K�zeled�s

A h�zass�gk�t�s�k �ta eltelt k�t hetet, Harry �s Draco sikeresen t�l�lt�k. Persze sokat vit�ztak, veszekedtek, kib�k�ltek, de komolyabban nem estek egym�snak. Kezdt�k kiismerni egym�s szok�sait, hangulatait, �s m�g valami kezdetleges bar�ts�gf�le is kialakult k�zt�k.

Draco term�szetesen tov�bb dolgozott a Blaise elleni bossz�terv�n, m�r besz�lt is t�bb sz�n�sz k�zvet�t� irod�val. Harry �gy d�nt�tt meg sem pr�b�lja err�l lebesz�lni, hiszen sz�ve joga, hogy hogyan dolgozza fel a csal�d�st. Meg azt�n � sem rajongott jobban Blaise-�rt, tekintve a m�ltat.

A k�t h�t alatt nagyj�b�l �tn�zt�k a Black birodalom anyagait, melyhez most m�r becsatlakozott a Malfoyok� is. Harry �s Draco egyet�rtettek abban, hogy sz�ks�g�k lesz valakire, aki �t tudja fogni ezt az eg�szet, aki megb�zhat� �s j�l �rt a p�nz�gyekhez. Valakire, aki k�pes �sszefogni az egyes r�szek m�k�d�s�t, �s ir�ny�tani.
Draco azon volt, hogy hirdetni kellene az �ll�st, �s meghallgatni a jelentkez�ket, Harry pedig er�sk�d�tt, hogy k�rj�k meg Hermi�n�t, hogy v�llalja el ezt az �ll�st.
V�g�l kompromisszumot k�t�ttek. Az �ll�st meghirdetik, mihelyt a fiatal h�zasok haza�rnek, �s megk�rik a n�t, hogy � is jelentkezzen, azt�n majd megl�tj�k.

A Weasley-Granger h�zasp�r hazat�r�s�re most m�r hamarosan sz�m�tani lehetett. Harry alig v�rta, hogy �jra l�ssa bar�tait. Arra is k�v�ncsi volt, hogy mit sz�lnak majd Drac�hoz. �gy izgulok, mintha t�nyleg a f�rjemet akarn�m bemutatni nekik, gondolta Harry reggeli k�zben, �s r�pillantott a mellette �l� sz�k�re, aki elm�ly�lten olvasta a reggeli post�val �rkezett level�t.

– L�togat�kat kapunk – n�zett fel Draco, meg�rezve Harry pillant�s�t.
– Kiket?
– Ap�m azt �rja, hogy megl�togatn�nak minket j�v� h�tv�g�n, ha nek�nk is megfelel – lobogtatta meg a sz�ke a levelet.
– Csod�s! - mondta Harry, de az arc�n a k�ts�gbees�s t�bb volt, mint az �r�m.
– Nem tudunk mit csin�lni, el�bb, vagy ut�bb �gyis elj�nnek – vont v�llat Draco, �s belekortyolt a te�j�ba.
– Azt mondod, ess�nk t�l rajta?
– Szerintem az lenne a legjobb.
– Nem lelkesedsz t�ls�gosan.
– Nem igaz�n vagyunk j�ban ap�mmal mostan�ban.
– Milyen finoman fogalmazol – kuncogott fel Harry.
– Ha-ha!
– Nemsok�ra Ron�k is haza�rnek. Meg k�ne h�vnunk �ket vacsor�ra – v�ltott t�m�t Harry.
– Mi�rt?
– Mert a bar�taim. �n pedig be akarom mutatni nekik a f�rjemet – kacsintott a fekete haj� f�rfi.
– Mennyire fognak �r�lni!
– Te pedig, kedves leszel vel�k – n�zett sz�r�san asztalt�rs�ra Harry.
– Udvarias leszek.
– Az is el�g – nyugodott meg Harry.
– Ha van m�g ilyen csod�s h�red, oszd meg velem. Legy�nk t�l egyszerre a kellemetlen dolgokon – v�gott durc�s k�pet Draco.
– Ha a sz�leid a k�vetkez� h�tv�g�n j�nnek, akkor ideh�vom addigra Albust, Remust �s a keresztap�dat is. Egyszerre t�l lesz�nk a l�togat�kon – javasolta Harry.
– D�szes komp�nia lesz. K�v�ncsi vagyok, milyen hamar esnek egym�snak – nevetett fel Draco, akinek a humor�rz�ke sokat fejl�d�tt az ut�bbi k�t h�tben.
– Majd elkobozzuk a p�lc�ikat.
– Adhatn�nk valami b�lt, vagy partit, ha m�r �gyis ennyi vend�g�nk lesz – lelkes�lt fel hirtelen Draco.
– Rendben. De te fogod megszervezni!
– B�zd ide! Megyek is, �s elkezdem a tervez�st – pattant fel Draco �s elviharzott a konyha ir�ny�ba.

