- Mi volt ez?

- J�ttem haza a sulib�l, hogy �sszepakoljak, de Nott meg�ll�tott. T�k norm�lis volt. Elh�vott a k�v�z�ba, �s besz�lgetni kezdt�nk. Azt�n tot�lisan eszel�s lett, �s olyanokat mondott, hogy nem fogja hagyni, hogy �jra elhagyjam, mint egy �ve, �s hogy akarnom kell, hogy t�bbet akarjak t�le. Ez nem volt t�l �rtelmes, de ez a l�nyege.

- De hagytad, hogy megcs�koljon.

- Sajn�lom.

- Gyere a cuccaid�rt – a f�rfi el�re sietett, Katie pedig alig tudta utol�rni. A h�z el�tt azt�n mindketten megtorpantak.

- Most �gy kellene viselkedned, mintha semmi sem t�rt�nt volna.

- J� – egy�tt l�ptek be a hatalmas h�zba, ahol a nappaliban Reg, Sirius �s Miriam �lt.

- Sziasztok – Katie elindult a l�pcs� fel�, de anyja el� �llt.

- Kisl�nyom.

- Ismerj�k egym�st? – n�zett anyj�ra felh�zott szem�ld�kkel, g�nyos mosollyal, majd els�t�lt mellette, de m�g miel�tt bel�pett szob�j�ba, meg�llt hallgat�zni, �s meghallotta Regulus hangj�t:

- Remus, ez mi volt?

- Micsoda?

- Hogy �gy besz�lt Miriammal.

- Nem tudom.

- �s a vizsga?

- Mindenb�l kiv�l�t kapott.

- Nem k�noztad meg, ugye?

- De, ami azt illeti, megk�noztam. P�rbajoztunk, �s k�zben tettem fel a vizsgak�rd�seket.

- �s m�gis mi�rt vagy ilyen morcos?

- Nem vagyok morcos. Csak f�radt. Tudod…

- Ja, t�nyleg. Ok�. �s mikor k�lt�zik?

- A cuccai�rt j�tt�nk.

- Hov� k�lt�zik? – sz�lalt meg csendesen, �s szomor�an Miriam.

- Remushoz.

- Remus? Minek k�lt�zik hozz�d?

- Mi�rt ne k�lt�zne?

- Nem arra vagyok k�v�ncsi, hogyan tudsz visszak�rdezni.

- Ha eddig nem volt�l k�v�ncsi az �let�re, ezut�n se legy�l, Meyers.

- Ne l�gy szem�t, Lupin. Okom volt, hogy elt�ntem.

- �s most v�letlen�l m�r nincs okod, ugye? H�t j�l figyelj. Regulus tal�n megbocs�tott neked, de a l�nyod nem fog, ezt szerintem felfogtad az el�bbi megnyilv�nul�s�b�l. B�rhogy is d�nt, �n t�mogatni fogom. De van, amit �n sem fogok neked megbocs�tani. �s nagyon j�l tudod, hogy mi az.

- A l�nyom �lete �s d�nt�sei nem tartoznak r�d.

- Gondolod? – j�tt le a l�pcs�n Katie, majd megfogta Remus kez�t, �s gyilkos tekintettel anyja szem�be n�zett. – H�t akkor j�l figyelj, mert t�bbet nem mondom el neked. Teherbe est�l, megsz�lt�l, �s otthagyt�l ap�nak, amikor � m�g iskol�ba j�rt. Elt�nt�l az �let�nkb�l, tizenh�t �vvel k�s�bb megjelent�l az eljegyz�semen, azt�n megint elt�nt�l. Elmentem az orsz�gb�l, �s arra j�v�k haza, hogy az ap�mmal tal�lkozgatsz. Mindek�zben persze megtudom azt is, hogy a pasimmal lefek�dt�l, aki a keresztfiad. Tetted mindezt �gy, hogy hal�lfal� volt�l. H�t bocs�ss meg, hogy nem vagyok r�d k�v�ncsi ezek ut�n. �s m�g valami. Remus kicsi korom �ta t�r�d�tt velem. Szeretett engem, �s elfogadta, hogy olyan vagyok, amilyen. Feln�ttem, �s ezek ut�n �n d�nt�m el, kivel akarok lenni. �s ha az a f�rfi Remus, neked nincs belesz�l�sod az �letembe.

- Mi�rt akarn�l vele lenni? � csak egy korcs.

- J� lenne, ha figyeln�l a sz�dra, Miriam, mert ez a h�z nem a ti�d! Fogd vissza magad, mert r�vid �ton elt�ntetlek a f�ld sz�n�r�l!

- Kinek k�pzeled magad, Katie? Az any�ddal besz�lsz.

- Nekem ap�m van, nagyb�ty�m van, k�t unokatestv�rem van, �s Remus van. Biol�giai any�m van, aki kihordott a m�h�ben, de enn�l t�bbet nem tett. Teh�t kijelenthetem, hogy nincs hozz�d k�z�m.

