A telihold f�nye

A nap utols� sugarai elindult m�r, hogy aludni t�rjelenek. Bebarangolt�k az �don k�ria vastag falait, ahov� m�r csak a vadsz�l� v�kony csupasz �gai kapaszkodtak. Az �gbolt alja v�r�s f�nyben izzott. Napsugarai b�rsonyos �rint�ssel j�rt�k k�rbe a park f�it, aminek arany sz�nben pomp�z� levelei hangtalanul hullottak el a f�venyre.

A f�ny visszat�kr�z�d�tt a lombok vizes levelein, mivel alig p�r �r�ja kisebb z�por s�p�rt v�gig a t�jon. Aranyl� csillog�suk �gk�vek ill�zi�j�t keltette, mintha a levelet val�j�ban �rt�kes k�veket rejten�nek. Az �gbolton m�r egy �rva sz�rke fellegnek nyoma sem maradt �s engedte, hogy a lenyugv� nap utols� sugarai v�gig simogass�k a k�rny�ket.

L�gy �szi szell� lengedezett, susog�sra b�rva a hatalmas f�kat, amik egyre t�bbet vesztettek a hatalmas �s gazdag lombkoron�jukb�l. Egy apr�cska �t vezetett nem messze a park mellett, aminek macskak�vei m�g mindig csillogtak a nedvess�gt�l. Halk cip�kopog�s hallatszott nem is olyan messze �s hamarosan k�t tejf�lsz�ke alak bontakozott ki. Egy fiatal f�rfi �s egy k�z�pkor� n� s�t�lt az �ton nagy sz�tlans�gban. Draco Malfoy �s �desanyja lassan tettek meg minden egyes l�p�st. Nem sokkal m�g�tt�k k�r var�zsl� haladt a nemr�g t�rt�nt v�ratlan mer�nylet miatt Draco ellen.

Lucius Malfoy szigor�totta a biztons�gi rendszert �s ez�ttal nem akart egyetlen hib�t sem v�teni. Mostant�l nem b�zott meg senkiben. Term�szetesen Voldemort nagyurat nem korl�tozhatta, de a csal�dhoz �rkez� vend�gek szigor� ellen�rz�sen kellett kereszt�l menni�k. A Reggeli Pr�f�ta lek�z�lt p�r cikket Drac�r�l �s Mr Parkinsonr�l, de Lucius biztos volt benne, hogy valaki m�s is �ll a mer�nylet m�g�tt.

Narcissa f�ltette fi�t �s nem lehetett el�g h�l�s Hermion�nak, hogy megmentette �t. Draco sebei begy�gyultak ugyan, de m�g mindig l�badozott. Anyja minden nap er�s�t� f�zetekkel trakt�lta �s napr�l napra egyre jobban javult az �llapota. Az ut�bbi napokban t�bb gy�gy�t� is j�rt n�la, de egyik sem tudott biztat�bbat mondani. Voldemort kiv�telesen elhalasztotta Draco beh�vat�s�t, tekintettel az eg�szs�gi �llapot�ra, no meg Mr Parkinson k�nz�sa most el�gg� lefoglalta.

A h�v�s szell� megcir�gatta Draco arc�t, s kif�jta a k�sza sz�ke tincset a homlok�b�l. Hideg, komor tekintete volt, amit anyja �szre is vett.
- Nagyon sz�tlan vagy ma- jegyzete meg Narcissa.
- Csup�n sokat gondolkodom.
- Mi�rt ker�l�d Hermion�t?- tette fel a k�rd�st az agg�d� anya.
- Nem ker�l�k, csak nem besz�lget�nk olyan sokat.
- Ink�bb semennyit.
- Besz�ltem neki Pansyr�l- mondta szinte alig hallhat�an.
- Tudom, hogy ez neh�z neked, de nem �lhetsz a m�ltban.
- Csak olyan igazs�gtalan.
- Ezen m�r nem tudsz v�ltoztatni fiam. Mi aranyv�r�en nem tehet�nk m�st, minthogy belenyugszunk a sorsunkba, hogy fenntartsuk a tiszta v�rvonalat.
- Ez nem �ri meg. Pansy m�gis aranyv�r� volt.
- � m�r a m�lt. Hermione a j�v�. �s tudod, hogy nincs sok id�d.
- Tudom- hajtotta le �jra a fej�t.
- Szereted �t igazam van?
- Igen szeretem, de Pansyt is szeretem.
- �rthet� � az els� igaz szerelmed. De annak m�r v�ge. A Nagy�r nem lesz hozz�d m�g egyszer olyan kegyes, mint akkor r�gen. Felejtsd el azt a l�nyt v�gre. Tudom, hogy Hermione nem az akire v�rtunk, de meg kell b�k�ln�nk vele. Ha nem tette volna Nagyurunk aranyv�r�v� tudod, hogy m�r nem is �lne- �rvelt Narcissa.
- Ezt is nagyon j�l tudom.
- Besz�lned kellene egy kicsit Hermion�val.
- Tal�n- mondta Draco, majd ism�t a t�jat k�mlelte.
Furcsa volt neki ez a sok �rz�s �s nem tudott vel�k mit kezdeni. Megszokta m�r az �vek alatt, hogy kem�ny, magabiztos �s nem t�r�dik az ilyesmivel. Hiszen ilyennek kell lennie egy Malfoynak. Gyeng�nek �rezte mag�t �s ezen minden�ron v�ltoztatni akart. Csak m�g fogalma sem volt, hogy hogyan fogjon hozz�.

