A lehullott aranys�rga falevelek halk ropog�st hallattak, ahogy a finom b�rb�l k�sz�lt n�i csizma talpa �rintette �ket. A suhog� szat�ntal�r �gy hull�mzott a cs�p�s �szi sz�lben, mintha vad, zabol�zatlan tenger lenne. A n�b�l csak �gy sug�rzott a finom elegancia. A Malfoy k�ria fel� igyekezett, szok�s�hoz h�ven gyalogosan. Arcvon�sai k�l�n�sen nyugodtak voltak, pedig semmi kedve nem volt oda bemenni.

�lvezte az �szi nap utols� meleg sugarainak cir�gat�s�t az arc�n, amin az id� �s az �vekig tart� fogs�g jelei m�g mindig l�tszottak. Nem akart m�snak l�tszani, mint ami. B�szke volt a tetteire, amik oly sz�rny�ek �s kegyetlenek voltak. M�gis, n�ha napj�n sajn�lta azokat az embereket, akik az � keze �ltal haltak meg. Az �rzelg�ss�g nem az � jellem�hez tartozott.

Hossz�, �benfekete haja sz�legyenesen omlott v�gig a h�t�n. Ez volt az egyik �kess�ge. Anyja mindig szerette f�s�lgetni - jutott esz�be egy r�gi eml�k. � l�zad� m�don mindig k�cos �s zabol�zatlan f�rt�kk� var�zsolta �ket, de ma m�r ez is a m�lt�. Pr�b�lta megtal�lni a hely�t ebben a bonyolult, �j vil�gban, ahol m�r r�gen nem kellett harcolnia a jogai�rt. M�g mindig hal�lfal� volt, de Voldemort utas�t�s�ra visszavonult. Ezek ut�n �rezte csak igaz�n �resnek mag�t. H�ga, aki sosem volt hal�lfal� nem �rtette meg. � nem �ldozta fel mag�t egy nemesebb c�l�rt.

A h�res �s nagy m�lt� Black csal�d nev�nek �regb�t�s�t v�llalta mag�ra Bellatrix, ezzel megmentette apja becs�let�t, aki k�ptelen volt fi� �r�k�st nemzeni. A h�rom n�v�r k�z�l egyik elhagyta a csal�dot a szerelem�rt, a m�sik beh�dolt Voldemort akarat�nak, a harmadik pedig tisztes f�rfihoz ment feles�g�l �s feladta �lmait. Mindh�rmuk �let�ben ott volt a lemond�s �s a vesztes�g. Andromeda elvesztette a h�gait, a h�gai pedig �t. Bella egy r�vid pillanatig elmerengett a m�lt felett, amikor m�g egy�tt j�tszottak boldogan a r�ten.

Most pedig tal�n Bellatrix c�lja is megv�ltozik. A n� fut�lag megigaz�totta a tal�rj�t �s a mag�ban hordozott titokra gondolt. M�g sosem volt ennyire megr�m�lve semmit�l, mint ett�l dologt�l. B�ne rengeteg volt, maga sem tudta megsz�ml�lni mennyi. Eddig egy�tt tudott vel�k �lni, de most minden este r�m�lmok gy�t�rt�k. Olyan volt, mintha �jra v�gig�lte volna az azkabani �veket. Hi�ba gondolta �gy, hogy a h�bor� �s Voldemort miatt minden cselekedete meg van bocs�tva, m�gis k�nozt�k az eml�kek.

Bellatrix el�rte a hatalmas k�tsz�rny� ajt�t, ami egy szempillant�sra kit�rult �s utat engedett neki. Mindig is viszolygott h�ga otthon�t�l. Az a nagy f�ny�z�s �s pompa, mindig is ut�lta az eff�le hivalkod�st. � egy londoni vill�ban lakott f�rj�vel egy�tt. Ez megfelelt mindkett�j�knek �s nem is akartak v�ltoztatni ezen.

Viszont most f�lre kellett tennie viszolyg�s�t, mivel s�rg�sen besz�lnie kellett Narciss�val. �gy is b�ntotta a dolog, hogy t�le k�r seg�ts�get, de csak � volt az egyetlen akihez most fordulhatott. Mindig is b�ztak egym�sban, megosztott�k minden titkukat �s a neh�z id�kben is egym�st seg�tett�k.

- Bella, de �r�l�k neked! - k�zeledett fel�je Narcissa suhog� selyemk�nt�sben. - Meg�reztem, hogy hamarosan megl�togatsz. Mi�rt nem k�ldt�l egy baglyot?