Most eg�sz d�lel�tt ezzel lesz elfoglalva, gondolta Harry �s hat�rozottan szomor�an n�zett az ajt� fel�, ahol a sz�kes�g elt�nt. Mindegy, megyek �s �rok Roxfortba, d�nt�tte el, �s elindult a dolgoz�szoba fel�.

Harry sejt�sei beigazol�dtak, val�ban nem l�tta viszont Drac�t, csak az eb�dn�l, amikor is v�ge�rhetetlen besz�mol�kat kellett v�gighallgatnia zenekarokr�l, men�kr�l, megh�vottakr�l, d�sz�t�sr�l...

– Ha j�l sejtem d�lut�n is ezzel fogsz foglalkozni – v�gta el v�g�l Harry a sz��radatot.
– Tulajdonk�ppen arra gondoltam, hogy elmehetn�nk s�t�lni a k�zeli erd�be, ha van kedved – mosolygott Draco ellen�llhatatlanul Harryre.
– Igaz�n?
– Igaz�n. Van kedved?
– N�zz�k csak. Eg�sz d�lut�n munka a dolgoz�szob�ban, vagy s�ta a friss leveg�n. Azt hiszem, az ut�bbit v�lasztom.
– Gondoltam – ragadta meg a smaragdz�ld szem� kez�t Draco, majd felh�zta a sz�kr�l.

Miut�n �t�lt�ztek, �s Mike-nak sz�ltak merre mennek, elindultak �t a parkon az erd� fel�.

– Csod�s erre a t�j – n�zett k�r�l Draco, ahogy egyre t�volabb ker�ltek a kast�lyt�l.
– Ami�ta itt vagyok, �gy �rzem, hogy nem l�ttam m�g szebbet.
– Akkor nem l�tt�l sok mindent – ugratta Harryt Draco.
– T�nyleg nem. De tervezem, hogy utazgatni fogok, amint az �gyeim rendez�dnek, �s megn�zek mindent, amit m�g nem l�ttam.
– J� terv.
– �s neked milyen terveid vannak?
– M�rmint, ha ler�ztuk a pr�bah�zass�got �s az ap�mat?
– Igen.
– �n is szeretn�k utazni, de nem sok�ig. Dolgozni szeretn�k, valami saj�t v�llalkoz�sba kezdeni. M�g nem tudom pontosan.
– Utazhatn�nk egy�tt is – vetette fel Harry hirtelen.
– M�rmint am�g m�g egy�tt vagyunk?
– Persze! Elrendezz�k az �gyeinket, azt�n elutazunk.
– Az �gyeket, �s a kedves Zambinit – pontos�tott Draco.
– Ahogy akarod.
– Te nem akarod?
– Tudod, hogy igen.
– Rendben – b�lintott Draco, majd hallgatagon s�t�ltak tov�bb.

M�g miel�tt az erd�h�z �rtek volna, megpihentek egy tavacska partj�n, ami a parkt�l n�h�ny m�ternyire volt.
Mindketten le�ltek a puha z�ld f�be, s�t Harry el is d�lt, �s �gy �lvezte a napsugarak �rint�s�t.

– Valah�nyszor sz�ba hozom Blaise-t, mindig megfagy k�r�l�tted a leveg�. Pedig nekem kellene jobban gy�l�ln�m. �rdekelne, hogy mit tett veled – k�rdezte meg v�g�l Draco, hosszas t�pel�d�s ut�n.
– Mondtam, hogy semmit.
– Azt mondtad pr�b�lkozott. �s azt is, hogy m�g sosem cs�kol�zt�l el�ttem f�rfival. Akkor?
– Nem sz�vesen besz�lek err�l, ink�bb menj�nk tov�bb – �lt fel Harry, de felkelni nem tudott, mert Draco visszanyomta a f�ldre.
– Jobb, ha besz�lsz r�la – k�z�lte a sz�ke, mik�zben nyugodtan fek�dt Harry mellkas�n, saj�t s�ly�val tartva a f�ld�n a m�sik f�rfit.
– Mi�rt �rdekel ennyire?
– Mert t�ged b�nt.
– Nem az�rt, mert Blaise-r�l van sz�?
– Nem – felelte Draco egyszer�en, nem magyar�zkodott, �s tal�n �pp ez�rt Harry elhitte neki.
– J�l van. R�szeg voltam. Szak�tottunk Ginnyvel, �s �n leittam magam a s�rga f�ldig. Valami mugli kocsm�ban voltam Londonban, m�r a nev�t sem tudom. �s ott volt Zambini. Nem tudom, hogy keveredett pont oda. Tov�bb ittunk, azt�n m�r csak arra eml�kszem, hogy egy szob�ban vagyok, egy �gyban, ruha n�lk�l, �s Zambini pedig a h�tam m�g�tt – Harry f�lig v�r�s�d�tt, �s pr�b�lt kiszabadulni Draco al�l.
– �s azt�n? - Draco fel�lt, �s mag�val h�zta �l� helyzetbe Harryt is, �s agg�dva n�zett r�.
– Ha arra gondolsz, nem t�rt�nt meg. Nem er�szakolt meg, de majdnem. Ahogy magamhoz t�rtem ler�gtam az �gyr�l, azt�n megtal�ltam a p�lc�mat, de miel�tt meg�tkozhattam volna elszaladt. Fel�lt�ztem �s hazamentem. Ennyi.
– A szem�t! - mondta Draco, �s minden eddigin�l jobban v�gyott a bossz�ra, de arra is, hogy valamik�pp megnyugtassa Harryt, �gy mivel m�s nem jutott esz�be, l�gyan megcs�kolta a volt griffend�lest.

