B�li el�k�sz�letek

Vacsor�n�l m�r szinte m�sr�l sem besz�lt a t�rsas�g – kiv�ve Luciust �s Perselust, akik csak egym�ssal sutyorogtak, �s senki sem tudta, hogy mir�l –, mint a m�snapi nagyszab�s� partir�l, amit Narcissa b�lnak h�vott.
Harry ugyan t�bbsz�r is gyanakodva n�zte a Lucius Perselus p�ros�t�st, a zsigereiben �rezve, hogy ezek ketten forralnak valamit, de igyekezett ezt a kellemetlen gondolatot egyel�re agya h�ts� zug�ba sz�m�zni.

Vacsora ut�n Harry beh�vta Remust a dolgoz�szob�j�ba, mivel meg�g�rte keresztapj�nak, hogy elviszi hozz� a f�rfit.
Gondolta, hogy hossz� besz�lget�s lesz ez nekik, ez�rt kis id� eltelt�vel mag�ra hagyta �ket �s elindult, hogy megkeressen egy bizonyos sz�k�t, aki m�r nagyon hi�nyzott neki. Sajn�latos m�don egy m�sik sz�k�vel hozta �ssze a balsorsa, aki kedvesen - Lucius amint kedves! - s�t�ra invit�lta vej�t a parkban. Harry hi�ba h�z�dozott, ap�sa karon ragadta �s mag�val hurcolta.

– Milyen sz�p ez a birtok – n�zett k�rbe el�gedetten Lucius.
– Ki vele! Mit akar t�lem?
– Ki? �n? - n�zett angyalok �rtatlans�g�val a sz�ke haj� var�zsl�.
– Lucius!
– Tal�n folytathatn�nk a tegnap esti t�m�t.
– A v�laszom tov�bbra is: nem!
– �n ismerem a legjobban a birtok �gyeit! S�t a Malfoy birtokok mellett sz�vesen seg�ten�k a Black birtokok �gyein�l is!
– Lucius! Maga azt�n nem semmi! - nevette el mag�t Harry.
– Akkor?
– Nem. Nem, �s nem.
– Na j�! �n pr�b�ltam udvarias lenni! - kapta el� p�lc�j�t Lucius, de miel�tt m�g kimondhatta volna az �tk�t, egy fekete tal�ros fekete haj� alak l�pett ki a bokrok takar�s�b�l, �s elkapta a sz�ke var�zsl� p�lc�t tart� kez�t.
– Lucius! - n�zett hidegen Perselus Piton a szitkoz�d� var�zsl�ra, aki pr�b�lta a m�sik kez�b�l kir�ngatni a csukl�j�t.
– Maga meg�r�lt? - n�zett Harry felh�borodva ap�s�ra, most d�bbenve csak r�, hogy �ppen meg akart�k �tkozni.
– Csak kiss� hatalomm�ni�s, de majd lenyugszik – vonta meg a v�ll�t Piton, �s egy p�lcamozdulattal Lucius tork�ra forrasztotta a sz�t.
– Meg�tkozna engem, csak az�rt, hogy tov�bbra is maga ir�ny�tsa a Malfoy birodalmat?
– Nyilv�n megtenn� – j�tt a szenvtelen v�lasz a fekete haj� var�zsl�t�l.
– De mi�rt?
– M�r mondtam, megsz�llott.
– De akkor mi�rt aj�nlotta fel nekem, a fi�val egy�tt a Malfoy birodalmat?
– Potter! Ne legyen m�r ennyire idi�ta! Ami�ta csak ismerem Luciust mindig a Black birodalmat akarta! Maga �s a fia is csak egy eszk�z a c�lja el�r�s�hez.
– Mi�rt mondja ezt el nekem?
– Mert egyetlen sz�nd�kkal �rkeztem ide, �s az nem m�s, mint, hogy Luciussal rendezzem a kapcsolatunkat. �s mert nem k�v�nok gyilkoss�gba keveredni.
– A kapcsolatukat? - n�zett Harry kutat�n a magas szik�r fekete haj� f�rfira, �s a mellette �ll�, kap�l�z� sz�k�re, meg�rtve mindent.
– Igen. �s most magunkra hagyna minket, Potter?
– Black. De egy�bk�nt sz�vesen – vigyorodott el a fekete haj� var�zsl�, �s visszaindult a kast�lyba.

Azonnal f�rje ut�n �rdekl�d�tt, majd meg is tal�lta a k�z�s lakoszt�lyukban. Draco el�gg� megd�bbent, mikor a h�l�ba bel�p� p�rja se sz�, se besz�d szorosan mag�hoz �lelte, �s �gy szor�totta mintha a vil�gnak lett volna v�ge.

