Egy �leten �t tart� szerep

�

Az �sszeh�z�d�s akkor nyilallt Drac�ba, amikor felkelt, �s ahelyett, hogy a f�rd�szob�ba indult volna a szok�sos reggeli mosakod�shoz, a paplanj�n �sszeg�mb�ly�dve tal�lta mag�t �s a sz�j�ba harapott, hogy elfojtsa ny�g�seit. Ahogy a hasizmai ellazultak, elt�n�d�tt az elm�lt k�t h�napon.


L�tta Potteren, hogy meglep�d�tt, amikor m�snap nyugodtan, �sszeszedetten s�r�l�seib�l fel�p�lve bes�t�lt b�jitaltanra. A kapcsolatuk j�szer�vel az elker�l�sre korl�toz�dott. Nem volt t�bb �sszecsap�s, �rtelmetlen provok�ci� vagy elsuttogott fenyeget�s. Egyik�k sem vett tudom�st a m�sik l�tez�s�r�l, de Draco n�ha mag�n �rezte Potter pillant�s�t, �s tudta, hogyha a szuperh�s bar�tai val�ban t�r�dtek volna vele, l�tt�k volna az arc�ra ki�l� b�ntudatot. De a S�rv�r�t �s a Weasley-patk�nyt t�ls�gosan lefoglalt�k a saj�t kis jelent�ktelen �sszet�z�seik, vagyis amit nem akartak, azt nem is l�tt�k.


Egy �rny�k borult r�, �s ahogy felpillantott, a f�l� hajol� Crakot �s Monstr�t pillantotta meg.


- Menjetek reggelizni – utas�totta �ket. – Azt hiszem, csak megf�ztam, err�l van sz�. A Gyeng�lked�n leszek, ha b�rki k�rdezn�.


Figyelte, ahogy elmennek, majd talpra, majd a tal�rj�ba er�ltette mag�t. Az �sszeh�z�d�sok ritmikusak voltak, de ha megfelel�en l�legzett, nem b�n�totta meg teljesen. Szerencs�re v�gzett egy kis kutat�st, �gy v�rta is a f�jdalmakat. Ha nem �gy lett volna, m�r r�g p�nikba esett volna. Nem volt ideje egy �jabb Tervre.


Elindult a Gyeng�lked� fel�, �s miel�tt bel�pett volna, meg�llt egy pillanatra, hogy felvegye arc�ra a kell� kifejez�st. Aggodalmas, de b�tor. Ezt a megk�zel�t�st v�lasztotta.


- Mr. Malfoy?


R�n�zett a javasasszonyra, majd nagyot nyelt.


- Madam Pomfrey… - kezdte, majd hagyta, hogy a k�vetkez� �sszeh�z�d�s v�gigfusson a rajta. El�re hajolt, s �t�lelte a has�t.

- M�g egy influenz�s. Ha el�bb ker�ln�tek ide, mintsem hogy elkapn�tok, �n… - de a mondatot nem fejezte be, �s megr�zta a fej�t. Az arca megmerevedett, ahogy az aggodalom ki�lt r� – Mi az gyermekem?


Draco �sszeszor�totta karjait, �s a f�ldre szegezte a tekintet�t.


- Progenitor vagyok Madam.


Madam Pomfrey felny�g�tt.


- Biztos benne, Mr. Malfoy?

- A fel�l, hogy Progenitor vagyok igen. De a m�sikban nem. Ez�rt j�ttem �nh�z.


A n� intett neki az egyik �gy fel�.


- Mondania kellett volna valamit m�r… kor�bban.

- Nem gondolkodtam tiszt�n azon az �jjelen – mondta sz�gyent�l �s legy�z�tts�gt�l neh�z hangon. A n� egy�tt�rt�en b�lintott – Ut�na pedig nos, nem akartam tudom�st venni a lehet�s�gr�l. A legrosszabb m�r megt�rt�nt. Eg�szen biztos, hogy enn�l rosszabb m�r nem lehet.


Az asszony megszor�totta a v�ll�t, majd el�h�zta a p�lc�j�t. V�gzett p�r prec�z kis p�ccint�st �s suhint�st, majd szomork�san elmosolyodott, ahogy a hasa halv�nyan f�nylett.


- Sajn�lom, Mr. Malfoy.


Draco megremegett, majd fels�hajtott.


- Ett�l f�ltem.