- Az any�d vagyok. Ha tetszik, ha nem.

- B�szke vagy arra, hogy hal�lfal� vagy? �s arra, hogy a keresztfiaddal kef�lt�l?

- Nem tartozom magyar�zattal, hogy mit mi�rt tettem. Ap�d meg�rtette.

- Ap�mat h�ly�re veheted az �rtatlan arcoddal. De kor�bban kell felkelned ahhoz, hogy engem is beh�ly�thess. M�g egyszer elmondom. Semmi k�z�d hozz�nk.

- Igenis van k�z�m hozz�d, mert az any�d vagyok! Akkor is, ha te nem ismered be! �s j� lenne, ha nem szorongatn�d annak a f�lv�rnek a kez�t! – Katie m�r nem tudta tov�bb ragozni anyja ir�nt �rzett gy�l�let�t, �gy r�vid �ton el� l�pett, �s egy hatalmas pofonnal jutalmazta meg.

- M�g egyszer nem akarom meghallani, hogy �gy besz�lsz r�la. Voldemort is egy f�lv�r volt, ha elfelejtetted volna. �s te m�g annyit sem �rsz, mint ez a f�lv�r, akit annyira gy�l�lsz. Remus t�bbet adott nekem r�pke k�t nap alatt, mint amennyit te az elm�lt tizennyolc �vben.

- T�bbre tartod ezt a f�lv�rt, mint az any�dat?

- Mikor fogod fel v�gre, hogy nekem te nem vagy az any�m?

- M�gis mit akarsz Lupint�l?

- Biztos, hogy tudni akarod?

- Igen!

- Napokig sorolhatn�m. De a legfontosabb az, amit ad nekem. Amit � akar adni, �s nem, amit �n v�rok t�le.

- Nagyszer�. Beleszerett�l, mi? Mivel ig�zett meg? Az �rtatlan tan�t� b�csi �nj�vel?

- Nem. Azzal, hogy � annak l�tott, ami vagyok. Nem a hal�lfal�, ribanc any�mat l�tta bennem, hanem engem. �s j� lenne, ha felfogn�d azokat, amiket m�r t�bb mint tizen�t perce magyar�zok neked. Nekem te nem vagy az any�m. Nincs k�z�d hozz�m. Nincs k�z�d az �letemhez. Nincs k�z�d ehhez a h�zhoz. �s �r�ln�k, ha az eszedbe v�sn�d, hogy soha nem fogom elismerni, hogy k�z�m van hozz�d. Egy mocskos hal�lfal�hoz. Undor�t� vagy. Nem fogadod el a d�nt�seimet, �s befoly�solni akarn�l, ha hagyn�m magam. Te nem is szeretsz engem, csak birtokolni akarsz. Apa.

- Igen?

- Nem akarom ezt tenni, de musz�j. D�ntened kell. Nem fogadom el, hogy ez a n� tov�bbra is itt legyen a h�zban. Vagy � megy, vagy �n. �r�kre.

- Kicsim, ne csin�ld ezt. T�ged nem kellene zavarnia, hiszen �sszek�lt�z�l Remusszal.

- Sz�val �t v�lasztod?

- Ne k�rd ezt t�lem. Szeretlek mindkett�t�ket.

- Tal�n nem el�gg�. Gyere Remus – fogta meg a l�ny a kez�t, �s �pp elindult, mikor meghallotta Regulus hangj�t.

- T�ged jobban. Sajn�lom Miriam. Igaza van Katie-nek.

- Miben?

- T�nyleg nem szereted �t. Menj el innen. Eddig is boldogok voltunk n�lk�led, ezut�n is meglesz�nk.

- Nem mondod komolyan, hogy ezt a kis taknyost v�lasztod helyettem.

- De igen. Ez a kis taknyos tett boldogg� az elm�lt tizennyolc �vben. Ez a kis taknyos tartotta bennem a lelket, mikor r�m t�rt a mag�ny. Sz�p kis besz�lget�s zajlott le k�z�ttetek, �s val�ban csak azt tudtam levonni k�vetkeztet�sk�ppen, amit Katie is. Sz�rny� n�szem�ly vagy. Sz�gyellem magam, hogy ismerlek. Viszl�t, Miriam – a n� kirohant a h�zb�l, Katie pedig odas�t�lt apj�hoz.

- Sajn�lom apa, de nem tudtam volna elviselni, hogy ez a n� itt �ljen. Tudom, hogy m�r nem lesz k�z�m ehhez a h�zhoz, de nem tudtam volna nyugodtan �lni, ha itt marad.

- Ne sajn�ld, val�ban igazad van. Az, hogy �n szeretem, nem jelenti azt, hogy minden t�k�letes lett volna. H�lye voltam, hogy rem�nykedtem benne. Ne haragudj.

- Te ne haragudj. Persze nem mondom, hogy nem �r�ln�k egy any�nak, de az ne Miriam Meyers legyen. J�?

- J�. Valami konkr�t k�v�ns�g?

