ig tartotta lent? – k�rdezte, mik�zben �tadott neki egy levelet. – Ez most �rkezett.

Felt�pve azt a konyh�ba l�pett, k�zben olvasott. Roxfortb�l j�tt… egy olyan lev�l, amire nem is sz�m�tott.

A k�vetkez� tanul�k az iskolai eredm�nyeiket figyelembe v�ve r�szt vehetnek a k�s�rleti irodalom �r�n, amelyet Perselus Piton tart:
Susan Bones
Lavender Brown
Millicent Bulstrode
Seamus Finnigan
Hermione Granger
Neville Longbottom