Nem sokkal k�s�bb visszas�t�lt anyj�val a k�ri�ba �s �gy d�nt�tt megkeresi feles�g�t. Elindult a csigal�pcs�n fel az emeletre, majd a lakoszt�lyuk fel� vette az ir�nyt. Hermione a nappaliban �lt �s a hatalmas panor�ma ablakon n�zett kifel�, amikor �szrevette Drac�t.
- Szia- k�sz�nt neki.- Merre j�rt�l? Eg�sz nap nem l�ttalak.
- Csak s�t�ltam egy keveset.
- J�l tetted. Hogy �rezed magad?
- M�r sokkal jobban. �rzem kezdem teljesen visszanyerni az er�m.
- Ennek �r�l�k- mondta a l�ny, de azt�n p�r percnyi csend �llt be a besz�lget�sbe. Draco fel al� j�rk�lt �s ez ideges�tette Hermion�t, b�r nem tette sz�v�.
- Mit olvasol?- k�rdezte meg v�g�l a f�rfi.
- Csak a Reggeli Pr�f�t�t.
- Megint �n vagyok a t�ma?
- Ne hogy azt hidd m�s t�m�juk nincs csak te- mosolyodott el a l�ny.
- Pedig a var�zsvil�g elitj�be tartozom- helyezkedett el a fotelban Draco �s el�vette arisztokratikus modor�t.
- Ny�lv�n ez�rt jel�lt a Szombati Boszork�ny a t�z legszebb milli�rdos list�j�ra.
- Ezeket sosem lehet elhallgattatni.
- De csak felesleges. Legal�bb j�l sz�rakozom rajta.
- Nagyon j� neked- mondta g�nyosan.
- Mostan�ban ker�lsz.
- Tal�n baj?
- Nem, mert �gy legal�bb nem nyaggatsz- s�hajtott f�radtan Hermione.
- Csak nem agg�dsz �rtem?- k�rdezte Draco.
- Egy�ltal�n nem- mondta Hermione �s lapozott egyet az �js�gban.
- J�- sz�lalt meg v�g�l Draco, majd kicsit durc�san d�lt h�tra a fotelban.
- Persze, hogy agg�dom �rted. Hiszen szeretlek, csak mostan�ban olyan furcsa vagy.
- Vissza kellene mennem dolgozni- jelentette ki Draco hat�rozottan �s jelent�s�gteljesen feles�g�re n�zett.
- Szerintem m�g t�l korai lenne.
- Nem tudom lehet- mondta morcosan.
- Mit szeretn�l ma este csin�lni?- k�rdezte Hermione.
- Legsz�vesebben semmit sem csin�ln�k.
- Arra gondoltam, hogy ehetn�nk itt azt�n kor�n lefeksz�nk.
- Ez eg�szen j� �tlet- mosolyodott el v�gre Draco.
- Rendben van.
- Gyere egy kicsit k�zelebb- n�zett m�lyen a szem�be Draco.
Hermione megborzongott a l�gy bariton hangt�l �s engedelmesen k�zelebb ment f�rj�hez, aki az �l�be h�zta. Az er�s k�z gyeng�den sim�totta v�gig a kecses derekat. A l�ny feje a f�rfi mellkas�n pihent �s csukott szemmel hallgatta a sz�vver�s�t. Megborzongott, amikor Draco v�gigsim�totta a h�t�t.

