Mindennek �ra van...

A hold f�nyesen ragyogott az �gen, f�ny�t a t� lomha hull�maira vetve. A kast�ly lak�i m�r az igazak �lm�t aludt�k, hisz nem is tehettek volna m�st, mivel a di�kok rettegett professzora j�rta a folyos�kat.
Perselus Piton, mint egy ragadoz� l�pkedett a s�t�tben leg�jabb �ldozat�ra v�rva. M�r csak p�r perc volt az �gyelet�b�l, �s v�gre mehetett aludni. Ezt a p�r percet pedig kihaszn�lta, hogy gondolkodjon az elm�lt id�szakon.
Annyi minden v�ltozott igen kis id� leforg�sa alatt, �s ezeket a dolgokat rendbe kellett tenni. A v�ltoz�sok legf�bb oka pedig nem m�s volt, mint egy n�. Egy fiatal n�, aki �gy ’robbant’ be a f�rfi �let�be, mint egy hurrik�n, mindent felforgatva maga k�r�l. �m ez a sz�lvihar nem rombolt, hanem �p�tett.

Az alapok lerak�sa azon az omin�zus d�lel�tt�n kezd�d�tt, a domb tetej�n. Az�ta Perselus �let�ben m�sodszor megjelent egy szem�ly, akiben b�zhatott, akinek besz�lhetett, akire sz�m�thatott, �s tal�n, akit szerethetett…
Sofi k�l�nleges volt a var�zsl� sz�m�ra. Persze a maga ideges�t� m�dj�n, de k�l�nleges.
V�g�l nem k�lt�z�tt be hozz� a lakoszt�ly�ba, �s nem vonta olyan szigor� fel�gyelet al�, mint amivel fenyeget�z�tt. Mostan�ban pedig k�l�n�sen oda kellett r� figyelnie, ugyanis egy olyan st�diumba ker�lt a l�ny, amib�l ha nem vigy�znak, s�r�ltebben ker�l ki, mint ahogy belement. Hangulatv�ltoz�sai egyre kisz�m�thatatlanabbak voltak, szinte rohamszer�en t�rtek r�, ezzel is mutatva, hogy �let�ben m�g soha nem engedhette �gy el mag�t. Piton ebben a helyzetben volt a legnagyobb seg�ts�g, hiszen � m�g �vekkel ezel�tt, �t�lte ezeket az �rz�seket, �gy tudta mire sz�m�that.
Sz�pen lassan kezdte kiismerni a l�nyt. R�j�tt, hogy amit a k�lvil�gnak mutat, annak nagy r�sze csup�n egy �larc. Sofi e m�g�tt a ’maszk’ m�g�tt egy hihetetlen�l �rz�keny boszork�ny volt, aki t�r�kenys�ge mellett olyan er�r�l �s akaratr�l tudott tan�bizonys�got tenni, amit sok var�zsl� is megirigyelhetett volna.
De a lelke romokban hevert, mutatva, hogy a m�ltban senki nem tartotta fontosnak, hogy foglalkozzon vele. Id�vel a m�gus r�j�tt, hogy nagyon sok dolga lesz m�g, am�g a darabokb�l egy eg�szet tud �sszerakni, de megteszi, ugyanis elfogad�son �s bizalmon k�v�l elkezdett valami �ltala nagyon r�gen elfeledett dolgot �rezni, amit azonban m�g minden erej�vel igyekezett legy�rni. Nem volt sz�ks�ge m�g egy csal�d�sra…

A f�rfi gondolatmenet�t siet� l�ptek zaja zavarta meg. Szinte rohanva indult el, a hang ir�ny�ba. Nem kis meglepet�s�re, nem egy tilosban j�r� di�kot tal�lt, hanem Bimba professzor �s McGalagony professzor p�rosa j�tt vele szembe, egy griffend�les di�k k�s�ret�ben.
- Oh, Piton professzor h�la az �gnek! – s�hajtott fel Bimba professzor, a tan�r l�tt�n.
- J� est�t professzor, pizsama party-t tartanak, �s engem meg sem h�vtak r�? Vegy�k �gy, hogy megs�rt�dtem, f�leg mivel a di�kokat is bevont�k – mondta Piton egy g�nyos mosollyal.
- Most nincs id�nk a g�nyos megjegyz�seire professzor! – ki�ltott m�rgesen McGalagony. – A h�zam egyik tagja komoly vesz�lybe ker�lt.
- Most tegyek �gy, mint aki csod�lkozik? – hangzott a rideg v�lasz.
