Megb�n�s

Blaise mag�ra r�ngatta a nadr�gj�t �s d�h�ngve meredt az �t b�mul� t�megre. Draco bel�pett a szob�ba, mag�val h�zva Harryt �s Ront �s bez�rta az ajt�t.

– J�l csin�ltad Brian! - sz�lt a fekete haj� f�rfihoz, aki szint�n mag�ra kapkodta m�r a ruh�it, �s most �ts�t�lt a h�rmashoz.
– Te ezt kitervelted! - n�zett v�dl�n Zambini Drac�ra.
– Mondjuk �gy, hogy most m�r kvittek vagyunk!
– Te aljas szem�tl�da! Csak az�rt, mert nem t�ged vettelek el!
– Tulajdonk�ppen ez csak az egyik ok! De nem fejten�m ki. Rem�lem, okulsz a t�rt�ntekb�l – mosolygott a sz�ke a f�rfira, majd kil�pett az ajt�n, Ronnal, Harry viszont maradt.
– Mit akarsz m�g te is? - vicsorgott a megal�zott f�rfi.
– Szeretted Drac�t?
– Mi?
– Hallottad.
– Csak nem beleest�l? Gratul�lok! Siker�lt kifognod a mardek�r legszemetebb tagj�t.
– Draco nem olyan!
– Nem? �s ezt most az ut�bbi jelenetre alapozod? - ezzel a f�rfi kirohant a szob�b�l. hogy megkeresse a nej�t.

�rthet�, hogy a botr�ny ut�n a t�rsas�g hamar feloszlott, b�r az biztos, hogy siker�lt az est�t eml�kezetess� tenni! A vend�gek m�lyen felh�borodtak Zambini viselked�s�n, �s m�lys�gesen �lvezt�k a botr�nyt!
Hermione megnyugtatta a zokog� n�t, majd �rtes�tett�k a sz�leit, akik el is j�ttek �rte �s hazavitt�k. Zambini �gy t�nt el, hogy senki sem l�tta mikor t�vozott. Feles�ge l�tni sem akarta.

Hermione k�rd�re vonta a h�rom f�rfit, k�l�n�sen Harryt �s Ront, hogy hogyan voltak k�pesek ilyen aljas h�z�sra! A h�romb�l egyed�l Harry �rezte mag�t rosszul a szemreh�ny�s ut�n.

Miut�n mindenki nyugov�ra t�rt sem tudott elaludni. Gy�t�rte a lelkiismerete. Nem Blaise miatt, a n�t sajn�lta, akinek akarat�n k�v�l f�jdalmat okozott.
M�sk�pp kellett volna, gondolta �s nem �rtette, hogy Draco, hogy tud aludni.

Fel �s al� j�rk�lt a k�nyvt�rban, ahol csend �s nyugalom volt. V�gyott r�, hogy valakivel megbesz�lje a dolgot, de nem tudta ki lenne erre alkalmas. Drac�t l�that�an nem zavarja, amit tettek, �s Harry igaz�b�l nem is haragudott r� ez�rt. Draco ilyen. Ezt tudta, �s mostanra el is fogadta.
Hermione �s Ron mostanra m�r biztosan �sszevesztek. Sirius csak nevetne.
Ekkor l�pett be az ajt�n Remus.

– Nem tudsz aludni?
– Te sem?
– �n tudn�k, de tekintve a mai est�t, gondoltam sz�ks�ged lenne egy bar�tra – mosolygott kedvesen a barna haj� var�zsl�.
– Gondolom ap�m�kat is sokszor meghallgattad!
– Bizony! �gas �s Tapi is gyakran tettek h�lye dolgokat, amik miatt azt�n furdalta �ket a lelkiismeret.
– Blaise meg�rdemelte, amit kapott.
– Ha ez �gy van, akkor mi�rt �rzed rosszul magad?
– Remus! Undor�t� dolgot tett�nk! Ahogy az a n� n�zett! Ahogy Mi�ne n�zett! – temette arc�t Harry a k�t tenyer�be.
– Nem mondom, hogy nem volt, hm, sz�val nagyon gonosz dolog, amit tettetek, de m�r megtett�tek. Nem lehet visszacsin�lni. �s b�r nem tudom pontosan mit tett ellened, biztosra veszem, hogy komoly dolog volt.
– M�sk�pp kellett volna!
– Lehet, de m�r v�ge. Mindenki el fogja felejteni. Egyszer te is.
– Gondolod?
– Igen.
– �s nem undorodsz t�lem?
– Szent Merlin, Harry! Hogy gondolhatsz ilyet? Ha muglikat gyilkol�szn�l sem undorodn�k t�led!
– K�sz�n�m Remus. Igazi bar�t vagy!
– Jobb m�r? – n�zett fiatal bar�tj�ra a f�rfi mosolyogva.
– Igen. Menj�nk aludni – �llt fel a fekete haj� var�zsl�, �s h�lak�pp �t�lelte Remust.

Amikor a k�t f�rfi �ssze�lelkezett nem vett�k �szre, hogy az ajt�b�l egy sz�ke f�rfi figyeli a jelenetet, majd kisurran az ajt�n, nehogy �szrevegy�k.

Draco fel�bredt �s �szrevette, hogy f�rje nincs mellette, sejtette, hogy a Blaise-zel t�rt�ntek nem hagyj�k nyugodni, ez�rt a keres�s�re indult. Nem hallotta, hogy mit besz�lt a k�t f�rfi a k�nyvt�rban, csak azt l�tta, amikor szorosan �t�lelt�k egym�st.
Visszarohant a lakoszt�lyba, �s beb�jt az �gyba, hogy Harry nehogy �szrevegye, hogy nem alszik. �gy �rezte, hogy a sz�ve ezer apr� darabra t�rt �s ezt m�r soha senki nem fogja �sszeragasztani.
Milyen ostoba volt! Beleszeretett a f�rfiba, pedig az nem �g�rt neki semmit! Hogyan is �g�rt volna, hiszen Lupint szereti! Ennyi. Elvesztette a szerelmet, m�g miel�tt megszerezte volna.

�gy tett, mintha aludna, amikor f�rje bel�pett a szob�ba. �rezte, ahogy beb�jt az �gyba mell� �s szok�sos mozdulat�val �t�leli. �r�kig hallgatta Harry egyenletes l�gz�s�t, ahogy b�k�sen aludt mellette.

M�g most sem tudta gy�l�lni! Pedig annyira akarta! Elhat�rozta, hogy elmegy. Elmegy, mert azt akarja, hogy Harry boldog legyen. Ha Lupin teszi boldogg�, � nem �ll az �tjukba.
Halkan felkelt, �sszeszedte p�r holmij�t �s �rt egy r�vid levelet.
Indul�s el�tt csendben gy�ny�rk�d�tt az alv� f�rfiban, majd lehajolt �s cs�kot lehelt az arc�ra.

- Isten veled, Harry Potter! – s�gta az alv�nak, majd kil�pett a h�l�b�l.

Pontos terve volt, �gy begy�jtotta a fogad�teremben a kandall�t �s bel�pett a l�ngok k�z�.

Folyt.k�v.