- Szeretn�k egy teljes vizsg�latot elv�gezni, majd �rtes�tj�k az Igazgat� Urat, a H�zvezet� tan�r�t. No meg a sz�leit…

- Nem! K�rem Madam Pomfrey, ne a sz�leimet. Nem tudhatj�k meg! Meg�lnek, vagy… m�g rosszabb.

- Csitt, gyermekem. Ezt k�s�bb megvitathatjuk a tan�rokkal. De el�sz�r tudjuk le azt a vizsg�latot.


Egy �r�val k�s�bb Draco az igazgat�i irod�ban �lt, m�g Piton v�delmez�en m�g� �llt. Dumbledore hosszasan f�rk�szte, �s Draco h�l�s volt, ami�rt eg�sz fiatalon elsaj�t�totta az okklumenci�t. Elrejteni a gondolatait Luciust�l volt az els� m�gia els� form�ja, amit mag�t�l tanult meg.


- M�lyen elszomor�t az esete, Mr. Malfoy – mondta az igazgat� – A t�ny, hogy ilyesmi megt�rt�nhetett az �n fennhat�s�gom alatt, megbocs�thatatlan. �s ha ugyan minden els�t�t�l, a f�ny is mindig ott ragyog.


- Mint p�ld�ul a t�ny, hogy most biztosra kider�thetj�k ki t�madott meg – mondta Piton bossz�v�gyt�l f�t�tt hangon – Egy egyszer� Pater teszt �s a b�n�s neve kider�l, akkor pedig sz�molnia kell a k�vetkezm�nyekkel.

- Musz�j? – k�rdezte Draco, �s igyekezett, hogy ne hangozz�k ny�vog�snak – Csak bonyolultabb� tenne mindent.

- Mi�rt mondja ezt Mr. Malfoy? – k�rdezte Dumbledore – M�gis hogy bonyol�tana b�rmit is az, ha tudn�nk ki…

- Jobb, ha a neve titok marad, e fel�l biztos�thatom – figyelmeztette Draco.

- Tudod ki volt – mondta Piton, �s meg�llap�t�s volt, nem k�rd�s – Kider�tetted?

- Mindig is tudtam.


Piton d�h�dten Draco el� l�pett.


- Mi�rt hallgatt�l err�l? Ez net�n valamif�le… hogy is mondj�k a muglik? Q-Randi volt? Egy ismer�s tette?! Egy m�sik mardek�ros az?

- Nem, nem Q-Randi volt. �s nem, nem egy mardek�ros.

- Akkor mi�rt v�di �t? – k�rdezte szel�den Dumbledore.

- Mert nem az � hib�ja volt, Uram. Egy �tok, vagy b�jital hat�sa alatt �llt.

- Honnan tudod?


Draco felpillantott a h�zvezet� tan�r�ra.


- Mert � nem olyasvalaki, aki ilyet tenne. A term�szete ellen val�.


Piton els�padt.


- Egy griffend�les.


Draco b�lintott.


- B�ntet�munk�d volt aznap este Potterrel, nemde? – folytatta Piton – Nem a folyos�n t�rt�nt.

- Nem, Uram.

- Harry t�madott meg? – k�rdezett r� Dumbledore.

- Igen Uram.

- �s mi a faszom�rt v�ded Harry Pottert? – k�pte Piton d�h�dten, �s Draco tudta, hogy a tan�r roppant d�h�s, ha k�pes volt ilyen sz�t kimondani, f�leg a felettese el�tt.

- Nem Pottert v�dtem. Magamat v�dtem. Ha megv�doltam volna Pottert, hogy meger�szakolt, senki sem hitt volna nekem. M�g �gy is, hogy Madam Pomfrey k�sz�tett p�r fot�t, m�g �gy is az �n hib�m lett volna. �n lettem volna a h�lye, aki elcseszte. Biztos titkon Potter ut�n v�gyakoztam, �s egy v�gykelt� b�b�j rosszul s�lt el. Vagy a S�t�t Nagy�r k�nyszer�tett, hogy megt�rje Pottert. Vagy hogy… �n… �n akartam. K�ny�r�gtem Potternek, hogy legyen durva velem. Vagy hogy egy perverz vagyok, aki alul szeret lenni…

- Ez az �tkozott h�zrendszer – motyogta Piton.

- Tal�n figyeln�nk kellett volna a Teszlek S�veg int�seire – mondta Dumbledore szomor�an – Vagy ez �ltal elkezdhet�nk egy�ttm�k�dni. �rtes�ten�nk kell Mr. Pottert �s a sz�leid, Draco.