A n� szemben�zett Drac�val, majd finoman hozz�simult a sim�ra borotv�lt archoz �s kac�r j�t�kba kezdett. �des, m�moros cs�kban forrt �ssze az ajkuk. Napok �ta nem v�ltottak egy cs�kot sem �s ez a mostani fel�bresztette a v�gyaikat. Egy csap�sra megold�dni l�tszottak a probl�m�k. Felszabadultak a neh�z teher al�l, �s �jra itt voltak egym�snak. Nem volt enn�l csod�latosabb �rz�s a vil�gon.

„Cs�ndben �ltek, mik�zben a sz�v�k besz�lt. �s miut�n a k�t sz�v mindent elmondott egym�snak, egy�tt �lt�k �t a nagy titkot...” (Paul Coelho)

***

A telihold ez�st�s f�nye j�rta be a Malfoy k�ria parkj�t. A lassan elny�l�ban l�v� r�zs�k andal�t�an hajladoztak a h�s �szi sz�lben, ami rend�letlen horda mag�val a sz�raz faleveleket, amik zizegve sz�nk�ztak v�gig a t�rk�v�n. Csend volt �s m�ly nyugalom, nem is kellett egy�b egy romantikusan elt�lt�tt est�hez. Csillagok gy�ltak ki az �gen, s a karcs� jegenyef�k halk d�dol�s hallatszott.

M�r mindenki aludni t�rt, kiv�ve k�t embert, aki egym�s karjaiban n�zt�k, ahogy a f�k k�z�tt lid�rcf�ny bujk�l, ami alattomosan a mocs�rba csalja a gyan�tlan �ldozat�t. Hideg volt ezen az �jszak�n. Hermione f�z�san b�jt k�zelebb Drac�hoz, aki gyeng�den �tkarolta. �jabb idilli pillanat, amit mindketten meg�riztek az eml�kezet�kben.

Amikor kettej�knek a szeme egym�sra tal�lt megsz�nt a jelen �s m�r nem sz�m�tott a m�lt �s a j�v�, csak ez a perc l�tezett hihetetlen bizonyoss�ggal. A f�rfi szemei ragyog�an csillogtak a v�gyt�l. Mag�hoz h�zta a l�nyt, majd megcs�kolta. Teljesen ellazultak, mik�zben egym�s ajkait �zlelgett�k. �gy t�nt mintha kil�ptek volna a test�kb�l �s valami olyan helyre �rkeztek volna, ahol csak �k ketten sz�m�tanak.

Rengetegszer �reztek m�r hasonl�t, de m�g mindig rabjai voltak ennek a szenved�lyes v�ggyal teli �rz�snek. �gy cs�kolt�l egym�st mintha ez lenne az utols� nap �s t�bbet nem l�tn�k egym�st. Csod�s pillanatok voltak ezek, amik�rt a lelk�ket is eladt�k volna. Szerett�k egym�st �s m�s nem is sz�m�tott.

Az �rint�sek �s cs�kok forgatag�ba veszve jutott egyre beljebb a szob�ba, ahol m�r vetett �gy v�rta a k�t szerelmest. Hermione teljesen elvesztette a fej�t, amikor Draco v�gigsim�totta a combj�t, majd egy mozdulattal levette r�la a selyemtal�rt, aminek apr� csipk�it kem�ny munk�val k�sz�tett�k el. A l�gy, l�gies anyag tart�s�t vesztve hullott a t�k�letesen tiszt�ra s�rolt padl�ra. Apr� �lvezettel teli s�hajok hangzottak fel a helyis�g csendj�ben.

A l�ny apr� kez�vel Draco mellkas�t sim�totta v�gig, s �rezte ahogy tenyere alatt hevesen ver a f�rfi sz�ve. Boldogs�ggal t�lt�ttel el tudat, hogy f�rje ugyan �gy �rez ahogy � �s ugyanazzal a h�vvel akarja mag��nak tudni �t. Szavak n�lk�l tudt�k mit akar a m�sik �s ez sokkal nagyobb biztons�g�rzetet ny�jtott sz�mukra, mint b�rmi m�s.

Draco kez�t a l�ny arc�ra tette, aki mosolyogva simult bele a tenyer�be. Olyan sz�pnek l�tta feles�g�t, mint egy bimb�z� r�zsa, amin apr� harmatcseppek �lnek meg. Nem voltak szavak amikkel elmondhatta volna az �sszes �rz�s�t. �gy csak egy cs�kkal pr�b�lt mindent megvallani a feles�g�nek.

