Alkudoz�s

Harry meglehet�sen indulatosan rontott be Lucius dolgoz� szob�j�ba, kez�ben szorongatva az omin�zus levelet. L�tva azonban a nyugodtan �ld�g�l� f�rfit, igyekezett n�mi nyugalmat er�ltetni mag�ra.

- Dumbledore professzor! Mr. Black! Micsoda v�ratlan �r�m! – sz�v�lyeskedett a sz�ke f�rfi.
- Lucius! – b�lintott kim�rten Dumbledore.
- Potter-Black! Nem Black – k�z�lte Harry ellens�gesen.
- Mi�rt hivataloskodunk? Sz�l�ts Luciusnak – mosolygott neg�desen Lucius Harryre.
- Maga sz�rakozik velem? – t�rt ki Harry, aki �gy d�nt�tt, hogy m�gis mell�zi az udvariaskod�st.
- �n? – Lucius maga volt a megtestes�lt sz�ke gl�ri�s �rtatlans�g. (R�n�z�sre)
- Maga k�ldte ezt a levelet, nem? – lobogtatta Harry az im�nt k�zhez kapott pergament.
- Igen. Az aj�nlatom. Tal�n nem elfogadhat�?
- Ez csak valami vicc. Mi�rt h�zasodn�k �n �ssze Drac�val?
- Megs�rti a Malfoy csal�dot! Kig�nyolja az aj�nlatunkat! – ki�ltott fel egy parancsol� kin�zet� fekete tal�ros k�p lak�ja a falr�l. A felirat szerint Abraxas Xerxes Malfoy.
- Dehogy! Semmi ilyesmi nem t�rt�nt. Harry mind�ssze megd�bbent – szor�totta meg Harry kez�t figyelmeztet�en Dumbledore.
- Teh�t fontol�ra veszi az aj�nlatot? – tudakolta egy fodorgall�ros Malfoy k�pe, a felirat szerint, Aurel Malfoy.
- Term�szetesen - b�lintott Dumbledore, miel�tt Harry megsz�lalhatott volna.
- Mi? – fordult a megd�bbent Harry Dumbledore fel�.
- Ha fontol�ra sem veszed, az ny�lt elutas�t�s. Ezt term�szetesen nem akarod, teh�t m�rlegeled az aj�nlatukat – villant cinkosan Dumbledore szeme a f�lhold szem�veg m�g�tt.
- Term�szetesen. Megfontolom – �rtette meg v�gre Harry b�lcs bar�tja n�ma �zenet�t. (Ha nem fogadja el az aj�nlatot, azt a Malfoy csal�d s�rt�sk�nt �rtelmezi, �s k�rt�r�t�st k�r, ha elfogadja, nyak�ba varrj�k Drac�t, de ha gondolkodik, id�t nyer!)
- Tudtam �n, hogy megegyez�nk – v�ltott Lucius m�g bar�ts�gosabb hangnemre.
- Nem tudtad! – mordult fel Abraxas a keret�ben.
- Miel�tt d�nten�k, meghallgatn�m az aj�nlatukat – �lt le Harry egy fotelbe szemben Luciussal, �s r�j�tt, hogy valahol a lelke legm�ly�n �lvezi a helyzetet.
- Az aj�nlatot pontosan kifejtettem a levelemben – vonta fel a szem�ld�k�t Lucius csod�lkozva.
- Felk�n�ltad a s�tlan, halv�r� fiadat. �s m�g mit? – k�rdezte pimaszul Harry. Majd � megmutatja a Malfoyoknak!
- A fiam j�k�p�, intelligens fiatalember. A Malfoy csal�d fej�nek egyetlen �r�k�se. Nagy sz�vess�g r�szemr�l, hogy betartom a szerz�d�st, �s h�zass�gk�t�sre aj�nlom – k�z�lte Lucius d�lyf�sen.
- A fiad egy arrog�ns, aranyv�r m�ni�s, ideges�t� g�r�ny. Azt elismerem, hogy nem cs�nya, de ez �nmag�ban m�g nem aj�nlat a Black h�z fej�nek.
- �gy tekintem, hogy most alkudozunk, �gy nem veszem s�rt�snek az im�nti szavaidat – udvariaskodott Lucius.