- Az �n Cissym �s az � meg�rz�sei - mosolyodott el eln�z�en. - Meg akartalak lepni.

- Az m�s - mosolygott Narcissa, de enyh�n felh�zta a szem�ld�k�t, Bellatrix nem szokta v�ratlanul meglepni. - Rem�lem itt maradsz eb�dre.

- Nem hiszem. Igaz�b�l csak p�r percre ugrottam be - sz�lalt meg Bellatrix egy kis bizonytalans�ggal a hangj�ban. Min�l el�bb el akart innen menni.

- Valami t�rt�nt?

- Nem, igaz�b�l csak veled szerettem volna besz�lni - azt�n tartott egy kis sz�netet -, bizalmasan.

- Rendben van.

- Vend�geket v�rtok? - k�rdezte, ahogy k�rben�zett a makul�tlan tisztas�g� el�t�rben.

- Lucius anyja hamarosan meg�rkezik.

- Akkor mindent �rtek - nevette el mag�t g�nyosan Bellatrix -, akkor tal�n maradok is eb�dre.

- De, ha megk�rhetlek ne bosszantsd fel...

- Ugyan Narcissa, �n soha nem tenn�k ilyesmit.

- Igen ismerlek, te m�g a l�gynek sem tudn�l �rtani - s�hajtott Narcissa. - Na meg annak a p�r sz�z embernek sem, akik m�r egy j� ideje alulr�l szagolj�k a madrag�r�kat.

- �n arr�l nem tehetek, hogy te t�l finom volt�l a hal�lfal� �lethez.

- Ugyan dr�ga n�v�rk�m nem akartalak megs�rteni. Ink�bb add el�, hogy mit szeretn�l mondani nekem.

- Ink�bb halasszuk k�s�bbre a megbesz�l�s�nket. El�sz�r ink�bb arr�l besz�lj a v�n csont mi�rt j�n l�togat�ba? - k�rdezte, azt�n mindketten elindultak a szalonba, amit m�r bet�lt�tt a frissen v�gott r�zsacsokrok b�d�t� illata.

- L�tni akarja a menyemet - vetette oda egyszer�en Narcissa.

- A kis s�rv�r�t? - n�zett r� m�rgesen Bella. - Mi�rt �rdekli egy�ltal�n?

- Honnan tudn�m? Tal�n ellenem akarja hangolni, ami val�sz�n�leg siker�l is neki. A Granger l�ny lehet, hogy szorult helyzetben van, de nem �llt �t a mi oldalunkra.

- Mit tudna csin�lni kedves Narcissa? - nevetett g�nyosan Bellatrix.

- Az aranyv�r�ek erej�vel m�g � sem tud versengeni.

- Nincs m�s dolgunk, mint lenyelni azt a b�k�t, amit a Nagy�rnak k�sz�nhet a csal�d - s�hajtott �jra Narcissa.

- Rem�lem, majd megszabad�tja a csal�dot ett�l a n�mbert�l.

- Ne nevettess, Draco sosem fogja hagyni.

- Csak nem szerelmes bel�? - h�ledezett.

- De igen.

- Merlin �sszes varangy�ra. Besz�ln�k �n is ezzel a l�nnyal.


***


Finom k�d lepte be a t�jat, ami l�gyan k�rbefonta a jegenyef�kat, mint amikor m�g csak alig hajnalodik egy �szi reggelen. Viszont m�r r�g elm�lt a reggel, s�t j�csk�n d�l fel� j�rt az id�. Hermione mereven �llt �s szapor�n vette a leveg�t. Nem tudta mi t�rt�nik k�r�l�tte, de �rezte, hogy valamif�le szokatlan dolog t�rt�nik. Mit nem adott volna egy nyugodt nap�rt.

Ijedten tekintett k�rbe, olyan volt az eg�sz, mint egy k�sza l�tom�s. R�fizetett a hit�re, miszerint a j�sl�s �s a l�tom�sok csup�n semmitmond� k�pzetek. Furcsa m�don felmelegedett a leveg�, pedig m�r j�csk�n t�l volt az id� az �sz derek�n. Egyszer csak azt vette �szre, hogy apr� sz�zszorsz�pek ny�lnak a f�k t�v�ben �s egy kisl�ny kacaj�t hallotta valahonnan a t�volb�l. Mi t�rt�nik itt? - �tl�tt fel benne a k�rd�s. Mostan�ban annyi megmagyar�zhatatlan dolog t�rt�nik vele, aminek a fel�re sem tal�lt megold�st. A kez�n l�v� k�gy� alak� sebhely iszonyatosan f�jt neki, azt�n egy csap�sra elm�lt �s a seb halv�nyabbnak l�tszott.