Draco tudta, hogy a k�vetkez� pillanatok kritikusak lesznek.


- Nem mondhatjuk el a sz�leimnek Uram. Mit gondol, hogy reag�l majd az ap�m, ha megtudja, hogy engedtem, hogy Potter ilyen brut�lisan mag��v� tegyen?

- Te nem engedt�l meg ilyesmit – lehelte Piton.

- �s mit gondol, Lucius sz�m�ra mi a k�l�nbs�g a kett� k�z�tt? – addig figyelte az arcukat, am�g biztosra nem vehette, egyet�rtenek vele – Nagykor� vagyok. Nem kell visszat�rnem hozz�juk.

- De… - kezdte volna Dumbledore.

- De mi, Uram? Tudja j�, hogy ki �s mi az ap�m – Draco keser�en felnevetett – El tud k�pzelni jobb m�dot arra, hogy �rtson Potternek, mint hogy ir�ny�tsa vagy meg�lje a gyermek�t? A Nagy�r mag�n k�v�l lenne az �r�mt�l. – megr�zta a fej�t – Nem mehetek haza. Soha t�bb�.

- Felfogja, hogy mit mond Mr. Malfoy?

- Nincs v�laszt�som Uram – azzal �t�lelte mag�t – Ennyim maradt. Nem kock�ztatom. Nem tehetem – �rezte, hogy egy k�nnycsepp v�gigfut az arc�n. Kicsit megd�nt�tte a fej�t, hogy biztosra vehesse, a k�nnycsepp megcsillan a f�nyben.

- Mi is itt vagyunk �rted Draco, �s Harry is, ebben nem k�telkedek – mondta Dumbledore annyi b�ztat�st s�r�tve cinkosan hunyorg� szem�be, amennyit csak lehetett.


Mag�hoz h�vott egy baglyot, majd egy sietve meg�r levelet er�s�tett a l�b�hoz miel�tt �tj�ra bocs�totta.

Harry nem lep�d�tt meg, amikor egy bagoly jelent meg a Griffend�l klubhelyis�g ablak�ban, majd egyenesen hozz� rep�lt. Akkor sem lep�d�tt meg, amikor elolvasta a benne l�v� utas�t�st. Erre az �zenetre v�rt, mi�ta megtudta, hogy a b�jitaltan �ra elmarad. Ez, �s hogy Malfoy nem jelent meg a reggelin�l, egyszerre t�lt�tte el aggodalommal �s megk�nnyebb�l�ssel. Belef�radt ennek a sz�rny� titoknak a rejteget�s�be. �ld�zte az �lmaiban �s nappal is. Nem volt m�sodik eset, de az els� el�g is volt. K�szen �llt a b�ntet�sre.


Megd�bbent� volt, hogy Malfoy nem sz�lt semmit k�t h�napon �t. Azok alapj�n, amilyen hiszt�ri�t lev�gott Malfoy a hippogriff v�gta seb miatt, Harry biztos volt benne, hogy Malfoy sz�tk�rt�li a t�mad�st, amint elm�lik a kezdetleges sz�gyen�rzete. D�bbenten l�tta, hogy a fi� m�snap megjelent az �r�kon, �s a zsarol�s hi�nya pedig egyenesen letagl�zta. De mostan�ban �szrevette, hogy s�padtabb �s aggodalmasabb. �gy gondolta, hogy az eml�kek hamar r�veszik Malfoyt, hogy mindent kit�laljon.


- Harry?


Harry Hermion�ra mosolygott. �k ketten voltak az egyed�li griffend�lesek halad� b�jitaltanon, �s �pp visszat�rtek a klubhelyis�gbe, hogy tanuljanak a v�ratlan szabadidej�kben.


- Dumbledore l�tni akar.

- T�rt�nt valami?


Harry megvonta a v�ll�t.


- Val�sz�n�leg csak azt akarja, hogy mentsem meg a vil�got. Megint. – mondta rosszm�j�an – Elv�gre, �n vagyok Potter. Harry Potter.


Hermione felnevetett.


- �r�l�k, hogy Ron nincs itt. Sosem �rti meg a mugli utal�sainkat, �s ha el kell magyar�zni m�r nem is olyan vicces.


Harry elmosolyodott, �s azon t�prengett vajon lesz-e lehet�s�ge elk�sz�nni… vagy azonnal �rizetbe veszik.


- L�gy t�relmes vele ’Mione. Meg�ri.