- Perselus k�rem, ne viccel�dj�k! – sz�llt bele a p�rbesz�dbe McGalagony. – James Bolton – itt a mellett�k �ll� megszeppent di�kra pillantott – most �rtes�tett minket, hogy egy tilosban t�rt�nt kis l�gyott, majd abb�l kerekedett veszeked�s ut�n, partnere Anna Taylor, s�r�g�rcs�k k�zepette rohant be a tiltott rengetegbe. Az igazgat� urat �s Hagridot m�r �rtes�tett�k. Dumbledore mondta, hogy azonnal sz�ljunk mag�nak �s Sofinak, hogy seg�dkezzenek a keres�sben, miel�tt nagyobb baj t�rt�nne. Albus azt mondta, hogy Sofinak el�nye van vel�nk szemben, ha a Rengetegr�l van sz�, magunk k�z�tt sz�lva, ezt nem �rtettem, de r�hagytam. De Sofit nem tal�ltuk meg a szob�j�ban, �gy gondoltuk mag�val lehet.
- A v�n r�ka, h�t tudja a titkot, de min csod�lkozom? – gondolta Piton mag�ban, majd hirtelen leesett neki, Mc Galagony utols� mondata. – Micsoda, Sofi nincs a szob�j�ban?!
- Azt rem�lt�k �nnel van Perselus – mondta Bimba agg�d� hangon.
- Amint l�tj�k nincs velem, �gy m�r k�t elt�nt ut�n kell rohang�lnunk. De f�lek kettej�k k�z�l Taylor kisasszony az, aki nagyobb seg�ts�gre szorul, tekintettel az elme�llapot�ra – mondta a f�rfi megvet�en. – Akkor mire v�runk m�g?
- Mr Bolton, azonnal t�rjen vissza a h�l�k�rzet�be, �s rem�nykedjen, hogy Miss Taylornak nem lesz semmi baja. A b�ntet�munk�r�l majd k�s�bb – hangzott McGalagony professzor utas�t�sa.
A h�rom tan�r siet�sen indult meg, a park fel�, k�zben �dv�z�lve az �jonnan csatlakoz� Flitwick professzort. Mikor oda�rtek a Tiltott Rengeteg sz�l�re, Piton �tvette az ir�ny�t�st, amit mindenki elfogadott.
- Minerva k�rem maga Pomon�val f�s�lje �t a parkot, h�tha id�k�zben Miss Taylor meggondolta mag�t, �s �szhez t�rt. Filius menjen a t�parthoz, lehet, hogy f�h�sn�nknek kedve t�madt belevetnie mag�t a habokba egy ilyen s�lyos szerelmi b�nat miatt.
Miut�n a professzorok mind elindultak a megadott ir�nyba, � maga is nekiindult. Ahogy egyre beljebb mer�szkedett, k�nytelen volt p�lc�j�val f�nyt var�zsolni, hogy megvil�g�tsa maga el�tt az �sv�nyt. �let�ben el�sz�r h�l�t adott annak, hogy hal�lfal� volt, ugyanis a legkisebb jelekb�l is ki tudta olvasni, merre is szaladhatott az a bolond griffend�les, �s csak rem�nykedni tudott, hogy m�g �ps�gben tal�l r�.
Hirtelen egy halk hangra lett figyelmes, ami a szipog�sra hasonl�tott a legjobban. Megszapor�zta l�pteit, majd n�h�ny m�ter ut�n meg�llt, �s a legk�zelebbi fa od�j�ban megl�tta a val�sz�n�leg m�r f�lelemt�l s�rdog�l� l�nyt. Az el�sz�r megijedt, majd egy halk s�hajjal, kik�sz�l�dva rejtek�b�l, odarohant a tan�rhoz.
- Miss Taylor, nagyon rem�lem, tudja mekkora bajban van? H�l�t adhat az �gnek, gyengeelm�j� bar�tj�nak, volt annyi s�tnival�ja, hogy sz�lt McGalagony professzornak, az �n, -finoman sz�lva is -, megveszekedett �r�lth�z m�lt� viselked�s�r�l. M�gis, mit gondolt, mikor ez a f�lesz� �tlet kipattant a fej�b�l? - Perselus ki akart haszn�lni minden m�sodpercet, hogy j�l helyrerakja a l�nyt, de mikor szemeibe n�zett, nem sz�gyenkez�st, hanem p�nikot l�tott. – Mi t�rt�nt kisasszony? A f�lelem megn�m�totta?