Egy szerelmes �jszaka volt ez, amit mind a ketten ugyanazzal a h�vvel �ltek �t. Hi�ba akart r�gebben ellene sz�ve nagyon is hi�nyolta a szerelmet �s a szenved�lyt. Most, hogy karjaiban tarthatta azt a n�t, akin�l nem is tal�lhatott volna szebbet �gy �rezte r�vbe �rt. El akarta mondani, hogy szereti �s akarja �t. De Hermione a f�rfi ajkaira tette az ujj�t, azt�n megcs�kolta. Feleslegesnek tartott minden sz�t.

Draco elb�dult, ahogy mag�ba sz�vta a kellemes vir�gillatot, ami Hermion�t belengte. Im�dta a feles�g�t �s minden egyes perccel egyre jobban. Mintha egy var�zslat lenne ez a pillanat egy sz�p �lom, ami val�j�ban nem volt m�s, mint maga a val�s�g. El sem tudta mondani mennyire j� �rz�ssel t�lt�tte el, hogy a karjai k�z�tt tarthatta n�t. Lassan eg�szen az �gyig vezette �s �vatosan r�fektette Hermion�t.

A telihold f�nye egyenesen a l�ny arc�t vil�g�totta meg. A f�rfi mosolyogva n�zte �t, s alig tudott betelni ezzel a l�tv�nnyal. Egy�ltal�n nem kapkodott, ki akart �lvezni minden percet, amit vele t�lthetett. Kih�mozta a l�ny a ruh�i b�rt�n�b�l. Nem tudott betelni Hermione angyali sz�ps�g�vel. Persze m�r l�tta a l�nyt �gy, de m�g mindig az �jdons�g var�zs�val fedezte fel a t�r�keny testet.

Hermione a teljes euf�ria b�vk�r�be ker�lt, amikor meg�rezte Draco ajkait a b�r�n. Element�ris er�vel t�rtek r� a szenved�ly hull�mat, amiket cseppet sem pr�b�lt meg csillap�tani f�rje legnagyobb �r�m�re. Teljesen a szerelem rabj�v� v�lt. �gy �rezte semmi rossz nem t�rt�nhet m�r vele ha Draco mellett lehet. A f�rfi bec�z� ajkaival v�gigj�rta a nyak�t, a kebleit. Izz�, forr� cs�kok voltak ezek, amik m�g ink�bb fokozt�k a egym�sra tal�l�s var�zs�t.

Hermione �des cs�kjainak �ze teljesen elb�v�lte a szenved�ly k�bulat�ban l�v� Drac�t. Nyelveik vad t�nc�t nem tudta semmihez sem hasonl�tani. Mindig egyre t�bbet �s t�bbet akart, alig tudta megf�kezni mag�t. Minden cs�k viszonz�sra tal�lt, ami boldogs�ggal t�lt�tte el �s felt�rt�k egym�s el�tt az �sszes �rz�st �s ez m�g jobban meger�s�tette a kapcsolatot k�z�tt�k.

Lassan sim�totta a v�gig a g�mb�lyded idomokat, amik hat�sa nem maradt el. K�jes ny�g�sek hallatszottak a szob�ban, ami m�g ink�bb fokozta k�zt�k az izz�st. A l�ny k�rmei a f�rfi h�t�ba v�jtak, mintha nem akarn� sosem elengedni �t. Draco �t�lelte Hermione, s �rezte a l�ny test�nek minden apr� rezd�l�s�t.

Egym�s ut�n v�ltott�k a szenved�lyesebbn�l szenved�lyesebb cs�kokat. Egy sz�nes �rv�nybe ker�ltek hirtelen, ami elmosta a k�r�l�tt�k l�v� vil�got �s elvitte volna �ket egy helyre, ahol nem volt m�s csak �k ketten. Nem zavarta �ket semmi, olyan szabadj�ra engedhett�k v�gyaikat, ahogy nekik j�l esett.

F�lelmeset �s borzongat� tekintetbe n�zett a l�ny, amik most csak r� szegez�dtek, nem m�sra, csak �r�. Torokszor�t� boldogs�ggal t�lt�tte el ez az �rz�s. Drac�ra mosolygott �s k�rlel� tekintettel k�vetelte az �jabb �des cs�kot. Minden �rint�sre, �lel�sre �s cs�kra eml�kezni akart, mintha ez lenne az utols� �s legszenved�lyesebb �lm�ny, amit �t�lhet. A sz�ve hevesen dobogott �s le-lecsuk�d� pill�kkal �lvezte Draco simogat�s�t.