- Megtisztel� – b�lintott Harry, azon igyekezve, hogy ne nevesse el mag�t. Hiszen olyan k�ptelen ez a helyzet!
- A birtokunkban van egy festm�ny, mely a n�hai Sirius Blacket �br�zolja – sz�lt k�zbe Aurel Malfoy.
- Mi? – ugrott fel Harry �s a k�phez l�pett.
- �tadjuk, mint n�szaj�nd�kot – k�z�lte Lucius.
- Hogyan ker�lt ide Sirius k�pe? – Harry igyekezett, hogy a hangja ne bicsakl�djon el. �jra besz�lhetne Siriussal!
- A nejem �r�k�lte egy �ve, amikor a n�v�re Andromeda meghalt – Lucius tekintete �hes k�gy�k�nt tapadt Harry arc�ra.
- Engem nem lehet megvesztegetni – k�z�lte Harry, akiben gy�z�tt a bizalmatlans�g, elv�gre sose hidd el, amit egy Malfoy k�n�l.
- Nem megveszteget�s, apr� aj�nd�k – mosolygott Lucius.
- Hol van Draco? – Harry tudta, hogy beletraf�lt, amikor megl�tta Lucius arc�n a felvillan� d�h�t.
- Jelenleg nincs olyan �llapotban, hogy besz�lni lehetne vele – pr�b�lt Lucius kit�rni a v�lasz al�l.
- Hol?
- Nem mindegy? – csattant fel a sz�ke f�rfi, elvesz�tve h�res �nuralm�t.
- Mit tett vele? – kiab�lt most m�r Harry is.
- Semmit!
- Akkor hol van? Ha nem mondja meg, t�vozom – �llt fel Harry.
- Mi�rt �rdekel? – k�rdezte k�v�ncsian a festm�ny�b�l Abraxas Malfoy.
- Tal�n nem �rtana besz�lnem vele, hiszen � is �rintett a h�zass�gk�t�sben.
- Jogos. Az alagsorban van. Az ajt� „csal�di k�tel�k” jelsz�val ny�lik – k�z�lte Abraxas.
- V�rj! Miel�tt besz�ln�l Drac�val. A Malfoy csal�d hajland� beolvadni a Black dinaszti�ba, persze bizonyos felt�telekkel – ragadta meg Harry kez�t Lucius.
- Mi? – lep�d�tt meg a f�rfi.
- Elismerj�k, hogy a Black csal�d feje, a Malfoy csal�d� is. Elfogadjuk az ir�ny�t�st, amennyiben a Malfoy �r�k�st v�lasztod �lett�rsadul – k�z�lte m�lt�s�gteljesen Abraxas, aki �gy t�nt sz�nok, vagy vezet� a festm�nyek lak�i k�z�tt.
- Most m�r t�nyleg tudni szeretn�m, hogy mi�rt olyan fontos ez a h�zass�g – d�h�d�tt be Harry.
- Draco az utols� tiszta v�r� Malfoy – k�z�lte Lucius.
- �n nem vagyok aranyv�r� – r�zta meg a fej�t Harry, itt valami nem stimmel.
- Tudjuk. De te vagy a nemes �s nagy m�lt� Black birodalom feje. Te m�lt� t�rsa lenn�l – k�z�lte Abraxas.
- �n az lenn�k? Ki nem? – tapintott Harry a l�nyegre.
- J�! A fiam szerelmesnek k�pzeli mag�t, egy nyamvadt kis senkibe! – t�rt ki Lucius.
- Akkor mi�rt nem engedi, hogy �sszeh�zasodjanak? – tudakolta Harry.
- Zambini egy mocskos kis p�nzhajh�sz! – k�z�lte Lucius.
- Zambini? Blaise Zambini?! – k�rdezte Harry felvillan� szemekkel.
- Igen. De ez a h�zass�g sosem fog l�trej�nni. Nem, am�g a nevem Lucius Abraxas Malfoy!
- Besz�lnem kell Drac�val. Ne agg�djon Lucius, lehet, hogy m�gis megegyez�nk – indult Harry az alagsor fel�, maga m�g�tt hagyva a d�bbent Malfoyokat �s a mindent tud�n mosolyg� Dumbledore-t.