A l�ny megk�v�ltem b�mult, �m ekkor j�tt r�, hogy az nem �t n�zi ilyen retteg� szemekkel. Halk morg�sra lett figyelmes, a h�ta m�g�l. Lassan megfordult, �s ekkor j�tt r�, hogy mi is okozta a l�ny p�ni f�lelm�t. Egy teljesen kifejlett v�rfarkassal tal�lta szembe mag�t, aki szeme csillog�s�b�l �t�lve k�sz�lt a t�mad�sra.
Perselus lassan el�reszegezte a p�lc�j�t, minden hirtelen mozdulatot ker�lv�n, �s a h�ta m�g� b�j� l�nynak suttogva kiadta az utas�t�st: - Forduljon meg �s a lehet� leglassabban kezdjen el t�volodni. Amikor pedig sz�lok rohanjon teljes erej�b�l ki innen. H�romig sz�molok: egy…, kett�…
A h�romra m�r nem maradt ideje, ugyanis a v�rfarkas t�mad�sba lend�lt. Perselus gondolkod�s n�lk�l intett a p�lc�j�val �s egy h�tr�ltat� �tkot l�vellt a vad�llat fel�.
- Rohanjon! – ki�ltotta, �m addigra a l�ny olyan sokkos �llapotba ker�lt, hogy meg sem tudott mozdulni.
A f�rfinak m�r csak arra maradt ideje, hogy a l�nyt �vva, szemben�zzen a v�rben forg� szemekkel. Az �llat olyan hirtelen csapott le, hogy es�lye sem maradt, egy �jabb �tok kimond�s�ra. Az �t�s erej�t�l nekiesett egy f�nak, p�lc�ja pedig kiesett a kez�b�l. V�ge, h�t ennyi volt… - gondolta mag�ban Piton n�zve az egyre k�zeled� �llatot, mikor hirtelen a semmib�l egy egyszarv� ugrott el�, �s mintegy v�dve �ket, �d�z harcot kezdett v�vni a v�rfarkassal.
- Perselus vidd a l�nyt, �s rohanj! – hallotta a hangot a fej�ben. Azonnal talpra ugrott, felkapta var�zsp�lc�j�t a f�ldr�l, �s az unikornis hirtelen megjelen�s�t�l �szhez t�r� l�nyt maga el�tt terelve elkezdett rohanni.
Ahogy egyre kijjebb jutottak, a k�zdelem hangj�nak foszl�nyai jutottak m�r csak el hozz�juk, �s lassan azok is elhaltak.
A rengeteg sz�l�n�l a m�r arra rohan� tan�rokkal tal�lt�k szembe magukat, akik megk�nnyebb�lten tartottak fel�j�k, mikor megl�tt�k, hogy �ps�gben vannak.
- Anna, Perselus h�la Merlinnek, hogy egyben vannak! Hallottuk a hangokat, �s r�gt�n tudtuk, hogy valami baj van, de �gy l�tom, n�lk�l�nk is minden rendben ment! – hadarta fell�legezve McGalagony, koll�g�i egyet�rt� b�logat�sa mellett. – Miss Taylor komolyan csal�dtam mag�ban! Nem csak hogy, �jszaka a tilt�s ellen�re kint tart�zkodott, de volt olyan bolond, �s saj�t maga, meg persze Piton professzor �let�t vesz�lybe sodorva, m�g a Tiltott Rengetegbe is tett egy k�rutaz�st. Nem is vagyok k�v�ncsi semmif�le menteget�z�sre. Most azonnal felmegy a gyeng�lked�re Bimba professzorral, holnap majd besz�l�nk a k�vetkezm�nyekr�l! – fejezte be McGalagony a szid�st, majd Piton fel� fordult, illetve fordult volna, de annak m�r csak tal�rja sz�l�t l�tta elt�nni az erd� sz�l�n.
A f�rfi rohant. Nem merte elk�pzelni mi fogja v�rni, de rem�nykedett benne, hogy nem kell a legrosszabbat gondolnia. Az el� t�rul� l�tv�ny azonban meg�ll�sra k�nyszer�tette.
Sofi, illetve az �t megtestes�t� unikornis ott fek�dt annak a f�nak a t�v�ben, ahol � v�rta a hal�lt. A v�rfarkasnak m�r nyoma sem volt, val�sz�n�leg, mint vesztes f�l elfutott. Mint vesztes? Rem�lte…
Odarohant a mereven fekv� testhez. Legnagyobb megk�nnyebb�l�s�re, ha alig is, de m�g l�legzett. T�bb sebb�l v�rzett, �s n�h�ny k�z�l�k olyan m�lyre hatolt, hogy a csontot is lehetett l�tni. Az unikornis ez�st�s v�re szinte mindenhol ott volt. Perselsu tudta, hogy ha azonnal nem jut ki innen, semmi es�lye sincs Sofinak az �letben marad�sra. Ezeket a sebeket, nem lehetett egy r�olvas�ssal rendbe hozni.