A f�rfi el�gedett mosollyal n�zte a kipirult arcot, amin�l szebbet m�g csak el sem tudott k�pzelni. A l�ny v�ratlanul �rte az �des �rz�s, majd egy k�jes ny�g�s hagyta el tork�t. Nem is tudta, hogy mit is reag�ljon most. Lecsuk�dtak a szemei �s teljesen �tadta mag�t az �lvezetnek. Minden egyes testr�sz�ben �rezte a j�les� bizserg�st.

K�b�n kisz�radt sz�jjal k�vetelte az �des cs�kokat. A hihetetlennek t�n� helyzet a k�t test �sszefon�dott, ak�r a kecses ind�k, ahogy egym�sba fon�dnak �s soha nem engedik el egym�st. Felemel�, izz� �s vad v�gy �tj�rta minden porcik�jukat. Ez egyre gyorsabb temp�t dikt�l� v�gy nem akart egy percre sem lankadni. Hi�ba �ltek k�l�n testben lelk�l eggy� v�lt.

K�jes �r�mmel teli s�hajok egyre hangosabb� v�ltak �s nem akartak csitulni, ak�r egy tombol� vihar. A szerelem �s szenved�ly egy�tt els�p�rt minden m�s �rz�st. Egy r�pke pillanatra a hold egy f�nynyal�bja megvil�g�totta a k�t arcot. Sz�pek voltak ebben a f�nyben, m�g tal�n sosem l�tt�k ennyire sz�pnek egym�st. Karjaik �sszefon�dtak �s vadul cs�kolt�k tov�bb egym�st. A benn�k l�ngol� t�z t�pl�lta tov�bb a v�gyukat.

Meleg�k volt, szinte m�r az �jul�s sz�l�re sodr�dtak. A egy�tt v�rt�k az �des beteljes�l�st. Hermione l�b�val �tkulcsolta a f�rfi derek�t, aki szenved�lyesen simogatta a h�feh�r puha b�rt. Mikor szenved�lyt�l vad tekintet�k egym�sba kapcsol�dott alig egy villan�sra. A l�ny pillant�sa szinte �gette a f�rfit. Eddig nem is hitte, hogy m�g lesz olyan n�, aki �gy n�z r�. Melegs�ggel t�lt�tte el ez a tekintet.

�jra megcs�kolta a l�nyt �s tov�bb folytatta a k�nyeztet�st. A perzsel�, �get� t�z �jra v�gigj�rta a test�t �s m�r nem volt menekv�s. Hermione szemei felpattantak �s m�lyen belen�zett a v�gykelt� tekintetbe, ami m�g sosem volt ennyire csillog�. Egyre szapor�bban vett�k mind a ketten a leveg�t, egyre er�teljesebbek voltak a s�hajok.

A l�ny k�rmei er�sebb a f�rfi h�t�ba v�jtak, amit a Draco egy k�jes s�hajjal jutalmazott. A szenved�ly k�d�be veszve egym�s karjaiban �rt�k el az elker�lhetetlen beteljes�l�st. Mintha elhagyt�k volna egy pillanatra a test�ket, majd alig egy pillanat m�lva hirtelen visszat�rtek volna. Megk�nnyebb�lt s�haj hagyta el a sz�jukat.
- Nagyon szeretlek- suttogta Draco kifulladva.
- �n is nagyon szeretlek- tette a f�rfi mellkas�ra a kez�t a l�ny.
Egym�s karjaiba fek�dtek tov�bb az �gyban. Hermione nagyot s�hajtott, majd k�zelebb b�jt a f�rj�hez. Draco f�radtan sim�totta v�gig a l�ny arc�t azt�n egy apr� puszit nyomott a homlok�ra, amit Hermione mosolyogva fogadott. Kezeik �sszefon�dtak �s szerelmes, boldog tekintettel n�ztek egym�sra. Nincs is szebb ann�l a vil�gon, mintha k�t ember egym�sba szere. A m�sik el� t�rj�k titkaikat �s megvallj�k az �rz�seiket.

„Csillagok ragyog�s�t n�zem a s�t�t �gbolton, az ablakomon �t,
Az �gyamban fekve gy�ny�rk�d�m benn�k.
Mily t�vol vannak, �s m�gis oly k�zeliek.
S ha jobban csod�lom, nicsak, mit l�tok?!
Egy nevet l�tok, mi kirajzol�dik,
S ez nem lehet m�s�,
Csak akit sz�vem szeret,
�s m�ly �lomba szender�l�k Kedvesem, Veled.” (ismeretlen)