Ahogy Draco ajkai v�gigsim�tott�k az �v�t, Harry �rezte, hogy k�ts�gbeesett v�gyakoz�s t�lti el. Annyira v�gyott r�. De a cs�k nem tartott sok�ig. Miel�tt elm�ly�lt volna, a sz�ke visszah�z�dott, mintegy teret adva neki.

– Mi volt ez? - k�rdezte Harry.
– Vigasz.
– Akkor rem�lem, nem akarod most abbahagyni a vigasztal�somat – mondta ki Harry, �sszeszedve minden griffend�les b�tors�g�t, m�lyen a m�sik ez�stsz�rke szem�be n�zve.
– Ne agg�dj! Gondoskodom �n a kell� vigasztal�sodr�l – hajolt el�re a sz�kes�g �s elkezdte szenved�lyesen cs�kolni a m�sikat.

Ahogy meg�rezte Draco ajkait a saj�tj�n, Harry �t�lelte a m�sikat �s h�trad�lve mag�ra h�zta. Sz�juk egyre hevesebben tapadt a m�sik�ra, nyelv�k pedig j�t�kos harcot v�vott. Harry egyik kez�vel belet�rt a f�nyl� ez�st tincsekbe, a m�sikkal pedig egyre hevesebben simogatta a rajta fekv� f�rfi izmos test�t. Draco �rezte, hogy az alatta fekv� f�rfi szenved�lyes cs�kja �s simogat� kezei lassan kimoss�k az �nuralom utols� cseppjeit is bel�le. Ahogy a test�k egym�shoz simult, �rezte a cs�p�j�n�l, hogy Harry f�rfiass�ga harcra k�szen nyom�dik hozz�. Lassan lejjebb cs�szott, �s apr� k�rk�r�s mozdulattal, saj�t mereved�s�t hozz�d�rzs�lte az alatta fekv��hez. A mozdulatra mindketten felny�gtek. Majd Harry elszak�tva ajkait az �v�t�l kiss� felemelkedve a nyak�n l�v� �rz�keny b�rt kezdte cs�kolgatni. Draco �rezte, ahogy lassan minden porcik�j�t bebor�tja a t�z, az em�szt� szenved�ly. De biztos volt benne, hogy ezt nem itt k�ne folytatniuk. Megpr�b�lt fel�lni, hogy tudt�ra adja Harrynek, tal�n vissza kellene menni�k, �s a h�l�ban befejezni az elkezdetteket, de miel�tt megsz�lalhatott volna, a smaragd szem� f�rfi ut�na ny�lt, �s mag�hoz h�zta egy �jabb szenved�lyes cs�kba fojtva Draco tiltakoz�s�t.
Harry m�r elvesztette minden kapcsolat�t a k�lvil�ggal, �s csak ez a pillanat l�tezett sz�m�ra, �s ez a f�rfi, aki ilyen l�ngol� t�zet gy�jtott a test�ben. Mikor meg�rezte, hogy Draco elh�z�dik, k�ts�gbeesetten vetette ut�na mag�t �s cs�kolta meg, mert nem b�rta volna elviselni, ha v�ge szakad ennek az �des gy�ny�rnek.

– Harry! Harry! Egy ny�lt ter�leten vagyunk a szabadban, t�ged nem zavar – lihegte Draco, miut�n siker�lt az ajkait p�r pillanatra elszak�tania.
– Nem – k�z�lte a fekete haj� f�rfi, �s tov�bb cs�kolgatta Draco nyak�t, majd a kezeit becs�sztatta a p�l�ja al�, simogatni kezdte, �lvezettel teli ny�g�seket csalva ki ezzel a m�sikb�l.
– Engem igen – ny�gte Draco.
– Abbahagyjam? - engedte el Harry csal�dottan.
– Kicsit. Am�g hoppan�lunk a kast�lyba – h�zta fel Harryt a f�ldr�l Draco, �s szorosan mag�hoz �lelte, majd megcs�kolta.

Folyt.k�v.