– Mi t�rt�nt? - tolta el mag�t�l f�rj�t Draco �s kutat�an a szem�be n�zett.
– Ap�d megpr�b�lt – mondta Harry, de nem fejezte be a mondatot, mert esz�be jutott, hogy tal�n nem Drac�nak kellene elpanaszolnia, hogy az apja megt�madta.
– Mit pr�b�lt meg? - n�zett �sszeh�zott szem�ld�kkel a f�rj�re.
– Semmi! Ink�bb hagyjuk.
– Harry James Potter-Black! Mit tett az ap�m?!
– Kiss� kij�tt a sodr�b�l, mialatt �zletr�l besz�lgett�nk. Tudod milyen – t�rt ki a v�lasz el�l Harry.
– �s most hol van?
– Pitonnal besz�lget.
– �, az j�! Perselus majd lenyugtatja – vidult fel a sz�kes�g. - �n pedig holnap besz�lek vele, hogy t�ged hagyjon b�k�n!
– Nem kell! Majd elrendezem – h�r�totta az aj�nlatot Harry, majd �szlelve, hogy p�rj�ban ism�t felt�mad a gyanakv�s gyorsan megcs�kolta, hogy elterelje a figyelm�t.

Egy Malfoyt soha ne akarj �tverni!
Draco pontosan tudta, hogy a f�rje valamit elhallgat el�le, az�rt cs�kolja meg. B�r meg kell hagyni j� m�dszert v�lasztott!
Majd Perselust�l megtudom mi t�rt�nt d�nt�tte el, �s h�trad�lt az �gyon, karj�t p�rja k�r� fonva, mag�val h�zva �t is, an�lk�l, hogy megszak�totta volna a cs�kot.
Ahogy eld�lt az �gyon �s test�nek minden porcik�ja az alatta fekv� sz�ke var�zsl� teste ut�n ki�ltott, Harry agy�b�l elt�ntek a Luciusszal kapcsolatos kellemetlen gondolatok, �s teljes odaad�ssal �s szenved�llyel adta �t mag�t a szeretkez�snek.

Draco mosolyogva n�zte alv� kedvese sz�p von�s� arc�t, k�cos haj�t, ahogy a besz�r�d� holdf�ny megvil�g�totta. Milyen k�l�n�s f�rfi!
M�g sohasem �rezte senkin�l, m�g Blaise-n�l sem, hogy ennyire egy hull�mhosszon lenne valakivel, �s nemcsak szeretkez�s ter�n. Harry mellett �gy �rezte, mintha egy eg�sznek lenn�nek a k�t r�sze. Az iskol�ban is �rezte ezt, csak akkor mivel ellens�gek voltak, ink�bb rivaliz�l�s volt. Most, hogy itt fek�dt az �gyban �s hallgatta a szuszog�s�t, �gy �rezte, hogy az iskola �s az ott t�rt�ntek a k�d�s m�ltba vesznek, �s a Harry ir�nt �rzett kamaszkori f�lt�kenys�g �tcsap valami eg�szen m�sba. Azt id�ig is elismerte, hogy h�zass�gk�t�s�k �ta kezdi kedvelni a volt griffend�lest, de lassan kezdett r��bredni, hogy enn�l t�bbet, sokkal t�bbet jelent neki!
�gy kellett neki a f�rfi, mint a leveg�. Azt akarta, hogy �r�kk� egy�tt maradjanak, hogy Harry mindig �gy n�zzen r� a ragyog� z�ld szemeivel, mint ma.
Egysz�val, Draco Lucius Malfoy-Black azon az �jszak�n r��bredt, hogy menthetetlen�l beleszeretett a f�rj�be.

Mivel biztos volt abban, hogy �rz�sei egyel�re nem tal�lnak viszonz�sra, elker�lte az �lom. Ap�m sem fogja megk�nny�teni a helyzetemet, gondolta bossz�san. Az�m! Az ap�m!
�vatosan kics�szott az �gyb�l, felvette a pizsam�j�t �s a k�nt�s�t. A szobai t�rk�p seg�ts�g�vel l�tta, hogy apja, �s keresztapja a lenti medenc�n�l tart�zkodnak.
Mag�hoz vette a p�lc�j�t, �s elindult hogy kider�tse mi t�rt�nt este.

A f�rd�be halkan benyitva besz�lget�s, vagy ink�bb veszeked�s �t�tte meg a f�l�t. Mardek�ros �nje azt s�gta, hogy t�bbet megtudhat n�mi hallgat�z�ssal, mint k�rd�sekkel, �gy gyorsan ki�br�nd�totta mag�t, �s k�zelebb �vakodott.