Hamar megtal�lta az alagsort, a s�t�t folyos�n csak f�kly�k vil�g�tottak, s a folyos� v�g�n megl�tott egy hatalmas vasp�ntokkal r�gz�tett ajt�t. Tudta, hogy ezt keresi. A megadott jelsz� seg�ts�g�vel kinyitotta az ajt�t �s bel�pett.

Megd�bbent� l�tv�ny t�rult el�. A szob�ban egy �gyon k�v�l, nem volt semmilyen b�tor. Az �gy el�tt egy ruhakupacnak l�tsz�, �sszet�rt sz�ke f�rfi hevert. L�tszott rajta, hogy napok �ta itt lehet. Arc�n, �s szem�n l�tszott a rengeteg els�rt k�nny nyoma, ahogy az ajt� ny�l�s�ra felemelte, hogy l�thassa a b�rt�n�be bel�p�t.
Harry borzaszt�an megsajn�lta a volt mardek�rost, aki annyi �ven �t gy�l�lt ellens�ge volt, �s m�rhetetlen�l d�h�s lett Luciusra, hogy k�pes volt ilyet tenni a saj�t fi�val!

- Potter? – n�zett Draco hitetlenkedve Harryre, biztos, hogy r� azt�n nem sz�m�tott.
- Malfoy – biccentett Harry bar�ts�gosan, majd a h�na al� ny�lva talpra �ll�totta a sz�k�t, �s �vatosan le�ltette az �gyra.
- Mit keresel te itt? – h�z�dott el Draco a seg�t� kezekt�l, �s igyekezett visszanyerni kor�bbi st�lus�t, de neh�z lekezel�nek lenni, ha be vagy z�rva egy szob�ba m�r napok �ta.
- Ap�d h�vott meg – t�rt el egy kicsit a val�s�gt�l Harry.
- Mi�rt?
- Figyelj, �n �szinte leszek. Ap�d azt akarja, hogy te meg �n �sszeh�zasodjunk – d�nt�tt Harry m�gis a sokkol� igazs�g mellett.
- Mi??? – Draco hangja olyan magas hangtartom�nyba sz�rnyalt, hogy fel�rt egy sikolt�ssal.
- Valami szerz�d�st emleget, mely szerint, musz�j h�zasodnunk.
- A szem�t!
- �n sem rajongok jobban az �tlet�rt, de �gy kell tennem, mintha gondolkodn�k rajta.
- Nem �rdekel, Potter. �n biztosan nem fogok �sszeh�zasodni egy ilyen kret�nnel! – n�zett Draco Harryre ut�lkoz� arckifejez�ssel.
- Pedig ez a kret�n ki tudna vinni innen, �s seg�tene neked.
- Mi�rt seg�ten�l? – Draco gyanakv� volt, de h�t ki ne lett volna az, az � hely�ben.
- Okom van r�. Blaise.
- Mi van?
- Blaise, a te kis szerelmed cs�ny�n elb�nt az egyik legjobb bar�tommal, m�g a h�bor� kezdet�n. Most szeretn�k visszafizetni neki.
- �s mi�rt gondolod, hogy �n seg�tek neked ebben?
- Mert t�ged is el�rult. Gondolom azt v�rtad, hogy kiment t�ged, de � a f�le botj�t se mozgatta. Igazam van?
- Elj�n – k�z�lte Draco biztosan.
- Bebizony�tom, hogy nekem van igazam, �s te seg�tesz nekem.
- Mi az aj�nlatod? – k�rdezte Draco, �s ebben a pillanatban a megsz�lal�sig eml�keztetett apj�ra.
- Kiviszlek innen. Bebizony�tom, hogy a kis bar�tod egy sz�lh�mos. Mindezek�rt cser�be, te elj�tszod, hogy �ssze akarsz velem h�zasodni, am�g megtal�lom a m�dj�t, hogy kij�tsszam az ap�dat.
- Blaise szeret engem. Nem �rdekel az aj�nlatod, Potter – v�laszolta a sz�ke, �s b�szk�n felemelte a fej�t.
- Rendben. K�t napot gondolkodhatsz. Akkor visszaj�v�k – �llt fel Harry �s t�vozott h�tra sem n�zve, de mag�ban fejet hajtott a f�rfi el�tt, aki m�g a saj�t k�nyelm��rt sem lett �rul�. Kezdte tisztelni Draco Malfoyt.

Fel�rve a r� v�rakoz� emberekhez �s festm�nyekhez, Harry k�z�lte a d�nt�s�t. Besz�lt Drac�val, mindketten �tgondolj�k a dolgot, azt�n k�t nap m�lva visszat�r, hogy �jra tal�lkozhasson vele. Ez ellen Lucius sem tehetett semmit.

Folytat�sa hamarosan! �gy gondolom, hogy igyekszem, minden kedden �s p�nteken friss�teni :)