A l�ny k�v�ncsian n�zte.


- Persze, hogy meg�ri Harry. Biztos vagy benne, hogy nem tudod, mi�rt akar l�tni az igazgat�?

- B�rmi lehet – hazudta – Tal�lkozunk k�s�bb, rendben?

- Persze.


Elhagyta a tornyot �s an�lk�l, hogy h�zta volna az id�t, megindult a v�zk�p�-sz�rny szobra fel�.


- Cs�t�ny-csokor – adta meg a lev�lben le�rt jelsz�t. Fels�t�lt a l�pcs�k�n, majd be az Igazgat� irod�j�ba, �s cseppet sem lep�d�tt meg azon, hogy ott tal�lta Malfoyt �s Pitont.

- Harry, k�rlek foglalj helyet – intett Dumbledore a Malfoy melletti sz�kre – Azt hiszem tudod mi�rt vagyunk itt.


Harry b�lintott.


- �n… meger�szakoltam Malfoyt, �s �r�l�k, hogy � mondta el, mert ha � nem tette volna, akkor �n teszem meg.


Dumbledore komolyan n�zett r�.


- Nem k�tlem, hogy ez s�lyosan nehezedik a lelkedre. Tudtam, hogy valami b�nt, de olyan j� lett�l az okklumenci�ban – mindketten – hogy nem tudtam kider�teni, mi nyomaszt ennyire. �r�l�k, hogy v�gre kider�lt.

- �n is – �rtett egyet Harry – Lesz per, vagy mehetek egyenesen Azkabanba?

- �gy vonz a b�rt�n�let, Potter? – k�rdezte Piton a Malfoy melletti m�sik sz�kr�l. Harry elv�r�s�d�tt.

- Nem. De b�n�s vagyok. Amit Malfoyjal tettem… meg�rdemlem, b�rmit kapok is.


Dumbledore megr�zta a fej�t.


- Nem lesz semmif�le beb�rt�nz�s, Harry. Mr. Malfoy nem az�rt van itt, hogy v�dat emeljen ellened.


- Mi? – meredt r� Malfoyra Harry – Mi folyik itt?

- Megmondtam, hogy nem hib�ztatlak Potter.

- De… de itt vagyok. Mi�rt vagyunk itt? – Malfoy csak le akarja j�ratni Piton �s Dumbledore el�tt? Ez el�g jelent�ktelen, sz�nalmas dolog lett volna, de v�g�l is Malfoyr�l volt sz�.


- Komplik�ci�k l�ptek fel.


Harry Dumbledore-ra n�zett. M�gis mif�le komplik�ci�? Oh, Merlinre, csak nem fert�zte meg Malfoyt valamif�le nemi betegs�ggel? Nem k�ne m�r el�bb szexelni ahhoz, hogy �tadhasson valamit? De v�g�l is b�rmit elkaphatott egy v�c��l�k�r�l, nem? A francba. Dudley. Dudley b�rmit hazahozhatott. A rohadt �letbe, megfert�zte Malfoyt valamif�le mugli k�rral, �s most mindkettej�knek mugli specialist�hoz kell j�rniuk majd, �s Malfoy fel s al� fogja rugdosni a segg�t ez�rt.


- Potter �n Progenitor vagyok.


Sz�val egy val�ban egy betegs�g volt. De legal�bb nem t�nt muglinak.


- Azt meg tudj�k gy�gy�tani nem?


Dumbledore felnevetett, Piton elvigyorodott, m�g Malfoy csak a szemeit forgatta.


- Id�vel elm�lik – mondta sz�razon.


Harry megk�nnyebb�lt.


- Remek. �r�l�k, Malfoy. Akkor elfelejthetj�k, ami t�rt�nt, nemde? Visszat�rhet�nk az eredeti tervhez?


Malfoy d�h�dten r�meredt.


- Potter te idi�ta, terhes vagyok.

A k�vetkez� r�sz tartalm�b�l:

- Szenved�ly – sz�lalt meg hirtelen Harry.

- Mire gondolsz?

- Egyszer hallottam Hermion�t Lavenderrel besz�lgetni, mikor Madam Pomfreyt�l j�ttem vissza egy �sszecsap�sunk ut�n. Lavender azt mondta megsz�llott, szinte szenved�lyszer� a kapcsolatunk. �s Hermione egyet�rtett, majd azt mondta, hogyha egyszer�en csak kef�ln�nk, kevesebb lenne az er�szak...