- Elegem van, Sz�ke! – hallotta Perselus hangj�t.
- Neked van eleged?! El�rult�l, M�regkever�! Ha te nem tett�l volna nekem keresztbe, m�r �zvegy lenne a fiam, �s a Black birodalom korl�tlan �r�k�se! Mi�rt tetted ezt?!
- Elegem van az �r�k�s hatalmi m�ni�db�l! Azt mondtad, hogy mint a Malfoy birodalom �r�k�se el kell venned egy aranyv�r� n�t, de �n v�rjak r�d, mert szeretsz engem! �n idi�ta pedig hittem neked! Mindenben t�mogattalak! Ennyi �vet r�d pazaroltam, de ennek v�ge!
- Hogy �rted ezt?
- �gy �rtem, hogy v�ge. Nem kellesz nekem t�bb�! Nem v�rok r�d! Elmegyek, �s elv�rom, hogy t�bb� ne keress!
- M�regkever�!
- Ereszd el a karom, Sz�ke! Nem akarlak meg�tkozni, de megteszem, ha k�nyszer�tesz!
- Figyelj! Ha meg�l�m Pottert, korl�tlan hatalom lesz a mi�nk! Kett�nk�!
- �rtsd m�r meg, hogy engem nem �rdekel! �s azzal, hogy meg�l�d a vejedet, nem lesz a ti�d a Black birodalom! Drac�� lesz. Aki nem fogja megk�sz�nni, hogy meg�lted a f�rj�t!
- Draco azt teszi, amit �n mondok!
- T�vedsz! Draco feln�tt f�rfi. M�r nem parancsolsz neki. �s � kedveli Potter k�lyk�t, te is tudod!
- Ebben igazad van Perselus – tette mag�t l�that�v� az eddig hallgat�z� f�rfi, p�lc�j�t egyenesen az apja sz�v�re szegezve.
- Draco! Mit mer�szelsz?! P�lc�t fogsz r�m?! – d�h�ng�tt az id�sebb Malfoy.
- Ne gondold, hogy nem fogom haszn�lni!
- M�regkever�! Te ezt hagyod? – fordult most a b�jitalok mestere fel� Lucius.
- Az az �rz�sem, hogy pontosan azt kapod, ami j�r neked – k�z�lte szenvtelen�l a fekete haj� var�zsl�.
- Ezt mondod nekem ennyi �v ut�n? – d�h�ng�tt a sz�ke.
- Ezt.
- Senki nem fog seg�teni neked ap�m!
- Gondolom, Potter els�rta neked, mi t�rt�nt �s most az�rt vagy itt – fordult ism�t fia fel� Lucius.
- T�vedsz! Harry nem mondott semmit. De ismerlek! Tudtam, hogy van valami terved a h�zass�gunkkal kapcsolatban, de ezt m�g r�lad sem gondoltam volna!
- Fiam! M�g mindig nincs k�s�! Meg�lj�k Pottert �s �tvessz�k a Black birodalmat. Ut�na fel�lem hozz�mehetsz a Zambini k�ly�kh�z, ha akarsz. Annyi p�nzt kaptok, amib�l �letetek v�g�ig gondtalanul �lhettek.
- Akkor sem tenn�m meg, ha nem kedveln�m Harryt! �n nem vagyok, �s nem is leszek soha ilyen! Gondoskodom r�la, hogy ne b�nthasd �t! – n�zett undorodva apj�ra.
- Draco! Ne l�gy idi�ta! Nem gondolhatod komolyan, hogy szeretni fog t�ged, �s boldogan �ltek, m�g meg nem haltok! Ha lej�r a h�rom h�nap ejteni fog! Hallgass r�m!
- Ha „ejteni fog”, h�t ejt! Nem hazudott nekem, nem �gy, mint te! Ki�llt mellettem, t�rsk�nt kezelt. T�bbet kaptam t�le, mint b�rkit�l eg�sz eddigi �letemben! Nem engedem, hogy �rts neki!
- Mit akarsz tenni? Tal�n meg�lsz? – nevetett fel g�nyosan.
- Ha sz�ks�ges – n�zett hideg villan�ssal apj�ra a fiatal var�zsl�.
- Draco!
- Nagylelk� leszek. V�laszthatsz. Leteszed nekem a Megszeghetetlen Esk�t, vagy itt �s most pontot tesz�nk az �gy v�g�re!
- Nem teszed meg! Te nem vagy gyilkos!
- Harry�rt megteszem.
- Meg fogja tenni, Sz�ke te is tudod – sz�lt k�zbe az eddig hallgat� Perselus.
- �s te nem seg�tesz? – n�zett bar�tj�ra Lucius.
- Szerintem n�lk�lem is meg tudja tenni.
- �rtem – n�zett a fekete szemekbe a sz�ke var�zsl�, �s meg�rtette, hogy t�nyleg elvesz�tette a f�rfit.
- V�rok – sz�lt k�zbe Draco.
- Rendben. Megteszem – j�tt a halk v�lasz, de Lucius m�gsem a fi�ra, hanem tov�bbra is Perselusra n�zett.
- Perselus seg�ten�l? – fordult keresztapj�hoz Draco.
- �r�mmel – emelte fel p�lc�j�t a tan�r.
- Akkor mondd! – fogta meg apja kez�t Draco. – Ezennel esk�sz�m, hogy soha, semmilyen m�don nem t�r�k sem Harry James Potter-Black, sem a hozz� k�zel �ll�k �let�re.