Sz�longatni kezdte az �llat k�p�ben l�v� l�nyt, �s az legnagyobb �r�m�re az lassan kinyitotta a szemeit �s r�n�zett, �m azokban m�r nagyon kev�s jele volt az �letnek.
- Sofi, egy kicsit tarts m�g ki! – az �llat lehunyta a szemeit. - Figyelj r�m! Vissza kell v�ltoznod! Tudom, hogy az �letben marad�s�rt k�zdesz, de pont ez�rt vissza kell v�ltoznod! – pontosan tudta, hogy amit k�r, az meg�lheti a l�nyt, de ha nem v�ltozik vissza �gy is �gy is meghal. – Sofi k�rlek, k�ny�rg�k! Tudok seg�teni, de ahhoz te is kellesz! Ha m�g hallassz nyisd ki a szemed! – a f�rfi v�rt, de a rem�ny kezdett meghalni lelk�ben. Sofi azonban lassan, er�lk�dve kinyitotta a szemeit. – J�l van kisl�ny, nagyon �gyes vagy! Most pedig h�romra, k�rlek szedd �ssze minden er�det �s v�ltozz vissza. Ut�na pihenhetsz, ut�na minden rendben lesz, de ezt m�g meg kell tenned! Gyer�nk! - abban a pillanatban az egyszarv� hely�n Sofi eszm�letlen teste jelent meg…


Dumbledore sietve ment tan�rai fel�.
- Mi t�rt�nt? –k�rdezte.
- Nem tudom Albus, Perselus kihozta Ann�t, majd elt�nt �jra a rengetegben. Az�ta nem t�rt vissza.
�m ekkor megjelent Piton az erd� sz�l�n, �l�ben egy testtel.
- Szent Merlin! – ki�ltott fel a k�t boszork�ny k�rusban. – Az Sofi! De hisz � nem is volt ott, hogyan?! Ez lehetetlen!
- Perselus?! – hangzott Dumbledore felki�lt�sa, amiben benne volt minden kimondatlan k�rd�s.
Piton intett a fej�vel, hogy k�vesse, de meg sem �llt, hanem szinte rohanva k�zel�tett a kast�ly fel�.
- M�g �l? – k�rdezte az igazgat� elhall� hangon.
- Nem sok�ig, ha azonnal nem kap megfelel� ell�t�st. Poppyt�l kel minden k�tszer, �s v�rp�tl�, ami rakt�ron van. Magamhoz viszem, mert ott vannak a megfelel� b�jitalok. Igen, �gy j� lesz, j�nak kell lennie! Nem szabad k�slekedni! – mondta az utols� mondatokat szinte csak mag�nak.
- Minerva, k�rem azonnal rohanjon fel a gyeng�lked�re, �s hozza le Perselushoz az eml�tett dolgokat. A t�bbiek menjenek, fek�djenek le, mindenkit �rtes�t�nk, amint tudunk valamit! – adta ki az igazgat� az utas�t�sokat.

Mindek�zben m�r a f�bej�ratn�l voltak. Perselus meg sem v�rva az igazgat�t rohant egyenesen a pinc�be, szob�ja fel�. Mire Dumbledore oda�rt, Sofi m�r a kanap�n fek�dt a nappaliban, Piton pedig k�zd�tt, hogy megitassa a l�nyt a k�l�nb�z� f�zetekkel. Az �reg m�gus egy darabig csak �llt �s n�zte a jelenetet, amint a b�jital tan�r k�zd a fiatal n� �let��rt. Valami volt a szem�ben Perselusnak, ami t�bb volt ann�l a v�gyn�l, minthogy egy koll�g�j�t megmentse, �s ann�l is mint mikor a m�ltban k�zd�tt Sofi�rt. A f�rfi harca, imm�r nem csak egy l�ny�rt, hanem a szeretett n� �let��rt folyt.
- Mit tehetek Perselus? – k�rdezte szinte suttogva Dumbledore. A megsz�l�tott csak egy pillanatra vette le a szem�t a l�nyr�l, abban a pillant�sban azonban minden benne volt.
- Im�dkozz Albus! Im�dkozz, hogy t�l�lje!

/ nem tudom, folytassam e olyan kev�s kritik�t kapok, hogy lassan elmagy az ihletem...:( /