Eg�szen ellazult �s a f�lelme is csillapodott. A melegs�g eg�szen m�lyen a lelk�ig hatolt. Egy dalt hallott, amit hol k�zelr�l, hol a messzi t�volb�l hangzott fel. Ismer�s volt �s m�gis ismeretlen, f�ld�nt�li �s m�gis val�s. Mintha egy szellem lenne, de m�gsem. Hamarosan egy t�ncol� kisl�ny bontakozott ki a tejfeh�r k�db�l. Tejf�lsz�ke haja l�gy loknikban omlott a v�llaira, kis leveg� szer� anyagb�l k�sz�lt szokny�ja vid�man lobogott a sz�lben. Olyan volt mint egy kis t�nd�r. Csilingel� hangja bet�lt�tte a k�rny�ket. �de �s tiszta hang, amin�l szebbet el sem tudott k�pzelni.
- J�jj velem, j�rj k�rt�ncot a t�nd�rekkel �s a man�kkal.
Egyes�l itt mindenki,
Nincs hat�r, nincs gy�l�let.
Csak gyere �s k�vess. - �lettel teli kacaj hallatszott, ami bet�lt�tte a t�jat.

Hamarosan megjelent p�r kicsiny f�nyt�nd�r �s a l�ny k�r�tt kezdtek keringetni. Koboldok b�jtak el� a f�ld al�l, majd r�zend�tettek a dallamra. Hermione mintha egy �szi fesztiv�lba cs�ppent volna teljesen v�letlen. M�g mindig megk�v�lve b�multa az esem�nyeket �s nem mert mozdulni. Csak szorosan a f�hoz simult. Nem f�lt, m�gsem mert k�zelebb menni.

�rezte, hogy hamarosan �t mag�t is elragadja a dallam, majd mag�ban d�dolni kezdte a dallamot. Att�l f�lt megt�ri ezt az idillt. Valahogy eml�keztette ez a kisl�ny valakire. Szinte biztos volt benne, hogy Malfoy. Sz�ke haj �s sz�rke szemek, csakis egy Malfoy n�zhet ki �gy. De vajon ki lehet? �gy d�nt�tt, ut�na fog n�zni vagy megk�rdezi valakit�l.