- Nem is tudom. McGalagony professzor nagyon kedves n� – vigyorodott el a l�ny, mire mindh�rom f�rfi hangos nevet�sben t�rt ki.

- Undor�t� vagy, Katie. McGalagony.

- Szerintem csinos.

- Katie!

- Na j�, itt �s most, t�njetek innen – vigyorgott Regulus, majd kituszkolta l�ny�t az ajt�n, hogy azt�n szomor�an �lj�n le a kanap�ra b�tyja mell�.

- Igaza van Katie-nek. Miriam nem szereti �t.

- Tudom.

- �s nagy val�sz�n�s�ggel t�ged sem. Ha szeretne t�ged, akkor elfogadn� Katie-t �gy, ahogy van. De pillanatnyilag k�ptelen vagyok azt mondani, hogy boldogok lettetek volna. Katie j�l megfontolta, amit mondani akart. �s te j�l d�nt�tt�l v�g�l.

- Tudom, de piszkosul f�j.

- Meg�rtem. De nem volt mit tenni. El�bb-ut�bb Miriam is be fogja l�tni, hogy nem tudott volna k�z�ttetek �lni.

- Ok�, felfogtam. �s m�g � is elk�lt�z�tt. Mivel �rdemeltem ezt ki, Tapi?

- Szeretik egym�st. Remus elmondta, mit tervezett tavaly, Katie RAVASZ-vizsg�i ut�n?

- Nem.

- Meg akarta k�rni a kez�t.

- Micsoda? Honnan tudod?

- El�sz�r is: ismerem. M�sodszor: l�ttam rajta. Harmadszor: r�k�rdeztem, �s elmondta. Semmi �rtelme nem volt, hogy megakad�lyozd �ket abban, hogy egy�tt legyenek. �gy is lesz el�g gondjuk.

- Mire gondolsz?

- Eml�kezz csak vissza arra, hogy Andromeda �s Ted k�z�tt milyen vit�k voltak, amikor Andromeda t�bb id�t volt suliban, �s t�bbet tanult, mint amennyit Teddel t�lt�tt. Hidd el, n�luk is ki fog j�nni ez a probl�ma.

- Merlin �vja �ket.

- Merlinnek ehhez nincs k�ze. Remus t�relmes t�pus, de nem fogja sok�ig b�rni az egy�tt�l�st �gy, hogy k�zben tulajdonk�ppen sosincsenek egy�tt.

- Azt akarod ezzel mondani, hogy szak�tani fognak?

- Nem hiszem, hogy szak�t�s lesz, de lesznek apr� n�zetelt�r�sek.

- Katie alapb�l nem egy k�nny� term�szet. �s ha Remus val�ban meg fogja unni azt a dolgot, akkor igencsak hatalmas vit�k kerekednek majd ebb�l. Hisz ismered Katie-t.

- Ismerem. De Remus m�g nem.

- Rem�lem, vissza fogja mag�t fogni.

- A rem�ny hal meg utolj�ra, �csik�m. A rem�ny.

- Igen. Eszedbe jutott m�r, hogy nemr�g m�g itt szaladg�lt a h�zban, mindent felbor�tva �s �tvar�zsolva?

- �lland�an fog�csk�zni akart.

- Meg b�j�csk�zni.

- Soha nem �rtettem, mi�rt �lvezi annyira a j�t�kot.

- �n sem. �s arra eml�kszel, hogy mindig Remushoz b�jt el, amikor m�g itt lakott n�lunk?

- Mindig beb�jt az �gya al�, meg a szekr�ny�be.

- N�ha m�g a f�rd�k�dba is.

- Remus meg csak n�zett, hogy mit akar n�la. De n�zd meg, m�g ha nem is nyalj�k �lland�an egym�st, l�tszik, hogy j�l �rzik magukat egy�tt.

- Igen. Felett�bb k�l�n�s. Remus nem szokott �gy viselkedni. Katie megbabon�zta, az tuti.

- Megbabon�zta. Vagy csak mag�ba bolond�totta. A legegyszer�bb dolog.

- Remusn�l semmi sem egyszer�. Nem is �rtem, egy�bk�nt. Ok�, hogy beleszeretett Katie-be. De eddig Remus az�rt nem n�s�lt meg, mert nem akarta senki �let�t t�nkretenni azzal, hogy egy v�rfarkassal h�zasodnak �ssze. �s most? Mi v�ltozott?

- Tal�n r�j�tt, hogy a szerelemmel szemben � t�l gyenge. Vagy Katie bizony�totta be neki valahogy.

- De ha Katie nem fek�dt le m�g senkivel, akkor hogyan bizony�totta be neki? – t�n�d�tt el Regulus.

- Nem tudom. De nem gondolod, hogy nem ezen kellene gondolkodnunk?

- De - ezzel z�rt�k le a t�m�t, holott Regulusnak m�g sz�mtalan k�rd�se lett volna, amire v�laszt akart kapni, m�gis elnapolta, mert tudta, el�bb-ut�bb mindent meg fog tudni…