Lucius monoton hangon elism�telte a sz�veget, Perselus pedig elv�gezte a sz�ks�ges b�b�jt.
Miut�n v�geztek az id�sebb Malfoy megt�rt tekintet�t a fekete haj� tan�rra emelte.

- Nem v�ltozott semmi. Mi v�gezt�nk egym�ssal – k�z�lte a b�jitalok mestere hidegen.

Lucius elismerte, hogy vesztett. Mindent meg akart nyerni, de ehelyett mindent elvesztett. Lassan kil�pett az ajt�n, hogy a szob�j�ba menjen.

A helyis�gben maradt k�t f�rfi komoran n�zett ut�na.

- Sz�val te �s az ap�m? – n�zett keresztapj�ra Draco.
- Igen.
- Semmi magyar�zkod�s?
- Kellene?
- Nem. Nem is vagyok igaz�n meglepve. Valahogy sejtettem. Te volt�l az egyetlen, akivel mindig kedves volt.
- Kedves – horkantott fel a b�jitalmester. – Am�gy, ap�d nem olyan rossz ember, ahogy azt most gondolod. Csak �pp a hatalom megsz�d�tette. A maga m�dj�n mindig szeretett t�ged.
- Meg akarta �lni a f�rjemet!
- Ez igaz. De m�gsem tette.
- Mert te megakad�lyoztad.
- Tal�n.
- M�g ezek ut�n is �t v�ded?
- Az, hogy el�t�lem az indokait �s a m�dszereit, nem jelenti azt, hogy nem szeretem.
- Szereted?
- Nem k�nny� kiszeretni valakib�l – mosolyodott el csendesen Perselus.
- Beleszeretni sem k�nny� – s�hajtott Draco.
- Pont Potter?
- Pont az ap�m? - k�rdezett vissza a sz�ke, majd mindkettej�kb�l kit�rt a nevet�s.
- Menj aludni Draco, miel�tt a f�rjed fel�bred!
- Megyek. Perselus! Mindenk�pp szeretn�m, ha maradn�l egy kis ideig.
- Mi�rt is? - vonta fel szem�ld�k�t jellegzetes mozdulattal Perselus.
- Kis seg�ts�gre lenne sz�ks�gem – mosolygott �rtatlanul a sz�ke.
- J�l gondolom, hogy Blaise-r�l lesz sz�?
- J�l ismersz!
- �s �rtelek is. Milyen b�jitalra lesz sz�ks�ged?
- Az amorierte-re.
- Nem akarom tudni, hogy mire kell, de holnap d�lel�tt megkapod. Am�gy mindenk�pp maradok – mosolygott a fekete haj� f�rfi keresztfi�ra, sejtelmesen.
- Mennyire meglept�l. J� �jt! - vigyorgott vissza Draco, majd mindk�t f�rfi elindult a szob�ja fel�.

Harry meg�bredt, az ajt� halk nesz�re. R�snyire nyitott pill�in kereszt�l l�tta, hogy f�rje �ppen vissza�vakodik a szob�ba.
A sz�ke gyorsan ledob�lta a ruh�it �s beb�jt mell� az �gyba. Harry �ppen elkezdte volna felh�borodottan tudakolni, hogy merre j�rt az �jszaka k�zep�n, amikor meg�rezte, hogy p�rja f�l� hajol, �s v�gigsim�tja az arc�t.

– Most m�r minden rendben lesz. Nem engedem, hogy b�rki is b�ntson! - suttogta Draco, mert azt hitte f�rje alszik, �s cs�kot lehelt a homlok�ra.
Draco el�gedetten b�jt a forr� testhez a takar� alatt, szorosan �t�lelte �s elaludt.
Nem tudta, hogy f�rje hallotta, �gy azt sem, hogy milyen boldogg� tette az egykori griffend�lest, aki ennyib�l is r�j�tt, hogy Draco rendezte az �gyeket az apj�val, m�gpedig �gy, hogy �t v�dte! Szeretem, gondolta Harry, miel�tt � is elaludt volna.


Szerz� megjegyz�se: Az amorierte egy �ltalam kital�lt b�jital neve, a hat�sa pedig az, hogy csillap�thatatlan v�gyat �breszt...

Folyt. k�v.