A kisl�ny egyszer csak �szrevette Hermion�t, aki ennek hat�s�ra m�g ink�bb a fa m�g� h�z�dott. A l�ny nevetve perd�lt egyet �s k�zelebb ment az ifj� Mrs Malfoyhoz. Megfogta a kez�t. Hermione meglep�dve vette �szre, hogy a kisl�ny keze hol hideg, hol meleg. Mintha �lne is meg nem is. Egy mosoly jelent meg mindkett�j�k arc�n. A l�ny meg�lelte Hermion�t, aki nem tiltakozott.
- Mondd meg any�nak, hogy sajn�lom.
- Ki az anyuk�d?
- Mondd meg neki - er�sk�d�tt a kisl�ny.
- De kinek?
- Csak mondd meg neki - mondta a kisl�ny szomor�an �s alakja egyre t�volodni kezdett.
- Hermione! - hallotta a nev�t �s ahogy h�trafordult, egyszeriben elt�nt a k�d �s kitisztult minden.
Sokkal hidegebb lett, mint eddig volt. Azt�n Draco alakj�t v�lte felfedezni, ahogy �ppen j�tt le a domboldalon. Fekete tal�rja csak �gy hull�mzott ut�na. Hermione a fat�rzsnek d�lve v�rta, hogy k�zelebb j�jj�n. M�g fogalma sem volt egy�ltal�n mit mondjon neki vagy elhallgassa-e a t�rt�nteket.
- T�ged kereslek m�r egy �r�ja. Merre j�rt�l?
- Csak itt voltam.
- Olyan az arcod, mint aki k�s�rtetet l�tott - h�zta v�gig Draco kez�t a l�ny arc�n eg�szen a nyak�ig.
- Mib�l gondolod, hogy nem azt l�ttam? - n�zett r� m�g mindig fal feh�r arccal.
- Hagyjuk ezt, ink�bb mondd meg, hogy mi van.
- L�ttam egy kisl�nyt.
- Biztos valamelyik csel�d gyereke volt - legyintett Draco.
- Sosem l�ttam �ket egyszer sem.
- Mert nem szabad nekik a birtok ter�let�n lenni, de n�ha el�fordul, hogy megszegik a szab�lyokat.
- �s mi t�rt�nik vel�k?
- Semmi - v�laszolta Draco -, ha nem ap�m kapja rajta �ket. De � sem kegyetlenkedik vel�k, csak megijeszti �ket p�r szikr�val.
- �rtem. Nem hiszem, hogy ilyen gyerek lehetett.
- Mi�rt?
- �gy n�zett ki, mint egy Malfoy.
- Ezt meg honnan veszed?
- Tejf�lsz�ke haj �s sz�rke szemek.
- Nem csak nek�nk vannak ilyen adotts�gaink - s�hajtott Draco.
- Pedig mennyire szeretsz ezzel dicsekedni.
- Mi�rt csipkel�dsz velem akkor, amikor �ppen agg�dom �rted?
- Semmi bajom nincs, felejtsd el.
- Ez nem igaz.
- De igen.
- Na mondd meg milyen volt az a kisl�ny.
- Sz�ke, sz�rke szem� �s feh�r ruh�ban volt. Olyan volt, mint egy t�nd�r. Itt t�ncolt v�gig az �ton. �s azt mondta mondjam meg az anyuk�j�nak, hogy sajn�lja.
- Hmm �rdekes.
- Igen. Nem tudod ki lehetett az?
- Fogalmam sincs - vonta meg a v�ll�t Draco. - Nem eml�keztet egyetlen rokonomra sem.
- Majd megk�rdezem Narciss�t.
- Rendben van �desem, de most gyere. Bella n�n�m l�tni szeretne.
- Hogy mondtad? - k�rdezte meglep�dve �s megr�m�lve.
- Tal�lkozni szeretne veled a nagyn�n�m.
- Ugye most csak viccelsz?
- �n? - tettetett meglep�d�tts�get a f�rfi - Jelen pillanatban nem.
- Nem hiszem el, hogy Bellatrix Lestrange velem akar besz�lni - jegyezte meg hitetlenkedve Hermione. - Eml�kszem m�g amikor egym�s ellen harcoltunk...
- De a harcnak v�ge.
- Komolyan ezt hiszed?
- Ink�bb rem�lem - s�hajtott Draco azt�n hozz�tette. - M�r csak egy kicsi kell �s a Nagy�r...
- Mi�rt hallgatt�l el?
- Semmi - r�zta meg a fej�t, majdnem elsz�lta mag�t. - Ink�bb menj�nk.
- J�l van - mondta Hermione, nem akart tov�bb k�rdez�sk�dni.

Mindenkinek vannak titkai �s Drac�nak is volt n�h�ny, amit persze nem akart Hermione orr�ra k�tni. �gy gondolta egy felesleges veszeked�st sp�rol meg mag�nak, no meg titka �gy sokkal ink�bb biztons�gban volt. B�zott feles�g�ben, de Voldemortban nem. Hamarosan �gyis el� kell j�rulnia, m�r csak a jelet v�rta.

***

Az �szaki sz�l tov�bbra is a lehullott s�rga falevelekkel j�tszadozott. Bellatrix az ablakn�l �llva k�mlelte a t�jat. Mostan�ban egyre t�bbsz�r t�rtek el� bel�le gyerekkori eml�kek. Maga sem tudta, mit�l van ez. Esz�be jutott egy eset, amikor kisl�nyk�nt elj�ttek a Malfoy birtokra �s egy�tt j�tszottak a h�rom Malfoy testv�rrel. Ugyan ilyen �sz volt, mint most �s �k a falevelek k�z�tt szaladva nevettek. Milyen r�gen is volt m�r ez. Akkor sem sz�rakoz�sb�l j�rtak ide. Narcissa hozom�nya �s az eljegyz�s Luciusszal volt a t�ma.

Apj�nak nagyon is fontos volt, hogy l�nyait befoly�sos csal�dokba h�zas�tsa be �s �gy szerezzen mag�nak hatalmat. De nem �lvezhette a munk�ja gy�m�lcs�t, mire Narcissa �s � megh�zasodott, a Black csal�d feje r�g a f�ldben nyugodott.
- Min gondolkodsz? - k�rdezte Narcissa, mik�zben letette a porcel�ncs�sz�t. - Sosem szokt�l ennyire merengeni.
- Csak egy eml�k.
- Mi van veled Bella?
- Ugyan az a g�tl�stalan �s kegyetlen n� vagyok, mint amilyen mindig is voltam- nevetett hidegen, amit�l Narcissa h�t�n v�gigfutott a bizserg�s.
- Engem nem t�vesztesz meg.
- Azt hiszem, most ink�bb nem besz�ln�k err�l - t�rdelte a kezeit �s elkezdett j�rk�lni a pici szob�ban.
- �lj le k�rlek, �s mondd el, mi a baj? - utas�totta Narcissa.
- Nem tudom elmondani - r�zta meg a fej�t Bellatrix.
- Ugyan m�r Bellatrix. Nekem m�g azt is elmondtad, mit csin�ltatok a Nagy�rral a miniszt�rium elfoglal�sa ut�n.
- Nem vagyok r� b�szke azt elhiheted - v�r�s�d�tt el Bellatrix, maga sem tudta, hogy mi�rt, hiszen soha nem tartotta v�gyait sz�gyellend�nek. Igaz, m�sok igen, de � egy�ltal�n nem �gy volt ezzel.
- N�lad sosem tudni. Mindig is sz�ls�s�ges kapcsolatban volt�l a f�rjeddel is.
- Ny�lt h�zass�g - jegyezte meg n�mi undorral. Igen, igen miut�n Bella nem tudta Rodolphust megaj�nd�kozni egyetlen �r�k�ssel sem, ezt a megold�st tal�lta ki a csal�dott �s d�h�s f�rj.
- Nevezd, ahogy akarod, de a l�nyegen nem v�ltoztat.
- Tudod, hogy m�r nem vagyok az, aki r�gen voltam.
- Tudom, gyakrabban l�tlak a teapartikon - kortyolt bele a te�j�ba Narcissa.
- Csal�dtam a Nagy�rban. K�pes volt elk�ldeni, nyugd�jazni �s magamra hagyni - t�rt ki Bellatrixb�l a sz��radat.
- Nem kell a dr�ma, n�v�rem - igaz�totta meg a ruh�j�t Narcissa, ami tulajdonk�ppen t�k�letesen �llt rajta eddig is. - Nem ez�rt j�tt�l ide.
- Nem igaz�n - vette kez�be a szat�nruh�j�nak egyik szalagj�t �s morzsolgatni kezdte.
- Elmondhatn�d v�gre - unszolta Narcissa -, nem �t�llek el, hiszen tudod.
- Egyszer�en nem tudom kimondani.
- Dehogynem. Mindenre van megold�s.
- Erre nincs.
- De igen van. Bella, megj�rtad m�r a poklok pokl�t, de m�gis �lve ker�lt�l ki onnan. Emberek sz�zai f�ltek t�led. Nem hiszem, hogy te f�ln�l att�l, amit el akarsz nekem most mondani.
- F�lek.
- Ne j�tszadozz velem! - korholta Narcissa �s egy kicsit er�tejesebben csapta az asztalhoz a cs�sz�t.
- Ne tedd t�nkre az any�sod aj�nd�k�t - mondta hidegen Bella.
- A varangyos b�ka vinn� el az �sszes cs�sz�t. Most ez �rdekel a legkev�sb�.
- J� elmondom - s�hajtott Bellatrix.
- Akkor ki vele.
- Gyereket v�rok - mondta ki egy szuszra.
- Ugye csak viccelsz?- h�ledezett Narcissa �s h�l�t adott Merlinnek, hogy a kanap�n �lve �rte ez h�r.
- Nem viccelek - mondta Bellatrix s�ri hanggal. - �n magam sem akartam elhinni ezt az eg�szet. Olyan k�ptelen, olyan abszurd �s furcsa. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen valaha is megt�rt�nik velem. Tudod, soha sem v�gytam gyerekre �s Rodolphus is megvetett miut�n kider�lt, nem is lehet.
- El�gg� megc�foltad az orvostudom�nyt.
- �s nem tudom, hogyan mondjam meg neki - roskadt le a fotelba a n� �s seg�lyk�r�en n�zett h�g�ra.
- Meg sem merem k�rdezni...
- Tudom, mit akarsz mondani. Rodolphus az apa.
- Egyre ink�bb meglepsz.
- Most el�sz�r nem m�veltem semmi olyat, ami nem hely�nval�.
- Ez igaz. �s mikor akarod neki elmondani?
- Soha.
- Nem akarod megtartani? - emelte fel a hangj�t Narcissa.
- De igen.
- �s azt hiszed erre a f�rjed nem fog r�j�nni? Bella, neked teljesen elment az eszed.
- Tal�n.
- Egy pillanatra megbocs�tasz? Elfelejtettem, hogy baglyot kell k�ldenem Perselus feles�g�nek egy teszt miatt.
- Rendben, menj csak, �n addig iszom egy te�t.
- Ahogy akarod.
Narcissa becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Kor�t meghazudtol� sebess�ggel sz�guldott v�gig a folyos�n, szint feld�ntve saj�t ur�t, aki �ppen egy szivarral a sz�j�ban pr�b�lt nyugodt helyet keresni. Amikor megl�tta Narciss�t, egyb�l h�ta m�g� rejtette a kincset.
- L�ttalak! - sz�lt hozz� futva az asszony.
- Mi a baj dr�g�m? - ki�ltott ut�na Lucius, aki m�g sosem l�tta �gy kedves nej�t, olyan volt mint egy fiatal tin�dzserl�ny.
- Most nem �rek r�.
- M�r pedig r��rsz! - mondott feles�g�nek ellent Lucius �s el�kapta a var�zsp�lc�j�t, majd mag�hoz var�zsolta asszony�t.
- Sietek, nem hagyhatom sok�ig egyed�l Bell�t.
- M�r pedig elmondod nekem most, hogy mi�rt rohang�lsz itt, mint egy unikornis p�rz�si id�szakban?
- Baglyot kell k�ldenem a s�gorunknak.
- �s mi�rt?
- N�i dolog.
- Akkor arr�l nekem is tudnom kell.
- Bellatrixr�l van sz�.
- Bella? Mi t�rt�nt vele? - k�rdezte �rdekl�dve.
- Ink�bb eressz �s gyere velem, azt�n elmondom.
- J�, rendben van - egyezett bele Lucius �s megigaz�totta hossz� haj�t.

Narcissa a bagolyh�z fel� haladva tov�bbra sem volt hajland� f�rj�vel besz�lgetni. Nagyon lek�t�tte a terv�nek megval�s�t�sa. Mindenk�ppen ide akarta Bella f�rj�t csalni. Mindenk�ppen tudnia kell err�l, mert Bell�nak ez volt az utols� es�lye, hogy norm�lis csal�dban �ljen.

Annyira izgatott volt, mint m�g sohasem. V�gre nagyn�ni lesz, az anyas�g ut�n ez volt a m�sik nagy v�gya. V�g�l is v�r szerinti unokah�ga ugyan volt, de Androm�d�val m�r nagyon r�gen nem tal�lkozott �s nem is besz�ltek egym�ssal.
- Elmondod v�gre?
- Bella kisbab�t v�r.
- Nem kiskoboldot?
- Lucius!
- Ugye csak viccelsz?
- Nem viccelek.
- Mik vannak. �s ki az apa?
- H�t Bella f�rje - v�gta r� egyszeriben Narcissa.
- Na, az�rt ez neked se lehetett mindj�rt olyan egy�rtelm�- nevette el mag�t Lucius.
- Ugyan Lucius, egyszer v�gre neki is ben�het a feje l�gya.
- Na j�, de nem fiatal m�r.
- Azzal te ne t�r�dj.
- Mi�rt te is sz�ln�l nekem gyereket m�g? - tette fel a k�nyes k�rd�st.
- Jaj, Lucius ezt m�r megbesz�lt�k.
- Hidd el, ez az egy is �ppen el�g - s�hajtott Lucius.
- J� rendben van - mondta Narcissa �s egy bagoly l�b�hoz k�t�tte a levelet. - Rem�lem hamar c�lhoz �rsz.

Elengedte a madarat, s az �szaki sz�l belekapott a hossz� sz�ke haj�ba. Lucius h�tulr�l �t�lelte �s egy cs�kot nyomott az arc�ra. Az idill szikr�i m�g mindig benne voltak a kapcsolatukban. Mindig is szerett�k egym�st, amin az �g vil�gon semmi sem v�ltoztatott. Sok viszontags�gon, f�jdalom �s gy�trelmen voltak m�r t�l. Egym�s el�tt egy sz�l titkuk sem volt, mert belel�ttak egym�s sz�v�be.

S ahogy a hideg sz�lben a t�jat k�mlelve �lltak, nem voltak egym�s sz�m�ra kimondatlan szavak, mivel mindketten tudt�k, hogy a m�sik mit �rez.